Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-05-12 / 19. szám
50, évfolyam Gyula, 1918. május 13 19. szám i } .‘t r I Előfizetési árak: ” Egész évre . 14 K — f Fél évre . 7 K — f Évnegyedre . 3 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 28 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓiIN DÁVID. Megjelenik minden vasárnap A választójogi megegyezés. A nemzet történetének legfontosabb korszaka következik ránk. A nemzet sorsa dől el ebben a kritikus időben századokra, talán örökre. A honalapitás, IY. Béla uj honalapi- tása a tatárdulás után hasonlíthatók ahhoz, ami most a nemzet feladatává lett e súlyos időkben. A nemzet gerince : a müveit közép- osztály teljesen tönkremenve, eladósodva. Sokszor emlegettük büszkén a csatákon vitézül helyt álló hőseinket, de nem gondoltunk arra, hogy mily nyomorra jönnek azok haza. Evekig fizetgethetik keservesen azokat az adósságokat, amikbe most beleverik magukat, hogy családjukat ebben a nyomorban ngy, ahogy megsegítsék. Az itthon maradottak sincsenek jobb helyzetben. Ennek a nyomornak szellemi életünk dekadenciája lesz a következménye. Középosztályunk el fogja veszteni az emberi jellem legértékesebb tulajdonságát: az önérzetet, az önbizalmat. Koppant feladat vár a nemzetre a hadi adósság megfizetése körül. Ezt az irtóztató költséget nekünk kell megfizetnünk, akik ebben a gyászos korban élünk. Hogy miként fizetjük ki azonnal és egyszerre, ez a legnagyobb államférfim feladat, de ennek kifizetését nem tolhatjuk utódainkra, mert ez a drágaság mindaddig enyhülni nem fog, mig a pénzünk régi értéke adósságaink kifizetésével helyre nem áll. Vannak még feladatok a nemzet élelmezése és a legszükségesebbekkel ellátása körül is. Ki mondhatná, hogy ezen a téren minden kérdés meg van oldva. Eejtett készletek vannak minden fontos cikkben s mi türjük a rettentő uzsorát minden téren. Nem életbevágó feladat ez ? A békekötések ideje is eljött s csak ngy lesz nemzetünknek súlya, ha most ebben a helyzetben is oly erősnek, konszolidáltnak mutatkozik, mint a háború folyamán. A rossz békekötés többet árthat, mint az elvesztett háború. És mi a helyett, hogy ezeknek a fontos kérdéseknek megoldására fordítottak volna minden erőnket, már tizedik hónapja a választójog kérdésével foglalkozunk s az ezzel velejáró hatalmi elhelyezkedéssel. Most végre megtörtént a kibontakozás s Wekerle kormányának megnyílt a lehetőség a választójog kérdésének elintézésére a 48-as alkotmánypárt határozatával, mely a megegyezéses választójog mellett döntött. Az egész választójognál többre becsüljük azt, hogy végre túl vagyunk rajta. De most azután lásson is hozzá az uj kormány rettentő nemzeti feladatának elvégzéséhez derekasan azzal az önfeláldozással, amelylyel alsóbhfoku hatóságainak és elsősorban a közigazgatás minden tagja életet megrövidítő erőfeszítéssel vetette neki vállát a háborús nemzet szekerének, mert máskép a bábom győzelmes katonai befejezése sem jelent reánk semmi jót. A közvélemény pedig irgalmatlanul seperje el a gyűlölködő, hatalmi versengésben nemzeti létünket kockára tevő politikai törekvéseket, ha még egyszer fel mernének támadni. Ezt követeli óletösztönünk. ß gyufái vöröskereszt egylet közgyűlése. A véget érni nem akaró rettenetes vérfürdő negyedik évében is csendesen, zajtalanul végezte a hazát védő hősök ápolása körüli, önként vállalt emberbaráti és hazafias kötelességét a gyulai vöröskereszt kórház. Hogy ezt a kötelességet miképpen teljesítette, bizonyság reá az a körülmény, hogy a katonai felettes hatóságok hivatalos látogatások alkalmával mindenkor a legnagyobb megelégedésüknek adtak kifejezést úgy a betegek orvosi kezelése, mint az élelmezés kifogástalan volta és az intézetben tapasztalt rend és tisztaság tekintetében Ezek a hivatalos kijelentések mig egyrészt jóleső érzéssel tölthetnek el mindnyájunkat városunk ezen nagyfontosságu intézményének sikeres működése felett, addig másrészről azoknak fáradhatatian és buzgó tevékenységét hirdetik, akiknek legközvetlenebb részük van a kórház vezetésében: elsősorban dr. Zöldy János főorvosét, akinek tiszteletet parancsoló egyéni kiválósága megszerezte és megszilárdította a katonai hatóságok előtt a gyulai kisegítő kórház tekintélyét és azzal szemben megnyilatkozó feltétlen bizalmat. A gyulai vöröskereszt fiókegylet 1917. évi tevékenykedéséről számolt be múlt vasárnap délután tartott évi közgyűlésében az egyesület vezetősége. A közgyűlést, melyen igen csekély volt a megjelent érdeklődők száma, dr. Lindenberger János apátplebános elnök rövid, szép beszéddel nyitotta meg, azután dr. Zöldy János igazgatófőorvos számolt be a hadikórház múlt évi működéséről. Jelentésének hangulatos bevezető részét terünk szűk volta miatt sajnálatunkra nem ismertethetjük meg olvasóinkkal és ez okból kénytelenek vagyunk azt csupán kivonatosan ismertetni. Egyesületünk által fentartott hadikórház — mondja a jelentés — ebben az évben is kivette részét a hadiérdekek által megszabott munkából. Ez a munka azonban nem folyt simán, gondtalanul Az anyagbeszerzés nehézségei, a drágaság megdöbbentő túlzásai bizony sokszor próbára tette a türelmet, a kitartást. Sok gondot okozott a hajdan ékes, kövér, de a háború három éve alatt levitézlett fehérnemű raktárunk fentartása. Anyaghiány miatt a pótlás lehetetlenné lett, tehát a keserves toldás foldás kisegítő és nem kielégítő munkáját kellett vé geznünk Ebben az átkozott sok leleményességet igénylő munkában minden elismerést megérdemlő készséget, buzgalmat tanúsítottak Papp Endréné úrnő és Diószegi Frzsike kisasszony, akiknek eléggé meg nem köszönhetem, hogy züllŐ fehérruha raktárunkat a csődtől megmentették. Ápoltunk az 1917. évben 1449 beteget 62292 ápolási nappal, úgy hogy egy-egy betegnek kórházunkban való tartózkodási ideje 42 napot tett. A betegek közül meggyógyult 1142, javult 323, meghalt 6. Ennek az évnek folyamán betegeink minősége tetemesen megváltozott a miatt, hogy a harcterektől nagyon távol estünk. E változás abban állott, hogy sérültek jóval kevesebb számban, friss sérültek meg épen nem kerültek kezelésünk alá. A régi sérültek a beteglétszámnak egyharmadát tették ki. Ezek közül mütevésben 67 részesült. Feltűnő volt a gümő- kóros betegek emelkedő száma. 96-ot ápoltunk, akik közül 18-at szanatóriumi kezelésbe adtunk. Néhány statisztikai adat után a jelentés igy végződik : Rövid beszámolóm töredékes volna, ha minden röstelkedés nélkül meg nem említeném, hogy egyesületünk hadikórháza révén a háború harmadik évének zárszámadásai szerint 102 ezer korona értékhez jutott, amelyből 60 ezer koro- ronát hadikötvényekben helyeztünk el. Nem kétlem, hogy egyesületünk ennek az anyagi erőnek birtokában, amely még egyre emelkedő, amint eddig is híven megtette, meleg szeretettel, igazsággal, okos beosztással fel fogja karolni ezután is a rokkantaknak, a hadiözvegyeknek és árváknak eléggé nem támogatható ügyét. A körülöttünk tobzódó szenvedésnek, nyomornak bármilyen csekély enyhítése, tompítása nemcsak emberi, de elsőrendű hazafias kötelesség. Igaz öröm azért úgy dr. Szóbél Dávid és Lindenfeld Ferenc orvostársaimra — akiknek a nekem nagyon értékes közreműködését melegen köszönöm — valamint reám nézve is, ha ebben a hazafias homokhordó munkában porszemeket gyűjtögethettünk, hordhattunk össze. A figyelemmel hallgatott főorvosi beszámoló után Méreg Gyula olvasta fel titkári jelentését, kegyeletes szavakban emlékezvén meg az egyesületet Ambrus Sándorné alelnöknő elhunytával ért fájdalmas veszteségről. A boldogult az egyesület megújhodásának első napjától kezdve tevékeny részt vett a kórház szervezésében és fenntartása körül igen értékes munkásságot fejtett ki. Érdemeit és elhunyta fölötti mély gyászát a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökíti. Felemlíti a titkári jelentés, hogy az egyesület szprosan vett kórházi működésén kívül egyéb tótékonysági téren is igyekezett emberbaráti hivatását betölteni. így a helybeli árvaházban öt hadiárvát tartott el, szegénysorsu iskolás gyerekek felruházásához 2000 koronával járult, a gyulai hadigondozó bizottságnak 1000 koronát juttatott, egyéb adományait összevéve 1917. évben jótékonycélra 6125 koronát fordított, ezzel szemben jótékony adományok címén 1138 K 44 fillér folyt be a pénztárba. Schreiber Ottó gondnoki jelentése a kórház élelmezéséről, felszereléséről és pénzforgalmáról tartalmaz részletes statisztikai adatokat Összes kiadása 231638 K 53 fillért tett ki. Aggodalommal mutat rá, hogy ha a háború még soká fog tartani, a beszerzés lehetetlensége miatt fehérneműkben hiány fog bekövetkezni. Egy évig azonban még minden baj nélkül kibirja a kórház. Schmidt Iván pénztárnok a múlt évi zárószámadást és jövő évi költségelőirányzatot terjesztette elő, azután a közgyűlés a megbízatásuk lejárta miatt kilépő választmányi tagokat újból megválasztottaknak jelentette ki s ezzel a közgyűlés véget ért. A kiváló tavaszi kőbányai Első Magyar Mészvémy Sorfőződe Góliát maláta sőre (Salvator-sőr) Kapható minden Jobb füszerüzletben és vendéglőben o Főraktár: Weisz Mór és Társa, Gyula 227 6 -10 Lapunk mai száma 4 oidaL
