Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-01-19 / 3. szám
Oynla, 1919. január 19 3. szám LI. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre . 20 K — f Fél évre . 10 K — f Évnegyedre . 5 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 50 fillér. politikai, társadalmi és közoazdászati lap. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 40 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: »OBAY FEREYC Megjelenik minden vasárnap Politikai hetiszemle. Minő mélységesen szomorú bepillantást nyerünk a közelmúlt eseményeinek jelentőségébe és egyúttal szegény hazánk jelen és jövő sorsába, ha elolvassuk a Siebenbürgisch- Deutsches Tageblatt január 10-iki számának vezércikkét. Ez a lap az erdélyi szászok hivatalos jellegű lapja és a jelzett cikkében abból az alkalomból, hogy a szászok kimondották a Romániához való csatlakozást, a következőket Írja: »Nem könnyű szívvel bontottuk fel a kapcsokat, melyek bennünket a magyar államhoz fűztek, de minden vétek tudata nélkül és szabad lelkiismerettel tesz- szük. Az állam mai vezérei azt a hűséget, melyet vele szemben tanúsítottunk, nem viszonozták hasonló hűséggel. Mikor a harcvonalak inogni kezdtek, a maguk számára remélt előnyökért önként rakták le és dobták el a fegyvereket és az eljárásuk által védtelenül kiszolgáltatták az ország fiait és leányait minden önkényüknek. Azok a férfiak, akik a mai Magyarországot kormányozzák, leütötték a koronát, mely őseinket egykoron az országba hívta és a melynek mi is hűséget esküdtünk, királyunk fejéről. Ezzel ők maguk tépték el a legszentebb köteléket, melyek a nem magyar népeket az államhoz fűzték. A Károlyitól és Kunfitól vezetett állam már nem az, amelyhez eddig bensőleg is kötve éreztük magunkat. Ezzel a mai állammal, melyet a fölfordulás minden láza rázogat és amelynek kormányzói maguk sem tudják mit akarnak, bensőleg immár semmi közösséget sem érzünk.« Elvonul lelki szemeink előtt e cikk olvasásakor nemzetünk egész története. Eszünkbe jutnak régi bölcs királyaink, kik szorgalmas, tanult népeket édesgettek az országba, hogy földünk gazdag természeti kincsei ne maradjanak kiaknázatlanul; bölcs, igazságos törvényeket hoztak, a személy- és vagyonbiztonságot féltve óvták, íme itt van ez a szorgalmas, derék szász nép, mely több mint 700 esztendeje él békében velünk, ezalatt teljes épségben megőrizte nemzetiségét, nyelvét fejlődött,, gazdagodott. Yoltak azelőtt is panaszaik, voltak elégedetlen, vagyontörő vezéreik, de sohasem gondoltak elszakadásra. Még csak ki se vándoroltak, mint a magyar Amerikába. Most, amidőn vezető politikusaink azt hangoztatják, hogy mi évszázadokon át nyomtuk a nemzetiségeket és most ők fogják azokat jogaikhoz juttatni, akkor — oh, mily csodálatos — ebből a nagylelkű felszabadításból egyik sem kér, hanem ime azt a fájdalmat emlegetik, melyet régi, benső kötelékek elszakitásakor éreznek és elhagyják ezt a szerencsétlen államot, ahol szorgalmas munkájuk gyümölcseit most félteniük kell. Ország-világ láthatja eme cikkből, hogy miként nyomtuk el ezelőtt a nemzetiségeket és milyen az a felszabadítás, az a megértő bánásmód, melyben az uj Magyarország tudósai részesítik őket. Mi fogjul^ismót visszahozni a haza hűtlen fiait ? A haza. n A haza megmentésén keresztül mentheti meg és élheti el minden párt a maga ideáljait. Egy ország, amely öt megyéből áll, nem ország, ott nem lehet pártokra szakadni, ott nem lehet kormányozni, ott az állami ólet íenn nem tartható. A legfontosabb tehát, hogy szilárdan megálljuuk és az az egy gondolat hevítsen mindönkit, hogy az országot kivezessük a rettenetes helyzetből és hogy legyen országunk, akol elveinket megvalósíthassuk.“ Ezeket a súlyos szavakat mondotta el többek között január Il-óu az Országos Nemzeti Tanácsban a magyar népköztársaság ideiglenes elnöke, gróf Károlyi Mihály. És mert nem ilyen államférfim előrelátással indult a kezdet, két hónap alatt beállott a vég. Lehet e tragikusabb beköszöntőt egy államfő ajkairól elképzelni is, mint amilyennel gróf Károlyi Mihály államfői tisztségét elvállalta ? Aligha! Ez a beszéd a kétségbeesésből fakadó halotti beszéd volt egy életre hivatott nemzőt halálos ágya, megásott sírja fölött. Ez a beszéd beismerése volt annak, hogy akik a legválságosabb időkben a kormány rudjához állottak, tehetsógtelensóg'be sülyod- tek, nem bírván az államférfim teendők betöltéséhez szükséges előrelátással. Nekilendült az uj aera a pártharcoknak és ez alatt elfelejtette megmenteni a hazát. Hittük, hogy a haza megmentésének igéje előtt eltörpül minden, elnémulnak az ellentétek, magyar a magyarral ebben a legszentebb gondolatban összeforr ! És mi történt ? Amig itthon az uj emberek a régieket szidták és minden alap nélkül odvaikba bujt ellenforradalmároknak titulálták, mig a népnek oda Ígérték a földet és az égről még a csillagokat is, azalatt elveszett az ország és akik az élen állnak és sokszor avatatlanul agitálnak, azok vergődnek ma az ország romjain tanácstalanul. Fölidézték az ördögöt és nincs többé erejük azt elűzni. Aki engem sötéten látónak ítél, az menjen föl az ország fővárosába Budapestre, nézzen ott széjjel, beszéljen különböző politikai pártokhoz tartozó emberekkel, ismerje meg az ottani viszonyokat, — akkor, ó akkor az az érzése támad, hogy minden elveszett. De egy reménye marad, hogy minden megmenthető, ha összefogunk, összetartunk valamennyien abban a szent hevületben, hogy: „A haza minden előtt!“ A hazáért egyelőre a párttusáknak is el kell némulniok és a nép fiainak: földmivesnek, munkásnak, urnák, napszámosnak, iparosnak, tisztviselőnek, szegénynek és gazdagnak tömörülniök kell a munka megkezdésének jegyében, a rend és közbiztonság helyreállításában. így tudjuk a még el nem tókozolt javakat éppen a nép javára megmenteni. így tudjuk elérni az^t, hogy az ellenség országunkat éveken át megszállva ne tarsa. kjy tudjuk elérni azt, hogy ellenfeleink kormányunkkal szóba álljanak. Ne bántsuk egymást polgártársak ! Szeresse, beesülje meg magyar a magyart, hiszen olyan kevesen vagyunk! A belvillongások rémét hárítsuk el magunktól együttes erővel. Mi nem vagyunk 80 és 160 milliós nemzet, mint a német vagy az orosz. Mi a belső egyenetlenségbe végleg belepusztulunk A szélsőséges irányzat térhódításának pedig, milyen a kommunizmus, vessünk gátat. Ha ezt nem tesszük, ,akkor ellenségeink minket halálra Ítélnek. És ha nem lesz országunk, akkor, higyjék el, a legjobb akarattal sem lesz miből adni és nem lesz miből élni. Pártküzdelmek, személyes érvényesülési vágyak mindaddig kárhozatos játékok, mig a haza veszélyben van és mig azt megmenteni együttes erővel, munkával és közös jóakarattal nem sikerül. Azután pedig, ha az összeomlásból feltámadunk, azután jöjjenek a pártharcok, de legyenek avatott vezérek 1 Jöjjenek a pártküzdelmek, de nem olyan módon, mint Gyula városában is divatos, hanem úgy, amint az szabad hazához illő, — terror nélkül! Dr. Major Simon. Hírek. A vásár-napi záróra. Tekintettel a kirakodó vásárra az ipari és kereskedelmi árn- sitás a mai napra d. n. 4 óráig van engedélyezve. A borbélyüzletek és hirlapárndák d e II óráig tarthatók nyitva. t A A Nemzeti Tanács irodájának áthelyezése. Értesítjük Gyula város közönségét, hogy 1919. január 20-tól a Nemzeti Tanács és a Népjóléti bizottság irodája a Békésmegyei Casinóba (uri- ka8zinó) helyeztetik át. Kérjük érdeklődőket forduljanak ezután kérelmeikkel és panaszaikkal oda. Uj főorvosok. Közkórházunk sebész-főorvosi állására, mely dr. Kaczvinszkg János távozásával üresedett meg, mint azt már megírtuk, a kormánybiztos-főispán dr. Jung Géza Rókus közkórházi alorvos, egyetemi magán-tanárt nevezte ki. A főorvos állását már elfoglalta s bár alig pár hete kezdte meg működését máris tanúságot tett arról, hogy hírneves sebészetünk, dr. Kaczvinszky János öröké méltó kezekbe került. Az elmebeteg osztály főorvosa dr. Ssórádg István is elfoglalta uj állását a közkérháznál. dr. Szórády István eddig egy nagyobb fővárosi közkórház elme és idegbeteg osztályán működött s az ott szerzett gazdag tapasztalatait nálunk fogja kamatoztatni. Hisszük, hogy közkórházunk országszerte ismert jó hírnevét két uj kiváló főorvosunk működése gyarapítani fogja. Kinevezések. A közoktatásügyi miniszter Soltész Lászlót a békéscsabai polgári fiaiskolához rendes tanárrá, Groffits Máriát pedig az orosházi polgári leányiskolához segédtanárnővé kinevezte. Felmentett tb. főszolgabíró. A békési járás főszolgabírói hivatalához tényleges szolgálatra beosztott dr. Sebők Elek tb. főszolgabírót a vármegye kormánybiztos-főispánja a háború alatt teljesített ügybuzgó szolgálatainak elismerése mellett , a szolgálat alól felmentette. Gyula r. t. város alkalmazottai szövetsége megalakulása alkalmával oly határozatot hozott, hogy mozgalmat indít egy olyan alap létesítése iránt melynek kamatait rendkívüli segélyezésekre fordíthatja, hogy ezen emberbaráti célját elérje ,-.V.>■ •■•Aí Lapunk mai,»zárna 4 oldal,
