Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)

1918-12-08 / 51. szám

SO. évfolyam Ctyala, 1918. december § 51. szám Előfizetési árak: Egész évre . 14 K — f Fél évre . 7 K — f Évnegyedre . 3 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 50 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 30 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBAY FERENC Megjelenik minden vasárnap Egyedül és fegyvertelenül vivja marcangoló elemekkel létért való küzdelmét a háborúban agyon­gyötört Magyarország. A helyzet vigasztalannak látszik. A meg­próbáltatások özöne csaknem az elfásultság ér­zéketlenségébe sodorta a magyar honfiak lelkét. Az antant leintő szavát hiába lessük. A hazánkra törőknek megállást nem paran­csol. Honnan merítsünk tehát erőt az elkö- vetkezendőkhöz? Egyedül állunk a nagy világ szabadon eresztett, fékevesztett forgatagában. Nincs kire támaszkodnunk, magunkban kell kigyuj- tanunk az élethez való ragaszkodás szikráját. Testvéreink megtagadtak bennünket, hiába kínált nekik a megujkodott haza szabadságot, egyenlőséget és önrendelkezési jogot. Egyedül maradtunk. Hogyan vívjuk meg tehát fegyvertelen küzdelmünket ? Gyilkos öldöklő fegyverek helyett az igazság fegyverével kell magunkat fölvértez­nünk, az igazság fegyverével kell a béke- tárgyalásokra bevonulnunk. Addig is azonban keresnünk kell a meg­erősödést, amit csak a nyugalom, a rend és a munka adhat vissza nekünk. Ezt kell át- éreznie minden magyar kebelnek, minden ha­zájához hűséges magyar embernek, lett légyen az illető szellemi vagy testi munkás. Ha népvándorlás törtet is hazánk tes­tén keresztül, ha tépik, zúzzák is hazánk földjét, az összeomlás be nem következhetik, ha munkába lép és összefog minden magyar. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy Amerika beavatkozása nem azt célozta, hogy nemzetek elnyomorításával uj háborúk magvát hintse el, hanem igenis azt, hogy a népek felszabadításával és azok testvériesülé­sének megteremtésével az igazságosság üljön diadalt és az igazságosság legyen alapja a tartós békének és a népek szövetségének. Hazánkat csapdosó féktelen áradatokat az igazságos béke visszatereli kiindulásuk medrébe és a népei jogát biztosító uj Magyar- ország földjén minden polgár boldogan élvez­heti a jogot és teljes szabadságot. Ezért hiszem, hogy elszakadni vágyó testvéreinket majd megállítja és velünk ma­rasztalja valami. Hogy mi ? Hát az igazság, a közös vér- hullajtás és a híveikből soha ki nem oltható hazaszeretet. Dr. Major Simon. .Elszakadás. »A mostani magyar kormány ugyanolyan ellenségünk, mint a többi volt.« Ezeket a szavakat mondotta a gyulafehérvári román nemzetgyűlés elnöke a megnyitó beszédében. Csak ezt az egy mondatot kellene olvasuiok Wilson, Lloyd-George és Clemeneeau uraknak és mint okos emberek előtt azonnal, napvilág­nál világosabbá lenne előttük, hogy mindaz a sok vádaskodás, mellyel román testvéreink bennünket illettek, a legképtelenebb valót­lanság. Hiszen az említett urak igen jól tudják, hogy a népkormány a népek önren­delkezési jogának elismerésével alakult meg, hogy a hazai nemzetiségek igényeinek, aspi­rációinak a békekonferencián leendő megvita­tásához hozzájárult, hogy külön nemzetiségi minisztériumot létesített, melynek minisztere lement a román vezérférfiakhoz Aradra, hogy tárgyaljon velük igényeik kielégítéséről, a sürgősen rendezendő viszonyoknak ideiglenes, a békekonferencia határozatáig való rende­zéséről. Sőt bizonyára azt is tudják az antant államférfiad hogy Jászi miniszter ur­nák (és talán még egy-két kollégájának) olyan terve vau a magyarországi nemzetisé­gekkel, mely azok legmesszebbmenő igényeit is kielégíti, sőt a mérsékeltebb elemekét talán túl is haladja. Keleti Svájcot akar Magyarországból csinálni, ami a legteljesebb, legszélesebb körű autonómiát jelentené min­den nemzetiségnek ; egyedül kifelé a külföld­del szemben lenne az állam egységes. És ime, erre a kormányra, melynek eddigelé legfőbb gondja a nemzetiségiek igényeinek kielégítése volt, azt mondják Pop-Csicsó urók, hogy ugyanolyan ellenségük, mint a többi magyar kormány volt. No hát, ebben igazuk van. Ezt a bizonyítványt bátran mutogathatná a világnak Tisza Kálnlán, Bánffy Desző, Tisza István kormánya. így szólja el magát néha az alaptalan okvetetlenksdés, a szilárd igazságokkal uem rendelkező megfontolatlan állásfoglalás. De vájjon csak Wilson, Lloyd-George és Clémenceau uraknak kellett most egy régi (és talán nekik sem uj) igazsággal megismer­kedniük? Itthon nálunk nincsenek államférfiak, akiknek agyáDan egyszerre világosságnak kel­lett gyulnia Pop-Csicsó ur szavainak olvasá­sakor? Nincsenek-e kormányzó félfiaink kö­zött olyanok, akiknek keserű, igen keserű kiábrándulással kellett e szavakat halla- niok? — Akik nem szűntek meghirdetni, hogy csak nekik kell a hatalomhoz jut- niok és Magyarország egy Eldoradó lesz, melynek minden rendű, rangú és nemzetiségű lakosa boldog lesz, hogy a mi államunknak lehet polgára. Akik szenvedőknek érezték és mutatták magukat, hogy nép és nemzetboldo- gitó programmjukat nem valósíthatják meg a régi rendszer urainak makacs hatalomféltése miatt. íme most láthatják, hogy ők is egy ka­lap alá vétetnek a régi rendszerrel; hogy népboldogitó politikájuk egy pillanatig sem kell azoknak, akik eddig is, most is hamis harcot folytattak a haza ellen. Mi azonban, nyugodt lelkiismeretű ma­gyarok, akik nem nyomtunk el senkit nemze­tisége miatt, de nem is csináltunk olyan programmot a nemzetiségek számára, mely sem ezeknek, sem a magyarságnak nem kell, mi nagyon jól tudjuk, hogy higgadtan gon­dolkozó román testvéreink az uj rendszer magyar és román vezérfórfiainál sokkal job­ban tudják, hogy nem volt ebben az ország­ban más elnyomás, mint amelynek egyformán áldozata volt magyar, német, román, tót fiával együtt az egész magyar haza; nem volt más elnyomás, mint amely egyformán kezébe adta a vándorbotot tót, román és magyar embernek. Nagyon jól tudják azt is, hogy ezt az elnyomó hatalmat sikerült le­ráznunk magunkról, de ismét a nyakunkra ülhet, ha ennek a hazának népei uem fogják most már egymást megérteni. Nagyon jól tudják, hogy az ő jólétük, boldogságuk nem attól függ, hogy Bukarestbe vagy Budapestre küldik követeiket, nagyon jól tudják, hogy a magyar is, a román is két egyedülálló faj a köröskörül hullámzó szláv tenger közepette, mely ha nem tart össze, egyenként fog prédája lenni a pánszlávizmusnak ; nagyon jól tudják, hogy ennek a hazának területe olyan földrajzi és történelmi egységes egész, melynek lakói a, természet törvényeinek kény­szerűségével vannak egymásra utalva ás akarva, nem akarva, békés barátságban kell élniök egymással. Mindezeknek tudata- és a mi nyugodt lelkiismeretünk, hogy sohasem vétettünk e haza egyetlen nemzetiségének jól felfogott érdeke ellen, teljes lelki nyugalommal tölt el bennünket az igazság, a minden nép igazságának végleges diadala iránt. A Nemzeti Tanács bizott­sága JSudapesten. A közélelmezési miniszter rendeletére a vármegye alispánja helyett dr. Martos József vármegyei főügyész dr. Füzesséry Zoltán kormány- biztossal felrendeltettek a közélelmezési minisz­tériumba, hogy a vármegye élelemmel való el­látása ügyében tárgyaljanak. A nemzeti tanács szén ügyben feldelegálta Martos Manó és Prattin- ger Ferenc nemzeti tanács tagokat, hogy amennyi­ben lehet a város világítását a szénközponttól továbbra is biztosítsák. Ugyanekkor a vármegyei közkórház szolgaszemélyzetének delegációja járt fent a belügyminisztériumban Schmidt Gyula kórházi gondnok vezetésével, hogy a szolga­személyzet szégyenletes illetmény ügyében el­járjon. Dr Füzesséry Zoltán kormánybiztos magáévá Lapunk mai száma 4 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents