Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-06-18 / 22. szám
Egyes iiám ára 30 fillér. LI. évfolyam. (üjnla, 1919. jnnin§ 18. 33, szám. Előfizetési árak: Egész évre . 20 K — f Fél évre . 10 K — f Évnegyedre . 5 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 50 fillér. politikai, társadalmi és közgazdászat! lap. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 30 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton A kisebbség* uralma. A magyarországi kommunista párt uralma a törpe kisebbségnek a megfélemlítésre alapított uralma. A fővárosban is törpe kisebbség a kommunisták, a vidéken a törpénél is törpébb. Emlékeznünk kell reá, bogy a szociáldemokrata párt mostani uralomra jutása után sem csinált titkot abból, hogy az országban erős kisebbségben van; nem is vállalkozott egyedül az uralomra, hanem csak a polgári pártokkal együtt akart résztvenni a kormányzásban. Ennek a kisebbségnek volt a kisebbsége és ellenzéke a kommunista párt. Vörös ellenforradalomnak nevezte a szociáldemokrata párt március 15-i kiáltványában a kommunisták agitációját és egy héttel később engedelmesen hajtotta nyakát a kommunista uralom jármába. Külön tanulmányt volna érdemes irni arról a csodálatos alakulásról, arról az érdekes lélektani problémáról, mely a többségeknek a kisebbségek előtt való fokozatos meghódolásában nyilvánult. Ez a jelenség nem uj dolog. Nem uj a világhistóriában és nem uj Magyarország történetének utolsó évtizedeiben. Körülbelül a millenáris esztendőt jelölhetjük meg a kisebbség terrorisztikus uralmának kezdetéül. A hírhedt Bánffy-féle választások után lett mindig erőteljesebben hangoztatott jelszóvá, hogy a parlament többsége nem képviseli a nemzet igazi többségét. Eleinte csak frázisszámba ment ez, később komoly politikusok is szájukra vették, majd számokkal, statisztikával próbálták igazolni és végül addig hangoztatták, hizonyitották, mig maga a többség is kezdte elhinni. Ez eibizakodottá, vakmerővé tette a kisebbséget, gyámoltalanná, gyávává a többséget. Ha közelebbről vizsgáljuk a tünetet, nevezetesen azt a sokszor észlelt jelenséget, hogy, a kisebbség mily játszi könnyedséggel borítja fel a többség szekerét és mily könnyűséggel ragadja kezébe a hatalom gyeplőjét, lehetetlen észre nem vennünk egyfelől az Achilles sarkot, másfelöl az archimedesi pontot, mely a kisebbség munkáját mindig könnyűvé teszi. Minden hatalomnak, minden többségi erőnek van egy sebezhető Achilles sarka és minden kisebbségi erőszak rendelkezik egy mákszem- nyi, egy mathematikai pontnyi igazsággal Az Achilles sarok érzete megrendíti a többség önbizalmát, a szemernyi igazság óriásaivá nő a kisebbség sóvár szemében, a dolgok, a tények, az igazságok végül teljesen eltorzulnak a tömegek előtt és kész a zavar, a koasz, a felfordulás; ekkor csak egy szerencsés véletlenre van szükség és a kisebbség hatalomra kerül. A parlamenti uralom idején a többség Achilles-sarka volt a dinasztikus és nagyhatalmi politika kényszerű követése, a kisebbségnek biztos bázisul szolgáló archimedesi pont pedig a nemzeti élet csonkasága volt. Az októberi forradalom óta az uralomban osztozó szociáldemokrata-pártnak Achilles-sarka volt a polgári pártokkal fennálló szövetsége, a kisebbség támasztóka pedig az a kétségtelen igazság, hogy a Marx-fóle tanítások teljes megvalósulása a tökéletes kommunizmust eredményezi. Erre az igazságra, minden szociáldemokrata meggyőződésében élő ezen igazságra támaszkodva vette célba a kommunista párt a szociáldemokraták sebezhető oldalát és az eredmény a kommunista kisebbség uralomra jutása lett. Mindezt igy eltekintve, magunk előtt kell látnunk a kibontakozás útját. Minden igazságot a maga értékére, jelentőségére leszállítani, az eszmék, a törekvések, az igazságok között azok értéke és jelentősége szerint összhangot teremteni, indokolt és jogosult érvényesülésüket biztosítani, de lefaragni és félrelökni a túlzásokat nyitott szemmel, elfogulatlanul és minden oldalról szemlélni az eszméket és az óhajtásokat megvalósítani és kielégíteni ezek közül az igazságokat és jogosokat, ez vezethet az ellentétek kiegyenlítéséhez, a békéhez, a rendhez. Csak, aki mindezekre képes, lehet vezére, lelke a kibontakozásnak. Hírek a nagy világból. Megalakult a rajnai köztársaság, el is küldötte megbízottait a békekonferenciára. Ez a köztársaság mint független állam őhajt szerepelni, talán szövetségben a németekkel. Heves harcok folytak a cseh-szlovák csapatok és Kun Béla hadserege között Kassa birtokáért. Kassa újból a csek-szlovák csapatok kezébe került. Úgy látszik, az antanthatalmak most már dűlőre viszik Budapest és ezáltal Magyar- ország helyzetét is. Sokat írnak mostanában Károlyi Mihály gróf újabb tevékenységéről a lapok. Eddig any- nyit tudtunk róla, hogy a földmivelésügyi minisztériumban hivatalnoki állást vállalt. Most arról érkeznek hírek, hogy Károlyi Mihály külföldre utazott és összeköttetéseit mozgósítja valami újabb cél eléréséért! Egyszer már nagyon elhibázta a pályáját, a hibát jóvátenni és feledtetni nagyon nehéz. Hogy a külföldön mint vélekednek róla, nem tudjuk, de hogy a belföldön nem sokra értékelik az ő politikáját, azt jól tudjuk. Az uj államok keletkezése sok uj kérdést vet felszínre. Tervek merülnek fel, bontakozik a jövő élet képe. A világesemények kialakulásának egy ilyen próbavonása az a lengyelektől felvetett terv, hogy alakuljon meg egy lengyel-román- cseh blokk. A gondolat világos és érthető. Oroszországot elvágni a nyugati államoktól, főleg Németországtól, továbbá két tengert összekötni a kereskedelem erős fellendülése céljából. Talán igy sikerülne is a jövőre nézve visszaparancsolni a felforgató eszmék fúriáit, de másrészt a nyugat államok szociális eszméi is egészségesebb mederben haladhatnának az üdvös megvalósulás felé, melyből a bolsevizmus kiterelte és igy hitelvesztetté tette. TAHítGY. A gyulai róiu. kath. iskolák záróv izsgálatai a múlt üéc végén és e héten hétfőn tartattak meg nagyszámú szülő jelenlétében, Apor Vilmos iskolaigazgató elnöklete alatt. A vizsgálatok a gyermekek dicséretes szorgalmát tanúsították s nem sokat befolyásolta a többszöri kényszerű tanítási szünet az oktatás eredményét. A virágokkal telitett és forró párával túlfűtött tantermekben izzadtak az ünneplőbe öltözött tanulók, pattogtak a dalok és versek, minden a régi boldog világ rendje és szokásai szerint, tudomásul sem véve a rettentő világfelfordulást, melynek sodrában élnek s nem mérlegelve a jövőt, mely ki tudja, mit hoz reájuk. így is kell, igy van rendjén. Az iskola neveljen és tanítson ártatlan gyermekeket jó erkölcsökre, írás, olvasás, számolás stbre és ne politizáljon. A politikusok pedig arra ügyeljenek, hogy egy gyermek se nőjjön fel iskola nélkül. A gyulai női kereskedelmi szaktanfolyam növendékei ötéves találkozási szerződést kötöttek, melynek értelmében a jelen tanévben végzettek megfogadják, hogy 1924. év julius első szombatján d. u. 4 órakor Gyulán a Komló éttermében megjelennek és pedig esetleg családostul. A találkozásra diszelnökül Mérey Gyula igazgató, elnökül Horti Béla osztályfőnök, titkárnak Mészáros Mária, pénztárnoknak Weisz Irén osztálytársak lettek felkérve. A gyulai állami polgári leányiskolák záróvizsgálatai junius 17., 18. és részben 19-én tartattak, illetve fognak megtartatni. A vizsgálatok mint összefoglaló ismétlések, a növendékek szorgalmáról és tudásáról tettek bizonyságot; úgy látszott, hogy a kényszerítő okokból előállott időszaki szünetelések mulasztásait sikerült pótolni s az előíróit tananyag elvégeztetett. A gyulai községi iparostanonciskolában a tanévzáro vizsgalat folyo évi junius hó 20 án délután 5 órakor a rendes tanitási időben tarta- tik meg. A vizsgálatra az iskolát fenntartó hatóságot, az iparostanonciskola bizottságát, az általános ipartestületet és a tanügy barátait tisztelettel meghívja az igazgatóság. Figyelmeztetem az utazni szándékozó közönséget, hogy az utazási igazolványok megszerzéséhez nem szükséges sem ajánlólevél, sem illetéktelenek közbenjárása. Mindazok, kik ezen módszert a figyelmeztetés ellenére alkalmaznák, bizton számíthatnak utazási igazolványuk engedélyezése iránt benyújtott kérvényeik indokolt visszautasítására. Rendőrfőnök. HIRE k. Papszentelés volt Nagyváradon- Vasárnap délelőtt, mikor is Széchenyi Miklós megyés püspök áldozópapokká szentelte Buday László és Tímár Máté végzett teológusokat. Tímár Máté endrődi születésű és első miséjét is Endrődön fogja bemutatni. Változások a vármegyei hivatalok vezetésében A vármegyei kormánybiztos dr. Daru János szeghalmi h. főszolgabírót a helyettesítés visszavonása mellett a főszolgabírói hivatal vezetésétől felmentette s ezen hivatal vezetésével Kiss László békéscsabai főszolgabíró, h. vármegyei főjegyzőt bízta meg. — Dr. Wieland Sándort a szarvasi főszolgabírói állásba visszahelyezte s Hásy Imre vm. aljegyzőt, aki addig a szarvasi főszolgabíró helyettesítésével volt megbízva. ezen helyettesítés visszavonása mellett szolgálattételre a szarvasi járás főszolgabirája mellé rendelte ki. — A gyulai járási főszolgabíró helyettesítésére — aki szabadságon van — Popo- vics Viktor szeghalmi tb. főszolgabírót rendelte ki. — Páncsél József várm. közig, gyakornokot, a vármegyénél üresedésben levő egyik aljegyzői állásra helyettesítette. A Brassóba internált vármegyei tisztek, tartalékos tisztek és altisztek hazabocsátása érdekében Békéscsabáról, Békésről, Mezőberényből egy küldöttség járt Nagyszebenben és Brassóban, akik e községek megbízásából ott eljártak és úgy a katonai hatóság, mint Maniu kormányzótanácsostól ígéretet nyertek arranézve, hogy az összes megyeiek rövid idő alatt haza lesznek bocsátva. A küldöttség azon hirt hozta, hogy a tisztek és tartalékosok egészségesek, élelmezésük azonban fogyatékos, annak javítására a brassói nőegylet sokat áldozott, de segítő forrásai kimerülőben vannak. Halálozás. Dr. Nekula Gyula békéscsabai helyettes közjegyző, Omazta Gyula állami közjegyző irodájának vezetője, kinek Gyulán is igen sok ismerőse volt, munkás életének 71. évében hosszas szenvedés után elhunyt. Lapunk mai száma 2 oldal.
