Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)

1918-07-14 / 28. szám

1918. julius 14. Békéi 3 sérő tisztek pedig aláírásokat gyűjtenek az uj hadikölcsönre. Kivégeztek egy 11 es szökött katonát- A temesvári hadosztály biróság, mint rögtönitélő bí­róság múlt szombaton három 11-ik gyalogezred­beli katonaszökevény fölött ítélkezett, akik mind­hárman akkor szöktek meg ezredüktől, amikor a rögtönitélő bíráskodásról szóló rendeletet már kihirdették. Az egyik vádlott Hansl János 23 éves •csehországi német nemzetiségű katona volt. ösze- sen négyszer szökött meg. Beismerte, hogy a rögtönitélő bíráskodást .elrendelő hirdetményről tudomása volt. Az Ítélet, amelyet tizenegy órakor hirdettek ki, golyó általi halálra szólt. A halálos ítélet végrehajtása délben 12 óra 30 perckor ment végbe a hadosztálybiróság udvarán. Ugyan­akkor ítélkeztek két másik katonaszökevény, Plei- ner György 24 éves csehországi német és Skala Ferenc 19 éves cseh, mindketten a 11. gyalog­ezred közlegényei fölött is. Pleiner Györgyöt ha­lálra ítélték. Hess Adolf tábornok az ítéletet ke­gyelemből 8 évi súlyos börtönre változtatta át. Skala Ferencet hét esztendei súlyos börtönre ítélte a bíróság. Betörések hete. A elmúlt hét ismét a be­törések hete volt. Minden nap újabb betörésekről tettek panaszt a rendőrségen. Hétfőre virradó •éjjel Faragó Ferenc vásár-utca 30 számú házának kamarájából 5 kg. szalonnát vittak el. Ugyanab­ban az utcában lakó Hajdú Péterné kamarájából lQ-én 10 kg. szalonnát és egy sonkát emeltek «1 kora délutáni órákban, csütörtökre virradóra pedig a Józsefvárosban garázdálkodott egy betörő társaság. Felfeszitették Schriffert Józsefné Szent József-utca 10 számú házának utcai ablakát s az almárium fiókból 860 koronát, egy vég kanavászt, 10 méter vásznat vittek el. Steigervald Mátyásné Zöld-utca 9 számú lakásába ugyanúgy jutottak be és onnan két pénztárcában 380 korona pénzt, 12 drb. külömböző színű fejkendőt, egy arany jeggyürüt, egy női arany nyakláncot medalionnal zsákmányoltak ezer korona értékban. Megpróbál­koztak még Haász Imre üzletének és Kneifel József lakásának feltörésével is, de onnan elriasz­tották őket. Hétfőre virradóra Déri Lajos fuvaros két boglya here szénáját lopták el a dobozi ut mentén levő bérelt földjéről 700 korona értékben. Halálozások, özv. Griimvald Miksáné Leo­pold Leonora, városunk régi tisztes polgárnője í. hó 10-én 80 éves korában elhunyt. A boldo­gult derék matróna halálát három fia — köztük Grünwald László lapunk nyomdaszemélyzetének régi munkás tagja — unokái és kiterjedt rokonság fájlalják. Pénteken délelőtt temették el nagy részvéttel az izraelita temetőben. — Erdélyi József polgártársunkat fájdalmas csapás sújtja. Neje Ludvig Teréz szerdán este 61 éves korában meghalt. Férjén kivül két gyermeke gyászolja. A boldogult nőt pénteken délután temették el a róm. kath, egyház szertartásával a Szent Három­ság temetőben. Béke hamvaikra. Betörés. Folyó hó 6-ára virradó éjjel a csákói községházán betörők jártak. A községháza ablakát kifeszitették s behatoltak a jegyzői iro­dába. A jegyző Íróasztalát feltörték, az ott talált 80 K-nát magukhoz vették. Az iroda falán logott egy revolver, azt is elemelték. A gádorosi csen­dőrség bevezette a nyomozást. Házasság. Gécs János m. kir. honvédszáza­dos és árvái Török Liliké a hó 8-án délután 6 órakor tartották esküvőjüket az aradi minoriták templomában. Az esküdt ur hazája. Kovács Sz. Mihály békéscsabai gazdaember, aki egyben »belső ember* is, valóságos esküdt ur, a lovaival feletetett más­félhold búzát, úgy okoskodván, hogy neki és cselédségének marad fölösen egész éven át, a nem­termelők : hivatalnokok, iparosok, kereskedők, meg az ő földjét is védő katonák éljenek úgy, ahogy tudnak, de az ő búzájába ugyan nem vásik a foguk. Kiss László csabai főszolgabíró mikor meggyőződött az esküdt ur munkájáról, azonnal lemondatta állásáról s megindította ellene az el­járást a haza s az állam hadereje ellen elkövetett bűntett címén. Valószínű, hogy Kovács Sz. Mi­hály esküdt ur a buzájávali manipulációt drágán köti be. Közgazdaság. Földeladás és bérbeadás korlátozása Békés- Vármegyében. A hivatalos lap keddi száma közli a földmivelésügyi miniszternek rendeletét, mely szerint az ingatlanok elidegenítése, vagy pedig tiz évet meghaladó időre bérbe- vagy haszonbérbe kiadásának korlátozása immár az egész ország te­rületére, tehát Békésvármegyére is kiterjesztetik, amely korlátozás azonban nem vonatkozik a bel­területekre, tehát házak és a háztelkekre. A bel­területen kivül eső bármely földet, szöllőt, terüle­tére való tekintet nélkül tehát csakis hatósági hozzájárulás mellett szabad eladni, illetőleg meg­vásárolni. Békésvármegyében az engedélyező (vagy korlátozó) hatóság a közigazgatási bizottság gaz­dasági albizottsága, jelentősebb esetekben az Or­szágos Ingatlanforgalmi Bizottság. Érdekelteknek tudomására hozzuk, hogy az ingatlan forgalmának korlátozásáról szóló intézkedésekről a földmivelés­ügyi miniszter 1917 évi 4000. számú rendelete szól (Megjelent és olvasható a Budapesti Közlöny 1917. év 259. számában). Az ingatlanforgalom korlátozásának szüksége nem a békésmegyei vi­szonyokból keletkezett, hogy mégis kiterjesztik reánk is, annak oka egyszerűen opportunitás és megvagyunk győződve róla, hogy a rendelet kor­látozó intézkedéseinek alkalmazására nálunk egy- átalán, vagy csak a legritkább esetben fog sor kerülni. A nyári vásár, mint számos vásár elődje , ezúttal is csupán egy napra zsugorodik össze és pénteken f. hó 19-ik napján fog megtartatni. Csupán a jószág állomány nagymérvű megfogyat­kozása lesz a magyarázata, ha úgy szarvasmarhá­ban, mint lóban kicsi lesz a felhajtás. A rendkí­vüli nagy takarmányhiány szinte bele kergeti a gazdaközönséget, hogy minden nélkülözhető sőt nem is nélkülözhető jószágját eladja s ha e mel­lett a mesék birodalmába menő hallatlan árakon tudja azokat értékesíteni, ez egyrészről az óriási szükségletnek, másrészről a pénz elértéktelenedé­sének következménye. A jelentősebb vásári for- almat a nagy munkaidő is némileg korlátozni fogja, a belső vásárt pedig kereskedelmi, mező- gazdasági és iparcikkek s különösen vásári áruk mindinkább növekvő hiánya. Az aratás. A hét elején beköszöntött a nyár­ral együtt a tropikus forróság is, amely utóbbi azonban nem talált már egy szem ga­bonát sem éretlenül, úgy hogy a nagy hőség többé kárt nem okozhatott. A nagy forróság mellett állandóan száraznak is maradt az idő, a takarási munka megszakítás nélkül zavartalanul folyt, úgy hogy a hét végén alig van már leara- tatlan búza, még a nagyobb gazdaságokban is. Igen sok helyütt megkezdték és kisebb gazdasá­gokban sokan már be is fejezték a cséplést. Kis­gazdák cséplés helyett nyomtatták és nyomtatják a búzát és pedig kettős okból. Először mert bú­zájuk elfogyott és a gépet nem tudják bevárni mig hozzájuk érkezik, de meg a szűk termés foly­tán a cséplési részt is meg akarják takarítani. Ami a terméseredményt illeti, az elmúlt hét ta­pasztalata alapján csak ismételhetjük, hogy az átlagtermés búzában, árpában, katasztrális^holdan- ként 4 mázsa, zabban annál is kevesebb. Ez az átlag is csak úgy jön ki, hogy a helyenkint 2—3 mázsát más helyeken 5—7 mázsa ellensúlyozza. A nagy hőség következtében újra sürgős szükség volna tengerinek, veteményeknek, tarló legelőnek kiadós jó esőre. Szeszt utalnak ki ramkészitésre. A pénz­ügyminiszter a zárolt szeszkészletekből 40.000 hl. finomított szeszt utalt ki, melyből kizárólag 40 térfogatszázalék alkoholtartalmú rum készítendő. A szesz elosztására minden egyes törvényhatóság területén bizottságot kell létesíteni, melyben kép­viselve lesznek a kereskedők és a fogyasztók (be­szerzési csoportok) is egy-egy megbízottal. A rum készítésével kizárólag rumkészitéssel foglalkozó vállalatok bízhatók meg, ahol azonban ilyen nem lenne, ott egy vagy több korlátlan italmérő is megbízható a készítéssel. Az elkészített rum ára a készítőnél átvéve 10 K 40 f, mig a kicsinyben való eladási ár 13 K. A rendelet előírja azt is, hogy az elosztandó rumból egy-egy személyre 2.2 liternél több nem juthat. Az előállítandó rummennyiségből negyed rész a beszerzési cso­portoknak, vállalatok ellátási intézményeinek és kórházaknak, további negyed része a korlátolt italmérők és kismértékbeni italárusítóknak, két negyed része pedig a korlátlan italmérők részére osztandó ki, Színészet. A harmadik színházi hetet az operettek uralták, a vasárnap délutáni előadást is hozzá­számítva hat operett és csak két prózai darab került színre. Szombat és vasárnap Stojanovics Péter „Padlásszoba“, szerdán „Három a kislány“, csütörtökön a „Császárné“ és pénteken a „Le- génybucsu“ cimü operettek, hétfőn az „Őszi vihar“ és kedden a „Varsói citadella“ cimü szín­müvek töltötték be a hét esti műsorát. Az operettek mindegyikében Sebestyén Irma adta a fő női szerepeket. A temperamentumos és sok szépre képes subrett a megjátszott alakok külső helyes ábrázolására és szerepének átérzé- sére való több igyekezettel bizonyára fokozni tudná sikereit. Révéss Böske a Padlásszobában aratott tetszést játékával és ügyes táncával. Somos Piri pedig a Császárné Lencsi-jében és a Három a kislány Heddijében ért el szép sikert. Az ope­rettek komikai szerepét, a Három a kislány Tschőll-neje kivételével, a melyben Pusztainé aratott tetszést, — Havi Rózsi adta sok eredeti­séggel és jól. — A férfiak közül az operettekben Csáky Antal, Kiss Lajos, Gábor Tibor, Deák Lőrinc, Sebestyén Lajos és Deák Kornél váltak ki. A két színműben Kiss Lajosnak jutott a feladat főrésze, aki az Őszi viharban mint Hum­mel és különösen a Varsói citadellában mint Korniloff átgondolt szerepének helyes ábrázolá­sával ért el sikert. Az előbbi darab cselekményé­nek silány megalapozása és alakjainak lehetet­len jelleme megoldhatlan feladat elé állították Tompa Irmát (Anna) és Kelemen Pált (Crisztin), ellenben ismét igen szépen és szerepének minden részletét finoman kidolgozva játszott. Pusztainé. A Varsói citadellában a darab cselekményét mozgató Kiss Lajos mellett Deák Lőrinc mint Gorski ért el szép sikert, Kelemen Pál is jól adta a lezüllött orosz tisztet. A főúri szerepben Sponer Ilonának (Anna) kevés alkalom jutott szép képességének érvényesítésére. Külön kell megemlékeznünk még G. Mihály Mariskáról, aki az Őszi viharban mint Miss Gaut igen szimpa­tikusán, a Varsói citadellában pedig mint Gorskiné a legszebb képességekre valló drámai kifejező játékkal adta kisebb szerepét. Heti műsor: Hétfőn B bérletben Porzsolt Kálmán nagy­hírű színmüve az Asszony kerül bemutatásra. Kedden C bérletben Stambnl róssája. Szerdán A bérletben Mágnás Miska. Csütörtökön B bér­letben Jókai világhárü regényéből Kárpátiig Zoltán kerül színre. Pénteken C bérletben Csillagok bolondja operett. Szombaton A bérletben, Vasárnap bérletszünetben Kor ist »lány operett, délután Síbill operett kerül színre. Irodalom. A hitehagyott. Pécséig József, lapunk ked­ves belmunkatarsa, Tömörkény István halála után Móricz Zsigmond mellett a népies regényeknek, novelláknak legtehetségesebb, leghivatottabb és legproduktivabb alkotója, akinek neve a fővárosi tekintélyes napilapokban és szépirodalmi folyóira­tokban megjelent munkái révén már évek óta or­szágos hirü. A »Hitehagyott« cimü regénye, melyet eredetileg a Pesti Hírlap folytatásokban közölt, Légrády testvérek kiállításában és díszes kiadásá­ban most önálló kötetben is megjelent é3 az idei regényproduktumok legértékesebbjei között is mél­tán vezető helyet foglal el. Cselekvénye, kidolgo­zása, szereplői egyéniségének jellemfestése, stil- jának természetes népiessége nemcsak kiváló, ha­nem mesteri. Bennünket békésmegyeieket, első sorban gyulaiakat pedig, amellett hogy a jeles irót büszkén valljuk magunkénak, A hitehagyott azért is érdekel, mert — sokan tudják és igy nem árulunk el vele titkot — a regény alakjai, alapeszméje, cselekménye, hozzátesszük megtörtént cselekménye, gyulaiak. — A 132 oldalas regény kapható Dobay János könyvkereskedésében is és bolti ára 5 korona. A zöldköm gyűrű. Regény. Irta: Török Gyula. Tulajdonképen egy magyar család meg­rázó és feledhetetlen történetét Írja meg Török Gyula ebben az újabb nagyszabású regényében, de a történet során egy egészen csodálatos vi­lágba vezet. Az olvaso előtt megelevenedik a hatvanas és hetvenes esztendők polgári élete, e gentry, a félszázad előtti vidéki családok, nem­zetségek egész sora. A mindvégig rendkívül érde­kes regény azonban nem kicsinyes korrajz ; tele van a szerelem és a nagyszerű szeretet tragédi­áival, fölemelően ragyogó jeleneteivel. E mellett a gyöngéd finomságok úgy hatnak a könyv lap­jairól, mint üde virágcsokrok. Semmi kétség aziránt, hogy »A zöldköves gyűrű« ugyanolyan népszerűséget és sikert fog elérni, mint Török Gyula első nagy regénye : »A porban«. A köte­tet a háborús nehézségek decára is ragyogóan állította ki a Táltos kiadóvállalat r.-t. A huszon­egy ives, albumalaku hatalmas könyv ára 12 K.

Next

/
Thumbnails
Contents