Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)

1918-12-29 / 54. szám

B t k é i 1918. december 29. talom halálra nem Ítélhet. Egy összetartó nemzet élete örök ! Hazánk területi határai­nak és igy a nemzeti teherbiróképesség isme­rete nélkül a politikai jelszavak és eszmék körüli harcok nem egyebek a nemzet halál- táncánál. Csakis biztos alapokra szabad épí­teni. A biztos alap pedig a nemzeti össze­tartás utján érhető el. Ezt kell minden vi­harral, megszállással, cenzúrával és demar- kacionális hatápárral szemben mindenek előtt megszervezni, A talaj meg van reá a haza­fiasán érző szivekben, lelkekben, gondolatok­ban és a haza szent földje iránt táplált mély­séges szeretetben és imádatos együttérzésben. Az összetartásra buzdítjuk olvasóinkat, mert bár szárnvaszegett nemzet vagyunk, de jogunk van nekünk is az élethez, melyet a »jogot hirdetők« tőlünk el nem vehetnek. Borús visszaemlékezésekkel búcsúzunk a végzetes és gyötrelmes 1918-ik évtől és az összetartás biztos reményével nézünk eléje a nemzetünk sorsát eldöntő 1919-es uj esz­tendőnek. Dr. Major Simon. Hol az értelmiség;? Sokat halljuk mostanában kifogásolni, hogy az intelligencia távoltartja magát a politikai moz­galmaktól és a közdolgok intézésétől. Meg kell állapítanunk, hogy ez a vád intelligens, tanult ember részéről hangzott el, aki igen tevékeny részt vesz a közdolgok intézésében. Állításának tehát önmaga a legelső cáfolata De ott vannak munkatársai között túlnyomó számmal tanylt, diplomás emberek, akik kezdettől fogva dicsére­tes buzgalmat fejtenek ki, hogy közállapotainkat a régi. rendes mederbe tereljék. Azt hisszük, hogy a diplomás embereknek nagyobb arányú részvétele az ügyek intézésében más osztályok ebbeli igényeinek rovására esnék. A vasárnapi népgyülésen kétségtelenül konstatálható volt, hogy más társadalmi osztályok sem voltak teljes számban jelen és bizonyos, hogy egyik rétege a lakosságnak sem volt nagyobb arányban jelen, mint az értelmiség. Miért kellett tehát éppen az intelligenciát távollevőnek, közömbösnek feltün­tetni ? Minden gondolkodó ember előtt kétségte­len, hogy az ország értelmisége az, melynek legjobban kell éreznie az állapotok súlyosságát. Az intelligencia érzi is. Az intelligencia az, mely­nek példát kell adnia, miként lehet és kell a helyzetet orvosolni. Az intelligencia igyekszik is példát adni. E lapok hasábjain fejtettük ki, hogy első és mindenekfelett való kötelesség : dolgozni. Nos, az értelmiség teljesiti ezt a kötelességét. Nézzük azt az emberfeletti munkát, melyet or­vosaink végeznek; nézzük azt a szorgalmas munkát, melyet különösen a hadból hazatért ügyvédeink és jogász embereink kifejtenek, hogy megtanulják a hihetetlen sok uj törvényt, ren­deletet, melyet a háború ötven hónapja alatt a jogélet minden terén alkottak. Beszéljünk a köz­hivatalnokokról ? Csoda, hogy még ép idegzetek­kel bírják a négy év óta reájuk nehezedő mun­kának óriási halmazát. Ma már nem tartunk ott, hogy a legtanu­latlanabb ember is lekicsinyelje a szellemi munka értékét, szükségét. Ma már mindenki tudja, hogy mi volt az a szellemi munka, melyet a világ­háború négy esztendeje alatt az egész világ szellemi munkásai végeztek. Mi is, akiket legyőz­tek, azok is, akik győztek. De ma, különösen szegény hazánkban ^minden szellemi munkának arra kell irányozva lennie, hogy a békét, a nyugalmat helyreállítsa, a kedélyeket lecsillapítsa, a józan megfontolást terjessze, az emberek között netán lappangó ellentéteket felderítse és eloszlassa. Azt is meg­érti ma már minden ember, a legegyszerűbb a legtanulatlanabb is, hogy melyik az a szellemi munka, mely ezt a célt szolgálja. Ma igen félre ismeri, igen lebecsüli hallgatóságát az az intelli­gens ember, aki felteszi róluk, hogy az ő nép- gyülési beszédét szükséges és hasznos szellemi munkának, ellenben a távollevő, de folytonos munkában görnyedő intelligenciának munkáját felesleges és haszontalan munkának fogják tartani. Igenis, nemcsak az intelligenciának, de mindenkinek távol kell maradnia onnan, ahol legjobb meggyőződése szerint hasznos munkát végeznie úgy sem lehetne és tevékenységét ott kell kifejtenie, ahova a hivatása állította és ahol a társadalom részére a leghasznosabb munkát végezheti. , Magyarország értelmiségének javarésze mint mindig, most is ismeri kötelességét, melyet a tanultság ró reá, azt teljesiti is anélkül, hogy ezzel kérkednék, vagy annak jutalmát várná. Hírek. Előfizetési felhívás a »Békés« 1919-iki évfolyamára. Mindazokat, akiknek előfizetésük az év végével lejár, kérjük, hogy előfizetésüket mielőbb újítsák meg, nehogy a lap szétküldésében fennakadás álljon elő. A »Békés« előfizetési ára egész évre 20 ko­rona, félévre 10 korona. Az előfizetési ösz- szegek a »Békés kiadóhivatala Gyula« kül­dendők. Uj plébánia Gyulán. A józsefvárosi katholikus hivek egy régi óhajukat kívánják megvalósítani az önrendelkezési jog alapján. Küiöa önálló plébánia alapításán íáradoznak s e célból készek áldozatokat is hozni. A kérdéssel az egyháztanács január elején tartandó gyűlésében foglalkozik s miut értesülünk, az esetleges kiválás, az anya­egyház részéről nem fog akadályokra találni. Képviselőtestületi közgyűlés A forradalom kitörése, s a Nemzeti Tanács megalakulása óta hétfőn délután 3 órakor először ült össze a város képviselőtestülete . A rendkívüli közgyűlést Kiss László várm. főjegyző, alispán-helyettes nyitotta meg és dr. Schriffert Ferenc polgármester-helyet­tes vezette tovább. A tárgysorozat 29 pontja közül legfontosabbak voltak: az elmozdított főtisztvise­lők helyettesítése, két városi orvos választása és a földnélküli katonák összeírására vonatkozó határozathozatal. A polgármesteri állásra dr. Schriffert Ferenc, a főjegyzői állásra Nádházi) Gyula, a főszámvavői állásra Levandovszh7 Dezső lettek helyettesítve. A fókapitányi állásra nézve a fennálló törvénycikk értelmében a főispán fog dönteni. A két orvosi állást szintén helyettesítés utján töltötték be dr. Blanár László és dr. Szitás Gusztáv személyében. A gyűlésen néha igen emelkedett hangulat volt s a tárgysorozathoz a képviselők közül K. Schriffert, Kalocsa, Fábián, dr. Follmann, Sál István, Martos Manó és Kóhn Dávid szólották hozzá. A közgyűlést dr. Sehriffert Ferenc polgármester-helyettes este 6 órakor zárta be. Népgyülés a Kessnth-téren. Már a hét ele­jén hirdették a plakátok, hogy a Nemzeti Tanács karácsony másodnapján, délután 3 órakor nagy népgyülést tart, mely alkalommal a Tanács le­mond és újjáalakul a hazatért katonák kívánsága szerint. A gimnázium előtt nagy számú közönség gyűlt össze, dacára az esős időjárásnak. A hely­beli szociáldemokrata párt vörös lobogó alatt vo­nult ki s impozáns tüntetéssel ünnepelték a »Yi- lágszabadság« eszméit. A gyűlést dr. Berényi Armin, a Nemzeti Tanács elnöke nyitotta meg és beszámolót tartott a Tanács eddigi működé­séről. Előadta, hogy a közélelmezési, népjóléti és más fontos szempontokból a Tanács minden le­hetőt elkövetett, csakhogy a rend, béke és nyuga­lom biztosítva legyen. Utána Martos Manó és Prattinger Ferenc beszéltek, mindkettejük be­széde a testvériességnek és egyetértésnek szük­ségességében domborodott ki. Utóbbi különösen kikelt a folyton kritizáló, de a néppel együtt dolgozni nem akaró inteilektuel ellen s ebben látja a forradalom egyik legveszedelmesebb jelen­ségét. A beszédek elhangzása után dr. Berényi elnök kijelentette, hogy a Tanáes lemondott. — Amikor az nj választás megejtéséhez fogtak., nagy zaj támadt s nézeteltérések akörül, — maradjon-e a Tanács régi összetételében, vagy uj választáson menjen keresztül ? Somoggi Imre, Kiszel Antal, dr. Jeszenszky Nándor és Kopasz István hozzá­szólásai után határozatilag kimondatott, hogy néhány uj tag delegálása mellett a régi Nemzeti Tanács helyén marad. A gyűlés öt óra után ért véget. A Nemzeti Tanáes teljes névsorát jövő szá­munkban közöljük. A közalkalmazottak országos szövetségének gyulai csoportja f. hó 30-án hétfőn délután 4 órakor a városháza nagytermében a helybeli szociáldemokrata párt közbejöttével a modern eszmékről szabad előadást tart, melyre a csoport tagjait az elnökség ezúton meghívja. Egyben értesíti az elnökség a csoport tagjait, hogy minden héten kedden délután 5 órától 7-ig dr. László Vilmos adóügyi biztos a pénzügyigazgató­ság I. emeleti hivatalos helyiségében a csoport tagjai részébe ingyenes jogi felvilágosításokkal szolgál, az erre igényt tartó \ csoport tagok forduljanak szükség esetén oda bizalommal. Hadirokkantak, özvegyek és árvák szer­vezkedése Folyó hó 24-én délután a rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák gyűlést tartottak a Wiszt-féle nagyteremben, melyre meghívták So­mogyi Imre rendőrfőkapitányi népbiztost és Anta- lóczy Nándor vármegyei levéltárost, a kadigon- dozó iroda vezetőjét is. Somogyi Imre és Antalóczv Nándor beszédei után megalakították a «Hadi­rokkantak, Hadisérültek, Hadiözvegyek és Hadi­árvák Országos Szövetségének« gyulai fiókját. Ideiglenes vezetőség: Somogyi Imre, Antalóczy Nándor, Titz András, Beleznai János, Rapport Márton, Sánta Mihály, Gara István. Titz József, Blaskovits János, Szőke József, Szikes Mihály, Hollósi István, Mstz József, Szabó Lajos, Horváth János, Anka Mózes, Schriffert Ferenc, Krizsán János, Kovács József, Fülöp György. A vezetőség addig is, mig a rendes adminisztratív teendők végzésére egy irodahelyiséget nyit, tudatja az érdeklődőkkel, hogy a tagfelvétel helyét, idejét és módozatait pár nap múlva falragaszokon és dobszóval közölni fogja. Tervbe van véve a «Rok­kant-Otthon* megalakítása is. A szövetség leg­közelebb felhívást intéz a #város -közönségéhez alapitó és pártoló tagok toborzása céljából. Te­kintettel a nemes emberbaráti célra, már előre is felhívjuk rá olvasóink figyelmét. Ittmaradt hadifoglyok összeírása- A had­ügyminiszter rendeletben hívta fel Békésmegye alispánját, hogy gondoskodjék az ittmaradt hadi­foglyok összeírásáról, mert csak igy lehet leg­alább hozzávetőleges adatokat nyerni róluk. Az összeírás már meg is történt. E szerint Békés­megyében volt összesen 9500 fogoly. Ezek közül 42 maradt itt: 40 orosz és 2 olasz, akik már nem is akarnak hazájukba visszatérni. A Szociális Missió Társulat a Hadigoudozó Hivatal által pártfogásra kiadott 12 szegéuy csa­lád hadiárváinak karácsonyfát állított. Mindazon jólelkü adakozóknak, akik karácsonyfadíszt, játékot vagy süteményt küldeni szívesek voltak és a ren­dezésben segítettek, ezúton mond hálás köszöne­tét a Hadiárva Szakosztály. Az alispánok rekrirálhatnak. A közélelme­zési miniszter, mint budapesti tudósítónk értesít, elrendelte, hogy a vármegyei alispánok maguk gondoskodjanak a megye lakosságának élelmezé­séről, E célból fölhatalmazta őket, hogy a megye területén rekvirálhatnak. A malmokban levő vám­gabona fölött is rendelkezhetnek az alispánok a közellátás céljaira. A gyulai kisgazda-párt ma vasárnap dél­után 2 órakor a városháza nagytermében párt- szervező nagy népgyülést tart. A kisgazda-párt- Dak egyre erősbödő táborában van helye Gyula város földmivelő népének is, a kisgazdáknak, gazdasági cselédeknek és kisbirtokosoknak, mert a magyar földet csak egy erős, földjét igaza» szerető kisgazda társadalom fogja megtartani. Es a kisgazda-párt fogja tömörülésével kivívni, hogy a katonák, ezek árvái és özvegyei földhöz jussa­nak s a kisgazda-párt fogja megvalósítani a főld- mives nép demokratikus, szabadságát. Ezeknek a céloknak megvalósítására szükséges, hogy sorom­póba álljon — már a saját érdekében is — min­den földmivelő ember s ott legyen a pártszervező nagy gyűlésen !

Next

/
Thumbnails
Contents