Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-03-31 / 13. szám
3 tegyük magunkat a húsvéti örömre s annak soha el nem múló áldására . . . így épülhet fel a valódi boldogság ércnél is erősebb, romolhatatlan sziklavára ... Adia Isten, hogy igy legyen! Dombi Lajos. Hírek., Előfizetési felhívás a „Békés“ 19!Sév 2-ik évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 7 korona, negyedévre 3'50 kor. mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czim alatt küldendő be. Hnsvét A föld felveszi tavaszi ruháit, a napsugár bimbóba borítja a fákat, csak az emberi léleknek dermettsége akar nehezen felengedni. Közel négy esztendeje halmozódnak egymásra a borzalmuk, amelyek zsibbadná teszik az ember lelkét, a négy évi szenvedések sorozata szinte megszokottá vált és a lenyűgöző érzésen alig tud keresztültörni az emberiségnek ez az óhajtása: mikor lesz már feltámadás, mikor lesz már megújhodás ? Mert jönni kell a feltámadásnak, jönni kell a megújhodásnak. A tavasz első napján "ré- mületes dörrenéssel szólaltak meg a nyugati fronton a német-magyar-osztrák ágyuk, hogy yégre Isten nevében és Isten segítségével kikény- szeritsék a szenvedő emberiségnek az áldást- hozó békét. Ütött végre a sorsdöntő óra, mert ellenségeink legmakacsabbját, a háború tüzének táplálóját, a kis nemzetek és népek rémét és hóhérját, a gőgös, elbizakodott és őrületében már teljesen elvakult Angliát érik első sorban azok a rettenetes csapások, melyeket a diadalittas vitéz német hadseregek ellenállhatatlan erővel mérnek reájuk és a revanseszmétől elkábult franciákra. Nincs az a toll, mely leírhatná, nincs az a művészi ecset, mely megfesthetné azt a borzalmasan rémitő tusakodást, mely nyolc nap óta a nyugaton folyik. Mohón lessük a híreket, mert tudjuk és érezzük, hogy a mindenható Isten most mond Ítéletet a népek és nemzetek ama nagy pőrében, mely négy év előtt megindult. A belgák, szerbek, montenegróiak, románok és oroszok fölött már kimondatott az ítélet, most * el. volt, aki a méltatlanságok egész özönét viselte el. Akkor nálunk páratlanul állott, magas gyakorlati műveltségével és szaktudásával sok évtizeddel haladta meg korát. Irodalmi munkáinak száma 144, melyek közül a »Magyar Paraszt«-ról irt müve 1787-ben valóságos korképet nyújt, s abban egyúttal az eszményi falu képét is megrajzolta. Ezt is, mint valamennyi munkáját, németül irta, de a nagy Széchenyi Ferenc gróf azt magyarra lefordittat- ván, a saját költségén adatta ki. Müveinek legnagyobb része elveszett, de amelyek megmaradtak, fenntartották apostoli szellemének emlékétNemcsak szóval és Írással, de áldásos tettekkel és egy hosszú önfeláldozó hasznos élettel, gyakorlatias irányú, de egyúttal igazi humanitástól áthatott népnevelő rendszerével szolgálta hazáját, melynek odaadó, hü fia volt, habár német környezetben nevelkedvén, nem is irt magyarul Gaál Jenő az Akadémia által „A falu gondozása“ cim alatt kiadott müvének középpontjába helyezte Thessediket, aki megmutatta, hogy a legkedvezőtlenebb viszonyok közt is miként lehet a nemzet legszélesebb rétegét képező vidéki lakosságot nagy sikerrel fejleszteni, emelni és mindenféle ártalmaktól megóvni. Ez ma is egyike a legel- sőbbrendü feladatoknak, azért van jelentősége az olyan példamutatásnak, mely annak nagyérdekü fontosságát életteljesen kidomborítani alkalmas. R é te é .8 már az uszitókon van a sor, mert hiszen az olaszok is már csupán az ítélet megerősítésére várnak. A remélhetőleg gyorsan bekövetkező végleges diadal után közeledő béke és a husvét ünnepének szimbolikus jelentősége között sok a rokon vonás. Mindkettő megújhodást jelent. — Amint a löld tavaszkor lehányja' a jégpáncélt, úgy kell az emberek leikéről is lepattogni a jégburkolatnak, úgy kell kiirtani a nemzeteket, országokat egymástól elválasztó gyűlöletet, féltékenységet, hatalmi tülekedést, és mindenekfölött azok élesztő kovászait: az egyes emberek lelke mélyén virrasztó rut önzést. A béke tehát csak úgy lesz jó, úgy lesz tökéletes, úgy lesz hasznos, ha megteremtjük az önzetlenségnek uj, eddig nem ismert korszakát. A közigazgatási bizottság április havi rendes ülését jövő üó 8 au fogja tartani. Wenekheim Ilona grófnő paloíahölgy A császárné és kiralynn ŐfeUege legfi-n-ő határozásával gróf Zichy Aladárné ssül. Wenekheim Ilona ^/•0/«ó7paiotahőlgyevé kinevezte.WoDCSheim Ilona grófnő tudvalevőleg néh. Wenekheim Frigyes gróf és neje Wenekheim Krisztina grófnő leánya és néhány hó előtt ment nőül Zichy Aladár gróf a király személye körüli ministerhez. Hősök kitüntetése. A király az ellenséggel szemben vitéz magatartása elismeréséül Uhrin László 101. gyalogezredbeli tart. hadnagynak a 3. oszt. katonai érdemkeresztet a hadi ékitmény- nyel és kardokkal adományozta. M ^parancsolta, hogy a legfelső dicsérő elismerés újból tudtul adassák kitűnő szolgálatáért Porter Lipot 2. népf. par.-beli népf. századosnak. A hadsereg parancsnokság Ludvig József 2. honvéd gyalogezredbeli távirász őrmesternek Gyula városi pénztári tisztnek a koronás vas érdemkeresztet, K-rekes Gyula számvivő altisztnek, Balázs Ferenc, Grill Sándor, Tury Károly, Cseke Sándor népfölkeiőknek a 2. honvéd gyalogezredben a vas érdemkeresztet a vi- tézségi érem szalagján, Kresnyik György népf, kötelezettség alatt álló mái hás állatvezetőaek a 2. népf. parancsnokság nyilvántartásában a másod osztályú ezüst vitézségi érmet adományozta. A vonat csatlakozás. A hét elején a fővárosi lapokat bizonyár -, tendenciózus politikai okokból az a hír járta be, hogy a fővárosból Gesztre utazó Tisza István gróf kedvéért késedelmeskedftt a Békéscsabáról szombaton délután Nagyváradra induló vonat, bogy Tisza e vonathoz való csatlakozást megkaphassa. A volt miniszterelnök megcáfolta a célzatos hírt, kijelentvén, hogy ő a vonat csatlakozást egyáltalában nem befolyásolta. Mi csupán azon okból veszünk tudomást a híradásról és annak cáfolatáról, mert ama óhajunknak kivanunk kifejezést adni, vajha akár utazik, akár nem Tisza, vagy kívüle bárki magas állású egyén, a vasutigazgatósága intézkednek, hogy a Gyulára csatlakozás mindenkor megtörténjék, az- esetben is, ha mint múlt szombaton történt, ez a csatlakozás nagyobb késedelmet okozna is. Az egész alföldön nincsen vonat, melynek csatlakozásához oly nagy érdekek fűződnek, mint a Békéscsaba—nagyváradihoz. Normális viszonyok között is százakra tehető az utasok száma, akik Budapest felől Gyulára, Sarkadra, Szalontára és egyéb mellékállomásokra naponta utaznaK s h vonatcsatlakozást a pesti vonat késése miatt nem kapják meg, akkor kénytelenek másnap reggelig Csabán rekedni és pedig a szállodák túlzsúfoltsága miatt túlnyomó része hajléktalanul. Azt nem is emlitjük, hogy a csatlakozás elmulasztása a fővárosi hirlapok és egyéb postai küldemények elmaradását is maga után vonja. Minden érdek amellett szól, hogy a gyulai csatlakozás, ha egy két órai késedelemmel is megtörténjék, ellene pedig a rideg üzleti paragrafuson kívül nem szól egyenetlenegy érv sem. Nagyon kérjük az utazó- közönség és a közérdek szempontjából, hogy az illetékes vasúti üzletvezetőség a gyulai csatlakokozást illetőleg egy8zersmindenkorra ilyen értelemben szíveskedjék intézkedni. 1918. március 31. Csak április 15-én kezdődik a nyári időszámítás- A nyári időszámítás életbeléptetéséről szóló és általunk is közölt rendeletet a kormány újabb rendelettel megváltoztatta. E szerint az uj időszámítás 1918 április 15-én hajnali 2 órakor veszi kezdetét, amikor is az óramutató 60 perccel előre igazítandó és 1918 szeptember 16. napjának hajnali 3 órájával ér véget, amikor az óramutató 2 órára igazítandó vissza. Peíneházy főjegyző tragédiája. A hosszú bábom bomlasztó hatásai között is megdöbbentő gonosz tett hire járta be csütörtökön a vármegyét. Egy elvetemedett fiatal ember minden ok nélkül fegyvert emelt Köröstarcsa község főjegyzőjére ennek hivatalos helyiségében és a főjegyzőt több revolverlövéssel meggyilkolta. A borzalmas eset részletei a kővetkezők : Gyaraki Imre köröstarcsai legény, aki mint bonvédtűzér katonai szolgálatot teljesít, szerdán szabadságra haza érkezett falujába. Csütörtökön reggel 9 óra felé megjelent a községházán Petneházy Ferenc főjegyző irodájában és ott követelő hangon kérte, hogy otthon léte idejére a főjegyző naponként fái kilogramm kenyeret és cukrot adjon neki. A főjegyző kijelentette Gyarakinak, hogy járandóságát megkapja, azonban nem fél kgr. kenyeret, hanem annyi lisztet fog kapni, amennyi a lakosságnak fejadagként elő van írva. Gyaraki erre szabadságleveléie hivatkozott, amelyet a főjegyző átvéve tőle látta, hogy arra Gyaraki maga irta reá, hogy neki a jegyző naponként fél kgr. kenyeret tartozik adni. Petne- házy főjegyző figyelmeztette Gyarakit a szabályokra és arra, hogy a szabadságlevélre nem a parancsnokság, hanem ő maga irta rá a kérdéses szavakat és jóakaratulag megintette, bogy iiyen haszontaianságot ne csináljon. Gyaraki erre megnyugvás helyett fenyegető káromkodás között eltávozott a főjegyző irodájából. Egy félóra elteltével újból megjelent a főjegyző előtt, akinél a községi biró, törvénybíró és két képviselőtestületi tag folytattak megbeszélést és kérdőre vonta a főjegyzőt, hogy miért nevezte őt haszontalan embernek. A főjegyző ismét nyugodtan válaszolt neki, hogy ő csak a szabadságlevélre való firkálást mondta baszontalanságnak és megnyugtatni igyekezett Gyarakit. A dühös és izgatott ember azonban nem hallgatta végig, hanem zsebéből előrántotta Erommer-féle szolgálati ismétlő pisztolyát és azzal gyors egymásutánban 4 lövést tett a főjegyzőre. A szobában jelenlevők reá rohantak a dühőngőre, de a pillanatok alatt lejátszódott eseményt nem tudták megakadályozni. Gyarakinak mind a négy lövése talált és kulőn-külön mindegyik halálos sebet ejtett a szerencsétlen főjegyzőn, aki ősszerogyott és azonnal meghalt. Az egyik lövés a bal válla alatt, kettő a bal mellén, egy pedig gyomrán találta az áldozatot, a golyók áthatoltak a testen és egy ajtó átfúrásával a szomszédos tanácsterem szemben levő falába fúródtak. A gyilkos katonát letartóztatták és átadták a csendőrségnek, amely értesítette a szegedi hon- védhadosztálybiróságot és a gyulai kir. ügyészséget, melyek együttesen intézkedtek a bűntény folytán szükséges birói eljárást lefolytatása iránt. A borzalmas gyilkosság áldozatául esett Petne- házy Ferenc Köröstarcsa község főjegyzője, egyike volt a vármegye és az ország jegyzői kara legkiválóbbjainak. Példás rendben és nagy rátermettséggel vezette a község ügyeit, amiért úgy felettes hatósága, mint a község lakossága részéről teljes bizalomnak volt részese. Hosszú idő óta elnöke volt a békésvármegyei jegyzők egyesületének és munkás tagja az országos jegyző egyesületnek, amely minőségben a jegyzői kar közös érdekeinek előmozdításán és a községi közigazgatás fejlesztésén, nívójának emelésén nagy lelkesedéssel munkálkodott. A méltatlan bosszú és elvetemült harag következtében történt tragikus halála nem csak a vármegyében, de országszerte igaz részvétet kelt, amely részvét első sorban községének lakossága körében nyilvánul meg impozáns módon, amely község elhaladásának szentelte egész életének munkásságát. Ennek a részvétnek méltó
