Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-05-24 / 15. szám

1919. május 24. Békés 3 koronásokért. Ennélfogva ezen bankjegyek teljes értékkel bírnak jnnius 30-án túl is, vásárló érté­kük pedig hivatalosan is biztosítva van. A postadijak május 25-t61 kezdődő fel­emelésére ismételten felhívjuk a közönség figyel­mét azzal, hogy a lapunk múlt számában közzétett tarifa teljes egészében helyes és érvényes. SZÍNÉSZET. Özv. Krémer Sándorné színtársulata csü­törtök estén tartotta megnyitó előadását az Er­kel Ferenc színkörben, mikor is színre került a „Szenvedély“, Arkübasev drámája Bródy Sándor fordításában Gyulán először. A darab világhírű ugyan, de a piros szinlapon hirdetendők közé tartozik, ami annyit jelent, hogy ifjú lányok számára tilos. Alapdispositiója túlzóan naturalista, ezen irány a fordításban mesterére talált, szinte hemzsegett a természetes, sőt vastag kitételektől és kijelentésektől. Az a társadalom, melynek ilyen fokú erkölcsi romlottság lenne a hü kor­képe, az a társadalom elveszett. A darab cime a „Szenvedély“ helyett akár Ösztön ész nélkül is lehetne, amiről a második felvonás társas je­lenetében a főszereplő Vjezeszov biológiai ok­fejtéssel filippikázik, mondhatnók iskolát csinál és ezt üzletszerüleg, mint nagyvágó vezeti. A darab nélkülözi az igazi dráma kellékeit és a klaszicitás törvényeit, mert hiányzik belőle a történelmi igazságszolgáltatás és az erkölcsi irány. Az általános züllöttségben elbukik az ártatlan és megmenekül a főbünös. Mint életkép azonban érdemes és nagystílű alkotás, de örökéletre nem hivatott. A drámai főszemélyzet bemutatkozása sikerrel járt. Deák Lőrinc (Vjezeszov) bár némi indispositióval küzdött, szerepét helyes felfogás­sal és megértéssel adta, Sponer Ilonka (Zina) és és Rásó Ida (Larissza) úgy a férjcsaló, mint a megcsalatott asszony szerepében excelláltak, Ernyei János (Nikoláj) a felszarvazott férjet job­ban már nem is alakíthatta volna. Nagy Laci (Szuvorin tiszt) rideg és kimért szerepébe me­legséget öntött, a többi szereplők s az egész előadás színvonalon állottak, jók voltak. A precíz, gondos rendezést egy Ízben világítási defektus befolyásolta. Ezzel kapcsolatban kérnünk kell, hogy a színkör kétfelöli külső oldalán a volt világítás újból berendeztessék, mert a kijövetel a külső sötétségben balesettel járhat — A zene­kar jól összeállított és előadása jól betanult és egybevágó. A társulat működése elé a legszebb reményekkel nézhetünk. A közönség szép szám­mal. A színkör nem hűvös, de tanácsos mele gebben öltözködni. Pénteken „Pillangó főhadnagy ment, szin­tén újdonság, jó szereposztással, melyről bőveb­bet lapunk jövő számában. Aláírási felhívás a román nemzeti kölcsönre. ROMÁN KIRÁLYSÁG. Pénzügyminisztérium. Közteher 5 százalékos nemzeti kölcsön 1919. évi kibocsá­tású kincstári jegyekben. A nagyszebeni Kormányzótanács pénzügyi osz­tályának kibocsátása. Aláírási felhívás: Az 1919. évi január havi törvényhatározat alapján a Kormányzótanács pénzügyi osztálya a Román Állam által garantált 1919. évi 5 száza­lékos kincstárjegyeket bocsát ki. Ezen kölcsön célja, hogy a román király­sággal egyesülj; ‘ Erdély, Bánát és magyarországi területek állami igazgatásának újjászervezésére szükséges kiadások fedeztessenek. Ezen kölcsön 200, 500, 1000, 5000 és 10000 osztrák-magyar névértékű címletekben bemutatóra szóló kincstári jegyekben lesz kibocsátva. Ezen kincstárjegyek a román királyság kor­mánya pénzügyminiszterének, a Kormányzótanács pénzügyi osztálya főnökének, a pénztárnoknak faximiljével és egy sajátkezű ellenőrző aláírással tesznek ellátva. Ezen kölcsön mentes lesz minden már ér­vényben levő vagy a jövőben behozandó adótól. A kincstárjegyek bármely közpénztárnál biz­tosíték vagy óvadékként névértékben elfogadtat­nak. A lejárt szelvények pedig ugyanott készpénz­ben beváltatnak. A kincstárjegyek névértékűk 50 százaléka erejéig évi 4 százalék kamat mellett bármely közpénztárnál elzálogosíthatok. Az agrár reform-tervezet alapján a kincstár- jegyek a parcellázott földek árában névértékűk­ben elfogadtatnak. A kincstárjegyek névértékűk után évi 5 százalékkal kamatoztatnak, amely célra azok négy évre szóló nyolc darab félévi kamatszelvényekkel lesznek ellátva. Az első szelvény 1919 augusztus 1-én ese­dékes. A román állam ezen pénztárjegyeket 1923 fesruár hó 1-én lei-ekben és azon árfolyamon fogja visszaváltani, amilyen árfolyam a korona és lei között meg lesz állapítva. A kincstárjegyek vásárlóinak azonban 100 korona névérték után legalább 50 lei biztosittatik. A román állam fentartja magának a jogot, hogy a visszaváltásra kijelölt határidő előtt hat hónappal a »Monitorul oficialc-ban (hivatal lap­ban) közzétett külön hirdetmény utján ezen köl­csönt egészben vagy részben a kijelölt határidő előtt is felmondhassa. Ebben az esetben a hiányzó le nem járt szelvények értéke a kincstárjegyek névértékóből levonatik. A visszaváltás végett be n9m mutatott kincstárjegyek 30 óv múlva elévülnek. A lejárt és be nem váltott szelvények pedig lejáratuktól számított 5 év múlva évülnek el. Ezen kölcsönre eszközölt aláírások redu­kálhatok. Az elveszett, megsemmisült vagy ellopott kincstárjegyekről az 1918. november 15 iki 3380. számü törvény határozat értelmében tulajdonosaik­nak másolatok lesznek kiadva. Ezen törvény rendelkezéseiről tudomás szerezhető a fizetési helyeken. Kormányzó Tanáss Pénzügyi osztály Dr. Vlad Aurél s. k., osztályfőnök. A fent közölt feltételek mellett az 5 száza­lékos nemzeti kölcsönre újabb aláírásokat elfogad a Bihoreana Takarék és Hitelintézet Részvény­társaság. Az eredeti aláírások már lezárattak ugyan, mégis a Kormányzó Tanács pénzügyi osztálya kivételesen megengedte, hogy tekintettel az alá­írások eszközlésének és elfogadásának mindeddig fennforgóit akadályaira az újabban megszállott területeken további aláírások eszközöltessenek. Az ezután aláírandó kincstári jegyek szel­vényeiből — eltérőleg a fent közölt általános fel­tételektől — az 1919 augusztus 1-én esedékes szelvény le lesz vágva s így a legközelebbi szel­vény 1920 február 1-én lesz esedékes, miért is az ezúttal aláírandó pénztárjegyek árfolyama a 100 korona névérték helyett csak 98 korona 75 fillér lesz. Oradea Mare, 1919 május hó 20-án. „Bihoreana“ . Takarék és Hitelintézet Részvénytársaság­9. és 10. sz. rendelet (kibővítve). Mink, az erdélyi csapatok főparancsnoka, a katonai törvénykönyvek 32. és 57. §. IR pontja értelmében, a hadsereg érdekében és az ország védelmére elrendeljük: a Tiszáig elfoglalt területre vonatkozva, amely hadműveleti területnek tekintetik. 1. Bárki sajátmagának elrejt, elősegít, vagy biztat elrejteni, vagy vesz élelmiszert, vagy bár­miféle anyagokat, felszerelést, közlekedő eszközö­ket, állatokat stb., amelyek a magyar hadsereg, vagy a magyar állam tulajdonát képezték és amelyek most a román hadsereg és államnak hadizsákmányát képezik, ítélet végett a hadi tör­vényszék elé lesznek állíttatva és öt évi fogház­zal és 10.000 lei pénzbüntetéssel lesznek sújtva. 2. Ezen ítélettől mentesek azok, akik ezen rendelet kifüggesztésétől számítva 3 napon belül őszinte nyilatkozatot tesznek a birtokukban levő elrejtett dolgokról. 3. Aki gyújtogat, rombol, vagy rongál köz­épületeket, ami a hadseregnek, államnak vagy polgároknak szükségesek, ha bűntettét végrehaj­totta, vagy csak hozzá fogott, vagy csak meg­kísérelte a végrehajtását, hasonló tettek bűnösei az okozott kártérítésen kívül ítélet végett a hadi- törvényszék elé állíttatnak, a katonai törvény- könyvek 56 §. II. pontja értelmében 10 évi fogházzal lesznek megbüntetve. 4. Bűntársak, orgazdák, valamint azok Is, akik biztattak és utasitattak és akiknek a hozzá­járulása nélkül a tettet nem lehetett volna végre­hajtani, bűnrészeseknek tekintetnek és úgy lesz­nek megbüntetve, mint a főbünösök. 5. A harmadik és negyedik pontnak ellen­szegülői meg lesznek büntetve nemcsak mint az államnak erkölcsi és anyagi rossztovői, hanemabban az esetben is, ha elősegítenek egy hasonló rosszat. 6. Az a holyiség, ahol elő fognak fordulni a 3-ik pontba fölsorolt esetek, s amelyben a bünrecsábitók nem lesznek fölfedezve, ha az a falu kicsi úgy 10.000 lei pénzbüntetéssel, ha város 100.000 lei-ig terjedhető pénzbüntetéssel lesznek sújtva. 7. Ugyanazon büntetéssel lesznek sújtva azok a faluk, ahol fegyvereket, vagy muníciót találnak, ha nem találják meg azokat, akik eldugták 8. Abban az esetben, ha lázadás, vagy isme­retlen tettesek által és rábizonyithatatlanok által patrulok, őrszemek, csendőrök vagy bármely rend­őri és köztisztviselő személyek le lesznek gyilkolva, az a helyiség, ahol a gyilkosság történt ismeret­len tetteéek által, ha falu 20.000 lei pénzbünte­téssel lesz sújtva, ha város 200.000 lei pénz- büntetéssel, azonkívül kötelesek a legyilkoltak családjait kárpótolni. 9. E rendelet ellenszegüléseinek a megálla­pítását királyi biztosok, hadbírók, térparancsnok­ságok, csendőrtisztek és bárki más a katonai rend­őrtisztek közöl végzi. 10. E jelen rendelet közhírré lesz téve, amennyiben lehet lapok által, minden faluban ki lessz ragasztva, a hadbíróság székhelyén, hadbiró- ságoknal, térparancsnokságoknál, a csendőrségi helyiségeknél és a községházaknál. Köztudomás végett dob által is ki lessz hirdetve. E formaságok végrehajtása meg lesz álla­pítva jegyzőkönyvileg katonai rendőrtisztek által. E rendelet büntető hatályban életbe lép három nap után a főnt emlisett végrehajtásoktós s csak azon személyek lesznek megbüntetve, akik e há­rom nap eltelte utáu esnek bűnbe. 11. A 9. és 10. ez. rendelet határozatai, amelyeket szintén e parancsnokság adott ki, de a jelen rendelettel nem egyezők, hatályon kívül lép­nek abban a pillanatban, mikor e rendelet életbe lép. Kiadva Parancsnokságunknál ma. Nagyszeben, 1919. május hó 6-án. Erdélyi csapatok főparancsnoka: 9IÄRDÄRESCU tábornok. Vezérkari főnök ; PAAAITESCU tábornok.

Next

/
Thumbnails
Contents