Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-09-01 / 35. szám
Békés 1918. szeptember 1. alakulások, közlekedési viszonyok, gazdasági kapcsolatok fejlődése kétségtelenné teszik, hogy egykor el kell következnie a kérdés rendezésének, de épen azért, mert az egész országot legvitálisabb érdekeiben fogja érinteni, a megoldás csak normális, teljesen nyugodt viszonyok között következhet be. Nézzünk szembe most már azzal a kérdéssel, hogy ha valamikor a területi beosztás reformja tényleg szőnyegre kerül, mily tekintetben érintheti az Békés vármegye sorsát. Vármegyénk a maga 300 ezer lakosával az ország 21 legnagyobb vármegyéje között foglal helyet, 7 járást és 1, illetve legközelebb már 2 rendezett tanácsú várost foglal magában, sőt ha a községi törvény ujjáalko- tása bekövetkezik, bizonyára még legalább három népes községünk fog önálló közigazgatási szervezetet kapni. Teljesen figyelmen kivül hagyva a vármegye történelmi múltját, maga a vármegye nagysága, gazdasági és kulturális fejlettsége kizárja a lehetőségét is a megszüntetés gondolatának. Da lehetetlen ez a vármegye földrajzi fekvése, a szomszédos törvényhatóságokhoz való viszonya folytán is. Bihar vármegye — a maga 17 járásával és közel 600 ezer lakosával maga egy kis ország, Aradvármegye szintén a nagyobb vármegyék közé tartozik, mindkettőnek területi nagysága a helyes köz- igazgatási politika szempontjából inkább a kisebbítést mint a növelést teszi szükségessé. A Békésnél sokkal kisebb Csanád és Csong- rád vármegyék a híradás szerint egyesittet- nének, bármelyiknek jelenlegi székhelye távol és forgalmilag elesik Békés vármegye egyes részeitől, igy a vármegyének, vagy annak jelentékeny részének oda kapcsolásáról szó sem lehet. Még lényegesebb ok az, hogy az állítólagos terv szerint minket felölelő Bihar vármegye, valamint az aradi lapok szerint magához kívánó Arad vármegye gazdasági és kulturális fejlődés, közigazgatási és társadalmi élet szempontjából messze alul vannak Békés mesebb értelmében. Nivója olyan magas, hogy követése csaknem szédülelet okoz. Frappáns definíciók egész sorozata bájolja el a figyelmes olvasót. Figyelmes olvasót említve megjegyzem, hogy a tanulmány III-ik fejezetének bevezető sorában Lustig a „figyelmes olvasó“-ra apellálván felveti a kérdést és talán kételyt —„ha ugyan van még ilyen is“ — Az illustris iró nyugodt lehet benne, hogy aki est a munkát olvassa, az csakis „figyelmes“ olvasó lesz és lehet. De volna egy szerény nézetem és nagyon szeretném, ha ezt müvének második kiadásában (mert biztos vagyok benne hogy lesz) úgyszintén a Misztikusok stb. müciklus beígért következő munkáinál is megszívlelné. Nevezetesen az, hogy olasz, latin, francia, görög, angol stb. citátumait adja magyar fordításban is. mert úgy ahogy a két tanulmány most megjelent a „figyelmes“, valóságban figyelemreképes közönség, különbeni szellemi színvonalán is messze alulmaradólag zsu gorodik össze. Az írónak ugyanis számolnia kell azzal a ténnyel, hogy bár esztétikai érzésekkel biró müveit embereink nyelvismerete is fogyatékos, túlnyomó része tökéletesen csak anyanyelvét ismeri. A citátumok fordítása a figyelmes és figyelemreképes olvasók számát és ezzel a mü becsét és jelentőségét is hatalmasan fokozná. A citátumokat pedig nem kötött nyelven, hanem rimte- lenül javasolnán, amint igen helyesen Angyal János a Divina Commediát magyarra lefordította. Általában ha idegen költő munkáját élvezni s értékelni akarjuk, fordittassuk azt le s olvassuk prózában. (Ez Heinei meghatározás, aki szintén csakis prózai fordítás után ősmerte s értékelte Petőfinket.) A hü prózai fordítást nem helyettesítheti a legtetszetősebb rimes fordítás sem „Giordanó Brúnó halálának jelentősége“ tanulmány olvasásához épp oly aggodalommal kezdtem, mint aminő rendkívüli érdeklődéssel. Elénk emlékemben maradt ugyanis az a szenvedélyes toliharc, amely 18 esztendővel ezelőtt a hírneves filozófus kivégeztetésének háromszázavármegyével szemben. Egy 300 ezer lelkes vármegye sokkal fejlettebb viszonyok között élő nagy községeit akár egyik, akár másik vármegye jobbára körjegyzőségek és községek utján igazgatott közigazgatási szervezetébe lógósként oda kapcsolni, a központtól távol eső mostohagyermekként való gondozásban részesíteni olyan visszaesést, olyan lehetetlen és beteg állapotot teremtene, hogy ilyen közigazgatási, kultur- és gazdaságpolitikai bűnnek még gondolatára sem tartunk senkit képesnek. Ha valamikor el fog következni közigazgatási beosztásunk reformja, akkor igenis szó lehet a mi szempontunkból a vármegyék kikerekitéséről. ügy Békésben, mint Bihart kivéve a szomszédos vármegyékben is a székhely mindenütt a vármegye szélére esik. — Mindegyik vármegyének a székhelyétől távol eső községei bizonyos gazdasági és kulturális kapcsolatban a szomszédos vármegyék városaival vannak és helyes politikai törekvés, hogy ezekkel a kapcsolatokkal a közigazgatási beosztás összhangba hozassák. Ez a helyzet Arad városára nézve Temes és Csanád vármegyének szomszédos községeihez való viszonyát illetőleg és ugyanez Gyula városának a közeli bihar és aradvármegyei községekhez való szoros kapcsolatánál. A vármegyék egykor bekövetkező kike- rekitésénél tehát esetleg szó lehet arról, hogy vármegyénknek egy-két a központtól távol eső idegen vármegyébe benyúló községe tőlünk elszakittatik, de feltétlenül be kell következnie annak, hogy a saját vármegyéjükkel és központokkal való viszonyban még inkább oly helyzetben levő idegen községek, például a Békés vármegyébe mélyen beszögelő Dévaványa, a Békéscsabával közvetlen határos Csanádapáca és a Gyula városával, mint megyeszékhelylyel közvetlen gazdasági kapcsolatban levő Sarkad, Méhkerék, Sarkad- keresztur és Ant Biharvármegyétől, Gyula- varsánd,'Nagypél, sőt a kisjenői és elek i\ járások más községei Aradmegyétől Békéshez csatoltassanak. dós évfordulójakor az egész müveit világ sajtó- • jában keletkezett, mintha Brúnó s tanai ma is aktuális politikai kérdés lennének, valamint 1793 százados évfordulójakor Dantonra, Robespierre, úgy az alkalomból Giordano Brúnóra vonatkozólag is bebizonyult, hogy a guilottin illetőleg máglya után pőréik aktái még mindig nincsenek lezárva s hogy életük, működésűk ma is olyan kontroverzia, sőt elkeseredett küzdelem tárgya, minő száz, illetőleg háromszáz esztendő előtt és folyamán volt. Azt is mondhatnám talán, hogy ez a kontroverzia ma még élesebb mint eddig volt. De örömmel, gyönyörűséggel mondhatom, hogy kedves meglepetésben részesültem. Lustig Géza, akiről tudtam és tudom, minő im- pressiók között, minő müieuben nőtt és fejlődött, hogy szinte predestinálva van rá, mely szempontból tekintse s bírálja Brúnó életét, működését és halálát, mély bámulatomra, a tárgyilagosságot, sőt amennyiben az egyáltalában lehetséges, a részreheflatlanságot illetőleg olyan csimborassói magaslatra emelkedett munkájában, hogy az olvasó teljesen azonosíthatja magát okfejtéseivel, mert Bruno életét, halálát, halálának jelentőségét, historikus, filozófus, sőt — miután mondhatni aktuális politikai jellege is van — aktiv államférfiuhoz méltóan állapítja meg. Végtelenül sajnálom, hogy a papirhiány nem engedi meg a két tanulmány bővebb ismertetését és méltatását, ami e lap szűkre szabott keretét különben is túl haladná. E helyett lelkem mélyéből üdvözlöm és bizonyára velem együtt üdvözli minden gyulai ember, aki e két tanulmányt elolvasta dr, Lustig Gézát, aki Erkel Ferenc, Pálffy Albert, dr. Karácsonyi János után egy csapásra felavatta magát negyedikül Gyula városa „jeles szülöttéinek, akinek jövőben kifejtendő működése elé a legnagyobb érdeklődéssel, a legnagyobb várakozással tekintünk, ama biztató reményben, hogy munkáival úgy magára, mint szülővárosára tisztességet, fényt, dicsőséget fog árasztani. Kóhn Dávid. Az ilyen kikerekitések nem fogják sérteni a jelenlegi vármegyei és megyeszékhelyi érdekeket, mert azok az elszakított részekért más oldalról kárpótlást nyerhetnek és politikai szempontból is szükségesek és csak igen hasznosak lesznek, a mikor gazdaságilag erős, fejlett kultúrájú és nemzeti öntudatban erős közeli megyei központokhoz csatolják a mostani központjuktól távol eső és ennek következtében gyengébb reáhatás folytán elhanyagolt, elmaradt vidékeket. Ez a vázlatosan felhozott néhány ok és sok el nem mondott körülmény vezet minket arra a meggyőződésre, hogy Békés vármegye közönsége teljesen nyugodtan nézhet ennek a kérdésnek tárgyalása elé, akármikor is következnék az be, Békés vármegye sorsa nem megsemmisülés, hanem inkább a kikerülhetetlen és szükségszerű megnövekedés, megerősödés lehet. 3078—1918. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1918. évre előirt I—II. osztályú kereseti adó és hadmeutességi dij kivetési lajstrom a m. kir. pénzügyigazgató- ság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-c. 16. §-a értelmében 1918. évi szeptember hó 2-tól 10*ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromokban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. A jövedelem-, vagyon- és hadinyererég- adókra vonatkozó nyomtatványok megérkeztek, ezeket a városi adóhivatalnál díjtalanul megkapják, s egyben figyelmeztetnek, hogy val- lomási ivüket a törvényes határidőben adják be. Gyula, 1918 augusztus 31-én. 562 í-i Szikes, adóügyi tanácsnok. Tanügy. A gyulai róm. kaik. elemi iskolákban a megnyíló tanévre a beirások szeptember 5., 6. és 7. napjain délelőtt 8—10 óráig az illető tantermekben tartatnak meg. Szeptember 8-án reggel 8 órakor Veni Sancte az anyatemplomban, a rendes előadások szeptember 9-én kezdődnek. Az elemi iskolákban úgy fiuk, mint leányok számára hat osztály áll fenn. Beirási és tandíj nincs, de az ifjúsági könyvtár javára minden gyermek köteles 30 fillért fizetni. Szegény gyermekek tankönyvekkel ingyen elláttatnak. Gyula, 1918 augusztus 28-án. As igasgatóság. A református elemi népiskolákban a tankötelesek beirása az Árpád-utca 6. szám alatti 2 tanteremben (az elsőben a fiuk, a másodikban a leányok iratnak) folyó évi szeptember hó 2, 3, 4, 5, 6 és 7-ik napjain lesz délelőtt 9 — 12-ig és délután 3—5 óráig. Kéretnek a szülők a megjelölt napokon annyivalinkább beíratni tanköteles gyermekeiket, mert a későbbi jelentkezések az »Iskolai rendtartás* értelmében figyelembe nem vehetők s mert egy tanteremben 80-nál több gyermeket semmiesetre sem szabad felvenni. A tanítás szept. 9-én évmegnyitó istentisztelettel kezdődik. Gyula, 1918 szept. 1. Református Iskolaszék. A gyulai izr. elemi népiskolában a beiratások szeptember 4-én és 5-én lesznek délelőtt 8—12 óráig. A tanítás szeptember 9-én a rendes időben kezdődik. Az iskolaszék. A gyniai iparostanoneiskoiában az 1918 — 19-ik tanévi beirások szeptember hó 5-től 15-ig, még pedig hétköznapokon délután 4—6 óráig, vasárnapokon 9—11 óráig tartatnak meg. Jelzett napokon a kereskedő és építőiparos, úgyszintén a felmentésre jogcímmel biró tanoncok is kötelesek beiratkozni. Ha egy munkaadónál több tanonc van alkalmazva, ezek a célszerű osztályba sorozás végett egyszerre iratkozzanak.
