Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)

1918-07-21 / 29. szám

1918. julius 21. Békés 3 2360. és 2536 — 1918. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1918. évre előirt házadó és IV-ed osztályú kereseti adó kive­tési lajstrom a in. kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-c. 16. §-a értelmében 1918. évi július hő 21-től 29-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromokban fog­lalt adónemmel már a múlt évben megvoltak • róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecs­kéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1918 julius 20-án. 466 í-i Szikes, adóügyi tanácsnok. Értesítési! A* ipartestület beszerző csoportja értesíti a tagjait, hogy sertéshús jegye­ket ad ki minden héten kedden és pénteken. Közgazdaság. Az ellátatlanok figyelmébe. A vármegye alispánja a hivatalos lap pénteki számában meg­jelent rendelet folytán a lisztárakat a következők­ben állapította meg: tésztaliszt kilogrammja 3 korona 30 fillér, főzőliszt 90 fillér, kenyérliszt 56 fillér, kenyér 64 fillér. Az ellátatlanok augusztus 15-ikéig a városháza termében kenyér- és liszt­jegyet kaphatnak, amelyek ellenében a kenyér és lisztadagok szintén augusztus 15-ikéig szolgáltat­nak ki a már összeirt lisztkereskedésekben, ille­tőleg sütödékben. A fejkvóta a csekély készlet következtében redukáltatván. augusztus 15-ikéig 150 gramm liszt vagy 200 gramm kenyér naponta. Az aratás az egész vármegye területére be­fejezettnek mondható. A gazdaközönség túlnyomó része kész van már a hordással is, ami sajnos nem sok munkába került az idén, mert a keresz­tek és vontatók száma harmad — negyedrész annyi, mint jó középtermés mellett is szokott lenni. Ahol szén és cséplőgép hiány nem aka­dályozza, folyamatban van már idestova két hét óta a cséplés is, a lapunkban már ismételten jelzett katasztrális holdankénti átlagos négy mé­termázsás eredménnyel. Az elmúlt héten beállott a forróság is és pedig óriási mérvben, mintha a napsugár a júniusi abnormis hidegért is veze­kelni akarna. A tropikus hőségnél nagyobb baj a vele járó nagy szárazság, mely az egész növény­zetet eltikkasztotta s ha rövidesen eső nem lesz, a tengerit, különösen ahol két héttel ezelőtt sem részesült csapadékban, teljes megsemmisítéssel fenyegeti. Csütörtökön este szépen beborult, pén­teken virradóra erősen villámlott, menydörgött, de nálunk legalább eső semmi se esett. Tegnap reggelre újra felszökött a légsulymérő, az ég­boltozat kétségbeejtően tiszta, derült s egyáltalán, nem nyújt reményt egyhamari esőre. A békásvármegyei gazdasági egyesület igazgató-valasztmánya folyó üó 28-án délelőtt 10 érakor az egyesület székhazában gyűlést tart, melynek tárgya a kormány által a termés zár alá vételét, feldolgozásának szabályozását, ezeknek végrehajtási utasítását, a házi és gazdasági szük­séglet mérvének megállapítását és a terményekért fizetendő ártöbbleteket megállapító rendeletekben foglaltak megbeszélése. Érdekes birtokeladásról veszünk hirt. Alig egy éve annak, hogy Purgly Emil csanádmegyei nagybirtokos megvásárolta báró Harkányi János volt kereskedelemügyi minister gyomai 3400 ma­gyar holdas birtokát három millió koronáért. Akkor igen magas ár volt ez. A háborús konjunk­túrák azóta annyira megváltoztak, hogy most Hirschfeld Dániel budapesti borkereskedő ötmillió négyszázezer koronáért megvásárolta a gyomai birtokot, amelyen tehát a szerencsés eladó 2.400,000 koronát nyert. Az eladást közvetítő ügynök a bir­tok közvetítése révén kétszázezer koronát keresett. Fj vasnüerv a vármegyében. A kereskede­lemügyi minister előmunkálati engedélyt adott az EndrődGyomai Takarékpénztár Részvénytársa­ságnak egy Gyoma község belterületéből kiindu- lólag Endrőd községen és az endrődi pusztán át a bébés-csanádi h. é. vasút Kondoros állomásáig és innen folytatólag ■ Soprony, Nagymegyeri és Kismegyeri puszták érintésével Békéscsaba község egy alkalmas pontjáig vezetendő és saját kezelés­ben tartandó keskenyvágányu motorüzemü köz­forgalmú gazdasági vasút tervezésére. Tilos a káposztasavanyitás. A közélelmezési minister általános érvényű rendeletével a nyári korai káposztának iparszerüleg való savanyítását további intézkedésig betiltotta. A rendelkezés célja az, hogy a korai káposzta a lakosságtól ipari és üzleti célokra el ne vonassák és a téli káposzta­szükségletre majd csak a kései káposztatermés használtassák fel. Uj szarvasmarharckvirálás. A hadsereg vágómarha szükségletének kielégítése a szükség­letnek a törvényhatóságokra történő kivetése és hatósági igénybe vétel utján történik. Az év fo­lyamán április és junius hónapokban kétszeri igénylésre összesen 1405 drb szarvasmarhát kellett a vármegyének beszolgáltatni. A héten megjelent kormányrendelet újabb 1400 darab szarvasmar­hának augusztus 31-ig való beszolgáltatását köve­teli a vármegyétől. Az igényelt mennyiség a vár­megye szarvasmarhaállományát tekintve önmagá­ban is érzékeny megterheltetése a vármegye állat­tartó közönségének, amely csak igás, tejelő és tenyészanyag állományának megcsorbításával tudja a követelést teljesíteni. Még jogosultabb panaszok hangzottak el az érdekeltek részéről és terjesz­tettek ismételt feliratokban a vármegye által a kormány elé az igénylés módja és az átvételi árak aiacsonysága miatt. Az uj kivetést közlő mi­nisten leirat az átvételi árak megállapítását és a kivetési és átvétel feltételeinek körülírását legkö­zelebb kiadandó külön rendeletben Ígéri, amelyre nézve joggal várjuk most már, hogy a gazdakö­zönséget eddig is érzékenyen sújtó árak és mó­dozatok miatt eddig feltart panaszok végre orvo- soltatni fognak. Dohány a méhészeknek Az Országos í Ma­gyar Gazdasági Egyesület az OMME utján abból a pipadohányból, melyet részére a pénzügymi- nisterium engedélyezett, 20.000 csomagocskát átengedett a Tiszántúli Méhészegyesületnek. A tagok között való szétosztás a kővetkező feltéte­lek mellett történik: Minden régi vagy uj tag járandósága 10 pakli dohány, melyből 7 darab 14 filléres magyar, 3 darab 18 filléres kapadohány. A 10 pakli ára — kezelés- szállítási és raktáro­zási költségeink hozzászámitásával — két korona Nagyváradon a Hangyakirendeltségnél, Sánc-utca 11 sz. átvéve. Egyébként a dohányt postán kül­dik utánvét mellett a címzett költségére. A do­hányra igényt tartó méhészek legcélszerűbben községenkint ősszeállanak és együttes betüsoros kimutatásban jelentkeznek a dohányért, megne­vezve pontosan az a társulat, akinek a címére kiszolgáltatandó a dohány. Egyes méhész postai levelezőlapon is jelentkezhetik. Tagdíjjal hátrálék- ban levő méhészek csak kötelességük teljesítése után kapják kézhez dohányjárandóságukat. Országos vásári tudósítás* Gyula, julius 19. A nyári vásár sokkal élénkebb és forgalma­sabb volt, mint azt gondoltuk, különösen meg­lepő nagy volt az állatfelhajtás úgy szarvasmar­hában, mint lovakban, aminek oka a nagy szá­razság, amely — mint azt multheti számunkban megírtuk — szinte rákényszeríti a gazdákat, hogy minden nélkülözhető jószágukon túladjanak. Ez a kényszerűség okozta, hogy a kínálat ezúttal na­gyobb volt a keresletnél, ami meg önként maga után vonta, hogy a vásár folyamán a jószágárak, különösen a szarvasmarhánál észrevehetőig ha­nyatlottak. Természetesen az árak a hanyatlás mellett is óriási magasak. Sertés felhajtás mintegy 5—600 drb. Há­rom hónapos malacok 120—200, 6 hónaposok 240—400, egy éven felüliek pedig drbouként 1000 koronájával keltek. Juh vásárlással az az eset történt meg, hogy miután a vásárlás hatósági engedélyhez van kötve s azt senki sem hozott magával, a felhajtott mintegy 1000 drb. juhot eladatlanul hajtották vissza. Ssarvasmarha felhajtás mintegy 6000 drb. volt. Mint már említettük, az árak hanyatlottak és pedig az előző tavaszi vásárral szemben mint- egy 15—20 percenttel. A májusba kilogrammon­kénti 7 K 20 f. ár helyett ezúttal nem fizettek többet 6 koronánál. Jó minőségű jármos ökör páronként mégis 10—15000 koronáig, fejős tehén pedig 1600—3000 K-ig kelt. Rúgott borjuk ta­karmányhiány következtében alig találtak vevőkre. Lóvásár. A felhajtás mintegy 8000 drb. Már a lovaknál kevésbé volt észlelhető az árha­nyatlás, noha a takarmányinség a lovaknál époly nagy, mint a szarvasmarhánál. A legközönsége­sebb igásló párja a békeárak husszorosa, valamire való igásló párja 5—6000 korona, középfajuaké 8000 koronán felül is volt. Belsővásár. Mezőgazdasági s egyéb iparcik­kek iránt rendkívüli nagy volt a kereslet, de mindennemű cikkből igen kevés volt a falhozatal. Bőr és ruházati iparcikk abszolúte nincs. Fa és fémiparcikkek tulnyomörésze mesés árakon keltek el. A kora délutáni órákban óriási közönség hul­lámzott a belső vásártéren, de legnagyobb része elégületlenül jött el, mert alig tudott valamit is vásárolni. Színészet. A múlt hét végén teljes erővel bekövetke­zett kánikulai forróság egészen átfütötte az Erkel színkört és nehéz próbára tette úgy az előadó színészeket, mint a közönség színházba járó hajlandóságát és türelmét is Ezen külső ok dacára az először színre kerülő darabok telt házat vonzottak és az ismétlések is szép közön­ség előtt kerültek előadásra. Szombaton és vasárnap újdonságként került szinre a Vandergold kisasszony, ■ a címszerepben Sebestyén Irmával, a ki a szokott temperamen­tummal játszotta meg szerepét. Csáki Antal (Grant Sámson) énekszámaival, Deák Lőrincz (Napoleon), Gábor Tibor (Morphin) és Révész Böske (Miss Mary) komikus szerepüknek jó­kedvű kihasználásával és temperamentumos tán­caikkal arattak tetszést Kisebb szerepet adók és a kar sok igyekezettel biztosították az összevágó előadás sikerét. Héfőn Porzsolt Kálmán színmüvét az Asz- szongt láttuk Gyulán először A darab főszerepé­ben Kiss Lajos (férj), Sponer Ilona (feleség), Kelemen Pál (udvarló) helyes felfogással és a jellemek szines kidomboritásával vezették végig az érdekes cselekményt. Rokonszenves alakot játszott meg jól (Pelsőczi) kapitány, mig Tompa Irma (nővér) Sebestyén (képviselő), Rádai Aranka és G Mihály Mariska helyesen oldták meg a főcselekmény kereteit. Kedden a negyedszer ismételt Stambul ró­zsája az eddigi szereposztásban, fél ház előtt, szerdán pedig a Mágnás Miska nagy közönség előtt került szinre. A jól ismert operett alakok, mókák és melódiák most is állandó derültséget keltettek, különösen Sebestyén Irma (Marosa) és Gábor Tibor (Miska) az egyéniségüknek jobban megfelelő szerepek kihasználásával, Csáki (Baracs) és Pakszi Margit (Rolla) énekszámaikkal érde­meltek ki tapsokat. Csütörtökön a szép Jókai regénynek Kár­pátiig Zoltán-nak színpadi átdolgozását láttuk először. A nagy iró iránti kegyelet és a regény ismert szépségei a szinre alkalmazó Hevesi Sán­dort erősen megkötötték, úgy hogy a darab e terjedelmes regény egyes főbb mozzanatainak szinrehozatalából állván, alig nyillik tér az egyes alakok jellemének színpadias megrajzolására és igy kevés az alkalom a színészi megjátszásra. Ennek dacára az előadás, a mely a társulat nagy­részét foglalkoztatta, illúziót keltőén állította elénk a, kedvelt regényalakokat, különösen Deák Lő­rincz (Zoltán), Kiss Lajos (Szentirmay), Pelsőczy (Tarnaváry), a nők közül pedig Sponer (Vilma) Tompa Irma (Katinka) és Pusztainé (Evelin) ol­dották meg sikerrel hálás feladatukat, de a töb­biek is dicséretes munkát végeztek. Pénteken Három a kisláng került szinre a múlt heti szereposztásban. Heti műsor: Hétfő: Vengergák, szinmü B bérletben. Kedd : Kóristalány, operett C bérlet. Szerda: Szépasszony, szinmü A bérlet. Csütörtök: Bőregér, operett B bérlet Péntek: Lyon Lea, Dutkay Zaza felléptével. Szombat : Milliomos Kati, operett. Vasárnap délután Három a kisláng operett, este Milliomos Kati operett bérletszünetben. Dutkay Zaza vendégszereplése. Pénteken, folyó hó 26-án este a Gyuláról alig két év előtt elszármazott Dutkay Zaza, néhai Dutkay Béla, Gyula város volt polgármesterének kedves, bájos leánya mutatkozik be a színkörben Bródy Sándor Lyon Lea cimü hírneves színmüvének címszerepé­ben. Dutkay Zaza körünkből való távozása óta a szini pályára készült, elvégezte Gazdy Aranka váradi szinésziskoláját s annak legjelesebb tanít­ványa volt. Néhány hét előtt ugyanebben a sze­repben lépett fel a nagyváradi színház színpadán

Next

/
Thumbnails
Contents