Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-01-06 / 1. szám
4 Békés 1918. január 6. Hirdetmény a tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az 1918. évi január 20-ig a tőkekamat- és járadékadó alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles Tőkekamat- és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház-, keresetadó, bányaadó valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója által közvetve, vagy közvetlenül nem érintik ; képezik jelesül mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa, (egyén vagy erkölcsi személy) húz. Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a következő tőkékből folyó jövedelmekre nézve mentetnek fel: 1. az adómentes magyar államkötvények, 2. az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamataira nézve. A pénzintézeteknél elhelyezett tőkékből folyó jövedelmet ezen tőkék birtokosai szintén nem tartoznak adó alá bevallani. A tőkekamat- és járadékadó az adóévet megelőző évben élvezett kamat- és járadékjövedelem után lévén kivetendő, az 1918. évi adóztatás alá az 1917. évben élvezett kamat (járadék) jövedelem vallandó be. A tőkekamat és járadékadó az adóköteles fél állandó tartózkodási helyén vettetik ki. Mindazok az adózók akik, tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidité-ére irányzott szándékból, az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár Írásban valótlanul mondják be, jövedéki kihágás miatt az 1909 évi XI. t c 93 (az 1913. évi 50000 sz. hiv. összeáüitás 201 ) § a értelmében büntettetnek. Hirdetmény a III. osztályú keresetadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az 1918. évre kivetett III. osztályú kereseti adó érvényének fentartásáról szóló 1916. évi XXX11I t -c 1 §-a értelmében az 1918 évre kivetett III. osztályú kereseti adó újabb kivetés nélkül az 1917., 1918. és 1919. évekre is érvényben tartván, a most idézett törvény 3. § ában foglaltakhoz képest a 111. osztályú kereseti adó csakis az újonnan keletkezett haszonhajtó foglalkozások után lesz az 1918.év folyamán megállapítandó. Ehhez képest mindazok akik újonnan keletkezett haszonhajtó foglalkozásuk után az 1918 évre elő Ízben rovandók meg III osztályú kereseti adóval kötelesek 1918 évi január 20-ig üzletük, vállalatuk, vagy egyéb haszonhajtó foglalkozásuk után az annak megkezdésétől számítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti, vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani. Azok az adókötelesek, akik Segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, amely jegyzékbe a segédek névéi, az üzletbe vagy foglalkozásba belépésük ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteendő. Az az adózó, aki a vallomástételre kitűzött fenti határidő után lép a III. oszt. keresetadókötelesek sorába, adóköteles üzletének megnyitása napjától számított két hónap alatt köteles vallomást adni, illetőleg az 1915 évi XXI. t.-c. 8. szakaszában említett állandó vagy alkalmi haszonhajtó foglalkozásoknál a foglalkozás megkezdésétől számított tizenöt nap alatt köteles az illetékes pénzügyigazgatóságnál (adófelügyelőnél) bejelenteni. A III. osztályú keresetadó alá eső jövedelemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űrlapokat az adózóknak a községi elöljárók (városi adóhivatalok) által ingyen szolgálnak ki. E vallomás a fentebb kitűzött határidő alatt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) nyújtandó be Mindazok az adózók, akik az 1915- évi XXI t -c 8. szakaszában említett állandó vagy alkalmi haszonhajtó foglalkozásukat, annak megkezdésétől számított 15 nap alatt az illetékes pénzügyigazgatóságnál (adófelügyelőnél) be nem jelentik, vagy akik üzletüket, vállalatukat, keresetüket,' jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányított szándékból az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár valótlanul mondják be, avagy vallomásukat bizonyithatólag hamisított adatokra alapítják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1900. évi XI t.-c. 93. (1913. évi 50000 sz hiv. összeállítás 201.) § a értelmében büntettetnek. Hirdetmény a IV. osztályú keresetadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az 1918. évi január hónapjában állandó fizetés, nyug-, kegy- vagy tiszteletdijat huzó állami, törvényhatósági, közalapítványi, községi, egyházi, társulati és magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyug- ‘avagy kegydijat huzó özvegyek, állandó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénztárnokok s általában a 80 koronánál több havi dijat huzó segédek, segédmunkások, állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok, tanítók, nevelők, irók, művészek, hivatalszolgák stb. a keresetadó negyedik osztálya alá tartozó keresményüket a részükre ingyen kiszolgáltatandó vallomási iveken jannár 20 ig a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) bevallani tartoznak, azonkívül a vállalatok és intézetek igazgatósága, elöljáróság, pénztár, földbirtokos vagy üzlettulajdonos, akitől, vagy amelytől az adóköteles fizetését huzza, szintén kötelezhető arra, hogy a nála, illetve üzletében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név- és fizetésjegyzékét az adókivető hatóságnak nyújtsa be. A IV. osztályú keresetadó alá tartozó járandóságoknak az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása 1875. évi XXIX. t.-c. 31. § a, jövedéki kihágás, melynek birsága 1—8 annyi mint az összeg, mellyel az államkincstár megkárosittatott. Kárösszegnek vétetik az az összeg, melyet a közadók kivetésére illetékes közegek jogérvényesen megállapítottak. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek tisztviselői illetményeit az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani. Hirdetmény a föld-és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadénál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában. Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő: a) a földbirtokra, a házbéradó alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak 30 százaléka; b) a házosztályadó alá eső házbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak 40% a; c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál 20 százalék azon összeg után. mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó címén a folyó évre kivettetett volna ha a föld- vagy házbirtok adómentes nem lett volna. A kölcsönnel terhelt ház és földtulajdonosoknak az 1883. évi XLVI. t.-c. 13. §-a által az a kedvezmény adatott, hogy : 1. a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatainak 10 százaléka, feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve ; 2 hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik. A vallomás az ad.oév január 1—31 ike közötti időben adandó be a községi elöljáráságnál (városi adóhivatalnál). E határidő lejárta után és jelesül október 15 ig érkező vallomások az 1897. évi március 23 án kelt és a „Pénzügyi Közlöny“ 10 számában megjelent 21275, sz. rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hiteltérdemlő- leg igazoltatik, hogy e késedelem elháríthatatlan akadály miatt történt. A benyújtott vallomásról elismervény adatik. mely a vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. Mindazon adózók, akik az államkincstár megkárosítására irányzott szándékból az általános jövedelmi pótadónak jogosulatlan apasztása céljából telekkönyvileg be nem kebelezett, nem létező, vagy létezőnél nagyobb összegű adósságot, vagy a ténylegesnél magasabb kamatlábat vallanak be, az 909. évi XI. t.-c. 93. (az 1913. évi 50000. számú hiv. összeállítás 201.) szakasza értelmében büntető jövedéki kihágást követnek el. Gyu'a, 1918 évi január hó. 12 1—1 Szikes György, adóügyi tanácsnok. Hirdetés. A gyulai csürhebizottság tudatja a város közönségével, hogy a vásártéri csürhébe folyó hó 7-én reggeli 8 órától kezdve folytatólagosan lehet mindennap sertéseket beíratni a városházán a volt rendérbiztosi szobában Juhász Károlynál, ki a pénz felvételével is meg- bizatott; továbbá tudatja, hogy a csürhe folyó hó 14-én reggel megindul. Egy darab sertés után egész évre 16 korona a beiratáskor egyszerre lefizetendő. Ezenkívül a beiratástól számított legkésőbb két hónapon belül egy drb. sertés után fél kilogramm szalonna a csürhésnek természetben lesz kiszolgáltatandó. Sertéseit a beiratási igazolvány nélkül a csürhébe senkiéi nem hajthatja A ki a csürhobajtáson libákat óhajt legeltetni, e szándékát tartozik a fent megjelölt módon bejelenteni és egy drb. libáért egy korona legelő használati dijat előre lefizetni. Gyula, 1918. január 1-ón. A bizottság nevében ; 11 1—2 Kertes György, elnök. Eladó ház. Gyulán, Göndöes-utca 9. szám alatt (a népkert mellett) levő ház szabadkézből eladó. Értekezni lehet Benkő 491 7-7 János építőmesternél Dobay-utca 2. Eladó ház. Zöldfa-utca 13 sz. alatti, 3 szoba és mellékhelyiségekből álló ház eladó — Értekezni lehet Damja- nich-utca 11. sz. alatt. 3—3 Gyulán, a város szélén biczcrei földemnek a csabai kőut melletti 93 liohlas részét egészben, vagy kisebb-nagyobb parcellákban felosztva eladóvá teszem. — Venni szándékozók forduljanak Bű. Szabados József építőmesterhez. 517 3—3 Rési és törött jttiolon-lmeliel vesz és becserél. Újdonságokból állandóan nagy raktár. Különféle hangszerekből nagy választék Schwarcz Zsigmond Gyula, IVagy- váradi-nt 5. sz. 526 3-3 Eladó házak. Petőfi-utca 3. és 5. számú ház szabadkézből eladd. Bővebbet Braun Dávid és Fia szállító cég irodájában. 565 2—8 Braun Dávid és Fia cég helybeli szállító és bérkocsi üzlete összes felszereléseivel szabadkézből eladó. Bővebbet a cég irodájában Petőfi-utca 3. 566 2- 8 Gyulán, 1918. a kiadótulajdonos Dobay János nyomdája.
