Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-05-31 / 17. szám

Gyula, 1919. május 31 17. szám Ll. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre . 20 K — f Fél évre . 10 K — f Évnegyedre . 5 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 50 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 40 fillér. A béke. Hosszas vajúdás között születik Versail- lesben a béke. Reméljük azonban, hogy sem­miféle komplikáció nem áll be és egészséges, életképes béke fog megszületni. Tudjuk és látjuk, hogy a világ összes nemzetei és né­pei ma békét akarnak, tartós és jó békét és nem szabad kételkednünk, bogy a Versailles- ben összegyűlt kiváló államférfiak ismerik népeik vágyait és képesek és készek azok óhajtásainak szellemében cselekedni. Minden jel arra mutat, hogy jó és tar­tós béke fog a nemzetek között köttetni; a győzők nem fogják a végletekig kihasználni nehezen kivívott győzelmüket, a legyőzőitek­nek nem lesz okuk revansra áhítozni. Minő különös sorscsapása, hogy minden országok között csak még Magyarországon hallatszik a fegyverek csörgése; csak Ma­gyarországon folyik még az embervér, csak innen hallatszik a harcmezők kalálhörgóse. Mintha a bábom rettenetes fúriája a békére áhítozó nemzetek közül ide menekült volna, ennek a szerencsétlen országnak területére, haldokolni és végső agóniájának borzalmai itt töltik be a levegőt. A Dunántúlról rettenetes borzalmak hire érkezik. Az ott lakó nép nem bir az alföld- lakó magyar hideg flegmájával és nem tűrte olympusi nyugalommal az elvetemültségeket, pusztításokat, rombolásokat. Rémes polgár­háború kerekedett ebből és ártatlan magya­rok ezrei vesztették életüket ebben a borza­lomban. Elmélkedhetünk, hogy melyik helye­sebb magatartás, tűrni fagyos nyugalommal a fanatikusok és megmételyezettek rendszer­telen garázdálkodásait avagy engedni a lá­zongó emberi és hazafiui érzéseknek és harcra kelni a nemzet megtóvelyedett, elvakult fiai­val ? A választást a kettő között bizonyára nem a megfontoltság, a nyugodt mérlegelés dönti el, hanem kétségtelenül a temperamen­tum, az önérzet ereje és a tömeg szervezett­sége. A Dunántúl népe temperamentumosabb, értelmisége önérzetesebb, összetartóbb, szer­vezettségének tudata bátrabbá teszi és ez szülte az ellenállást, mely több helyen az- mtán mégis gyengének, átmenetileg erőtlen­nek mutatkozott. Szomorú következményekkel járt ez, sok derék ember életébe került, de ezek vére nem hiába folyt; a testi halál erkölcsi újjászületést jelent a jövő nemze­dék számára, az összetartás, a szervezettség szükségét fokozza és biztosítja az újabb ve­szedelmekkel szemben való sikeres ellenállást. Mindamellett az adott helyzetben mégis bölcsebbnek bizonyait a passzivitás és két­ségtelenül bölcs megfontolás szülte az antant azon elhatározását is, bogy a bolsevikiek ellen felvonuló hadseregek nem vonulnak azonnal és megállás nélkül a bolsevizmus főfészkóig, Budapestig. A kétszer kettőnél bizonyosabb, hogy minden forszírozott külső támadásnál biztosabb összeomlásnak néz elébe a budapesti rémuralom, ha magára hagyják és ez az összeomlás lesz egyedül méltó azok lelknletéhez, akik elvakult fanatizmusa a vég­zetet maga ellen kihívta. Az erkölcsi haszon, melyet ebből a FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBAY FERENC helyzetből a népek meríthetnek, nagyobb lesz, mert mindenki előtt világosabb, köny- nyebben felfogható lesz, hogy nem nagyha­talmak önző ereje vert le világot megváltó eszméket, hanem téves és képtelen ideáknak alapzat nélkül felépített kártyavára dőlt össze a belső erőtlenség, az esztelen vak­merőség veleszületett gyengesége folytán. Nem fognak áldozatokká, nem fognak esz­mék vértanúivá avattatni azok, akik ezen a világon anyagnál és anyagiaknál egyebet nem láttak; nem fognak egy nemzet bősei­ként, vértanúiként meghalni azok, akik réges- régen megtagadták a hazát, a nemzetet, akik mindent, ami ellen fanatikus harcra keltek, a nacionalizmus tévedéseinek, szertelenségei­nek tulajdonítottak. Yégső elszántságuk nem az eszméik igaz­ságába vetett bitet bizonyítja, hanem utolsó póz az csak, a mindenképen kikerülhetetlen, megváltoztathatlan végzet bekövetkezése előtt. Tartsunk össze. A bolsevizmus, más szóval az orosz kommu­nizmus ellen, e társadalmi veszedelmes betegség ellen kell a müveit világ népeinek összetartani, mert a bolsevizmus az emberiséget, az emberi ha­ladást s az emberi műveltség összes eredményeit a végiomlásba sodorja, — ha ellene össze nem tartunk. Olyasféle rendetlen állapot ez az emberi társadalomban, mint az időjárásban a Cyklon, — e veszedelmes szélvihar, mely ahol átvonul, maga- előtt mindent elseper, tönkre tesz. A bolsevizmus is tönkre tenné az emberi ész és szorgalom min­den alkotását úgy, hogy ismét évszázadoknak kel­lene eltelni, mig az emberiség ismét a nyugodt fejlődés és bölcs alkotás terére lépne s elnyer­hetné azt, amit eddig birt. Sajnos, láttuk, mi a bolsevizmus, mit tud a bolsevizmus. Feje tetejére lett itt minden állítva. Nagy szájú, többnyire tanulatlan emberek vették át a közügyek s a nép vezetését. Az egyen­lőség, testvériség és szabadság szent elveit han­goztatták anélkül, hogy ez elveket megvalósítot­ták volna. Csupán a legszegényebb testi munkás- osztály közt igyekeztek az elveket megvalósítani, a többi munkásokat és a többi társadalmi osz­tályokat azonban ez elvek által boldogítani nem szándékoztak. Megteremtette a bolsevizmus az emberek közt a legnagyobb egyenlőtlenséget s a legveszedelmesebb osztályharcot. Minden becsületesen gondolkodó és jóaka­rata ember beláthatta a megtörténtek után azt, hogy egy állam ügyeinek a vezetése s a benne lakó népek sorsának az intézése végtelen nehéz és nagy munka, melyre csak kiváló tudásu és nemes lelkű emberek képesek, kik ismerik nem­csak a népüket, melyet kormányoznak, hanem a népüket körülvevő idegen népek gondolkozását és erkölcsét. Egyszóval csak államférfiak kormányoz­hatják a népet, kik a népük hasából és véréből voltak s nem pedig jött-ment, félig müveit kalan­dorok, vagy a népet és az életet nem ismerő szoba és áltudósok. Az a nép, mely ilyen emberekre s nem pe­dig államférfiakra hallgat, ezzel csak azt bizo­nyítja be magáról, hogy megfontolva gondolkodni nem tud, csak az orráig lát s nem tovább. így a maga tudatlanságának tulajdonítsa a nép, ha a bajok áradatába bele esik s esetleg oda vész. Hogy pedig a nép megfontolva tudjon gon­dolkozni, arra a népet nevelni kell. Jó iskolákkal értelmes és becsületes emberekké kell a nép gyermekeit nevelni. Ezenkívül olyan gazdasági politikát kell a népek vezetőinek folytatni, hogy minden egyes embernek legyen munkája, a mun­Megjelenik szerdán és szombaton kája után pedig tisztességes megélhetése. A régen ígért és hangoztatott intézményeket kell megteremteni, hogy az emberek közt jólét és megelégedés legyen. Egy megelégedett és müveit nép csak az okos szóra hallgat s nem ól fel semmiféle ál-népboldogitó mézes-mázos Ígéretei­nek. népjóléti intézmények megteremtése ál­tal orvosságot nyerünk a bolsevizmus ellen. Minél gyorsabban alkotjuk meg ezen intéz­ményeket, annál hamarabb jön rendbe a nép felzavart lelkiállapota. Minél számosabbak és job­bak ezen népjóléti intézmények, annál biztosabb és állandóbb a nyugalom a nép közt. Szerencsés az az ország és benne a nép, melynek vezetői a és népjóléti alkotá­sokat megcsinálják, mert ezáltal megakadályozzák, hogy országukba és népük leikébe a bolsevizmus felforgató szelleme belejusson, ha pedig eset­leg a nép lelki világa a bolsevizmusra hajlandó­sággal bírna, ez intézmények megvalósítása által a bolsevizmus felforgató szellemét a népük leiké­ből kiűzik s ily módon országukat s benne a né­pet a jólét és megelégedés felé viszik. V. Sz. Hírek a nagy világból. A berlini nagy munkás- és katonatanács hosszas és izgalmas vita után elfogadta a függet­len szocialisták javaslatát, melyben fölszólítják a kormányt, hogy írja alá a békeszerződést. Az öreg Hindenburg is azt tanácsolja a né­meteknek, hogy inkább fogadják el a lealázó bé­kének súlyos terheit, mintsem hogy szövetségre lépjenek a bolsevikiekkel. Végre az olaszok beleegyeznek abba, hogy Fiume ne legyen csak olasz kikötő, de nemzet­közi. Ez talán módot nyújt arra, bogy a magyar hazának is lesz tengeri forgalma, ami nélkül tel­jesen meg lenne fojtva. Mindenki tudja, hogy Magyarországgal az entente hatalmak azért nem tárgyalnak, mert nincs olyan kormánya, melyikkel tárgyalni lehes­sen. A Szegeden székelő ideiglenes kormány egy­részt azon fáradozik, kogy a szomszédos államok­kal megegyezést kössön, a mire biztató jelek is vannak, másrészt szaporítja a bolsevikiek ellen harcolni kész magyar csapatokat és a hatásköre alá tartozó közigazgatási hatóságokat megszervezi. Az ideiglenes kormány nem akar egyebet, csak Magyarország benső rendjét helyreáilitani és fen- tartani. HÍREK. Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi megyés püspök e héten látogatások céljából szerdán és pénteken átutazóban Gyulán is megszállott, mint dr. Apor Vilmos plébános vendége. A főpásztor utazása nem hivatalos, hanem magánjellegű volt és csupán rokoni látogatásokra szorítkozott. A vármegyei í. főügyészi állásra, amely dr. Martos József lemondásával megüresedett, a nagyszebeni román kormányzótanácstól nyert fel­hatalmazás alapján a vármegyei kormánybiztos dr. Simonka Györgyöt nevezte ki. Dr. Simonka György évtized óta él városunkban mint társa­dalmunk egyik köztiszteletben és közszeretetben álló tagja s igy a kinevezés erre a kiválóén fon­tos és diszes állásra mindenképen méltó fér­fiút ért. Lapunk mai száma 4 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents