Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-04-21 / 16. szám
30. évfolyam Gyula, 1018. április 16. szám. Előfizetési árak: Egész évre . 14 K — f Fél évre . 7 K — f Évnegyedre . 3 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TAESADALJ1I ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobav János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 28 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓH.\ DÁVID. Megjelenik minden vasárnap Dr. Baltazár Dezső püspök Gyulán. Az is írj, radikális jelszó, hogy az államot szét kell választani az egyháztól. Ebben általában az a felfogás nyilatkozik, hogy a vallás és egyház már eljátszották szerepüket, hogy az elképzelt szociális állam berendezésének tényezői közül az egyház, a lelki életből pedig a vallás hiányozni fog. A vallás- talanságot és egyház ellenességet hirdető ez a felfogás és törekvés a nyugati államokban, különösen Franciaországban már bizonyos eredményeket ért el és miután az eszme áramlatok iránya nyugat-kelet, bizonyos, hogy hozzánk is elérkezik, a minek egyes jelenségei már is mutatkoznak. Mi nem vagyunk, hivei ez irányzatnak. A vallásos érzés az emberi lélek mélyéből fakadó természetes érzés, mely sohasem irtható ki végkép, mert az az embernek a világban való elhelyezkedéséből, az embernek a világhoz, a nagy mindenséghez való viszonyából s e viszonyban elfoglalt helyzetéből ered. A realismus hiába akarja fölényesen kezelni a kérdést. A tudás, a látókör határának terjedésével csak növekszik elhagyatottságuuk érzése s ez még inkább igényli a vallásos megnyugvást. A vallás és egyház nélküliség természet- ellenes, a minek már mutatkoznak is súlyosan hátrányos következményei ott, ahol intézményes eredményeket ért el. Bemélhetőleg ebben a kérdésben tanulni fogunk a más kárán s megtartjuk az arany középutat: a vallásosság és egyháziasság kulturális szükségleteinknek, az erkölcsi egyensúlynak s a harmonikus lelkiéletnek nélkülözhetetlen egyensúlya. De tegyük hozzá: mint mindennek, ngy a vallásosságnak és egyháziasságnak is alkalmazkodnia kell a korhoz, melyben élünk, mert csak igy érvényesítheti hatalmát, befolyását. Ezek a gondolatok ünneppé teszik azt a napot számunkra, a melyen dr. Baltazár Dezső református püspök városunkat meglátogatja, mert az a hitélet fejlesztését jelenti. De különösképen ünnepnap ez a protestantizmusnak. A gyulai református egyházat püspöke, mintegy negyedszázad óta nem látogatta meg s igy a legnagyobb egyházkerület (a tiszántúli) püspökének látogatása annyi idő múltán valóban igazi lelki örömmel tölti el a biveket. Eokozza az örömet a püspök személyének kiválósága. Dr. Baltazár Dezső a háború alatt végiglátogatta az összes harcvoualakat s nem ritkán golyózáporban nyújtott lelkivigaszt szenvedő híveinek. Azonkívül széleskörű tudás, kiváló szónoki készség, nagy műveltség, vezéri szellem jellemzik kimagasló egyéniségét, a mely maradandó egyházi alkotásokkal tette nevét emlékezetessé egyháza történetében. Dr. Baltazár Dezsőnek látogatása tehát mindenképen örvendetesen kiváló tény, mely alkalmas a vallás és egyházszeretetet uj életre kelteni, ott ahol szunnyad és fokozni, ahol amúgy is él. És ha valaha, úgy szükség van erre most, amikor annyi veszteség, fájdalom, gyász, szomorúság közepette kell vigaszt nyújtani a világháború alatt szenvedő bivekuek. Hódoló tisztelettel üdvözöljük őt főpásztori látogatása s itteni magasztos funkciója alkalmából ősi városunk falai közt. Isten hozta hozzánk s Isten vezérelje el körünkből! A forradalmi Oroszország agrár reformja. Irta : Bcrnát István, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója. Leninek uralomra kerülve, sürgősen kiadták a dekrétumot, mely megszünteti a földbirtokot, a magántulajdont, a' nagyobb vagy intenzivebb müveit gazdaságokat a hozzájuk tartozó leltárral, továbbá az erdőket és vizeket az államnak, a kisebb-gazdaságokat pedig a községeknek adja át. eltörli a bérmunka rendszerét és a földbirtok művelését egyénileg vagy szövetkezetileg kell yégezni. A birtok nagyságát, a bér összegét a törvényhozás állapítja meg. A kiosztás községileg s lehetően egyenlő mértékben történik. Elsősorban a birtoktalanok, a község rosszhirü tagjai és a szökevények részesitendők földbirtokban és csak ezután következnek a többiek. A kozákok és parasztok községi tulajdonait azonban e rendelkezések nem érintik. Ez a legreakciósabb vállalkozás, amit gondolni lehet, mert hiszen arra az álláspontra helyezkedik, melyen valaha Mózes állott, csakhogy Leninek az Ur helyébe az államot és aközséget teszik. A gazdálkodás fejlődése mindenütt az volt,hogy a közős birtokból az egyén tulajdona fejlett ki, mert az egyéni munka és szorgalom volt szükséges ahhoz, hogy a mezőgazdaság arra a fokra jusson, ahol még kevésbbó haladott népeknél is eljtuott. Oroszországban ezt főleg a mir, a községi közös tulajdon fenntartása gátolta meg. Ami azonban sem a proietarizmus elterjedését, sem a városba özönlését, sem pedig a faluk egyes rétegeinek teljes elzüllését nem volt képes feltartóztatni. A cári kormányzat lehetővé tette az egyéni tulajdon fejlődését, Leninék a régi alapra állanak vissza. Józan ésszel mást várni nem lehet, minthogy az egész orosz földbirtokosság nívója leszáll oda, ahol van ma a paraszt, pedig ez épen nem kielégítő, hiszen az orosz paraszt birtokán alig negyedét vagy ötödét áilitotta elő annak, mit a jói felszerelt és müveit nagybirtokok. A termelés igy sem volt elég ahhoz, hogy a népet kellően eltarthassa, húsz púd fejenkénti szükséglettel szemben tizenhat púd készlet állott. Az a tény, hogy a termelés gabonában a legutóbbi négy évtizedben emelkedés helyett apadást mutat, beszédes tény. A paraszt nem volt képes forgótőke és szakértelem hiányában emelni a föld művelését. Pedig a cári kormány sok és nagyarányú reformot léptetett életbe. Ennek hatása azonban nem érhetett meg. Most mindezek helyébe beáll a teljes és általános visszaesés. Mi lesz a városi elemekkel, mi az állammal, amely a reáruházandó uj munkaköröket csak megszaporodott hivatalnoki karral tudná végezni. Leninék politikájának nem lehet más eredménye, mint a pusztulás, romlás és az éhínségnek oly körökre való kiterjedése, amelyek attól eddig megóva maradtak. Lehetetlen azonban elhallgatni, hogy a földmivelő Oroszország helyzetét a cári kormányzat, igaz, hogy akaratlanul, mennyire megrontotta és mennyire előmozdította a társadalmi felfordulás előkészítését. Ahelyett, hogy minden erejüket a mezőgazdaság emelésére fordították volna, a parasztot rótták meg azért, hogy legyen pénz a vasutakra, a nagyipar meghonosítására, a valuta helyreállítására. Ha valami képes kiábrándítani az eltóvelyedett elméket és sziveket a radiaálizmus mezőgazdasági politikájújából, erre semmi sem alkalmasabb, mintha figyelemmel kisérjük az orosz fejlődést a maga rettenetes fordulatával, kiomló vérével és majd az éhhalállal, amely nyomában járni fog. Tanügy. Mikor kezdődik az iskolák nyári szünideje ? Az idén — mint félhivatalosan jelentik — az elemi népiskolák kivételével valamennyi intézetben junius első felében fejezik be a tanévet. Junius 15-ig a tanulóifjúság már bizonyítványát is megkapja. Az elemi népiskolákban általában a tanítást junius végéig befejezik. Csak azoknak az elemi iskoláknak IV—VI. osztályaiban, melyek körzetében felsőbb iskola is van, ér még májusban véget a tanítás. rí r TTTJJ66 CÍ6ABETTAPAPI1S csak akkor valédl* ha az itt látható védjegyes képek rajta vannak, Minden esemag teljesen ICO lapot tartalmaz. Utánzásoktól, melyek mind silányabb minőségűek, óvakodjunk.-12 Lapunk mai száma 6 oldal.
