Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-04-14 / 15. szám
1918. április 14. Békés Í Szalay Lajos és Morvay Mihály hozzászólása után dr. Berthóty István főjegyző részletesen kifejti, hogy a különféle és sűrűn ismétlődő rekvirálások azért keltenek a közönségben mind nagyobb ellenszenvet, mert a nép is látja, hogy a tőle kényszer utján elvett cikkekről nem gondoskodnak és nem igyekeznek azt arra a célra felhasználni, amire rek- virálták. Ha a lakosság tudja, hogy a kény- szerrekvirálásokra a hadsereg és az ellátatlan lakosság érdekében van szükség, zúgolódás nélkül adja oda igényeinek megszorításával is terményeit, de igy az a meggyőződés erősödik meg benne, hogy a rekvirálások csak a központok nyereségének növelésére forciroztatnak. Sajnos, hogy mindennapi tapasztalatok tápot adnak ennek a közhiedelemnek. Még a múlt nyáron rekvirálták az üzletek szövött áru szükségletét és mig a lakosság nemtud máshoz jutni azok a lerekvirált dolgok, ma is itt leraktározva hevernek és pusztulnak. A télen nagy akciót folytattak le fehérnemű gyűjtésre, az összeadott fehérmemü készleteket ma sem szállították el, azok itt penészednek és rothadnak, ezzel szemben már most fenyeget a hire egy általános fehérnemű rekvirálásnak. Két hónap előtt a legradikálisabb intézkedésekkel kónyszeritettók a hatóságokat a hagyma és zöldség rekvirálásra, azzal, hogy ezeket a hadsereg igen sürgős szükségletére március elején be kell adni. A zöldség szűk világában a köz- igazgatási tisztviselők a lakosság hazafiasságára utalással összeszedték a zöldséget és a lakosság hagyma vetőmagját vették el és azután a központ a hagyma egy részét nagybérlőknek utalta ki, más részét pedig sek sürgetésre sem vitte el és engedte megromlani. Előzetes intézkedés nélkül katonaságot küldtek a vármegyére, a mely teljesen önkényesen megkezdte a zsír, szalonna és a hus- rekvirálásí. Mikor pedig a hatóságok és a lakosság — ezen zaklatástól szabadulni kivánva önként felajánlották a zsirmennyiséget, minden sürgetés dacára sem intézkednek annak átvétele iránt, hanem hagyják azt elkallódni vagy tünkre menni. — Az 1916-ban rekvirált szaionnakészletek még az 1917. év végén is elszállitatiauul itt hevertek. Az egész éven át szokatlanul ismétlődő gabonarekvirálás a házi és gazdasági szükséglet túlzó leszállításává! jár és amikor a hírek szerint a hadsereg is kenyér nélkül szűkölködik, a malmok és raktárak zsúfolásig telve vannak liszttel és gabonával, azokat nem disponalják, a gondatlan kezelés és szállítással óriási értékek mennek tönkre. Mindezek a dolgok itt a nép szeme előtt történnek és szítják az elégületlenséget. Habár a hatóságok esetenként mindent megtesznek ezen állapotok megszüntetésere, szóló nem hiszi, hogy a kormány ilykóp latna ezen dolgokat, mert feltétlenül intézkednék ezen nemzetvagyont pusztító és a lakosság hangulatát ronto eljárásról. Indítványozza azért hogy ezen dolgok részletes feltárásával kérje fel a bizottság a kormányt, hogy a legerélyesebb intézkedéssel szoritsa a központot az igénybevett cikkek gondos kezelésére. Dr. Daimel Sándor alispán felvilágosítással szolgál az egyes felszólalók által felhozott kérdésekben és kifejti, hogy minden esetben a legerélyesebben sürgeti a központokat és jelentést tesz az illető minisztereknek is, de eredménytelenül. Hozzájárul a főjegyző indítványához, a kit a felirat megszövegezésével megbizni javasol. Dr. Ladies László az javasolja, hogy ne az egyes ministerekhez, hanem a minister- elnökhöz és az összkormányhoz küldjék a feliratot, mert a rendkívül fontos ügyben várt haladéktalan intézkedésre igy tálán mielőbb számíthatunk. A bizottság a tett javaslatokat ily értelemben egyhangúlag elfogadta. A főjegyző ezután bemutatta a Petnehásy Ferencz községi főjegyző meggyilkolása alkalmából a belügymimsterhez intézett feliratot, a mely részletesen kifejti, hogy a lakosság egy része a háború következtében beállott bajokért, a kormányintézkedésekért a helyi közigazgatási tisztviselőket okolja és teszi felelőssé. Ezen igazságtalan és káros irányzaton sürgősen segíteni kell és azért a belügyi kormányzat vezetőjét kéri, hogy a közigazgatási hivatalok személyzeti viszonyainak javításával és a közigazgatási alkalmazottak általános felmentésével tegye képessé a vidéki közigazgatást a reá háruló rendkívüli feladatok végzésére, lehetőleg mentesítse a közigazgatási tisztviselőket az ellenszenvet keltő teendők közvetlen végzése alól és hasson oda, hogy a közigazgatási közegek elleni jogtalan támadások a legsürgősebben és szigorúan megtoroltassanak, a nép és a kormány p dig az intézkedések kényszerűségéről és a viszonyokról tájékozást nyerjen és világosittassék fel, hogy igényeinek megszorítása nem a tisztviselők önkényéből,hanem e súlyos Viszonyokból és ez alapon kiadott felsőbb rendeletekből szükséges. A bizottság a terjedelmes feliratot helyesléssel véve tudomásul elhatározta, hogy annak támogatására maga is felirattal fordul a belügyministerhez. A vármegye március havi közegészség- ügyi állapotáról dr. Zöldi János várm tiszti főorvos számol be A közegészségügyi viszonyok kedvezőek voltak, és az előző hónapokhoz viszonyítva annyiban változatlanul jók, hogy a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma emelkedést alig mutatott. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetően leginkább a légző szervek hurutos és gyuladásos megbetegedései fordultak elő. Leggyakoribb halál ok a tüdővész volt A heveny ragadós bajok közül a vőrheny volt az uralkodó, a mely az összes megbetegedések több mint V3-át adta. A betegség járványos jelleget sehol sem öltött. A közbiztonsági viszonyok kielégitőek voltak. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 199 hullán 5 esetben, orvostörvónyszókit pedig 9 könnyű és 2 súlyos testi sértés esetében. Gyógy savóval beoltatott 14 difteriás egyén, a kik mind meggyógyultak. A halvaszülöttek száma: 5, az elvetéleseké 11 volt. Zádor Mór kir. tan. pénzügyigazgató jelentése szerint a törvényhatóság területén adózók terhére a folyó költségvetési évre előírásba vett összes állami egyenes" adó összege 4.600 000 korona, befizetés a múlt hó végéig 1.073.751 K, tényleges hátralék tehát 3 536 248 korona. Hadm ntességi díjban hátralék összesen 29700 K, erre befizettetett 895 K, tényleges hátralék 28705 K. Jövedelmi adóban elért eredmény összesen; 444,860 K. , Mikler Sándor tanfelügyelő a március hóban végzett hivatali tevékenységről és iskola- látogatásokról, Horváth Béla műszaki tanácsos a közutak állapotáról, Sárosy Gyula árvaszéki elnök az rvaszékek ügyforgalmáról szóló szokásos jelentéseit terjesztették elő, a melyek tudomásul vétele után az ülés véget ért. Hírek. Dr. Baltazár Dezső református püspök folyó 20-án déli vonattal Gyulára érkezik s itt 2L-én (vasárnap) a délelőtti istenitiszteletet a püspök végzi a református templomban. Bizonyára minden egyházhoz tartozó hívek sietni fognak élni az alkalommal, hogy a kitűnő szónok, országos hirü és nagytekintélyű ifjú püspök ajkairól hallhassak Isten igéjét s vele együtt szárnyaljon lelkök buzgó imádságban a mindensóg Urához, Istenéhez. . . . A jelzett istenitiszteiet után presbyteri diszgyülés s ezzel kapcsolatosan »generalis visitatio« vagyis püspöki egyhazlátogatas lesz. A püspöki látogatássá: kapcsolatban folyó hó 2L-ik napra tervbe vett »Katona Otthon« ünnepély hangverseny — közbejött akadály miatt — elmarad. A vármegyei hadigondozó bizottság április 8-án dr. Füsesséry Zeltáu főispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen tudomásul vette a hadigondozó népiroda felállítására és működésének megkezdésére vonatkozó bejelentéseket. Antalóczy Nándor a hadigondozó népiroda igazgatója jelentést tett a bizottság részére eszközölt gyűjtések eddigi eredményéről és a bizottság elhatározta, hogy a gyűjtést folytatni fogja, valamint lépéseket tesz, hogy egyes közszükségleti cikkek bocsáttassanak a bizottság rendelkezésére, hogy azokkal a segélyre szorulókat pénz helyett természetbeni adományokkal támogathassa. Hősök kitüntetése. A király az ellenséggel szemben vitéz magatartásukért Katona Henrik a 3. honvéd gyalogezrednél beosztott 2. honvéd gyalogezredbeli t. főhadnagynak és Orbók János a 101. gyalogezrednél beosztott népi. hadnagynak a 3. oszt. katonai érdemheresztet a hadiékitménynyel és kardokkal adományozta. Megparancsolta, hogy a legfelső dicsérő elismerés a kardokkal újólag tudtul adassák Ebner Béla a 300. honvéd gyalogezrednél beosztott 2. honvéd gyalogezredbeli századosnak, Ácséi Béla a 305. honvéd gyalogezrednél beosztott 2. honvéd gyalogezredbeli főhadnagynak, továbbá a legfelső dicsérő elismerés a kardokkal tudtul adatott Schotts Károly a 305., Heller Rezső 308. és Petrovits Elek a 315. honvéd gyalogezrednél beosztott 2. honvéd gyalogezredbeli t. hadnagyoknak. A hadseregparancsnokság a 2. honvéd gyalogezredben Zappert Károly t. hadnagynak, Major János népf. tizedes, címzetes szakaszvezetőnek és Zojka Mihály népfelkelőnek a 2. osztálya ezüst vitézségi érmet, Szabó János, Hornok Bálint szakaszvezetőknek, Kovács Károly népf. tizedesnek a bronz vitézségi érmet újólag, Gyovay Lajos hadnagynak, Marko- vits János, Morár Aurél szakaszvezetőknek, Sza- badai János tizedesnek, Nyeste Gábor, Zimmer Mátyás c. őrvezetőknek, Tóth Imre őrvezetőnek, Krécz Jusztin, Eobb János, Eerencsik József. Teleki György, Navrátil Ágoston honvédeknek, Horváth Gábor, Irimije György, Posztpiegl Ferenc, Kinyó András, Perva Adám, Túri Mihály, Breidinger Mihály, Tóth Ferenc, Drapp Mihály, Szabó Ferenc, Tar János, Jócza Autal, Blahut András, Paknrár Tódor, Borlea István, Csizmás Miklós, Kempf János, Bottyán István, Schaurer Antal népfölkelőknek a bronz vitézségi érmet, Szlávik Pál népfelkelőnek a vas érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján ademányozta. A tisztikar által a József-szauatóriuuiban rendezett kabaré-estély. Valami beszámoló-félét kellene írnom, vagy talán kritikát mondanom, de sehogy nem tudok megválni attól a gondolattól, hogy nekem most a bemutató szerepét kell viselnem, annál is inkább, hogy a közönséget megismertessem egy életrevaló, dicséretes eszmével, mely eszme nagy szárnycsattogással emelkedett a szanatórium betegállományában levő tisztek leikéből, hogy a háborúban megviselt derék katonáinkat ne csak szórakoztassa, hanem azok gyógyulására szánt összeget gyarapítsa. Ezt a jóakaratot diesérem is bennük. Nem azért mert akarat, de azért, mert jó. Igaz, hogy az eszme sántított, meg bicegett is, de addig-addig erősitgették innen is, onnan is, hogy lassan erőhöz kezdett jönni és kedvet kapott, hogy a nyilvánosság előtt is bemutatkozzék. Aztán, hogy megnyerje a sziveket egy csapásra, maga mellé vett segítőtársnak sok kedves hölgyet, sok jószivü embert és ezek társaságában kilépett a nyilvánosság elé. Ez volt a szanatóriumi jótékony kabaré-estélynek a bevezetése. Gyula város közönsége valóban a legnagyobb jóakaratát tanúsította a kabaré-estély iránt, mert a szanatórium étterme ez alkalommal annyira megtelt közönséggel, hogy többet .már igazán nem várhatott a rendezőség. A kabaré-estély a József- szauatórium éttermében folyt le múlt szombaton nagy és előkelő közönség jelenlétében. Bevezetésül a 11. cs. és kir. gyalogezred zenekarának vonós^ ötöse játszott egy nyitányt a közönség tetszése mellett. Majd dr. Bányai Andor jött elő a függöny mögül, aki a konferencier nehéz szerepét vállalta magára s úgy most, mint később a műsor minden egyes száma előtt páratlan szellemességével, kedves mókáival, tréfás előadásával percekig tartó kacajra fakasztotta a közönséget. A második szám »Az ejtődzós« cimü dialog volt, melyet Ssabó Margitka és Málnássy Ferenc hadnagy adtak elő kiváló ügyességgel és tudással. Majd Ssabó Emil játszotta zongorán Chopin: Polonaise és Walzerját nagy művésziességgel és lebilincselő előadással. Most Bévay zászlós »A nevető ember« cimü humoros magánjelenetével kacagtatta meg a közönséget. Alig pihente ki magát ebből a kacagásból a közönség, újból csak nevetni volt kénytelen a »Kapocs« cimü párjele- neten, amelyet Gáli Lenke és Altmann Ignác hadnagy adtak elő oly kiválóan tökéletes természetességgel és ügyességgel, hogy a közönség alig tudott megválni a kedves jelenettől. Utána Schwimmer Elza szavalt háborús verseket kiváló tudással és precíz előadási képességével. Most 10 perc szünet következett, mely alatt teát és süteményt szolgáltak fel a közönség vig hangulata mellett. Szünet után Demel Sárika monologot adott elő tökéletes bájjal és tempamentummal általános tetszés mellett. Ezt felváltotta Silhavy Ottó zenetanár hegedüjátéka, akinek művészi játékát a legszebben honorálta a közönség avval, hogy többször megujráztatta. A kacaj tetőpontra hágott,
