Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-05-31 / 17. szám

1919. május 31.

Békés

3

igen érthető engesztelhetetlenségét, míg ő maga hűtlenségéért bocsánatot várt. Lemondunk a bűnről, mikor már nem telik benne örömünk, csak gyötrelmünk, ez a másik tanulság Bisson darabjából. Jaqueline nem látja be, hogy bűnös szenvedélye és nem férjének haragja vetette öt a züllés útjára; ezért kell meghalnia előttünk, midőn nagyállásu férjét és nagyrahivatott fiát húsz év után ismét meglátja. Éreznünk kell, hogy ha töredelmes Magdolnáként, nem pedig szemrehányásokkal és átkozódva közelednék férjéhez és fiához, még volna boldogság a számára. Bocsánatot csak úgy nyerhetünk, ha mi is megbocsátunk, ez a végső tanulság.

Az előadás méltó volt Bissonhoz. Fleuriot szerepében Ernyei J. méltóságteljes tszéki elnök volt. Profillá tartása némileg Nádaira emlékeztet és ez tehette igen rokonszenvessé azok előtt, akik sokat gyönyörködtek a nagy mester utolérhetetlen alakításaiban Rásó Ida Jagueline fáradságos szerepét meglepő készséggel és rutinnal játszotta. A nagy lelki átalakulást, mely Laroque aljas zsaroló szándéka után lelkében végbemegy, kellett volna érzékelhetővé tennie, de itt a szerző is hibás; gyorsan keresztülfut ezen a fordulaton. Deák Lőrinczben komoly, ambiciózus, igen törekvő színészt ismertünk meg. Rokonszenves szerepét még rokonszenvesebbé igyekezett tenni, ami sikerült is. Ügyesen alakította Baróthy Jenő a szélhámos zsaroló Périassard szerepét és igen bájos volt Helén szerepében Habár Elvira.

Hasonló komoly színmüvek előadása sem megerőltető feladat ezen ambiciózus társaság számára és mindig bátran és nyugodtan ülhetünk le a drámák élvezéséhez is.

Csütörtökön délután a Drótos tót hódította meg a hálás, ünnepi nézősereget, este pedig színre került a Tnl a nagy krivtínon operett újdonság, mely még három egymásutáni napon lesz műsoron. Mindjárt meg is jegyezzük, hogy a darab és annak előadása óriási sikert aratott, általános tetszést nyert. Részletes ismertetést és méltó kritikát csak akkor hozhatunk, mikor a darabot s a váltakozva fellépő primadonnák já- íékát megfigyelhetjük.

13-, 12, és 7- sz. rendelet (kibővítve).

Mi, erdélyi csapatok parancsnoka, a katonai törvénykönyvek 32. és 57. §. II. pontja értelmében, a közbiztonság érdekében ás az ország védelmére

elrendeljük:

a Tiszáig elfoglalt egész területre vonatkozólag, mely terület hadműveleti területnek tekintetik:

1. A nagy főhadiszállás 1918. 10—23. decemberben kelt 1131. sz. rendelete alapján köz- tudomásra hozzuk, hogy a román csapatok által elfoglalt egész területen a koronának értéke O'öO bani-ban állapíttatott meg, vagyis 1 Lei = 2 korona. Bárki, aki a fönt említetteket nem tartja be,, vagyis a beváltásnál többet követel, 10.000 Lei-ig terjedhető pénzbüntetéssel lesz sújtva.

2. Lakás követelhető azok részére, akik a hadseregben szolgálnak, valamint állatok, jármüvek, vagy bárminemű a hadsereghez tartozó anyagok részére.

3. Lakásadás kötelessége a következőkben áll: a rendelkezésre álló szobák átadása bútorzattal együtt, valamint mellékhelyiségek használata, ingyenes fűtés, világítás s a gazdasághoz tartozó munkát adni.

A szállodatulajdonosok kötelesek legjobb szobáiknak 10 százalékát ingyen a parancsnokság rendelkezésére bocsájtani.

A rekvirálás törvénye békében csak az elutasítást is megbünteti, most háború alatt elrendeltük, hogy aki a lakásátadást megtagadja, az illető hadbíró elé legyen állítva, aki által 1 évig terjedhető fogházzal vagy 2000 Lei-ig terjedhető pénzbüntetéssel lesz sújtva, az elszállásolás pedig karhatalommal lesz végrehajtva.

Ami az összejöveteleket, klubokat, társaságokat illeti, elrendeltetik :

a) a szabad ég alatt való gyűlések meg vannak tiltva;

b) a közgyűlések, he, bennük politikai ügyek lesznek vitatva vagy tárgyalva, tilosak.

Minden más esetben azokra engedélyt kell kérni;

c) magánösszejövetelekre szintén kell engedélyt kérni, még akkor is, ha egyházi jellegűek, épugy mulatsági, közművelődési vagy művészi összejövetelekre is ;

d) az engedélyek megadására a katonai parancsnokok vannak fölhatalmazva.

Engedélyt három nappal előbb kell kérni.

A kérvényben fel lesz tüntetve az összejövetel jellege (oka), helye és ideje, mikor lesz megtartva ;

e) az a) és c) pontban foglaltak ellenszegüléseiért nemcsak az összehívók, rendezők és az összejövetel vezetői lesznek felelősek, hanem a jelenlévők is ;

f) az összes politikai jellegű vagy politikai ügyeket vitató klubok és társaságok tilosak.

Az ilyen kluboknak és társaságoknak létesítése tilos.

E társaságok vezetői, alapitói és tagjai bűnöseknek fognak tekintetni;

g) a politikai klubok csak az erdélyi csapatok főparancsnoksága által engedályezhetők.

Ezen határozatok elleni kihágások 1 évig terjedhető fogházzal és 2000 Lei-ig terjedhető pénzbüntetéssel lesznek megbüntetve.

4. E rendelet ellenszegülései királyi biztosok, hadbírók, térparancsnokságok csendőrtisztek és rendőrtisztek által lesznek megállapítva.

5. Jelen rendelet, amennyiben lehetséges, hirdetve lesz a napilapokban, ki lesz függesztve a hadbiróságok, térparancsnokságok, hadbírók, csendőrségek és jegyzőségek székhelyein s köztudomásra lesz hozva dob által is.

Hogy e formaságok véghez lettek-e vive, katona rendőrtisztek által jegyzőkönyvileg: lesznek megállapítva.

Ezen rendelet büntető hatálya — csak 3 szabad nap eltelte ntán a formaságok megkezdésétől — lép életbe s csak azon személyek fognak bűnösöknek tekintetni, akik e 3 szabad nap eltelte után esnek bűnbe.

6. Az előbb, szintén e parancsnokság által kiadott 13., 12. és 7. sz. rendeletek határozványai érvénytelenné válnak abban a pillanatban, hogy e rendelet életbe lép.

Kiadva parancsnokságunknál.

Nagyszeben, 1919. május 12-én.

Erdélyi csapatok főparanesnoka: 1IÄRDÄRESCU tábornok.

Vezérkari főnök: PANAITESCU, tábornok.

21. és 25. sz. rendelet (kibővítve).

Mi, erdélyi csapatok parancsnoka, a katonai igazságügyi törvénykönyvek 32. és 57. §. II. pontja értelmében, a hadsereg biztosítására és az ország védelmére

elrendeljük:

a Tiszáig elfoglalt egész területre, mely hadműveleti területnek tekintetik:

1. Rend ellenszegőknek lesznek tekintve:

a) akik rossz akarat nélkül nyilvános helyiségekben, állomásokon, vonatokon, az utcán stb. közölni, elterjeszteni, beszélni fognak bármely módon igaz vagy beképzelt híreket vagy relatív meggyőződéseket a hadműveletekről, a csapat- mozduiatokról és helyzetükről, a katonai hatóságok rendelkezéseiről, vagy bármely más dolgokról, a román hadseregre vonatkozólag;

b) akik állomásokon, vonatokon találtatnak komoly megindokolás nélkül, vagy tolongani, kiabálni fognak és nem fogják tiszteletben tartani a rendre vonatkozólag kiadott utasításokat ;

c) akik rossz szavakkal fogják illetni a román nemzetet;

d) bármely jóakaratu személy, aki levelet vinne, valamint azok, akik mások által elősegítik magánfelektől átvett leveleket az egyik helyről a másikra szállítani;

e) aki a hadsereg érdekeit szolgáló rendelkezések ellen lázit ;

f) azok, akik meghatalmazás vagy katonai engedély nélkül, minden rossz szándék kizárásával, titkon vagy nyilvánosan, akár katonai parancs folytán akár nem történt kiürített helységeket elfoglalnak ;

g) akik sértő szavakkal fogják illetni a román katonákat, a román hadsereget vagy országot ;

h) bárki, aki rosszakarat nélkül megmérgez vagy megfertőz kutakat, forrásokat, bármely folyó vagy állóvizei, valamint bármilyen élelmiszert;

i) azok, akik kritizálni fogják a parancsnokság által kiadott rendeleteket;

j) azok, akik kiveszik vagy leverik a zászlókat, vagy a hivatalok más jelvényeit;

k) azok, akik közbe lépnek vagy mások közbelépését provokálják, hogy megakadályozzanak egy letartóztatási, vagy a parancsnokság által kiadott rendelet végrehajtását.

2. Ezen rend ellen szegülök a következő- képen lesznek megbüntetve:

Az a), b), c) és d) pontok alá esők meg lesznek vizsgálva hadbíró által, első és utolsó alkalomkor egy évig terjedhető börtönnel és 2000 lei-ig terjedhető pénzbírsággal lesznek sújtva.

Az e), f), g), h), i), j) és k) pontokban foglaltak ellenszegülői a haditörvényszékek által lesznek megvizsgálva és elitélve 3 évig terjedhető börtönnel és 5000 lei-ig terjedhető pénzbírsággal.

Midőn a fönt említett tettek közül valamelyik kémkedési vagy árulási szándékkal lesz véghez vive, a háború alatt már életben lévő törvények szerint lesznek megbüntetve.

3. A rendelet ellenszegüléseinek a meghatározását királyi biztosok, hadbírók, térparancsnokságok, csendőrtisztek és bármely katonai rendőrtiszt végzi.

4. X jelen rendelet, amennyiben lehet, lapok által lesz kihirdetve, ki lesz ragasztva minden községben, haditörvényszékek székhelyén, hadbíróságokon, térparanesnokságoknál, csendőrségeknél és községházaknál, ki lesz hirdetve dobszó által is.

E formaságok megtartását jegyzőkönyvileg állapítják meg a katonai rendőrtisztek.

E rendelet büntető hatálya életbe lép 3 nap után a fönt említett végrehajtásokkal s csak azon személyek lesznek megbüntetve, akik e három nap ntán esnek bűnbe.

5. A. 21. és 26. sz. rendelet határozatai, amelyeket szintén e parancsnokság adott ki, de a jelen rendelettel nem egyezők, hatályon kívül lépnek abban a pillanatban, amikor e rendelet életbe lép.

Kiadva Parancsnokságunknál.

Nagyszeben, 1919. május hó 12-én.

Erdélyi csapatok főparancsnoka: HARDÄRESCÜ tábornok.

Vezérkari főnök ; PAUAITESCU tábornok,

8.. 23. és 28. sz. rendelet (kibővítve). 1919. május hó 9-én.

Mi Erdély csapatok parancsnoka, az igazságügyi katonai törvénykönyvek 32. és 57. §. II. pontja értelmében a hadsereg biztosítására és az ország védelmére

elrendeljük:

az egész elfoglalt területre vonatkozólag a Tiszáig, mely hadműveleti területnek tekintetik.

1. Amennyiben a Román állam a Magyar állammal hadiállapotban van, bármely tiszt, altiszt, vagy közkatona, aki a rendes vagy irregu- láris kommunista magyar hadseregben szolgált és vissza tért, vagy vissza fog térni utólag, hogy a magyar állam hadat üzent a román államnak, a román csapatok által elfoglalt területre, köteles a legközelebbi román katonai parancsnokságnál helyzete tisztázása végett azonnal jelentkezni. Azok, akik nem fognak eleget tenni a kötelező jelentkezésnek, mint kémek lesznek tekintve, és a ma életben levő katonai törvények szerint megbüntetve.

2. Minden faluban az ottan található hatóságnak, valamint a községekben a rendőrségnek kötelessége, — bármely katonának, aki a rendes vagy irregnláris kommunista magyar hadseregben szolgált — a visszaérkezését vagy az illető községben való letelepedését a legközelebbi román katpnai paranesnoirságnak bejelenteni. Ha be fog bizonyittatni, hogy a község hatósága, — bár tudomása volt ilyen katonáknak a községbe való letelepedéséről szándékosan nem jelentette be az esetet, ezáltal akarva őket elrejtve tartani; az egész község minden egyes esetért 10.000 lei-ig terjedhető pénzbüntetéssel lesz megbüntetve.

3. Az összes magyar, német, bolgár ausztriai, török és orosz alattvalók, valamint 16 éven felüli fiuk, akik átvonulnak a román csapatok által elfoglalt területen, vagy csak ideiglenesen vannak letelepedve november 1-je utáutól, kötelesek — 3 nap alatt, hogy e rendelet büntető hatálya életbe lép — jelentkezni a térparanosuokságnái, vagy ezek hiányában a rendőrbiztosságoknál, vagy cseudörségeknél a maguknál levő okmányokkal, hogy megállapítható legyen személyi azonosságuk és hogy miért jöttek.

4. Az összes szállodatulajdonosok, azok akik bérbe adnak bútorozott szobákat, valamint más személyek is, akik szállást adtak egy ilyen személynek, kötelesek a fent említett határidőn belül