Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)

1918-04-21 / 16. szám

4

iiékéi

1918. április 21.

és Bottyánszky Pált küldöttek ki becsüsökül. A Tiszántúli Méhószegyesületuek értesítését, hogy a földmivelésügyi miniszter Gyulán méhészeti tanfolyamot állított fel, örvendetes tudomásul vették. A választmány elfogadta a Békéscsabai Áruforgalmi r.-t. ajánlatát, hogy a ^tagoknak 250 koronán aluli megrendeléseknél 5 %, azon felülieknél pedig 2 % kedvezményt ad. Erős kritika tárgyává tették a Haditermény eljárását, hogy a fejkvóta leszállítása után beszállított gabonákért a beszerzési premiumos árnál kevesebbet fizetett és a választ a beadott panaszra nem is vették tudomásul. A vármegyei Patronage egyletnek 200 koronát szavaztak meg. A tag szaporulatról szóló jelentést, különösen ama részét, hogy Gyuláról egyszerre 53-an léptek be tagul, örvendetes tudomásul vették. Élénk szenzációt keltett Serly Kálmán humoros és szatirikus felszólalása, hogy az orosházi járásban a rekvirálás alkalmával bol- seviki módra »népbiztosi« intézmény nyilatkozik meg, mig Grammling Alajos markáns szavakban bizonyította a küszöbön levő nagy munkaidő alatt a mezei munkások fejkvótájának tarthatatlanságát és az abból származható veszélyeket. A választmányi ülés után következett a rendes közgyűlés, amelyen Beliczey Géza hangulatos szép szavakban emlékezett meg a gazdaközönségnek a világháború folyamán fronton és fronton innen kifejtett és a trón részéről is elismert hevadhatlan érdeméről. Rámutatott számos helytelen kormány- intézkedésre a rekvirálás és a sertéshizlalás körül, de kijelentette, hogy a gazdák hazafiassága és szívós kitartása a mindig súlyosbodó helyzetet is diadalmaskodva fogja leküzdeni. A tisztujitásra korelnökül Ábrái Lajos választatott meg, a ki igen nívós beszédben hangoztatta a gazdatársadalom tömörülésének, a több termelésnek szükségességét. Egyben erős kritika tárgyává tette a demokrácia cégére alatt fellépő jogkiterjesztés túlzásait, nagy helyeslések közt állapítván meg, hogy a jogkiterjesztés csakis a kötelesség kiterjesztés mértékében valósítandó meg. A közgyűlés lelkes éljenekkel fogadta a nagyhatású beszédet, mely után elnökül közfelkiáltással Beliczey Gézát, alelnökül Wenekheim László grófot és Szalay Lajost, ügyésznek pedig dr. Láng Frigyest választották meg. Megválasztották a régi tagokból a választmányt is. Az Omgének a választójogra vonatkozó ismert javaslatát, mely a választójogot a magyarul írni olvasni tudáshoz köti, zajos éljenzések között egyhangúlag elfogadták. Közgyűlés után Gutenberg Pál a slőjd intézet országos nevű igazgatója tartott népies nyelven szabadelőadást a többter- raelésről. A közgyűlés 1 órakor ért véget.

A nagymagyarvárosi földésztársnlat kötelékében levők közül 53 gazda iratkozott be tagul a Békésmegyei Gazdasági Egyesületbe. A buzdítás érdeme Csőke Istvánt illeti s a tömeges beiratkozás nagy örömet keltett az egyesület vasárnap délelőtti közgyűlésen. A gyulai gazdák érdeklődésének elismeréséül a gyulai földésztársulat vasárnap délután 4 órakor a városháza termében tartott értekezletén megjelentek Sólyomy Lipót gazdasági egyesületi titkár s Gutenberg Pál slöjd igazgató, továbbá Holló György és Kóhn Dávid, utóbbiak mint a gazdasági egyesület igazgatóválasztmányának tagjai. Csőke István elnöki megnyitó beszéde után Sólyomy Lipót titkár ékes beszédben adott kifejezést örömének és az egyesület köszönetének a gyulai gazdák tömörülése fölött. Gutenberg Pál rendkívül érdekes, magas színvonalú, mindazáltal népies és mindenki által megérthető szabad előadásban vázolta a remélhetőleg rövid időn belül bekövetkezendő béke után a magyar földmivelésre s a gazdaközönségre háruló súlyos, de egyben szép feladatokat is. Frappáns adatokkal bizonyította, hogy az eddigi egyoldalú magtermeléssel és kezdetleges állattenyésztéssel okvetlenül szakítani kell és fokozatosan át kell térni az intenzív gazdálkodásra, elsősorban zöldség, hüvelyesek, gyümölcstermelésre és az állatfajok nemesítésére. Példaképen illusztrálta Kecskemét, Nagykörös, Rákospalota és Makó s

főleg Újvidék gazdálkodási rendszeréből kínálkozó példákat és tapasztalatait. Kóhn Dávid ama reményének adott kifejezést, hogy a nagymagyar- városiak példája a többi városrészek gazdáit is buzdítani fogja, hogy a gazdasági egyesület tagjai sorába lépjenek, egyben Gutenberg igazgató előadására reflektálva, rámutatott ama körülményre, hogy Gyula városa 32000 katasztrális hold határa, talaját illetőleg olyan változatos, mint az Alföld kevés városáé, de éppen eme változatossága folytán mindenféle növény termesztésére kiválóan alkalmas. Lényeges dolog azonban, hogy a különböző talajoknak megfelelő gazdálkodási s termesztési módszer szakszerüleg történjék. Az értekezlet a jelenlevők lankadatlan figyelmes érdeklődése mellett délután fél 7 óráig tartott. 1

Gyulavidéki Földbérlő és Parcellázó Részvénytársaság. Ilyen cég alatt szerdán délelőtt egészen csendben, minden előzetes nyilvános tárgyalás uélkül, városunk közgazdasági életének fejlesztése szempontjából jelentős fontosságú részvénytársaság alakult Gyulán, a Gyulavidéki takarékpénztár részvénytársaság érdekkörében, nyolc tőkepénzes részvényes részvételével, akik az egy millió korona alaptőkét teljesen lejegyezték. Az uj részvénytársaság célja nagyobb földbirtokok vétele és eladása saját számlára, valamint ilyenek közvetítése megbízásból, továbbá nagyobb földbirtokok haszonbérbe vétele és azon belterjes gazdálkodás berendezése és folytatása. Az alakuló közgyűlést a Gyulavidési takarékpénztár r.-t. helyiségében Reisner Ede takp. igazgatósági elnök vezette. Konstatálta, hogy az 500 drb. 2000 korona névértékű részvény jegyezve van és takarék- pénztári könykivonatok tanúsága szerint az alaptőke 30 százaléka befizettetett. Jelen van 9 aláíró 80 szavazat képviseletében, akiknek kívánságára a részvénytársaságot megalakulnak jelenti ki. Az alapszabály tervezet elfogadása után a közgyűlés 11 tagú igazgatóságot választott 3 évre és 4 tagú felügyelő bizottságot egy évi megbízatással. Az igazgatóság tagjai lettek : Reisner Ede, Reisner Béla, Reisner Artur, dr. Markus Mihály, dr. Biró Béla, Polgár Pál, K. Schriffert József, Schröder Kornél, Stern László, Balog Sándor, dr. Fisbein Soma. A felügyelő bizottság tagjai: dr. Márky János, Ujj János, Reisner Endre, Winter Jenő. — Az uj részvénytársaság előrehaladott stádiumban levő tárgyalásokat folytat Edelsheim Gyulay Lipot gróf zarándi (Aradmegye) 5000 katasztrális hold területű birtokának ez év őszétől kezdődő hosszabb időre való haszonbérbe vétele iránt. A birtokon belterjes gazdálkodást szándékozik űzni a mezőgazdasági ipar szükségleteit szolgáló növények termesztésével, nagyszabású zöldség és konyhakertészettel. E bérlettel kapcsolatban a részvény- társaságot egyúttal az a közérdekű cél is vezeti, hogy a birtokot a népes Szapáryliget, Szintye községeken keresztül Agyára kiépítendő vasúttal a Gyulavidéki h. é. vasút ^vonalával összekösse és ezt az eddig vasút nélkül szűkölködő vidéket Gyulára terelje. Ezt a szándékát a társaság feltétlenül meg is akarja valósítani. Legközelebb ebben az irányban is megindítják a tárgyalást a kisvasuttal.

A zsiradagok megállapítása. A közélelmezésügyi minister a zsirfogyasztás egységes szabályozása érdekében a zsírból (sertészsír, margarin, növényzsir, olaj) és szalonnából fogyasztható mennyiséget a következőkép állapította meg: Az egy-egy személy által fogyasztható havi adag az említett zsiradékfélékből összesen általában legfeljebb 42 dgr., a mi sertészsírnál megfelel 48 dgr. szalonnának. A rendes (állandó mezőgazda- sági munkások) ide értve a cselédeket és hadi foglyokat is legfeljebb havi I kgr., az időszaki munkások alkalmaztatásuk tartama alatt legfeljebb havi 1V4 kgr. az ezen két csoportba tartozók közül pedig azok, akik az aratásnál, hordásnál vagy cséplésnél vannak foglalkoztatva, e munkák végzése közben legfeljebb havi 3 kgr. zsiradékot fogyaszthatnak. Az ipari, valamint a nem mezőgazdaságban foglalkoztatott nehéz testi munkások ellátásánál a kivételek esetről-esetre külön fognak megállapittatni. A megállapított fejadagnál nagyobb mennyiség hatóságok, beszerzési cső - portok, vállalatok, munkaadók stb. által ellátan- dóik számára semmi esetre ki nem szolgáltatható. Minden munkaszerződésnek a fentiekkel ellentétes kikötései hatályukat vesztik és a munkaadó a rendelet alapján kiszámítandó mennyiségnél többet ki nem szolgáltathat. Nem szükséges indokolnunk, hogy a rendelet a magyarországi élet és táplálkozási viszonyok között túlságosan erős megszorításokat tartalmaz és hogy különösen a minden szakmabeli munkások és kisgazdák és családtagjaik élelmezése, akik húst és egyéb élelmiszereket munkájuk közben nem fogyaszthatnak és legnagyobb részben szalonnával kénytelenek táplálkozni. a megállapított fejadagok legkevésbbé sem elegedők.

Mennyit rckviráltak a vármegyéken ? Az

1917 évi termésű gabona igénybevételére vonatkozólag a negyedik eljárás van most folyamatban. A már vége felé közeledő és katonai segédlettel folyó rekvirálás célja a még feltárható összes feleslegek igénybevétele, a mivel azután a vármegye szolgáltatási képessége végleg ki lesz merítve. Nem érdektelen azon számadatok közlése, hogy az előzetes három eljárás során, mennyi gabonafélét szolgáltatott be a vármegye közönsége közcélokra az önként előzetesen a Haditermény részére átadott mennyiségeken felül. A november és decemberben lefolytatott gabonaátvételi eljárás eredménye volt 4538413 q., a január havi rekvi- rálásé 26837*67 q. és a fejadagok leszállítása folytán történt pótkivetés eredménye 23142*17 q. Az összeredmény tehát a katonai rekvirálás megkezdéséig 95363*97 q. A rekvirált mennyiség terményenként a következőleg/ oszlik meg: búza 56719 07 q., rozs és kétszeres 1279*11 q., köles 8928 q., arpa 9116 97 q., zab 2203 07 q., liszt 108*48 q., csöves tengeri 12528*21 q. és morzsolt tengeri 11321*86 q.

A sovány sertések rekvirálása, amelyről már ismételve írtunk a vármegye területén május 1-éu veszi kezdetét. A vármegye alispánja a sertésforgalmi irodával egyetértőleg hirdetményileg közli a vármegye sertéstenyésztő lakosságával, hogy akinek rekvirálható sovány sertése van, az sertéseit április 30-ig önként felajánlhatja, amely esetben sertéseiért a megállapított maximális áron felül kgrként 1 korona prémiumot kap. Az önkéntes felajánlás mindenütt a községi elöljáróságnál jelentendő be. Az önként fel nem ajánlott és a rekvirálás során igénybe vett sertésekért csak a maximális ár fog fizettetni és ezek a prémiumra igényt nem tarthatnak.

A tengerimoly elleni védekezés tárgyában a múlt év hasonló időszakában kiadott főldmive- lésügyi ministeri rendelet, amely elrendelte az április végén meglevő kukoricaszárnak megsemmisítését, nagy riadalmat keltett a gazdaközönség körében és az akkor is fennállott a takarmányhiány miatt mindent megmozgattak a rendelet hatálytalanítása, illetőleg a határidő kitolása végett, ami részben sikerült is. Most a földmivelésügyi minister ismét felhívta a rendőrhatóságokat, hogy a május végéig fel nem használt kukoricaszár megsemmisítésére hívják fel a gazdaközönséget. Indokolt kérelemre az alispán megengedheti a kórónak később való felhasználását is, de ezesetben azt okvetlenül le kell vermelni, földdel letakarni, nehogy a szárban kifejlődő moly- pillék kibújjanak s az uj kukorica ültetvényeket megfertőzzék.

A mezőgazdasági szabadságolások A honvédelmi miniszter valamennyi törvényhatósághoz körrendeletét küldött, amelynek főbb részei a következők : A legénységnek azt a részét, mely a hadrakelt sereg részére mindenkor szükségelt pótlás, a kiképzés és általában a katonai érdekek figyelembevétele után rendelkezésre áll, a földek megművelése, konyhakertészet, len-, kender-, komló-, cikória-, repce-, mák, dohány-, répatermesztés, szölőmunkák (metszés is), továbbá széna-