Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)

1918-04-14 / 15. szám

1918. április 14. Békés Í Szalay Lajos és Morvay Mihály hozzá­szólása után dr. Berthóty István főjegyző rész­letesen kifejti, hogy a különféle és sűrűn is­métlődő rekvirálások azért keltenek a közön­ségben mind nagyobb ellenszenvet, mert a nép is látja, hogy a tőle kényszer utján elvett cikkekről nem gondoskodnak és nem igyekez­nek azt arra a célra felhasználni, amire rek- virálták. Ha a lakosság tudja, hogy a kény- szerrekvirálásokra a hadsereg és az ellátatlan lakosság érdekében van szükség, zúgolódás nélkül adja oda igényeinek megszorításával is terményeit, de igy az a meggyőződés erősödik meg benne, hogy a rekvirálások csak a köz­pontok nyereségének növelésére forciroztatnak. Sajnos, hogy mindennapi tapasztalatok tápot adnak ennek a közhiedelemnek. Még a múlt nyáron rekvirálták az üzletek szövött áru szükségletét és mig a lakosság nemtud más­hoz jutni azok a lerekvirált dolgok, ma is itt leraktározva hevernek és pusztulnak. A télen nagy akciót folytattak le fehérnemű gyűjtésre, az összeadott fehérmemü készleteket ma sem szállították el, azok itt penészednek és rothad­nak, ezzel szemben már most fenyeget a hire egy általános fehérnemű rekvirálásnak. Két hónap előtt a legradikálisabb intézkedésekkel kónyszeritettók a hatóságokat a hagyma és zöldség rekvirálásra, azzal, hogy ezeket a had­sereg igen sürgős szükségletére március elején be kell adni. A zöldség szűk világában a köz- igazgatási tisztviselők a lakosság hazafiassá­gára utalással összeszedték a zöldséget és a lakosság hagyma vetőmagját vették el és az­után a központ a hagyma egy részét nagy­bérlőknek utalta ki, más részét pedig sek sürgetésre sem vitte el és engedte megromlani. Előzetes intézkedés nélkül katonaságot küldtek a vármegyére, a mely teljesen önké­nyesen megkezdte a zsír, szalonna és a hus- rekvirálásí. Mikor pedig a hatóságok és a lakosság — ezen zaklatástól szabadulni kivánva önként felajánlották a zsirmennyiséget, minden sürgetés dacára sem intézkednek annak át­vétele iránt, hanem hagyják azt elkallódni vagy tünkre menni. — Az 1916-ban rekvirált szaionnakészletek még az 1917. év végén is elszállitatiauul itt hevertek. Az egész éven át szokatlanul ismétlődő gabonarekvirálás a házi és gazdasági szükséglet túlzó leszállításává! jár és amikor a hírek szerint a hadsereg is kenyér nélkül szűkölködik, a malmok és rak­tárak zsúfolásig telve vannak liszttel és ga­bonával, azokat nem disponalják, a gondatlan kezelés és szállítással óriási értékek mennek tönkre. Mindezek a dolgok itt a nép szeme előtt történnek és szítják az elégületlenséget. Habár a hatóságok esetenként mindent meg­tesznek ezen állapotok megszüntetésere, szóló nem hiszi, hogy a kormány ilykóp latna ezen dolgokat, mert feltétlenül intézkednék ezen nemzetvagyont pusztító és a lakosság hangu­latát ronto eljárásról. Indítványozza azért hogy ezen dolgok részletes feltárásával kérje fel a bizottság a kormányt, hogy a legerélyesebb intézkedéssel szoritsa a központot az igénybe­vett cikkek gondos kezelésére. Dr. Daimel Sándor alispán felvilágosítás­sal szolgál az egyes felszólalók által felhozott kérdésekben és kifejti, hogy minden esetben a legerélyesebben sürgeti a központokat és jelentést tesz az illető minisztereknek is, de eredménytelenül. Hozzájárul a főjegyző indít­ványához, a kit a felirat megszövegezésével megbizni javasol. Dr. Ladies László az javasolja, hogy ne az egyes ministerekhez, hanem a minister- elnökhöz és az összkormányhoz küldjék a fel­iratot, mert a rendkívül fontos ügyben várt haladéktalan intézkedésre igy tálán mielőbb számíthatunk. A bizottság a tett javaslatokat ily érte­lemben egyhangúlag elfogadta. A főjegyző ezután bemutatta a Petnehásy Ferencz községi főjegyző meggyilkolása alkal­mából a belügymimsterhez intézett feliratot, a mely részletesen kifejti, hogy a lakosság egy része a háború következtében beállott bajokért, a kormányintézkedésekért a helyi közigazgatási tisztviselőket okolja és teszi fe­lelőssé. Ezen igazságtalan és káros irányza­ton sürgősen segíteni kell és azért a belügyi kormányzat vezetőjét kéri, hogy a közigazga­tási hivatalok személyzeti viszonyainak javítá­sával és a közigazgatási alkalmazottak álta­lános felmentésével tegye képessé a vidéki közigazgatást a reá háruló rendkívüli felada­tok végzésére, lehetőleg mentesítse a közigaz­gatási tisztviselőket az ellenszenvet keltő teen­dők közvetlen végzése alól és hasson oda, hogy a közigazgatási közegek elleni jogtalan támadások a legsürgősebben és szigorúan megtoroltassanak, a nép és a kormány p dig az intézkedések kényszerűségéről és a viszo­nyokról tájékozást nyerjen és világosittassék fel, hogy igényeinek megszorítása nem a tiszt­viselők önkényéből,hanem e súlyos Viszonyok­ból és ez alapon kiadott felsőbb rendeletekből szükséges. A bizottság a terjedelmes feliratot helyes­léssel véve tudomásul elhatározta, hogy annak támogatására maga is felirattal fordul a bel­ügyministerhez. A vármegye március havi közegészség- ügyi állapotáról dr. Zöldi János várm tiszti főorvos számol be A közegészségügyi viszonyok kedvezőek voltak, és az előző hónapokhoz viszonyítva annyiban változatlanul jók, hogy a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések szá­ma emelkedést alig mutatott. Az egyes szer­vek betegségét és lefolyását illetően legin­kább a légző szervek hurutos és gyuladásos megbetegedései fordultak elő. Leggyakoribb halál ok a tüdővész volt A heveny ragadós bajok közül a vőrheny volt az uralkodó, a mely az összes megbete­gedések több mint V3-át adta. A betegség járványos jelleget sehol sem öltött. A közbiztonsági viszonyok kielégitőek voltak. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 199 hullán 5 esetben, orvostörvónyszókit pedig 9 könnyű és 2 súlyos testi sértés esetében. Gyógy savóval beoltatott 14 difteriás egyén, a kik mind meggyógyultak. A halva­szülöttek száma: 5, az elvetéleseké 11 volt. Zádor Mór kir. tan. pénzügyigazgató jelen­tése szerint a törvényhatóság területén adózók terhére a folyó költségvetési évre előírásba vett összes állami egyenes" adó összege 4.600 000 korona, befizetés a múlt hó végéig 1.073.751 K, tényleges hátralék tehát 3 536 248 korona. Hadm ntességi díjban hátralék össze­sen 29700 K, erre befizettetett 895 K, tény­leges hátralék 28705 K. Jövedelmi adóban elért eredmény összesen; 444,860 K. , Mikler Sándor tanfelügyelő a március hó­ban végzett hivatali tevékenységről és iskola- látogatásokról, Horváth Béla műszaki tanácsos a közutak állapotáról, Sárosy Gyula árvaszéki elnök az rvaszékek ügyforgalmáról szóló szokásos jelentéseit terjesztették elő, a melyek tudomásul vétele után az ülés véget ért. Hírek. Dr. Baltazár Dezső református püspök folyó 20-án déli vonattal Gyulára érkezik s itt 2L-én (vasárnap) a délelőtti istenitiszteletet a püspök végzi a református templomban. Bizonyára min­den egyházhoz tartozó hívek sietni fognak élni az alkalommal, hogy a kitűnő szónok, országos hirü és nagytekintélyű ifjú püspök ajkairól hallhassak Isten igéjét s vele együtt szárnyaljon lelkök buzgó imádságban a mindensóg Urához, Istenéhez. . . . A jelzett istenitiszteiet után presbyteri diszgyülés s ezzel kapcsolatosan »generalis visitatio« vagyis püspöki egyhazlátogatas lesz. A püspöki látoga­tássá: kapcsolatban folyó hó 2L-ik napra tervbe vett »Katona Otthon« ünnepély hangverseny — közbejött akadály miatt — elmarad. A vármegyei hadigondozó bizottság április 8-án dr. Füsesséry Zeltáu főispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen tudomásul vette a hadigon­dozó népiroda felállítására és működésének meg­kezdésére vonatkozó bejelentéseket. Antalóczy Nándor a hadigondozó népiroda igazgatója jelen­tést tett a bizottság részére eszközölt gyűjtések eddigi eredményéről és a bizottság elhatározta, hogy a gyűjtést folytatni fogja, valamint lépése­ket tesz, hogy egyes közszükségleti cikkek bocsát­tassanak a bizottság rendelkezésére, hogy azokkal a segélyre szorulókat pénz helyett természetbeni adományokkal támogathassa. Hősök kitüntetése. A király az ellenséggel szemben vitéz magatartásukért Katona Henrik a 3. honvéd gyalogezrednél beosztott 2. honvéd gyalogezredbeli t. főhadnagynak és Orbók János a 101. gyalogezrednél beosztott népi. hadnagynak a 3. oszt. katonai érdemheresztet a hadiékitmény­nyel és kardokkal adományozta. Megparancsolta, hogy a legfelső dicsérő elismerés a kardokkal újólag tudtul adassák Ebner Béla a 300. honvéd gyalogezrednél beosztott 2. honvéd gyalogezred­beli századosnak, Ácséi Béla a 305. honvéd gya­logezrednél beosztott 2. honvéd gyalogezredbeli főhadnagynak, továbbá a legfelső dicsérő elisme­rés a kardokkal tudtul adatott Schotts Károly a 305., Heller Rezső 308. és Petrovits Elek a 315. honvéd gyalogezrednél beosztott 2. honvéd gyalogezredbeli t. hadnagyoknak. A hadseregpa­rancsnokság a 2. honvéd gyalogezredben Zappert Károly t. hadnagynak, Major János népf. tizedes, címzetes szakaszvezetőnek és Zojka Mihály nép­felkelőnek a 2. osztálya ezüst vitézségi érmet, Szabó János, Hornok Bálint szakaszvezetőknek, Kovács Károly népf. tizedesnek a bronz vitézségi érmet újólag, Gyovay Lajos hadnagynak, Marko- vits János, Morár Aurél szakaszvezetőknek, Sza- badai János tizedesnek, Nyeste Gábor, Zimmer Mátyás c. őrvezetőknek, Tóth Imre őrvezetőnek, Krécz Jusztin, Eobb János, Eerencsik József. Teleki György, Navrátil Ágoston honvédeknek, Horváth Gábor, Irimije György, Posztpiegl Fe­renc, Kinyó András, Perva Adám, Túri Mihály, Breidinger Mihály, Tóth Ferenc, Drapp Mihály, Szabó Ferenc, Tar János, Jócza Autal, Blahut András, Paknrár Tódor, Borlea István, Csizmás Miklós, Kempf János, Bottyán István, Schaurer Antal népfölkelőknek a bronz vitézségi érmet, Szlávik Pál népfelkelőnek a vas érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján ademányozta. A tisztikar által a József-szauatóriuuiban rendezett kabaré-estély. Valami beszámoló-félét kellene írnom, vagy talán kritikát mondanom, de sehogy nem tudok megválni attól a gondolattól, hogy nekem most a bemutató szerepét kell visel­nem, annál is inkább, hogy a közönséget megis­mertessem egy életrevaló, dicséretes eszmével, mely eszme nagy szárnycsattogással emelkedett a szanatórium betegállományában levő tisztek leiké­ből, hogy a háborúban megviselt derék katonáin­kat ne csak szórakoztassa, hanem azok gyógyu­lására szánt összeget gyarapítsa. Ezt a jóakaratot diesérem is bennük. Nem azért mert akarat, de azért, mert jó. Igaz, hogy az eszme sántított, meg bicegett is, de addig-addig erősitgették innen is, onnan is, hogy lassan erőhöz kezdett jönni és kedvet kapott, hogy a nyilvánosság előtt is be­mutatkozzék. Aztán, hogy megnyerje a sziveket egy csapásra, maga mellé vett segítőtársnak sok kedves hölgyet, sok jószivü embert és ezek társa­ságában kilépett a nyilvánosság elé. Ez volt a szanatóriumi jótékony kabaré-estélynek a beveze­tése. Gyula város közönsége valóban a legnagyobb jóakaratát tanúsította a kabaré-estély iránt, mert a szanatórium étterme ez alkalommal annyira megtelt közönséggel, hogy többet .már igazán nem várhatott a rendezőség. A kabaré-estély a József- szauatórium éttermében folyt le múlt szombaton nagy és előkelő közönség jelenlétében. Bevezeté­sül a 11. cs. és kir. gyalogezred zenekarának vo­nós^ ötöse játszott egy nyitányt a közönség tet­szése mellett. Majd dr. Bányai Andor jött elő a függöny mögül, aki a konferencier nehéz szerepét vállalta magára s úgy most, mint később a mű­sor minden egyes száma előtt páratlan szellemes­ségével, kedves mókáival, tréfás előadásával per­cekig tartó kacajra fakasztotta a közönséget. A második szám »Az ejtődzós« cimü dialog volt, melyet Ssabó Margitka és Málnássy Ferenc had­nagy adtak elő kiváló ügyességgel és tudással. Majd Ssabó Emil játszotta zongorán Chopin: Po­lonaise és Walzerját nagy művésziességgel és le­bilincselő előadással. Most Bévay zászlós »A ne­vető ember« cimü humoros magánjelenetével ka­cagtatta meg a közönséget. Alig pihente ki ma­gát ebből a kacagásból a közönség, újból csak nevetni volt kénytelen a »Kapocs« cimü párjele- neten, amelyet Gáli Lenke és Altmann Ignác had­nagy adtak elő oly kiválóan tökéletes természe­tességgel és ügyességgel, hogy a közönség alig tudott megválni a kedves jelenettől. Utána Schwim­mer Elza szavalt háborús verseket kiváló tudás­sal és precíz előadási képességével. Most 10 perc szünet következett, mely alatt teát és süteményt szolgáltak fel a közönség vig hangulata mellett. Szünet után Demel Sárika monologot adott elő tökéletes bájjal és tempamentummal általános tet­szés mellett. Ezt felváltotta Silhavy Ottó zeneta­nár hegedüjátéka, akinek művészi játékát a leg­szebben honorálta a közönség avval, hogy több­ször megujráztatta. A kacaj tetőpontra hágott,

Next

/
Thumbnails
Contents