Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)

1918-07-28 / 30. szám

1918. Julius 28 kapcsolta a cséplőt, miközben azonban a gép el­indult, az öreg a kerekek alá került és egyik kerék a lábát eltörte. A gép megállóit és a ke­rék az etető összetört lábán pihent. A nagy za­varban ahelyett, hogy valami emelőrúd segítségé­vel próbálták volna Szabót a kerék alól kiszaba­dítani, újra elindítottak a gépet, amely állítólag visszafelé indított és most már szét nyomta a szerencsétlen ember gyomrát is, aki nyomban ször­nyet halt. Hulláját felboncolták és Kerekes ellen gondatlanság miatt megindították a büntető el­járást. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Kemény Dezső ügyvédet Békéscsaba székhellyel az ügyvédek lajstromába felvette. £ ■; Betörés. Takács Antal orosházi gazdaember tanyájának kamaráját ismeretlen tettesek f. hó 23 án éjjel feltörték s onnan két oldal szalonnát elloptak. A betörőket nyomozza a rendőrség. Privát nton legmodernebb táncok a legrövi­debb idő alatt elsajátíthatók. Tuo step, One step, Toe írott, Macsics tangó stb. Tudakozódni lehet •Gábor Tibor színházi táncmesternél délelőtt a színházban. Elgázolta a vonat PGlesz György két esz­tendős kis fiút f. hó 21-én a csorvási határban levő egyik őrháznál egy tehervonat elgázolta. Közgazdaság. Mi az annyi szomjnság ellen ? mondhattuk ■el méltán a péntek délután lehullott alig 6 mtné- ternyi eső után, amely — sajnos — igen kevés hasznot okozott a tengeriben, már tudni illik abban, amelyre az előző hetek nagy forrósága -után az eső nem késett el. A vetemények egy része, különösen a paszuly már teljesen elsült, de a késői tengeriben lehetne még fél, vagy an­nál is több termés, ha az eső hamarosan ismét­lődnék, természetesen sokkal-nagyobb mennyiség­ben, mint aminő a pénteki, mely különben kisebb ■nagyobb mértékben, az fegész megyére kiterjedt. A nyolcadik hadikölcsönre közel három millió korona jegyeztetett Gyulán és pedig a Bé­késmegyei Takarékpénztárnál 1,742,100 K, a Gyu­lavárosinál 169,100 K, a Gyulavidékinél 878,150 K és a Postatakarékpénztárnál 1900 korona. Az nj adótörvény (1918. IX. t.-c.) valamint a végrehajtási utasítások értelmében azok, akik az 1917. évben jövedelemadóval, illetve vagyonadó­val és badinyereségadadóval meg lettek róva, kér­hetik azt, hogy jövedelem- és vagyonadójukat 1918. évre az adóhatóság helyesbítse, azaz leszál­lítsa, illetőleg a hadinyereségadó alapjául szol­gáló jövedelmüket újból állapítsa meg. Kérheti továbbá a fél, hogy a hadinyereségadó szempont­jából a békeévek jövedelmét újból állapítsák, meg, illetőleg emeljék fel. A kérvényt a pénzügyigaz­gatósághoz címzetten julius 31-ig kell benyújtani, illetőleg postára adni. A kérvényhez szabályszerű vallomá8Í ivet kell csatolni. És pedig, ha a he­lyesbítés csak a vagyonadóra vonatkozik, úgy •csupán erre az adónemre, ha pedig a helyesbítés a jövedelemadóra is vonatkozik, akkor úgy a jö­vedelemadóra, mint a badinyereségadóra vonatkozó vallomási ivet is csatolni kell. Ha a fél egyedül a békeévek jövedelmének újból való megállapí­tását kéri, akkor a hadinyereségadó vallomási ivé­nek csak azt a részét tölti ki, amely a békeév vagy békeévek jövedelmének bevallására vo­natkozik. A vagyonátruházási illetékről szóló 1918. •évi XI. t.-c. a hivatalos lap keddi számában hir- fiettetett ki és 1918. aug. 1-én lép életbe. Az uj törvény rendelkezéseit kell alkalmazni mindazok­ban az esetekben, amelyekben a kincstárnak az illetékhez való joga a törvény életbelépte után nyílt meg, tehát visszaható hatálya nincs. Főbb eltérések az eddigi törvénytől a következők : Azok a hagyatékok, amelyeknek értéke a tartozások levonása nélkül 500 K-t meg nem haladhat, ab­ban az esetben, ha örökhagyó lemenőire, vagy házastársára szállanak, illetékmentesek. (Eddig 200 K-ig volt mentes.) Életbiztosítási kötvények­ből származó követeléseket ezután a hagyatékhoz kell számítani. Az öröklési illeték lemenők, fel­menők és házastársak örökösödése után 1000 K-ig 2'5, 5000 K-ig 3, 10.000 K-ig 3’5, ÍOO'OOO K-ig 4, és igy progresszive emelkedik 10 millió koro­náig, amikor is az illeték 7 százalék. Testvérek és egyéb oldalágiak 1000 K-ig 6, 5000 K-ig 7, 10.000 K-ig 8, 10Q.OOO K-ig 9, és igy tovább 10 millió koronánál már 14 százalék. A fentebb fel nem sorolt más örökösök 10—26 százalékig emelkedő kulcs szerint fizetnek illetéket. Az aján­dékozási illeték kulcsa a rokonsági viszony és érték szerint 1—24 százalékig emelkedik. A fenti Békés illetéken kívül mint eddig, az ingatlan teljes ér­téke után vagyonátruházási illeték is fizetendő és pedig közeli rokonság esetében P5, egyéb,esetek­ben 2 százalék. Az adás vétel és csere utáni illeték kulksa 5 százalék. Ingó vétel után 1 szá­zalék jár az eddigi III. fokozat helyett. Fontos tudnivaló az ügyvédek részére, hogy augusztus 1-től minden vagyonátruházási, adásvételi okirat ivenként 2 korona, végrendelet 5 korona bélyeg­gel látandó el. Ha a hagyaték, vagy ajándék csupán ingókból áll és a kiszabható öröklési vagy ajándékozási illeték 100 koronát meg nem halad, az illeték kötelezőleg bélyegjegyekben rovandó le. IJjitá8 még, hogy az illeték’ fizetési meghagyást nem a községek fogják kézbesíteni, hanem kivé­tel nélkül postán tértivevénnyel kell kézbesíteni, azért a fdek pontos lakcíme, ház^záma, az oki­ratokban feltüntetendő. Vadászati tilalom meghosszabbítása. A m. kir. ministerium a nyulra es fácánra vonatkozó­lag február I-tői augusztus 15-ig terjedően meg- magszabott tilalmi időt 1918 szeptember 14-ig egy hónappal meghosszabbította. A gabona igénybevétel és a nem termelők ellátása Ügyében folyó hó 23-án értekezlet volt a közélelmezési ministeriumban, amelyen részt vett dr. Daimel bándor alispán is. Az értekezlet főcélja volt lehelőleg kontingentálás utján bizto­sítani a hadsereg és nem termelő lakosság részére szükséges gabonamennyiséget oly célból, hogy ezen szükséglet beszolgáltatásával a vármegye la­kossága a további rekvirálásoktól megszabadul­jon. A tárgyalás — mint értesülünk — kielégítő eredménynyel járt, amennyiben a létrejött meg­állapodás szerint 1000 waggon búzát kell a vár­megyének az országos szükségletre átadni és be­szállítani, természetesen ezenfelül kell gondoskod­ni azután a vármegyebeli lakosság évi gabona­szükségletéről, a mi a nem termelők összeírására nézve eddig beszolgáltatott adatok szerint mint­egy 1500 waggon gabonát igényel. A megállapí­tott buzakontingensen felül a kormány még 350 waggon árpa beszolgáltatását is követeli, de az alispán a silány árpatermésre és a tengeritermés szomorú kilátására tekintettel ezen igénylés ellen tiltakozott, miután az árpatermés a vármegye la­kosságának házi és gazdasági szükségletét is alig fedezi, A létrejött megállapodás végrehajtásának biztosítása és a vármegye lisztellátásának lebo­nyolítása kérdésében tegnap délelőtt az alispán elnöklete alatt a járási főszolgabirák és községi jegyzők, valamint a gazdasági egylet képviselői­nek részvételével Békéscsabán értekezlet tartatott, amelyen számbavéve az addig a Haditerménynek önként átadott, valamint a gabonaátvevő bizott­ságok által feltárt készletek mennyiségét, intéz­kedés tétetett, hogy az 1000 waggon búza be­szállítása utáni további búzamennyiségeknek a vármegye területéről való elszállítását beszüntet­ve, azokat a vármegye, illetve a községek veszik át és abból a fejadagok szerint ellátják a nem termelő lakosságot. Tekintettel az aránylag nagy szükségletre természetesen a gabonaátvételi eljá­rást a legnagyobb pontossággal kell lefolytatni, mert ha a szükséges búzamennyiség össze nem gyűlne, annak most már a vármegye ellátása val- laná kárát és a vármegye a saját érdekében is kénytelen lenne az újabb rekvirálás zaklató esz­közéhez fordulni. Tilos a szalámigyártás. Az országos köz- élelmezési hivatalt vezető minister a sertéshús­nak és marhahúsnak szalámigyártás céljaira, vala­mint hosszabb ideig eltartható kolbászárugyártás céljára való ipari feldolgozását további rendelke­zésig betiltotta. Az ily áruk gyártásávál foglal­kozó egyének kötelesek a birtokukban levő kész árut, toyábbá a gyártás céljaira szolgáló nyers hús és félgyártmány készleteket 8 nap alatt be­jelenteni és az ily áruk kivitel céljából kizárólag az Állat- és Takarmányforgalmi Részvénytársa- ság utján adhatók át. A sertéshizialás megkönnyítése iránt a vár­megye közigazgatási bizottsága részletesen meg­okolt felterjesztésben fordult a földmivelésügyi ministerhez, amelyre most legalább papirosán megnyugtató válasz érkezett. A minister • leirata szerint ugyanis a nem termelő lakosok is, akik hizlalásra szánt sovány sertéssel rendelkeznek, a házi és gazdasági szükségletre sertéseiket meg­hizlalhatják, sőt ezen felül levő sertéseiknek köz- fogyasztásra való meghizlalása is meg van enged­ve, ha azokat szerződésileg közfogyasztásra lekö­tik, azután a rendelet nemcsak a termelőkre, ha­nem általában az állattartókra is vonatkozik. A hizlaláshoz szükséges takarmány beszerzésére néz­ve utal a leirat az általános terményrendeletre, amely szerint az beszerzési utalványnyal a Hadi­terménytől megvásárolható, valamint arra, hogy a közfogyasztásra hizlalandó sertések részére a 3 szerződés megkötése alapján takarmány kiutalása kérhető. Sajnos, a rendelet épen ezen részében nem segit a helyzeten, mert a tapasztalat azt mu­tatja, hogy ilyen takarmány kiutalásra számítani nem lehet és a Haditermény bizományosai sem igen fognak oly készletekkel rendelkezni, amely- lyel a beszerzési utalványokat beválthatánk. A gyulai ipartestület augusztus hó ll-én délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, sa­ját helyiségében. A korpa legmagasabb ára. A kormány a hivatalos lap vasárnapi számában újból megálla­pította a korpa és takarmányozási célokra szol­gáló egyéb ipari termékek árát. Ezek közül a korpa ára 100 kg-ként 35 K, köleshéj 16 K, rep­cepogácsa 34 K, tökmagpogácsa 50 K, nedves répaszelet 7 K. A korpakőzpont a forgalomba hozatalért mázsánként 75 f jutalékot számíthat fel. A lószemü szilvafa. mint kajszin alany. Az alkalmat üstökön kell ragadni, ez az életböl­csesség. Okosan tesznek tehát ama polgártársaim, kik a mostani óriási lószemü szilva termést fel­használják arra, hogy magot gyűjtenek belőle és ezt a magot szölleikben, kertjeikben elvetik, a kikelt csemetéket két éves korukban lent a föld­nél kajszival beszemezik. A lószemüre oltott kajszit ugyanis a guta meg nem üti. Példa rá a grófi kertben még a Szita által oltott két öreg kajszin fa, meg a Mogyoróssy Sándor kertjében még az ő apja által oltott két kajszifa. Mint a város fa­iskola felügyelője, azt a tanácsot bátorkodom adni a polgármester urnák, hogy a városi faiskolában okvetlenül létesittessen nagyarányú lószemü szilva­mag iskolát kajszi alanyul. A lószemü szilvafa birtokosokat és a fogyasztó közönséget pedig ké­rem, hogy szíveskedjék az elfogyasztott szilva magjait meggyüjteni és hozzám hozni, egy liter magért 50 fillért adok. Megjegyzem azonban, hogy csak lószemü szilvamagot és később Besz­tercei szilvamagot vásárolok. Lakásom Nagyváradi u£ 7. Domonkos János, nyugdíjas tanító. Irodalom. Csupa szenzáció. Sajátságos, hogy az ese­mények olykor annyira feltorlódnak, hogy min­den óra termel valami szenzációt. Mikor valami nagyobb eseményről olvasunk az újságban, szinte lázasan várjuk már a folytatását. Ha már most ugyanezeknek a szereplőknek a képeit is látjuk, hatványozva kötik le ezek a figyelmünket. A Tolnai Világlapja e heti száma különösen dús, mert bemutatja az első magyar repülőpostát a vezetőkkel, Károly király gyermeknyaraltatásának vezetőségét, az uj tőrök szultánt és még több mint negyven érdekes heti eseményt. Igen nagy érdeklődést fog kelteni az a kép, amely egy ma­gyar tisztet Palesztinában ábrázol, akinek külön­ben az a nevezetessege, hogy minden érdemrendet, melyet az osztrák-magyar hadseregben julatmul adnak, megkapott. Érdekes e számban Mahondra Fratap hindu herceg fényképe is. A herceg hozta el az afgán emir levelét és Szibérián és Orosz­országon át, mintegy nyolc hónapig utazott. A levélben semmi más nem volt, mint üdvözlet a német császárnak. Érdekes továbbá a német hadi­fogságba került japánokat ábrázoló fénykép is. Ez az első ilyen felvétel japán hadifoglyokról. Színészet. A színházi idény negyedik hete sem hozott sem a közönség érdeklődésében sem a műsor és az előadások általános nívójában változást, a társulat nagy mértékben igénybe vett személy­zete nem hanyatló igyekezettel fáradozik, hogy kitartó közönségünk igényeit tőle telhetőleg ki­elégítse. Szombaton és vasárnap este az eléggé gyenge újabb operetttermelés egyik közepes da­rabja a Kőristalány került szinre összevágó elő­adásban a címszerepben Sebestyén Irmával, a szegény ügyvédbojtárnak átöltözött szerelmes gróf (Valkoy) szerepét Csáky Antal alakította és énekelte sikerrel. Sok tetszéssel adta Révész Böske (Gitáros Klári) és Deák Lőrinc (Faragó) a mindig civakodó két szerelmes bohém szerepét és sikerült alakítással járultak hozzá Kiss Lajos (Bálint szinigazgató), Gábor Tibor (Benczés), Havi Rózsi (Ciliké), Deák Kornél (színházi szolga) a jó együtteshez. Hétfőn este Pásztor Árpád nagysikerű re­gényéből készült színmüve, a Vengerkák bemu­tatója volt. A szerző olyan témát dolgozott fel, amely sokféle szempontból alkalmas arra, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents