Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-12-01 / 50. szám
3 Békés 1918. december 1. kell állításomat bizonyítékokkal támogatnom, önként következik, hogy az iskola a legfontosabb tényező, amely a kialakuló uj Magyarország legbiztosabb alapját rakja le. Az iskola azonban a maga elszigeteltségében e fontos feladatának nem felelhet meg. A szülői ház és iskola csak karöltve és nem elkülönitve csak egymást támogatva nem ellentétes példaadással szolgálhat e magasztos eszmének. A szobrász alaktalan anyagot vesz kezébe, amelyből művész lelke eszményének megfelelő remeket alkot, de csak úgy, ha az idomtalan anyagban benne van az alakithatóság előfeltétele. Az iskola is csak az olyan gyermekből formálhat, nevelhet a társadalomnak hasznos, tevékeny polgárt, aki tiszta szivet, romlatlan lelket hoz magával a szülői házból. Ez előfeltételt természetesen a szülői példaadás biztosithatja. Környezetünk átalakító hatása elvitázhatat- lan. Ki milyen légkörben nevelkedik, ugyanolyan - levegőt szív magába. A gyermek lelke lágy viasz, mely minden benyomást hűen és tartósan megőriz. A ti bűnötök szülők, ha gyermekeitek leikébe nem a jó, szép és nemes eszméi vésődnek be. Hiába igyekszik az iskola tanítani nemes erkölcsöt, emelkedettebb gondolkodást, ember- szeretetet, alázatot Isten iránt, megbánást, méltatlan sérelmet méltósággal tűrni, hinni, remélni az erénydiadalát, hiába tanítja a csüggedetlen- séget, melyet „vészek ledultanak, reményeid fecskefészkét építeni újólag!“, ha e nemes eszmék száműzve a gyermek lelkét legközvetlenebbül érintő családi tűzhelyről. " Hogy az iskola teljesíthesse e válságos időkben azt a nehéz feladatát, melyet a belső konszolidálódás munkájában hivatása és az ország várakozása reá rónak, okvetlenül szükséges a szülői ház együtt működése. Mit kér tehát az iskola ? Mi biztosítja tehát a nevelés munkáját? Semmi más mint a szülői példaadás ! Tanulja meg a gyermek már a szülői házban tisztelni az isteni és emberi törvényeket. Tanulja meg különbséget tenni a jó és rossz, a jogos és jogtalan között. Magyarázzák meg a szülők gyermekeik fogékony lelkének azt, hogy társadalmi életünk emez átalakulása nem a jó, szép és nemes eszményeit akarja az emberek leikéből kiirtani, nem kívánja száműzni társadalmi életünk egyetlen biztos alapját a valláserkölcsöt, hanem igenis mindezeknek még tökéletesebb kiépítésre törekszik azzal a különbséggel a régi, korhadt rendszerrel szemben, hogy e magasztos dieák gyümölcseiben a nép legszélesebb rétege, tehát mindnyájan részesüljünk. Ha a szülői ház ily utravalóval látja el gyermekét, akkor az iskola meleg szeretettel, gyámolitó pártfogással várja és öleli keblére őket s ti szülők nyugodtak lehettek, a nevelő munkások az ő zajtalan, csendes munkájukkal a társadalomnak hasznos, tevékeny, jellemszilárd polgárokat fog nevelni. Ha a szülői ház és iskola igy egymást támogatva és kiegészítve munkálkodik közre a jövő nemzedék nevelésében, akkor bizton bizhatunk a szabaddá lett Magyarország boldogságában, jövendő nagyságában. Nevelő munkás. Tanügy. Előléptetések. A várakozási időnek az 1918. évi III. t.-c. alapján történt leszállítása folytán eddig a következő békésvármegyei állami elemi iskolai tanítók, illetve tanítónők léptek elő a II-ik fizetési osztályba: Kardos István, Goldbecher Tóbiás, Kóródyné Seredy Gizella, Kallina Anna gyulai, Podsztrelen Endre, Petz József, Kovács Lajos, Loykó Vilmos, Jankó Károly, id. Such János, ifj. buch János, Prisztavok Endre, id. Suchné Blaskovies Irén, Mészárosáé Macskássy Vilma, dr. Reznekné Branner Klára békéscsabai, Paulovics József, Szilágyi Tamás, Kliment Emil, Török IstváD, Mitterholezer Károly, Szalay Kálmán, Sulyokné Rácskay Matild, Szilágyiné Benes Irén orosházi, Keller József és Németh Dezső pusztaföldvári, Stegena Andor gyulavári!, Szollár Pál nagyszénási, Kolbenhayer Károly gádorosi, Raksányi Béla dobozi állami elemi iskolai tanitó, illetve tanítónő, a III-ik fizetési osztályba : Sin Istvánná, Kissné Rab Anna, Abafi Irma, Mészáros Péter, Kiss István, Kalmár Margit orosházi, Nagyné Pajor Zsuzsánna, Gálfiné Delkányi Vilma, Urbancsek Mihály, Váezyné Mohar Erzsébet me- zöberényi, Simon Julia, Breznay Imre, Papné Thury Ilona vésztői, Filippényi Sándor, Tantó József, Zsáry Dániel, Brózik Erzsébet, Némedy Béla bcsabai, Szarvassy Mária, Szacsvay Tibor, Némedy Mária, Huhn Péter, Cseh István, Marosi Illés gyulai, Csepregi Gyula, Manzelné Barna Ilona nagyszénási Micsinay Margit, özv. Petricz Mihályné tótkomlósi, Horváth Lajosné, Bernhart Ilona csorvási, Csillag Ferenc, Petrovicsné Balázsi Róza körőstarcsai, Stötzer Frigyes pusztaföldvári, Szilágyi Ferenc, gádorosi, Csobod Ferenc békéssámsoni és Grün- hut József dobozi áll. el. iskolai tanitó, illetve tanítónő. Ezenkívül előléptette a vallás és köz- oktatásügyi miniszter Liptay Gabriella és Csengery Izabella orosházi és Vargáné Dús Mária mező- berényi állami óvónőket. Somog-yi Imre rendőrfőkapitányi népbiztos. Fáradt idegeivel a nemzeti tanács már az eloszlást leste, amikor dr. Berényi Ármin elnök a vármegye kormánybiztosának abbeli átiratát olvasta fel a még szoros tömbben együttülésező tanácsnak, hogy a rendőrkapitányi népbiztosi állás betöltendő lenne. Villámgyorsan pattant elő az egyhangú szikra : Somogyi Imre. Mintha nehéz gondok aggodalmai oszlottak volna szét a tanács tagjainak redős arcáról, amikor az asztal végén ülő közismert derék katonánknak : Somogyi Imrének lebicsaklott feje tenyérbe hullott. A megtepetéstől, vagy a meg- ihletettségtől-e. nem tudni, de tény, hogy derék polgártársunk nem talált szavakat érzelmeinek kifejezésére s ezzel a tanácsnak adósa is maradt. De bármit is gondolt ebben a percben, s bármit legyen is működésében, egy tényt már most leszögezhetünk. Derék ember Somogyi Imre. Nem abból a dicsőitő tényből indulunk ki, hogy a falu katonáinak első útja nem a kaszárnya, hanem a minden katona bajtársának első tiszteletadás: felkeresni Somogyi Imrét, a harctérnek nemcsak arasztnyi érdemrendszalaggal ékes hősét, hanem az emberszerető, megértő bajtársat, aki vészek viharában is éppen olyan ember volt, mint a szegedi bűnügyi iroda poros irattárában. Szerették őt katonái; ez tény, amellyel olyan kevesen ékeskedhetnek a subordinációk makacs várainak rombadölte után. S ha ezenkívül semmi érdeme sem lenne, máris megérdemelné a nép akaratából működő nemzeti tanács egyhangú, meleg meggyőződésből fölfakadó megtisztelést. Fiatalos ambícióval állott a forradalmi mámorban élő nép elé, de ambíciójában nem volt más, mint a meztelen szerénységnek poétikus lendülete a forradalmi eszmék iránt. Éppen ezért lepte meg őt a felelősségteljes szózat hangja. Talán nem is sejti milyen erőt hord magában ma: a nép bizalmát, mely megvédi őt minden idők zivatarában. Van-e ma felelősségteljesebb és nehezebb, mint a széthullott fegyelemnek újrateremtése egy eddig ismeretlen alapra: a nép önfegyelmén ? Nincs ! Hisszük, hogy a nép, mely őt a rendőri fegyelem mindenhatójává kívánta ezekben a nehéz időkben, tudni fogja, hogy minden intézkedése a nép tiszta, befolyástól mentes saját érdeke. Forradalmi múltjánál hosszabb az ő poétikus ifjúsága, melynek meleg megnyilatkozása biztos záloga az ő igazságos, nemes lelkületének s ha fölmerülhetne valamilyen diszonáncia ezen a régi rendszer által megutáltatott pályáján, tudjuk azt be a forradalmi idők következetlen csapodárságá- nak, de sohasem az ő hibájának. Mutassa meg a nép, mely őt odaemelte, hogy segiteni fog neki működésében. Ez nem nehéz. Legyen most a nép követője a közrend és forradalmi vívmányok megóvása érdekében tett intézkedésének, mint ahogy ő volt követője a nép akaratának akkor, amikor önmagát ezen állás ideiglenes betöltésére feláldozta. Aki ellene és intézkedései ellen vét, az a népakarat ellensége! Hírek» Bizalom dr Fiizesséry Zoltán kormánybiztosnak. A békési 24-iki nagy népgyülés alkalmából a gyűlés vezetősége a nép igaz barátját dr. Füzessérg Zoltánt táviratilag üdvözölte. A távirat alább közölt szövegéhez nem kell kommentár, csupán azt jegyezzük meg, hogy az a kormány- biztosról e lsp előző hasábjain közölt véleményünket minden tekintetben megerősíti. A távirat szövege: ^Füsesséry Zoltán főispán urnák Békés, 24. A mai napon Békés városában egybe- gyült békésmegyei földmives kisgazdák és munkások nagygyűlésükön elhatározták, hogy főispán urat üdvözlik, vezérük Mezőfi Vilmos indítványára egyhangú lelkesedéssel, bizalmunknak adunk kifejezést főispán ur iránt, mert eddigi munkásságából azt a meggyőződést merítettük, hogy a földmivelő magyar népnek őszinte igaz barátja, kérjük, hogy a mostani sorsdöntő nagy napokban maradjon meg a nép igaz barátjának, amiért mi hálával fogjuk munkássága eredményét viszonozni. Az országos 48-as szociáldemokrata párt békési hivei nevében : Tarján Mihály főtitkár, Polgár János a kör elnöke (Drága-ut 48), Faragó László.« Mint az események hü krónikásai azt is közöljük, hogy a földmives népréteget képviselő 48-as szociáldemokrata párt budapesti vezetősége nov. 15-iki levelében Mezőfi elnök és Sugár titkár által áláirt levélben érdemei méltatása mellett ugyancsak üdvözölte dr. Füzesséryt főispáni kinevezése alkalmából. Dr. Bertlióty István, vármegyei főjegyző és lapunk kiváló munkatársa eltávozik körünkből. Békéscsaba rendezett tanácsú város közgyűlése múlt hó 26-án egyhangú lelkesedéssel polgár- mesterré választotta. A csabaiak kiváló érzékére vall, hogy oly elsőrendű munkaerőt és megnyerő egyéniséget állítottak városuk élére. Amidőn azonban Békéscsaba sokat nyert a Bertbóty István személyében, akkor ugyanannyit veszített Gyula város társadalma. A mi búcsúztatónk igen rövid. Azt kívánjuk Berthóty barátunknak, hogy működése mindenkoron és mindenki részéről kellő méltánylásban részesüljön. Viszont arra is kérjük, hogy a Csaba és Gyula közötti látszólagos ellentéteket elsimítva áp®lja a jövőben a két város közötti jó viszonyt. Olyan idők következnek, amikor az összetartás parancsoló kötelesség, mert az adja meg a további munkához szükséges erőt. A függetlenségi és 48-as (Károlyi) párt a kör helyiségében a múlt vasárnap délután K, Schrijfert József elnöklete alatt népes gyűlést tartott. A gyűlés első szónoka dr. Berényi Ármin volt, ki első sorban a gyulai Nemzeti Tanács eddig kifejtett működéséről számolt be vázlatokban s rámutatott, hogy népjóléti intézkedések tekintetében a tanács minden rendelkezésre álló eszközt megragadott. A tőle megszokott hazafias, izzó magyarságu beszédében kiterjeszkedett a köz- társasági államforma és birtokpolitika népies ismertetésére, majd arra intette a hallgatóságot, hogy ne pártoskodjanak, ne húzzanak széjjel e nehéz időkben. Utána Eisele András beszélt a szociáldemokrata párt eszméiről és céljairól. Szerinte a pártoknak karöltve kell munkálkodni. Azután Jessenssky Nándor dr. emelkedett szólásra s kijelenti, hogy a 48-as párt történelmi párt. Felteszi a kérdést: megmaradjon-e a párt a jelenlegi keretek között, vagy beolvadjon a szociáldemokrata, vagy radikális pártba ? Indítványozza a 48-as pártból a Nemzeti Tanácsot kibővíteni 5 taggal »Földmivestanáes« cimen. Később dr. Pallmann Péter mondott lendületes beszédet. Tanulni és tanítani kell ma, terjeszteni a szociális eszméket. Kifejti, hogy a communismus uj jövőt ismer, erről ma nem lehet szó. Adjunk alkalmat a régi rendszer tévedt embereinek is az uj zászló alá tömörülni. A hallgatóság kívánságára Prattinger Ferenc tartott rövid, tüzes beszédet a forradalmi eszmékről. Kijelenti, hogy a Károlyi-párt programmja már teljesedésbe ment, tehát amig az uj programmot a párttagok nem ismerik, addig iliuzónusnak tartja a párt megmaradása feletti határozatot. Utoljára Démuss Lajos beszélt és hatásosan agitált a polgárőrség szervezése érdekében. Végül az elnök kimondja a gyűlés abbeli határozatát, hogy a gyulai függetlenségi és 48-as párt egyelőre megmarad a jelen-
