Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-11-24 / 49. szám
1918. november 24. Békés 3 Emelik a rokkanlak nyngdiját. A budapesti rokkant katonák vasárnapi gyűlésén Böhm Vilmos hadügyi államtitkár kijelentette, hogy a megbukott uralom rokkant törvénye megszűnt s legközelebb kormányrendelet fog megjelenni, amely a rokkant legénységnek 733 százalékos nyugdíjemelést biztosit s ezután a nyugdijösszeg meghatározása nem a rang szerint, hanem a keresetképtelenség aránya szerint történik. Természetes, hogy a hadiözvegyekről is gondoskodás történik, mert Károlyi Mihály népkormánya az özvegyek és árvák segítője is akar lenni. A Magyarországi Közalkalmazottak Szövetségének helyi csoportja mint megírtuk már, e hó 10-én megalakult. Az alakulási munkálatok végzésére választott negyven tagú ideiglenes végrehajtó bizottság Zádor Mór pénzügyigazgató elnöklete alatt szombaton délután ülést tartott, melyen a közalkalmazottak kívánságait és követeléseit memorandumba foglalták, illetékes helyen való előterjesztés végett. A szövetségbe való belépésre agitációs könratot bocsátottak ki. A közkórházi tisztviselők azzal a kérelemmel járultak dr. Berkes Sándor igazgató elé, bogy a hivatalos órákat délelőtt 8-tól délután 2-ig állapítsák meg. Dr. Ber-kes a tisztviselőknek eme óhaját hétfőn a kórházi bizottság elé terjeszti döntés végett. Reméljük, hogy e kérelem elől a bizottság nem fog elzárkózni, amikor a tisztviselők közül naponta ketten délután is szolgálatot fognak teljesíteni. A háború alatt különösen igénybe vett, derék kórházi tisztviselői kar megérdemel egy kis pihenést. líépgyülés a népkerti pavilonban. Kedden délután fél 3 órakor a nemzetőrség szervezésére kiküldött bizottság a népkerti pavillonban nép- gyülés tartott. A pavilion teljesen megtelt érdeklődő közönséggel, többnyire katonákkal. A gyűlésen elsőnek Eisele András szólt; elnökül Kukla ■Györgyöt, jegyzőül Balogh Károlyt ajánlja, kiket a közönség egyhangúlag elfogad. Az elnöki megnyitó után Somogyi Imre, mint a Nemzeti Tanács megbízásából a hadügyminisztériumban járt küldöttség előadója beszámolt az ut eredményéről. Eiler József felolvasta a budapesti Nemzeti Tanács válaszát. Eiler után Klavács János kért szót és kifogásolta az öt fiatal korosztályba tartozó főiskolai hallgatóknak bevonulás alóli felmentését. Nem tartja igazságosnak. Azután ismét Somogyi Imre lépett az emelvényre zugó éljenzés közben, s gyújtó hatású beszédet mondott, a jelenlevőket munkára és becsületes, hivatása magaslatán állá nemzetőrséguek megszervezésére buzdította. Hozzá szólt a tárgyhoz dr. Keppich Frigyes és dr. Simonka György, előbbi a rendfenntartás szükségességét hangoztatva, utóbbi éles hangú beszéd keretében kárhoztatva a tőkét, mely háborúba sodorta a világot. Barát István beszélt utoljára, a kifejtette, hogy a városban csak úgy lesz rend, ha a Nemzeti Tanács intézkedéseinek végrehajtására megbízható nemzetőrség áll rendelkezésre. Az elnök nyugalomra intve a hallgatóságot, fél ötkor a gyűlést berekesztette. A közönség rendben oszlott széjjel. Halálozások. Argyelán György városunk kerületi tanácsosa f. hó 17-én este 7 órakor élete 56-ik évében elhunyt. A megboldogult huzamosabb ideig szolgálta a várost. Temetése 19-én délután volt, nagy részvét mellett. Halálát felesége, gyermekei s kiterjedt rokonság gyászolja. — Stegena Andor gyulavárii állami isk. igazgatót és feleségét súlyos csapás érte. Lajos fiuk, a harctéren szerzett betegségében, hosszas szenvedés után 21 éves korában f. hó 20-án elhunyt. 23-án temették el a róm. kath. egyház szertartása szerint Gyulaváriiban nagy részvét mellett. Béke poraikra 1 Bánffy Sámuel halála. Tegnap temették el nagy resztvevő gyászoló gyülekezet kíséretében Bánffy Sámuelt, a Békésmegyei takarékpénztári egyesület házfelügyelőjét. Az intézet szolgálatában több mint 30 éven át becsülettel állta meg helyét és ezáltal ismerői osztatlan tiszteletét és megbecsülését vívta ki magának. Magas korban hunyt el egy munkás élet nyugodt tudatávalOlcsó cipők. A gyulai bakkancsgyár jutányos (maximális) áron árusít ki bakbancsokat, mely körülményre a cipőnólküliek figyelmét felhívjuk. Rézgálie a vetőmag esárázáshoz. A földmi velésügyi miniszter által a vetőmag e sávázásához kiutalt rézgálie a vármegyei gazdasági egyesületekhez megérkezett. A rézgálie ára kilogrammonként 6 korona 30 fillér, öt hold vetésre, vagyis öt métermázsa búzára a gazdák egy kilogramm rézgálicot kúpnak. A szerelmes legény bosszúja. Metz József gyulai fiatalember szerelmes szívvel ment el a csatába... Mikor bevonult, akkor még lány volt a szive választottja, — de mire vis szajött: asz- szony lett belőle. Szokott ez igy történni néha- Csakhogy a Metz József nem tudott abba belenyugodni, hogy Dudás Demeter elszeresse tőle a Juliskáját. Körüljárta hát a Dudás szeregyház- tanyai portáját, sőt be is somfordáit, hol Dudásné asszony örömmel látta viszont »régi szeretőjét*. Igen ám de Metz József nem érte be ezzel. Folyó hó 17-én este 8—9 óra között három társával belopózott az istálóba, halomba rakott több kóró kévét és meggyujtotta. Kihelyezett még több égő szalmacsóvát, amiktől az istállóban levő takarmány, alomszalma és jászol is tüzet fogott. Reggel a rosszul betámasztott ajtón kitóduló füstöt Dudás gazda észrevette, de már akkor késő volt: két lovát és öt marháját dögölve találta. Megégtek a benn levő szerszámok is. A kár húszezer korona. Dudás jelentést tett a rendőrségen. A nyomozás folyik. Csalás. Fischer Emil katona hat héttel ezelőtt Aradról Gyulára jött s Patkás Jánosné előtt kijelentette, hogy neki sok zsírja van eladó, ki- lónkint 38 koronáért. Patkásné beszélt egy asszony ismerősével s összetettek 300 boronát, hogy zsírt vegyenek rajta. Elutaztak Aradra, ott felkeresték Fischer Emilt, ki átvette a 300 koronát és elindult az asszonyokkal a »zsírért*. A pénzügyőri szakasz épületénél elvált tőlük azzal, hogy várjanak reá. Az asszonyok vártak is türelemmel. Végre kijött Fischer és tudomásukra adta, hogy zsir csak pár hét múlva lesz, térjenek haza nyugodtan. A felültetett asszonyok haza is jöttek s később a zsir irányában levélileg és sürgönyileg keresték fel Fischert, ki természetesen nem válaszolt. A napokban aztán Patkásné beállított a katonafiával Fischer Emil Gyulán lakó szüleihez, hol meg is találták a zsir-áiügynököt, ki hosszas kapacitás után a 300 korona felét visszafizette. A másik károsult asszony kénytelen volt a rendőrségen jelentést tenni. A rekrirált takarmánykészletek feloldása. A kormány a zár alá vett szálastakarmány, tavaszi szalma, széna és alomszalma készleteket feloldotta a zár alól, úgy hogy a rendelet hatályba léptétől kezdve minden természetes szálas takarmány és tavaszi szalma, továbbá a tavaszi szalma töreke és polyvája s az őszi gabona- nemüek szalmája szabad adásvétel tárgya, de a katonaság és a közüzemek szükségletére eddig igénybe vett készletek továbbra is zár alatt maradnak. E készletek tekintetében a földmivelés- ügyi miniszter rendelkezik. A kormány egyúttal elrendelte azt is, hogy ezentúl mindennemű szénát és szalmát, szálas és tömegtakarmányt vasúton, hajón vagy gépkocsin igazolvány nélkül szabad szállítani. Szabad sovány sertéseket vásárolni A kormány hatályon kívül helyezte a sovány sertések vásárlása és rekvirálás tárgyában kiadott rendeletet, ennélfogva sovány sertés, amennyiben azokat szerződésileg előre már le nem kötötték, a szabad forgalom tárgyát képezik. Gyulái Aépmozgö. Hullanak a koronák, a királyi koronák . . . Immár Magyarország is szabad népköztársaság, s a »Király* szavak és jelzők egymásután tűnnek el az utcajelző táblákról, szállodák homlokáról, hivatalos Írásokból . . . Akkor, amikor antant-gyűlölet lobogott a szövetséges országokban s amikor Károlyt, a »népszerű királyt* megkoronázták, Gyulára is atragadt a Király-kultusz és egyetlen »Royal« mozgóképszínházunk »Király* színház lett. A forradalom és a tulajdonosok >Népmozgót« esináltak belőle. Változnak az idők . . . Baba és eipőrekvirálás a hazatérő katonák részére. A kormány rendeletet adott ki a hazatérő katonák ruhával, fehérneművel és cipővel való ellátása ügyében. A rendelet szerint minden 18 évnél idősebt) férfi ruha-, fehérnemű és cipő- készletének egy részét térítés nélkül köteles a hatóság rendelkezésére bocsájtani, kivévén a tényleges szolgálatot teljesítő katonai személyeket. Ruhanemiiekböl nadrágot, mellényt, kabátot és felsőkabátot kell beszolgáltatni mindazoknak, akiknek hat-hat darabnál nagyobb készletük van. Katona- és polgári ruha egyaránt számit. A négy és öt ruhával rendelkezőknek csak akkor kell majd ruhát beszolgáltatni, ha a hat ruhától kez- dődőleg beszolgáltatott mennyiség nem lesz elegendő a hazatérő katonák felruházására. Ugyanez az elv érvényesül a fehérnemű és cipőbeszolgáltatásnál. Fehérneműből nappali és hálóinget és alsónadrágot kell. beszolgáltatni, hét-hét darabból álló készleten felül. (Erre nézve újabb intézkedés nem történt.) 8—12 drbig 1 drb, 13—18-ból 2 drb, 19—24-ből 3 drb, 25-ből 4 drb, 26—30-ból 5 darabot. Ruházati segítségre minden leszerelő katona, akinek ruházata lerongyolódott, készlete nincs, viszonyai folytán ruházatáról maga gondoskodni nem tud, igényt tarthat abban a városban, vagy községben, ahol lakik. Ruhasegitséget elsősorban azok kapnak, akiknek egyáltalán nincs használható ruhájuk, fehérneműjük, vagy cipőjük, s akiknek már katonai ruhájuk is lerongyolódott. Katonai és polgári ruha között válogatni nem lehet. A ruházati cikkeket összeírják. Aki hamis adatokat mond, vagy készleteket elrejt, annak egy rend ruhán, egy felsőkabáton és egy pár cipőn felül egész ruhakészletét elkobozza a hatóság. Azonkívül kétezér koronáig terjedhető pénzbírsággal és hat hónapig terjedhető fogházzal is büntethető. Körrendelet. Fölmerült esetekből kifolyólag és a leszereléssel kapcsolatosan a követendő hadisegélyezési eljárásra nézve tudomás és miheztartás végett az alábbiakat közlöm : 1. Ha valamely hadisegélyben Magyarországon részesülő osztrák honosságú család Ausztriába költözik, hadisegélye eltérően az eddigi eljárástól, azonnal beszüntetendő és a család kívánságára a hadisegélyt kifizető hatóság által a hadisegély beszüntetésére vonatkozó igazolvánnyal látandó el. Az ilyen elköltözött osztrák honos családok hadisegélye tehát sem postán nem küldhető el az ujabbi (ausztriai) lakóhelyre, sem meghatalmazott kezeihez ki nem fizethető. Ugyancsak beszüntetendő 1918. évi november végével azoknak az osztrák honos családoknak a hadisegélye is, amelyek már régebben elköltöztek Ausztriába és amelyeknek hadisegélye eddig posta utján küldetett meg, vagy meghatalmazottjuk kezeihez fizettetett ki. Ausztriába költöző és itt már hadisegélyben részesült magyar állampolgárságú családok hadisegélye azonban továbbra is itt folyósítandó és az eddigi eljárásnak megfelelően vagy posta utján küldendő utánuk, vagy meghatalmazottuk kezeihez fizetendő ki. Az olyan magyar családok, amelyek eddig Ausztriában laktak és hadisególyt is ott kaptak, 9 ha Magvarországba költöznek, itt veendők fel hadisegélyre. Ugyancsak felveendők a hadisegélyre magyarországi lakóhelyükön azok a magyar családok is, amelyek régebben ideköltöztek, hadisegélyüket azonban eddig Ausztriától kapták, de az most már nem küldetik meg részükre. Az el nem költöző s hadisegélyben eddig is itt részesült osztrák családok továbbra is itt segélyezendők 2. A 480000. számú utasítás 10. §-ának b) pontját a pénzügyminiszter úrral egyetértőiig hatályon kívül helyezem és elrendelem, hogy az Ausztria határain kívül eső külföldről, valamint Bosznia Hercegovinából, továbbá Horvát-Szlavónon szagokból hazaköltözött magyar családokról is itteni lakóhelyükön állíttassák ki az összeirási iv és az ily családok hadisegélyre való igénye itt soronkivül biráltassék el. 3. Az elesettek, eltűntek és meghaltak olyan családjai, amelyeknek hadisegóiye azért, mert az elesést (eltűnést, meghalást) követő hat hó a i. évi október vagy november hó folyamán telt el, a folyó évi, vagy október hó végével beszüntettetek
