Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-02-17 / 7. szám
1918. február 17. Békés 3 nek, javasolom, bogy a kozigöKgatási bizottság a maga részéről is a rendeletnek hatályon kívüli helyezését feliratilag kérelmezze, esetleg azt, kérje, hogy a felmerülő többköltség teljes egészében téríttessék meg a belügyminister által a vármegye részére. E helyütt még azt kívánom megjegyezni, hogy osupán a központi, a kórházi s államópitészeti hivatali telefonok előfizetési dijának felemelése következtében 2200 korona többköltsóg állott elő A vármegyei közkórház folyó évi költségelőirányzatát a belügyminister felülvizsgálván, a napi ápolási dijakat, visszamenőleg az elmúlt 19d7. év jnlius 1-ig 4 korona 90 fillérben állapította meg. Az igy megállapított napi ápolási dij azonban a kórház kiadásait nem fedezi s e megállapítás által a kórház háztartásában mutatkozó deficitnek csak mintegy fele nyer fedezetet illetve fog megszűnni, a másik felét és a folyó évben előrelátható túl- kiadást, mely az elsőrangú szükségleti cikkek óriási mérvet öltő drágulása folytán a múlt évinél jóval magasabb lesz, a kórházi napi ápolási díjnak ily összegben való megállapítása fedezni nem -fogja. E helyütt említem meg végül, hogy Békésen Jantyik József községi helyettes állat- orovs ezen állásáról lemondott s a község képviselőtestület az állatorvosi teendők ellátásával Kürty János szigorló állatorvost bízta meg, továbbá, hogy Köröstarcsán Puskás László községi biró ezen állásáról felmentését kérte s az állás betöltése iránt a főszolgabíró a szükséges intézkedéseket megtette. Tudomásul vette ezután a főjegyző előadásában a bizottság a törvényhatósági állatorvosnak az állategészségügy állapotáról szóló jelentését, a belügyministemek a csend őrség létszámának szaporítását kérő feliratra adott válaszát, mely szerint a lótszámszaporitásra az intézkedések megtótóttek. "Varságh Béla volt közigazgatási bizottsági tagnak búcsúlevelét és megalakította az egyes járásokban a választói jogosultsághoz az írni és olvasni tudás igazolására hivatott bizottságokat A vármegye január havi közegészségügyi állapotáról dr. Zöldy János tiszti főorvos a következő jelentéssel számolt be. A közegészségügyi viszonyok kielégítők voltak és az előző hónaphoz viszonyítva annyiban jobbak, bogy a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 100-al kevesebb volt és az ezekben történt elhalálozások száma felére apadt. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetően leginkább a légző szervek bnrutos és gyuladásos megbetegedései fordultak elő Leggyakoribb halálok a tödővész volt A heveny ragadós bajok közül előfordult; a difteria 38 megbetegedéssel 2 halálozással a vörheny 33 „ 8 „ a kanyaró 17 » — » a hastífusz 15 _____„_________5______» ös szesen 1U3 megbetegedéssel 15 halálozással Amint a feltüntetett adatok igazolják a hoveny ragadós bajok közül a difteria volt az uralkodó, amely több községben fordult elő, de járványos jelleget sehol sem öltött. Tetemesen fogyott a hasi hagymáz és a vörheny megbetegedések száma és a Békéscsabán hónapokon át uralkodott vörheny járvány csaknem egészen megszűnt A köztisztasági viszonyok kielégítők voltak. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 227, hullán 9 esetben, orvostörvónyszókit pedig 12 könnyű és 2 súlyos testi sértés esetében. Gyógysavóval beoltottak 32 difteriás egyént, akik közül meggyógyult 31, meghalt 1 beteg. A halva szülöttek száma 11, az elve- télesekó 14 volt Zádor Mór kir. tan., pónzügyigazgató jelentése szerint a törvényhatóság területén adózók terhére az 1918. költségvetési évre előírásba vett összes állami egyenes > adó összege 4.600.000 korona, befizetés a múlt bó végéig 699 kor , tényleges hátralék maradt 4.599,304 korona, csupán az elmúlt hóban befizetve 175 696 korona, a múlt évi január havi befizetés eredményénél 100,789 koronával kedvezőtlenebb volt. Hadmentességi díjban hátralék ' összesen 29,274 korona. Erre befizettetett 326 korona. Jövedelmi adóban befolyt január hónapban 242,499 korona. A jövedéki ágazatokban elért eredmény a következő: Befizettetett fogyasztási és italadóban 75,469 korona, bélyeg- és jogilletókben 207,111 korona, dohány jövedékben 174,544 kor. Összesen 457,124 kor. Mik ler Sándor tanfelügyelő jelentése szerint január hó folyamán az iskolákban a tani- ;ás általában szünetelt, csak egyes felekezeti iskolákban folyt tanítás. Iskolalátogatásokat csupán helyben a református felekezeti isko- ákban végzett, ahol az elhelyezés és a tanulmányi rend tekintetében felmerült kifogások eloszlatása iránt az iskolafentartó egyházat megkereste. A tanfelügyelő ezután sok tanítói javadalmazási ügyet referált, majd részletesen ismertette a vallás és közoktatásügyi minister- nek az egészségügyi és gazdasági ismeretek intensiv tanítása ügyében kiadott rendeletét, amelyre vonatkozólag a bizottság elrendelte az iskolafentartókkal a tárgyalások felvételét a gazdasági gyakorlati oktatáshoz szükséges területek biztosítása ügyében. Horváth Béla műszaki tanácsos jelentése a közutak állapotát a kőanyag hiánya miatt kevósbbó jónak mondja, a kövezet általában igen megkopott és a hiányos úti személyzet pótlására sem lehet elegendő és megfelelő munkást kapni. A bizottság előző üléséből felirt a kereskedelemügyi ministerhez, hogy Orosháza és Gyula, valamint Békéscsaba és Gyula között menettérti jegyek kiadását rendelje el. A minister válaszában értesíti a bizottságot, hogy a kérelem teljesítésével megtette a megfelelő intézkedéseket, amit a bizottság megnyugvással vett tudomásul. A Wolfinger Miksa és Wolfinger Alajos gazdasági vasutjának bejárására vonatkozó» jegyzőkönyvi megállapításokat a bizottság jóváhagyólag tudomásul vette. A tiszti főügyész és az árvaszóki elnök előadmányainak meghallgatása után elnöklő főispán az ülést berekesztette Hírek. Hősök kitüntetése. A király az ellenséggel szemben vitéz magatartása elismeréséül Oláh Lajos a 4, honvéd gyalogezrednél beosztott 2. honvéd gyalogezredbeli főhadnagynak a III. oszt. katonai érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján a kardokkal, az ellenséggel szemben kitűnő és önfeláldozó magatartásáért dr. Törők Dezső 2. népf. parancsnokságbeli népfőlkelő főorvosnak a koronás arany órdemkeresztet a vitézségi érem szalagján, az ellenség előtt teljesített különösen kötelességhü szolgálatainak elismeréséül Korányi Péter népf. őrmesternek, Schultz János népf. tizedes cimz. szakaszvezetőnek, Pálffy Jenő III. címzetes II. osztályú fegyvermesternek a 2. honvéd gyalogezredben és a vasúti hadiszolgálat terén teljesített különösen kötelességhü szolgálataiért Vécsei (Wash) Béla Lajos népf. őrvezető c. őrmesternek a 2. népf. parancsnokság nyilvántartásában a koronás ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. A hadseregparancsnokság vitéz magatartásukért a 2. honvéd gyalogezredben Biró Zsigmond őrmesternek, Nagy Sándor t. őrmesternek, Ráez Pál t. tizedesnek az eisőosztálvu ezüst vitézségi érmet, Nagy István őrmesternek, Seres Ferenc, Molnár János tizedeseknek, Wagner Ede népf. tizedesnek, Katona Antal őrvezetőnek, Gyepes János, Engelhardt György, Lázár István, Bad Flóris, Zsurka Aurél, Nan György, Illián Demeter, Révész Antal, Gar- lati Márton, Kugelmann Ferenc, Tóth József, Radies' Sándor népfölkelőknek a másodosztályú ezüst vitézségi érmet, Schreyer Ágoston t. hadnagynak, Németh Ferenc hadnagynak, Szabados Antal egyévi önkéntes tizedesnek, Hegedűs József népf. őrmesternek, Scrifler József őrmesternek, Hartmann József népf. szakasz vezetőnek, Schmidt József népf. tizedesnek, Szilágyi Gábor őrvezetőnek, Bemei Bálint, Rock Sebestyén t. honvédeknek, Puskás Mihály, Kovács Gáspár, Adorján Sándor, Reiter Mihály, Friedrich Ferenc, Galágyi Ferenc, Argyelán György, Hotorán János Schmidt Mátyás, Vecsernyés András, M. Juhász Ferenc, Szilágyi József, Hoffmann András, Szilágyi László, Baksa György, Emetiet Adárn népf. a bronz vitézségi érmet, Fejes András őrvezetö- nek és Gyebnár Pál békéscsabai illetőségű polgári kalauznak a vas érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. A gyulai közalkalmazottak nagygyűlése- A íáborus gazdasági viszonyok súlyát és terhét leginkább megszenvedő fii javadalmazásból élő ál- ami és egyéb köztisztviselők és alkalmazottak a Békésmegyei Állami Tisztviselők Köre kezdeményezésére ma délelőtt 11 órakor a városháza közgyűlési termében naggyülésre jönnek össze, hogy a december 9-iki országos kongresszusból kifolyólag a kormány elé terjesztett és az összes tisztviselő kívánságokat felölelő emlékiratban foglalt — de mindeddig érdemleges válasz nélkül maradt — kérelmüknek legalább a mindennapi megélhetésüket biztositó részét a kormánynál megsürgessék, illetőleg azok haladéktalan megvalósítását célra vezető eszközökkel keresztül vinni megkíséreljék. Az elégedetlenséget és elkeseredésüket visszatükröző meghívóban, többek között a következőket mondják : »Nyomorral küzködő helyzetünkben fájdalomteljes szivvel szemléljük, hogy a nyomor és szenvedés csak nekünk, köztisztviselőknek jut ki bőséges osztályrészünkül, mig egyéb társadalmi osztályok a drágaság terhét az áthárítás elvénél fogva nemcsak játszva viselik, hanem adósságaikat kifizetve, vagyont, jólétet teremtenek maguknak. Jogos tehát az elkeseredett elégedetlenség, amely a köztisztviselőket elönti. Örvény szélére jutottunk! Az egyik oldalon a gond, a nélkülözés, a nyomor fenyeget megsemmisítéssel bennünket, a másik oldalon pedig az osztályharc, az anarchia csábos hangjai hívogatnak. — De nem vagyunk forradalmárok,nem fenyegetőzünk, csak törvényes eszközöket veszünk igénybe sérelmeink orvoslására . . . Hogy teendő lépésünknek kellő súlyt tudjunk adni, szükségesnek és célravezetőbbnek tartjuk, miszerint ez a megnyilatkozásunk ne csupán az állami tisztviselők, illetőleg körünk tagjainak tényeként jelentkezzék, hanem tartson velünk minden egyéb köztisztviselő, alkalmazott, szolga stb. aki helyzetének javulását az állami tisztviselők által kivívott illetmény javításától remélheti, illetőleg akiknek fizetése mindenkor az állami tisztviselők fizetéséhez igazodik. Aki tart valamit a tisztviselő névre s nincs megelégedve mai helyzetével, mindenki ott legyen !c A gyűlés iránt előre is nagy érdeklődés nyilvánul meg és bizonyára impozáns számban fognak az érdekeltek azon megjelenni. Az elnöki tisztet dr. Nagy Kálmán Ítélőtáblái biró, a tisztviselőkor alelnőke fogja betölteni. A nyári időszámítás A kormány az utóbbi két esztendő tapasztalatai alapján, különösen a világítási anyagokban való takarékosságra tekintettel, a folyó évben is el fogja rendelni, hogy az április 14-röl 15-re virradó éjszakán az órák egy órával előbbre igazitandók. Epilógus. A vármegyei székhely kérdés meg- bolygatásának kérdéséről szóló közleményeink befejezéseként megállapíthatjuk, hogy Brósz János néptanító Orosháza község képviselőtestületéhez címzett indítványát községi képviselői minőségében — mint azt annak idején megírtuk — tényleg beadta volt. Azt már úgy csabai tisztelt laptársunk a Békésmegyei Közlöny állásfoglalásából mint saját közvetlen tudomásunkból is megállapítottuk, hogy Csaba vezető férfiai az indítvány megtételébe nem folytak b e s hogy arról tudomással sem bírtak. Másik t. csabai laptársunk, a Békésmngyei Függetlenségnek, a székhely Békéscsabára vitelének eszméje tényleg szájaize szerinti volt ugyan,de utolsó közleményében ő is úgy foglalkozott vele, hogy ez tulajdonképpen nem is az önálló törvényhatósági jogra vágyakozó Békéscsaba, hanem szerinte a vármegye községeinek érdeke, tehát a székhely és a kapcsolatos intézményekkel járó sok sok millió költséget a községeknek kell magukra vállalniuk. A csabai lapok közleményei után Brósz János levonta a tanuságos konzekvenciákat és miután előzőleg különben is meggyőződött róla, hogy indítványa a képviselőtestület többségében visszhangot nem keltett, sőt indítványa
