Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-12-29 / 54. szám
B t k é i 1918. december 29. talom halálra nem Ítélhet. Egy összetartó nemzet élete örök ! Hazánk területi határainak és igy a nemzeti teherbiróképesség ismerete nélkül a politikai jelszavak és eszmék körüli harcok nem egyebek a nemzet halál- táncánál. Csakis biztos alapokra szabad építeni. A biztos alap pedig a nemzeti összetartás utján érhető el. Ezt kell minden viharral, megszállással, cenzúrával és demar- kacionális hatápárral szemben mindenek előtt megszervezni, A talaj meg van reá a hazafiasán érző szivekben, lelkekben, gondolatokban és a haza szent földje iránt táplált mélységes szeretetben és imádatos együttérzésben. Az összetartásra buzdítjuk olvasóinkat, mert bár szárnvaszegett nemzet vagyunk, de jogunk van nekünk is az élethez, melyet a »jogot hirdetők« tőlünk el nem vehetnek. Borús visszaemlékezésekkel búcsúzunk a végzetes és gyötrelmes 1918-ik évtől és az összetartás biztos reményével nézünk eléje a nemzetünk sorsát eldöntő 1919-es uj esztendőnek. Dr. Major Simon. Hol az értelmiség;? Sokat halljuk mostanában kifogásolni, hogy az intelligencia távoltartja magát a politikai mozgalmaktól és a közdolgok intézésétől. Meg kell állapítanunk, hogy ez a vád intelligens, tanult ember részéről hangzott el, aki igen tevékeny részt vesz a közdolgok intézésében. Állításának tehát önmaga a legelső cáfolata De ott vannak munkatársai között túlnyomó számmal tanylt, diplomás emberek, akik kezdettől fogva dicséretes buzgalmat fejtenek ki, hogy közállapotainkat a régi. rendes mederbe tereljék. Azt hisszük, hogy a diplomás embereknek nagyobb arányú részvétele az ügyek intézésében más osztályok ebbeli igényeinek rovására esnék. A vasárnapi népgyülésen kétségtelenül konstatálható volt, hogy más társadalmi osztályok sem voltak teljes számban jelen és bizonyos, hogy egyik rétege a lakosságnak sem volt nagyobb arányban jelen, mint az értelmiség. Miért kellett tehát éppen az intelligenciát távollevőnek, közömbösnek feltüntetni ? Minden gondolkodó ember előtt kétségtelen, hogy az ország értelmisége az, melynek legjobban kell éreznie az állapotok súlyosságát. Az intelligencia érzi is. Az intelligencia az, melynek példát kell adnia, miként lehet és kell a helyzetet orvosolni. Az intelligencia igyekszik is példát adni. E lapok hasábjain fejtettük ki, hogy első és mindenekfelett való kötelesség : dolgozni. Nos, az értelmiség teljesiti ezt a kötelességét. Nézzük azt az emberfeletti munkát, melyet orvosaink végeznek; nézzük azt a szorgalmas munkát, melyet különösen a hadból hazatért ügyvédeink és jogász embereink kifejtenek, hogy megtanulják a hihetetlen sok uj törvényt, rendeletet, melyet a háború ötven hónapja alatt a jogélet minden terén alkottak. Beszéljünk a közhivatalnokokról ? Csoda, hogy még ép idegzetekkel bírják a négy év óta reájuk nehezedő munkának óriási halmazát. Ma már nem tartunk ott, hogy a legtanulatlanabb ember is lekicsinyelje a szellemi munka értékét, szükségét. Ma már mindenki tudja, hogy mi volt az a szellemi munka, melyet a világháború négy esztendeje alatt az egész világ szellemi munkásai végeztek. Mi is, akiket legyőztek, azok is, akik győztek. De ma, különösen szegény hazánkban ^minden szellemi munkának arra kell irányozva lennie, hogy a békét, a nyugalmat helyreállítsa, a kedélyeket lecsillapítsa, a józan megfontolást terjessze, az emberek között netán lappangó ellentéteket felderítse és eloszlassa. Azt is megérti ma már minden ember, a legegyszerűbb a legtanulatlanabb is, hogy melyik az a szellemi munka, mely ezt a célt szolgálja. Ma igen félre ismeri, igen lebecsüli hallgatóságát az az intelligens ember, aki felteszi róluk, hogy az ő nép- gyülési beszédét szükséges és hasznos szellemi munkának, ellenben a távollevő, de folytonos munkában görnyedő intelligenciának munkáját felesleges és haszontalan munkának fogják tartani. Igenis, nemcsak az intelligenciának, de mindenkinek távol kell maradnia onnan, ahol legjobb meggyőződése szerint hasznos munkát végeznie úgy sem lehetne és tevékenységét ott kell kifejtenie, ahova a hivatása állította és ahol a társadalom részére a leghasznosabb munkát végezheti. , Magyarország értelmiségének javarésze mint mindig, most is ismeri kötelességét, melyet a tanultság ró reá, azt teljesiti is anélkül, hogy ezzel kérkednék, vagy annak jutalmát várná. Hírek. Előfizetési felhívás a »Békés« 1919-iki évfolyamára. Mindazokat, akiknek előfizetésük az év végével lejár, kérjük, hogy előfizetésüket mielőbb újítsák meg, nehogy a lap szétküldésében fennakadás álljon elő. A »Békés« előfizetési ára egész évre 20 korona, félévre 10 korona. Az előfizetési ösz- szegek a »Békés kiadóhivatala Gyula« küldendők. Uj plébánia Gyulán. A józsefvárosi katholikus hivek egy régi óhajukat kívánják megvalósítani az önrendelkezési jog alapján. Küiöa önálló plébánia alapításán íáradoznak s e célból készek áldozatokat is hozni. A kérdéssel az egyháztanács január elején tartandó gyűlésében foglalkozik s miut értesülünk, az esetleges kiválás, az anyaegyház részéről nem fog akadályokra találni. Képviselőtestületi közgyűlés A forradalom kitörése, s a Nemzeti Tanács megalakulása óta hétfőn délután 3 órakor először ült össze a város képviselőtestülete . A rendkívüli közgyűlést Kiss László várm. főjegyző, alispán-helyettes nyitotta meg és dr. Schriffert Ferenc polgármester-helyettes vezette tovább. A tárgysorozat 29 pontja közül legfontosabbak voltak: az elmozdított főtisztviselők helyettesítése, két városi orvos választása és a földnélküli katonák összeírására vonatkozó határozathozatal. A polgármesteri állásra dr. Schriffert Ferenc, a főjegyzői állásra Nádházi) Gyula, a főszámvavői állásra Levandovszh7 Dezső lettek helyettesítve. A fókapitányi állásra nézve a fennálló törvénycikk értelmében a főispán fog dönteni. A két orvosi állást szintén helyettesítés utján töltötték be dr. Blanár László és dr. Szitás Gusztáv személyében. A gyűlésen néha igen emelkedett hangulat volt s a tárgysorozathoz a képviselők közül K. Schriffert, Kalocsa, Fábián, dr. Follmann, Sál István, Martos Manó és Kóhn Dávid szólották hozzá. A közgyűlést dr. Sehriffert Ferenc polgármester-helyettes este 6 órakor zárta be. Népgyülés a Kessnth-téren. Már a hét elején hirdették a plakátok, hogy a Nemzeti Tanács karácsony másodnapján, délután 3 órakor nagy népgyülést tart, mely alkalommal a Tanács lemond és újjáalakul a hazatért katonák kívánsága szerint. A gimnázium előtt nagy számú közönség gyűlt össze, dacára az esős időjárásnak. A helybeli szociáldemokrata párt vörös lobogó alatt vonult ki s impozáns tüntetéssel ünnepelték a »Yi- lágszabadság« eszméit. A gyűlést dr. Berényi Armin, a Nemzeti Tanács elnöke nyitotta meg és beszámolót tartott a Tanács eddigi működéséről. Előadta, hogy a közélelmezési, népjóléti és más fontos szempontokból a Tanács minden lehetőt elkövetett, csakhogy a rend, béke és nyugalom biztosítva legyen. Utána Martos Manó és Prattinger Ferenc beszéltek, mindkettejük beszéde a testvériességnek és egyetértésnek szükségességében domborodott ki. Utóbbi különösen kikelt a folyton kritizáló, de a néppel együtt dolgozni nem akaró inteilektuel ellen s ebben látja a forradalom egyik legveszedelmesebb jelenségét. A beszédek elhangzása után dr. Berényi elnök kijelentette, hogy a Tanáes lemondott. — Amikor az nj választás megejtéséhez fogtak., nagy zaj támadt s nézeteltérések akörül, — maradjon-e a Tanács régi összetételében, vagy uj választáson menjen keresztül ? Somoggi Imre, Kiszel Antal, dr. Jeszenszky Nándor és Kopasz István hozzászólásai után határozatilag kimondatott, hogy néhány uj tag delegálása mellett a régi Nemzeti Tanács helyén marad. A gyűlés öt óra után ért véget. A Nemzeti Tanáes teljes névsorát jövő számunkban közöljük. A közalkalmazottak országos szövetségének gyulai csoportja f. hó 30-án hétfőn délután 4 órakor a városháza nagytermében a helybeli szociáldemokrata párt közbejöttével a modern eszmékről szabad előadást tart, melyre a csoport tagjait az elnökség ezúton meghívja. Egyben értesíti az elnökség a csoport tagjait, hogy minden héten kedden délután 5 órától 7-ig dr. László Vilmos adóügyi biztos a pénzügyigazgatóság I. emeleti hivatalos helyiségében a csoport tagjai részébe ingyenes jogi felvilágosításokkal szolgál, az erre igényt tartó \ csoport tagok forduljanak szükség esetén oda bizalommal. Hadirokkantak, özvegyek és árvák szervezkedése Folyó hó 24-én délután a rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák gyűlést tartottak a Wiszt-féle nagyteremben, melyre meghívták Somogyi Imre rendőrfőkapitányi népbiztost és Anta- lóczy Nándor vármegyei levéltárost, a kadigon- dozó iroda vezetőjét is. Somogyi Imre és Antalóczv Nándor beszédei után megalakították a «Hadirokkantak, Hadisérültek, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Szövetségének« gyulai fiókját. Ideiglenes vezetőség: Somogyi Imre, Antalóczy Nándor, Titz András, Beleznai János, Rapport Márton, Sánta Mihály, Gara István. Titz József, Blaskovits János, Szőke József, Szikes Mihály, Hollósi István, Mstz József, Szabó Lajos, Horváth János, Anka Mózes, Schriffert Ferenc, Krizsán János, Kovács József, Fülöp György. A vezetőség addig is, mig a rendes adminisztratív teendők végzésére egy irodahelyiséget nyit, tudatja az érdeklődőkkel, hogy a tagfelvétel helyét, idejét és módozatait pár nap múlva falragaszokon és dobszóval közölni fogja. Tervbe van véve a «Rokkant-Otthon* megalakítása is. A szövetség legközelebb felhívást intéz a #város -közönségéhez alapitó és pártoló tagok toborzása céljából. Tekintettel a nemes emberbaráti célra, már előre is felhívjuk rá olvasóink figyelmét. Ittmaradt hadifoglyok összeírása- A hadügyminiszter rendeletben hívta fel Békésmegye alispánját, hogy gondoskodjék az ittmaradt hadifoglyok összeírásáról, mert csak igy lehet legalább hozzávetőleges adatokat nyerni róluk. Az összeírás már meg is történt. E szerint Békésmegyében volt összesen 9500 fogoly. Ezek közül 42 maradt itt: 40 orosz és 2 olasz, akik már nem is akarnak hazájukba visszatérni. A Szociális Missió Társulat a Hadigoudozó Hivatal által pártfogásra kiadott 12 szegéuy család hadiárváinak karácsonyfát állított. Mindazon jólelkü adakozóknak, akik karácsonyfadíszt, játékot vagy süteményt küldeni szívesek voltak és a rendezésben segítettek, ezúton mond hálás köszönetét a Hadiárva Szakosztály. Az alispánok rekrirálhatnak. A közélelmezési miniszter, mint budapesti tudósítónk értesít, elrendelte, hogy a vármegyei alispánok maguk gondoskodjanak a megye lakosságának élelmezéséről, E célból fölhatalmazta őket, hogy a megye területén rekvirálhatnak. A malmokban levő vámgabona fölött is rendelkezhetnek az alispánok a közellátás céljaira. A gyulai kisgazda-párt ma vasárnap délután 2 órakor a városháza nagytermében párt- szervező nagy népgyülést tart. A kisgazda-párt- Dak egyre erősbödő táborában van helye Gyula város földmivelő népének is, a kisgazdáknak, gazdasági cselédeknek és kisbirtokosoknak, mert a magyar földet csak egy erős, földjét igaza» szerető kisgazda társadalom fogja megtartani. Es a kisgazda-párt fogja tömörülésével kivívni, hogy a katonák, ezek árvái és özvegyei földhöz jussanak s a kisgazda-párt fogja megvalósítani a főld- mives nép demokratikus, szabadságát. Ezeknek a céloknak megvalósítására szükséges, hogy sorompóba álljon — már a saját érdekében is — minden földmivelő ember s ott legyen a pártszervező nagy gyűlésen !