Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-06-14 / 21. szám
1919. junius 14. Békés 3 között, mert kis és nagy államoknak ugyanazon jogokkal kell birniok. Románia is ugyanazon jogokat biztosítja és garantálja a nemzeti kisebbségeknek, aminőket a nagy hatalmak biztosítanak a saját területükön lakó kisebbségnek. Ennek a kérdésnek helyes megoldását rendkívüli fontosnak kell mondanunk, mert a jövő békéjét vagy békétlenségét ez rejti magában. HÍREK. Zádor Mór miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató folyó hó 16-án tölti be közszolgálatának negyvenedik évét. Zádor Mór egyike azon keveseknek, kik a tövisekkel telt tisztviselői pályán alulról, a kezdőfokról lépésről-lépésre küzdötték fel magukat, a legfelsőbb polcra. Mint adótiszt kezdette működését s kitartó munkássággal, tetterővel, szivében nemes ambícióval oda emelkedett, ahova kartársai közül csak igen kevesen érkeznek fel: a miniszteri tanáesosság díszes állásába. A nagyközönség, a pénzügyi igazgatás intézménye iránt általában nem viseltetik valami túlságos szerelemmel és nem méltányolja ezt az állam- háztartás nélkülözhetlen, legfontosabb ressortját érdeméhez képest. Zádor Mórnak egyik kiváló érdeme, hogy ez intézményt mégis elismertté népszerűvé tudta tenni, ennek oka, hogy a közönséggel szemben mindenkor készséges jóindulatot, saját tiszttársai és az alkalmazottak iránt pedig családapai gondoskodást tanúsított, ezek érdekében sokat fáradozott, hogy a háború okozta nyomasztó megélhetésüket könnyithesse. Mint mindenkor nemes gondolkozásu, határozott karakterű, igazságos itéletü főtisztviselő, a hosszú, terhes szolgálat negyvenedik évén nyugodt öntudattal tekinthet vissza pályafutására azon jóleső érzéssel, hogy amire emberi szorgalom, törekvés és munkásság képesít, azt elérte és a munka győzelmét megérdemelte. Román néptáncvigaloni tartatott pünkösd másodnapján a Komló összes helyiségében katonai és cigányzenekar mellett nagyszámú mulatni- vágyó részvételével. Az estélyen a helybeli és környéki román intelligencia és a helyben állomásozó tisztikar tömegesen megjelent s a gyulai román nemzetiségű hadiárvák részére, úgyszintén a gyulai román népénekkar alapja javára a tiszta jövedelemből szép összeg gyűlt egybe. A vigalom reggel ért véget Orosháza községnek nagy gyásza van. Meleg szeretettel és tisztelettel körülvett fia, díszpolgára Thék Endre, a nagyhírű bútor és zongoragyáros meghalt, őt is elsodorta az a rohanó áradat, mely minden értéket igyekszik megsemmisíteni, elpusztítani, az ő kezébe is fegyvert adott a kétségbeesés, amikor látta, hogy mindenéből, amit egy életen át vas-szorgalommal gyűjtött, kiforgatják. Thék Endre kiváló bizonysága volt annak, hogy a munkaszerető, becsületes ember tőke nélkül is megboldogulhatott, érvényesülhetett s feltörhette magát oly magasra, hogy egy egész ország észrevehette, megláthatta. S ezt a tisztességet, közbecsülést, munkával szerzett vagyont elvették tőle s amikor összaroppanva kérdezte hogy most már mit csináljon ő öregségére, gúnyosan odavetették neki: »Elég nagy a szakálla, álljon be portásnak !« Thék Endre erre főbe lőtte magát. Orosházán született szegény iparos szülőktől. Ő maga is az iparos pályán. Az asztalosságot választotta. Eokról-fokra emelkedett. Pár évtized alatt a fővárosban már bútor és zongora gyára volt. Munkásai szerették, mert igazságos volt hozzájuk. Orosházán tanonc-otthont létesített s nagy összeget tett le iparos tanulók segélyezésére. Többször érte magas kitüutetés. Halála nagy megdöbbentést keltett különösen Orosházán s megyénk egész területén. A hadisegély f elszól anilási bizottság újbóli megalakítása. A nagyszebeni kormányzó- tanács a hadisegélyre jogosultak összeírását, a segélyeknek az arra jogosultak részére való haladéktalan kiutalványozását és kiűzetését rendelte el. Ezen munkálatok elvégzése céljából minden városban, illetve községben hadisegély- véleményező bizottság alakittatik. Minden vármegyében haladéktalanul megalakittatik a hadisegély felszólamlási (felebbezési) bizottság, melynek feladata lesz, a segélyügyekben eléje terjesztett felebbezések felett határozni. Segélyben csak a tényleg rászoruló személyek és családok részesíthetők. Az 1917. évi XIII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 480000—1917. sz. utasítás 2. §-ában felsorolt rokonokon kívül más nem részesíthető segélyben. Lakbérsegélyt csak az kaphat, aki házhért fizet és ezt a házbéradó kivetése céljából bejelentették, ami a házbéradó lajstromból kitűnik. Az említett törvény és utasítás értelmében járó segélyezéseknék figyelembe veendők. 1. Azon katonák családtagjai, akik az osztrákmagyar, illetve magyar (honvéd) hadseregben szolgáltak és ezideig a harctérről, illetve hadifogságból nem tértek vissza és hivatalosan nem nyilváníttattak eltűnteknek. Ezeknek a segélye csak 1919. március 1-től folyósítandó. 2. A kormányzótanács rendeletére 1919. évben mozgósított katonák családtagjai, amennyiben az említett törvény értelmében igényjogosultak, de csak bevonulásuk napjától. Ezeknek jegyzékéből azonban kihagyandók azon családok, a melyekből a mozgósított, a nagyszebeni területi főparancsnokság rendelete alapján felmentetett. Az erdélyi önkéntes csapatban és az olaszországi román légióban szolgáló katonák családjainak segélyét illetőleg ugyanezen rendelkezések alkalmazandók. Természetesen, az előkészítő munkálatok, amelyeknek alapján a segélyezés megindulhat — a nehézkes posta közlekedési viszonyok miatt — a leg- odaadóbb munkálatok dacára is máról-holnapra meg nem történhetnek, az igényjogosultak türelemmel várják meg a hatóságok intézkedéseit. A rémhírek. Gyulán is mint általában az egész vidéken újabban ismét virágzik a rémhírek százlevelü rózsája. Az egyik szerint a benedeki pusztán vérvörös repülőgép szállott alá, másik szórványos közeli ágyúzást, ismét másik egész napi ágyúzást hallott stb. Mivel a rémhírek alaptalanok és teljesen légből kapottak, mégis alkalmasak arra, hogy a rémhirkovácsok és vészmadarak maszlagja a könnyen izguló és hivő népet felizgassa, a nagyváradi katonai parancsnokság szigorú rendszabályokat bocsátott ki a hirkitalálók és terjesztők ellen. Megjegyezzük, hogy az ágyúzás hallásának közönséges oka is lehet, mert a bihari hegyek közötti erdőségekben és nagyobb katonai állomásokon a katonaság ágyu-lőgyakorlatokat és próbákat állandóan tart, de nem lehet szó és hallomás frontágyuzásokról, mert Gyulától 70—150 kilométeren belül front nincs, ily messziről pedig nemhogy srapnell vagy gránát, de a 42 és feles hangja sem hallatszik. Eljegyzés. Erdődy János kedves leányát, Mariskát eljegyezte Kádár György. Házasság. Sstojánovits József f. hó I2-én esküdött örök hűséget Erdélyi Rózsika urhölgy- nek. Minden külön értesítés helyett. 492 1—1 Házasságok. Kohlmann László városi adótiszt junius 5-én tartotta esküvőjét Somogyi Gizellával, Somogyi János szabómester és ruharaktáros kedves leányával. — Széles Lajos asztalos házasságot kötött Maár Mariskával, Maár János asztalos-mester leányával. — Kovács Károly magánzó házastársul vette Böszörményi Mihály gyulai polgár leányát Ilonát. — Nádudvari Lajos kőműves Borbély Máriával, Borbély Mojsza földmive8 leányával; Metz György föld míves Bence Mihály leányával Etelkával; Dávid János föld- mives Zuk Ferenc leányával Ágnessel; Szalai István földmives Galbács András leányával Yeron- kával. — A gyulai anyakönyvi hivatalnál a folyó évben a mai napig összesen 239 házasság lett kötve, a házasulok száma tehát nagymértékben emelkedő. Eljegyzés. Szabó Ferenc férfi-szabó eljegyezte Hegedűs Mihály vasúti alkalmazott kedves leányát Juliskát. 486 1—1 A vetések állása. A Körös völgyén s igv vármegyénkben is az őszi és tavaszi kalászosok szépek, jó termést Ígérnek, a fellépett rozsda visszafejlődött. A búza, őszi árpa, rozs soha nem látott magasságra nőtt; a kukorica kevésbbé sikerült, növésben visszamaradt, sok helyen ki sem birt kelni, holott kétszer is vetették, Egy jó eső milliárdokat érne, de fájdalom, hamari beköszöntésére a kilátás csekély; a barométer nem mutat esőt, a hőmérő junius 11-én délben árnyékban 25 R. hőfokot mutatott. A környékről sem vesszük sehonnan esők hírét. A vetemények szépek, de esőre szomjasak, eső nélkül a dinnye éppenséggel megsemmisül; szép, de késik a bab, borsó, krumpli és zöldségféle, remekül sikerült a vöröshagyma, a saláta és a retek. A gyümölcsök közül a cseresznye nagy termést adott, a meggy keveset mutat, a fáknak a köd és egy gombabetegség nagyon megártott, éppígy járt a ribizli is. Alma, körte igen kevés lesz, dió igen jól igér, nemkülönben biztató a szőllö, melynek most van munkában még csak első kapálása és permetezése. A búza hányja a fejét. Szép magas növése van. ígérkező. Szalma már lesz, de bízni lehet a maghoz is, ha csak valami csapás nem jön rá. Az idő kedvező a fejlődésre. A korai árpák is szépek. A kukoricának, veteményeknek eső kellene. Husz-harminc milliméteres eső. Akkor hamarosan behozhatnák azt, amit eddig vesztettek. Az autóbusz-járat kiterjesztése. Az autóbusz-járat vállalkozói engedélyt kaptak, hogy az autóbuszt Mezőberényig járassák. Kedd óta Mező- berényig közlekedik az autó. Ehhez képest a menetrend is változott. Gyuláról az indulás reggeli 5 és délután 3 órakor van ; Békéscsabáról Gyulára délelőtt 9 és délután 7 órakor; Békésre reggel 6 és délután 4 órakor. Békésről indulás Bákés- csaba-felé reggel egynegyed 9 és délután egynegyed 7 órakor. A menetrend célszerűen van öez- szeállitva, csak annak lehető pontos betartása kívánatos. SZÍNÉSZET. Művészi estélyt adott özv. Krémer Sán- dorné színtársulata Gyulán junius 11-én és 12 én, mely alkalommal előadásra került Strausz J. örökbecsű müve, a Cigánybáró operettt, Saffi cigányleány szerepében Kodreso Eugéniával, a bukaresti színház opera primadonnájával. Az operett, valamint remek zenei és énekrészletei általában ismerősök s igy csupán az előadás színművészeti oldaláról kell megemlékeznünk. Első sorban a vendégmüvésznőről elismerjük hangjának erejét, szépségét és magas iskolázottságát. Hangja és hallása tökéletes a közép és magas fekvésekben vezetően dominál; trillái finoman rezgőek, mesterien iskolázottak, a legmagasabb fekvéseken is játszva siklik végig. Elsőrangú művésznő, kinek két napra terjedő vendégszerepléseiről pontos, részletes, szakszerű kritikát csak lapunk jövő számában hozhatunk Nagyszerű műélvezetben részeltette a közönséget, mely ugyan nem töltötte teljesen be a színkört, ami annak tudható be, hogy a közönség a hármas pünkösdi ünnep alatt — mikor is állandóan bérletszünet volt — némileg ki volt merülve. Hejehuja báró újdonság került színpadra pénteken este Gyulán először A), szombaton B) bérletben. A darab egy előjátékkal kezdődik és utána jön az I. és II. felvonás, e két felvonás cselekménye és az előjáték között 19 év az időköz. Meséje a következő : Az előjátékban Garnier Adél operaénekesnő (Habár Lola) megszakítja viszonyát Dunoir gróffal (Ernyei János) s egyedül marad pár hónapos leánykájával, Mu- sottal. Kétségbeesésében megvigasztalja Hejehuja báró (Csáky Antal), aki maga a megtestesült könnyelműség és megígéri neki, hogy jóvátételül a kis Musottot egész életén át segíteni fogja. Tizenkilenc esztendő múlva a kis Musott a brüsszeli „Kék szív“ leánynevelőben van, hol levelezést folytat Weis Jimmy nevű mérnökkel, (Nagy László), aki őszintén szerelmes belé. A leány anyja már meghalt, s a leányt Dunoir gróf adoptálja. Egy budapesti korcsmáros Pampfinger Thék Endre
