Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)

1918-05-12 / 19. szám

1918. május 12. 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fog büntettetni, kész­lete pedig elkoboztatik. Mindezeknél fogva ismé­telten felhívom a város közönségét, különösen a tehetősebb gazdákat, hogy minden módon támo­gassák a város hatóságát abban, hogy a kötelezett három waggon fehéráru átadható legyen. E cél­ból, mindenki szállítsa be a reá kivetett meny- nyiséget, a tehetősebbek pedig önként szállítsanak be ezen felül is, mert ellenkező esetben az az el­járás fog bekövetkezni, amelyet a város érdekében elkerülni óhajtottunk. Gyula, 1918 május 10-én. Dr. Lovich Ödön, polgármester. Mozgalom a nappali áramért. A motor üzemre berendezett jparosmühelyek tulajdonosai panasszal fordultak dr. Lovich Ödön polgármes­terhez, hogy nappali villamos áram hiányában napvilágnál dolgozni nem képesek, este pedig, mikor a közvilágítás is megindul, olyan óriási terhelése van a telepnek, hogy a vezeték dimen­ziója nem bírja meg a terhelést. E mellett éjsza­kai munka mellett még világítani is kell a gépek körül, amire nappal nem volna szükség s igy tu­lajdonképpen áram megtakarítás nincs is a nap­pali áram szüneteltetésével. Egyébként az éjszakai munkáért magasabb munkabért kell fizetni, ami az iparcikkeket drágábbá teszi. A polgármester a nála megjelent iparosokat felvezette dr. Füzesséry Zoltán főispánhoz, aki előtt tolmácsolta azok kí­vánságát, aminek teljesithetése tisztán szénkér­désen múlik. Arra kérte a főispánt, sziveskednék közbenjárni, hogy a villamos társaság több szenet kapjon A főispán szívesen fogadta a megjelenteket ás megígérte hogy mindent el fog követni a szénkiutalás érdekében. Eljárásának eredményét türelmetlenül várják az érdeket iparosok. Solymosi Márton budapesti elsőrendű kép- szalou-tulajdonos, ki városunkban évekkel ezelőtt nagysikerű képbiállitást rendezett, e hét folyamán ismét megnyitja képtárlatát városunkban. A kiál­lítás a nevesebb festőművészek képeiből van össze­állítva. Megtekintését ajánljuk a miibarátok ügyei­mébe. Zeneestély a Komlóban. A szokásos művé­szi zeneestély a Komló kávéházban ma, vasárnap este ismét magtartatik. Tolvaj szobabérlő Dányi Péter Enyves-ut*a £2 számú lakasára f. hó 5-én beállított egy 28—30 év körüli iparos kinézésű fiatalember. Elmondta hogy Békésre való és bátyját a közkórházban operálni fogják, azért három napig Gyulán akar tartózkodni és lakást keres Átengedtek neki bérbe egy bútorozott szobát. Két napig ott is hált az ipse, de harmadnap reggelre megugrott. Előbb azonban összecsomagolta a szobában található összes ruhanemüöket : szoknyákat, kendőket, asz­talterítőt, egy pár csizmát, amiket magával vitt. A rendőrség keresi. Ministeri köszönet. A vallás és közoktatás- ügyi minister Csillag Ignác békéscsabai nagyke­reskedőnek, a békéscsabai állami felső leány és kereskedelmi iskola tanulói javára 1000 K tőké­vel tett alapítványért, köszönetét nyilvánította. Gépszij lopás. Schriffert Jánosné gyulai far- kashaimi tanyája« egyik éjjel kifeszitették a gép­szín deszka oldalát és a cséplőgép fősziját 3000 K értékben ellopták. Betörés egy üzletbe. A háború alatt immár harmad ízben törten, be szombatról vasárnapra virradó éjjel Ludvig Ferenc Erdélyi Sándor úti kereskedésébe. A borús éjszakában éjfél után ko­rom sötétségbe burkolózó utcán a betörők lefeszí­tették a vasredőny lakatját, a zárat pedig álkulcs- csal kinyitották és behatoltak az üzletbe. Pénzt nem találtak, mert azt éjszakára nem hagyják ott, ellenben több üveg rumot, likőrt, pálinkafé­lét és cukorkákat vittek el, mintegy 3—400 korona értékben. Abból a körülményből, hogy a betörők főképpen pálinkát vittek el, a rendőrség arra kö­vetkeztet, hogy orosz foglyok lehettek, akik a másnap kezdődött husvétjukra szereztek inni valót. Békés község főjegyői állását, amely Szath- aiáry Gábor nyugdíjazásával üresedett meg, folyó hó 8-án tartott közgyűlésében töltötte be a köz­ség képviselőtestülete. A választó közgyűlésen Moldoványi János főszolgabíró elnökölt, a ki hét pályázót jelölt ki az állásra. Az elrendelt szava­zás során a képviselőtestület túlnyomó többsége (34 szavazat 8 ellenében) dr. Tóth Kálmán lippai szolgabiróra adta szavazatát, a kit ekként a köz­ség főjegyzőjévé választottak med. Gyóni est Csabán. Folyó hó 4-én este Csa­bán országos irodalmi esemény volt. A Gyóni bizottság a Petőfi társasággal együtt müvészestét rendezett a világháború legnagyobb költőjének Gyóni Gézának emlékére. Az est minden egyes száma művészi volt s nagy tetszést aratót. Első­nek Bell Lajos dr. főgimnáziumi igazgató elnöki Békét megnyitójában ékes szavakkal ecsetelte Gyóni Géza nagyságát, költészetét, tragédiáját. Peferdy Ahdor Gyóni Géza halálára irt elégiáját olvasta föl, Nosedáné Bodor Karola a m. kir. operaház tagja Gyóni dalokat énekelt, mindketten .nagy tetszést váltva ki a közönségtől. Jakab Ödön gyönyörű, ez alkalomra irt novellát olvasott föl, Majai Májay Eugénia zongoraművésznő Rubinstein románcát játszotta el bravúros technikájával. Szávay Gyula Pacsirta cimü költeményében a költőnek nagy művészettel megirt tragédiáját ol­vasta föl. Ismét Nosedáné Bodor Karola lépett a pódiumra és férjének három gyönyörű dalát énekelte eb férje zongorakisérete mellett. Feleki Sándor dr. három rövid, de nagyon szép költe­ményét olvasta föl. Az est befejező száma Szolár Ferenc dr. főgimn. tanár »Visszaemlékezés« cimü felolvasása volt. Szolár Ferenc ki sógora a költő­nek úgynevezett moziképekben megírva bemutatta a költő életét, ifjúságát nagy sikerrel. Ezzel vé­get ért á nagy ünnepség. Dr. Gáli E. Mária orvos, a buda­pesti tudományegyetem orr- és gégeklinikájá­nak volt gyakornoka, május 8-án, szerdán kezdi mega Mozi melletti bórházban (Jókai Mérés br. Wenckheim Bóla-utcák sarkán) rendeléseit fül- orr- és gégebetegeknek. Rendel: hétfő, szerda és péntek délután 2—5-ig. 266 3—3 A marhahús árát a vásárban uralkodott drágaság következtében a rendőrfőkapitány a mé­szárosok kérelmére 14 koronában maximálta. Az Első Gyulai Kereskedelmi Részvénytár­saság folyó hó 8-án délután tartotta meg alakuló közgyűlését a Békésmegyei Takarékpénztári Egye­sület gyűlésiemében. A gyűlésen megjelentek a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület képvise­letében dr. Ladies László és Kliment Ferenc, az I. Gyulavárosi Takarékpénztár és a Részvénytár- sulatí Gőzmalom képviseletében dr. Jantsovits Emil, továbbá Soltész Béla, Anuló Pál, Neumann Márton, Marosán György, a Weisz Mór és Társa képviseletében Vámos Imre, továbbá dr. Tury Ferenc, Tanczik Lajos, Schmidt Gyula, Székely Lajos, Dobay Ferenc, Koba Adolf, Barát Ferenc, Zuzmann János, Szikes György, Csolnaky Lajos, Kocsis László, Fodor Gyula, Grünbaum Armin, Kobn Jenő, Bleier Ignác, Alcser Antal, Czigler Lajos, Steigerwald Adám, Licska Ferenc, Galbács Imre, Messinger Gáspár, Schneider Józsefné, özv. Féhn Istvánná, özv. Bálint Ferencné, özv. Tréba Gyuláné, összesen 33 részvényes 838 részvény kép­viseletében. Az alakuló gyűlést az alapitók megbí­zásából dr. Ladies László a Békésmegyei Taka­rékpénztári Egyesület vezérigazgatója vezette. Az elnök megnyitó beszédjében vázolta az alakulás előzményeit, az alakulás célját. Megállapította, hogy az aláírási ivek szerint a kibocsájtott 1000 darab 500 koronás részvényből a Békósmegyei Takarékpénztári Egyesület jegyzett 300 drbot, az Első Gyulavárosi Takarékpénztár 100 drbot, Weisz Mór és Társa 50 drbot, Soltész Béla 40 drbot, Schwarcz Lipót, Kobn Jenő, Fodor Gyula, Anuló Pál, Neumann Márton, Kocsis László, Grünbaum Armin, Dobay Ferenc, Zuzmann János 30—30 drbot, Marosán György 15 drbot, Schmidt Gyula 10 drbot. így az alapitók összesen jegyeztek 785 drbot, 215 drbot pedig egyesek, legnagyobb rész­ben helybeli és környékbeli kiskereskedők jegyez­tek. Megállapította az elnök, hogy a részvénytőke teljes összegében jegyezve van és hogy annak 30°/» át a részvényesek befizették. A jegyzőkönyv vezetésére dr. Tury Ferenc, a hitelesítésre pedig Székely Lajos és Csolnaky Lajos részvényeseket kérte fél. Az elnök ezután szabályszerüleg össze­hívott részvényesek egyhangú határozata alapján a részvénytársaságot megalakultnak jelentette ki. Ezek után a közgyűlés letárgyalta az alapszabá­lyokat, amelyeket a közgyűlés kisebb kiigazítások­kal egyhangúlag elfogadott és a felmentvényt az alapitók részére minden irányban megadta. Ezután az alapitók kineveztek 14 igazgatósági tagot 3 évre és 6 felügyelőbizottsági tagot 1 évre és fen- tartották maguknak a jogot, hogy az ideiglenesen üresen hagjott egy igazgató tagsági és egy fel­ügyelőbizottsági tagsági helyet később tölthessék be. Igazgatósági tagok lettek a Békésmegyei Ta­karékpénztári Egyesület részéről dr. Ladies László és Kliment Ferenc, az I. Gyulavárosi Takarék- pénztár részéről dr. Jantsovits Emil, az alapitók és részvényesek közül Yámos Imre, Soltész Béla, Anuló Pál, Dobay Ferenc, Fodor Gyula, Grüu- baum Armin, Kocsis László, Kobn Jenő, Neumann Márton, Schwarcz Lipót és Zuzmann János, fel­it ügyelőbizottsági tagok Alcser Antal, Krausz Jenő, Marosán György, Schmidt Gyula, Táncok Lajos és Szikes György. A társaság és az igazgatóság elnökévé dr. Ladies Lászlót választották meg. Be­fejező beszédjében az elnök hivatkozott arra, hogy az uj részvénytársaság egyike a legszebb és leg­egészségesebb alakulásoknak, mert az a valóban érdekelt tényezők összhangzatos és egyetértő tö­mörülése folytán jött létre és igy minden remény meg van arra, hogy működését siker koronázza és nagy szolgálatokat tehessen Gyula város és az azt környező községek kereskedői osztályának és fogyasztó közönségének is. Az Alföldi Első Gazdasági Vasat igazgató­sága május hó 9-én tartotta meg az évi rendes közgyűlést előkészítő ülését, a közgyűlés határ­idejét junius hó 15. napjára tűzvén ki. Az igaz­gatósági ülésnek főbb tárgyai voltak az alapsza­bályok módosítása, a múlt évi számadások és mérleg megállapítása és a közgyűlés elé terjesz­tendő igazgatósági jelentés megszövegezése. Az alapszabályok módosítására vonatkozó javaslat a mellett, hogy az igazgatósági tagok maximális számát 18 helyett 21-ben állapítja meg, ügykeze­lési dolgokra vonatkozik. A múlt évi számadások a vasúti forgalom és jövedelem örvendetes emel­kedéséről tesznek bizonyságot és azok szerint az 1917. évi tiszta jövedelem az összes terhek leszá­mítása után 170000 koronát tesz ki, amelyre nézve az igazgatóság az javasolja, hogy az elsőbb­ségi részvények 5 százalékos osztaléka mellett a törzsrészvények után is ezúttal először fizettessék 3 százalékos osztalék. A kedvező anyagi fellendü­lés, mint az a megállapított igazgatósági jelentés­ből olvasható, a tarifa emelésen kivül a személy- forgalom óriási emelkedésének tudható be, ami az évi 7—800000 utas átlagról két és fél millió utasra emelKedett Hasonló nagy az emelkedés a békéscsabai helyi motorok forgalmában, amelyek annyi utast szállítottak, mint békeidőben az összes vonalak utasai. A számadásokkal kapcsolatban és a folyó ügyek között az igazgatóság megtette az igazgatósági fogok jelenléti dijainak és a fel­ügyelőbizottság tiszteletdijának megállapítására vonatkozó javaslatát. A Békéscsabán újabban gyakran hangoztatott azon kívánalommal szemben, hogy az igazgatóság és üzletkezelőség székhelye Aradról Békéscsabára helyeztetett át, az igazgató­ság megállapította, hogy az igazgatósági székhely kérdése akkor, amikor az AEGV üzemkezelése az Aradi és Csanádi Egyesült vasutakra bízatott már szerződésileg eldöntetett, az üzletvezetőségnek Békéscsabára való áthelyezése pedig financiális és technikai akadályokba ütközik, amennyiben Békéscsabán e célra sok költséggel egy nagyobb hivatalnoki apparátust kellene fenntartani, amely az üzemkezelő arad—Csanádi vasúttal való közvet­len kapcsolat hiányában feladatainak csak nehe­zen tudna megfelelni. Beliczey Géza igazgatósági tag a békéscsabai helyi motoijok nagy forgalmára tekintettel kérte, hogy a motorokhoz pótkocsik esatoltassanak. Az üzletkezelőség felvilágosítása szerint ez a jelenlegi berendezés mellett műszaki akadályokba ütközik, tervbe van véve azonban ezen forgalom megkönnyítése érdekében egy hurok­vágány épitése és ezt a óéit fogják elősegíteni a Békéscsaba és Békés között bevezetendő és na­ponként többször közlekedő helyi vonatok, amelyek a Békéscsaba város belterületén mutatkozó utas zsúfoltságon is segíteni fognak. Országos vásári jelentés. Gyula, május 10. A bét derekán beköszöntött kiadós eső meg­javította a gabona és takarmánytermés kilátásokat egyben a jószág árakat minden eddiginél horribi- lisabb magasságra szöktette fel. Most egy éve azt képzeltük, hogy az akkori hallatlan jószágárak tetőpontjukat érték el, de ebben csalódtunk, mert a pénteki tavaszi vásáron marháért, lóért a ta­valyi, sőt a januári vásári áraknak majdnem két­szeresét fizették. A vásár a háborús korlátozás miatt ezúttal is egy napra szorítkozott. Vásár délelőttjén az előző éjszaka óta hulló csendes eső némileg csök­kentette a felhajtást. Fővárosi és vidéki nagyke­reskedők marhából és lóból nagy tételeket vásá­roltak össze és a fennálló tilalom dacára közöttük nagy mértékben folyt a jószágok ismételt tovább eladása utján a mesterséges árfelhajtás. A lóvásárra felhajtottak mintegy 3000 da­rabot. Jobb minőségű hátasló drbonként 6—8000 koronáig kelt el. Hintós lovakért páronként 10000 koronáig, jó igáslóért páronként 6—8000 koro­náig, a legközönségesebb kocsilóért 2—4000 ko­ronáig fizettek páronként. Megörökitendőnek tart­juk, hogy egy környékbeli juhász csacsiját 2000 koronáért vették meg pesti kereskedők.

Next

/
Thumbnails
Contents