Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-15 / 15. szám

1917. április 15. Békés 3 hivatal és oly arányban, hogy a vármegyének búzát termelő és buzakenyérhez szokott lakos­sága ma már 75 százalékban kukoricával kevert kenyeret fogyaszt. Ez alapon sürgős felterjesz­tést javasol, hogy a vármegyének legalább havi 15 waggonnal több liszt bocsáttassák rendel­kezésére. Az alispánnak a helyzetet ismertető és tett intézkedéseit bejelentő előadása után a bizottság tagjai egymásután szóltak hozzá az ügyhöz, komoly bírálat sőt elkeseredés hangján sorolva fel a közélelmezési hivatalnak a vármegyével szemben való méltánytalan eljárását és a liszt­ellátás terén tapasztalt bajokat. Dr. Török Gábor kifejti, hogy a gyűjtőhelyeken, raktáraknál 1000 mázsa számra áll a gabona felhalmozva a sza­bad ég alatt, s azt nem kellő gondossággal ke­zelik. Hozzájárul a javaslathoz, a melyben hang­súlyozni kívánja, hogy a bizottság ha nem fej­tenek ki nagyobb gondosságot, az ebből szár mázó kárért elhárítja magáról a felelőséget Dr. Ladies László sajnálja, hogy a közélel­mezés intézésére nem alakultak a községekben külön szervek Beliczey Géza hozzájárul a javaslathoz csupán azt kívánja, hogy a felhozott okokra is figyelemmel erélyesebb hangon sürgesse a bizott­ság az orvoslást és a miniszterelnök előtt is tárja fel helyzetet. Az elnöklő alispán, dr. Konrád Ernő s többek hozzászólása után kimondotta a bizott­ság, hogy az Országos Közélelmezési hivatalhoz intézett felterjesztés mellett a miniszterelnök figyelmét is felhívja a helyzetre és külön felír a gabonakészletek gondatlan kezelése miatt Megyeri Imre békéscsabai árvaszéki ülnö­köt különböző súlyos visszaélések miatt a fe­gyelmi választmány még 1914. évben hivatal vesztésre ítélte. A megfelebbezett határozatot csaknem 3 év múlva most bírálta el hadügy­minisztérium megsemmisítvén a határozatot az­zal, hogy községi alkalmazottról lévén szó, az alispán jogosult az ügyben első fokon ítélkezni A későn megszületett miniszteri döntést a bizott­ság tudomásul vette és az iratokat átteszi az alispánhoz A törvényhatósági tőállatorvos Bakos Jó­zsef jelentése szerint az állategészségügy múlt havi állása kedvező volt és a ragadós betegsé­gek csak néhány szórványos esettel szerepeltek. A vármegye március havi közegészségügyi állapotáról dr. Zöldy János vm. t. főorvos az alábbiakban számolt be. A közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak és az előző hónapban viszo­nyítva annyiban jobbak is, hogy. a heveny ragadós bajokban megbetegedettek száma 20-al ne menne, mert az rettenetes igazságtalanság. A földtől, az égtől . . . Hogy le nem szakad . . . Mondja is : —• Egyik embör olyan, mint a másik . . . Feje, nyaka, lába . . . — Csakhogy az egyiké hosszabb, a másiké rövidebb ! — Hát ott a hiba ! Mér nem teremtötte az Isten egyformára! A boltos mosolyog. Savószinü szemei vil­lognak. Négy-öt szál hirtelen szőke bajusza ide- oda viszolog az orra alatt . . . — Látja Mihály gazda, ez már igaz! — No, ugy-e ? ! — Igaz! — biccentget a kis púpos, — mert magam is jobb szeretnék olyan szép szál ember lenni, mint maga... Olyan vállas, egyenes-erős .. . Mihály gazda nézi a kis törpe púpos zsi­dót Alig ér neki kötésig. Afféle félbe maradt ember Keze, lába, mint a nádszál ... A szeme se szem, a haja sem haj . . aztán a púpjai. Elől is egy, hátul is egy . . . Hát ennek nem is volna bolondság, ha olyan maga fajtájúra nyúlna, szélesedne, testesedne, erősödne . . . A kis púpos vet a szemével Kacsint. — Vagy ha már én ilyen semmi vagyok. . akkor lenne mindenki ilyen . . . Maga is Mihály gazda Éppen ilyen, mint én Szakasztott ilyen. . . Egyformák . . . Mihály gazda megtorpan. — Hogy én olyan ? . . ’. — Ha meghallgatná az a jó ur Isten Miháy gazdát ... Ha most ide figyelt volna a kíván­ságára . . . Mihály gazda szeretne kézzel lábbal tilta­kozni, de restellj, hogy ilyen egyszeribe köpe­nyeget fordítson, igy hát nincs más mód, a hat­van fillért hirtelen lekoppintja a pultra s úgy kisiet a boltból, mintha kergetnék . . . kevesebb volt. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetően leginkább a légzőszervek hu- rutos és gyuladásos megbetegedései fordultak Leggyakoribb halál ok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: a) difteria 30 megbeteg. 3 halál b) vörheny 38 „ 10 75 c) kanyaró 9 „ — .75 d) hastífusz 15 „ 2 55 e) szamárköhögési „ — 75 f) h. himlő 12 „ — 55 g) bárányhimlő 8 „ — 51 h) kiütéses tifus 15 „ 1 » összesen 128 „ 16 „ (140/0) Amint a kitüntetett adatok igazolják, a he­veny ragadós bajok közül a vörheny volt ural­kodó, amely az összes megbetegedéseknek több mint egynegyedét tette ki. Tetemesen fogyott a difteriások és a hasihagymázosok száma. — A hólyagos himlő szórványosan mutatkozott Szarvason, Mezőberényben, Gyulán a katonák között és újabban Gyulaváriban lépett fel 3 esetben. A kiütéses tífusz Békéscsabán a román hadifoglyok kórházára szorítkozott és március 20-a óta újabb betegedés nem fordult elő.’ Orvosrendőri vizsgálatot végeztek élőn 188, hullán 6 esetben; orvostörvényszékit pedig 11 könnyű és 2 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 12 difteriás egyént, kik közül meggyógyult 11, meghalt 1. A halva szülöttek száma 9 volt, az el­vetélteké 7. Blaur Gyula helyettes pénzügyigazgató je­lentése szerint a törrényhatóság területén, adó­zók terhére az 1917 költségvetési év I. negyedére előirásba vett összes állami egyenesadó összege 5200000 K, befizetés a múlt hó végéig 1110764 K, tényleges hátrálék tehát 3089236 K, csupán az elmúlt hóban befizetve 167103 K, a műit év hasonló időszakába befoly 93972 K, ennélfogva a március havi befizetés eredménye a múlt évi március havi befizetés eredményénél 78131 K- val kedvezőbb. Hadmentességi díjban hátrálék összesen 39840 K erre befizettetett 1386 K, tényleges hátrálék 38454 K, Jövedelem adóban befolyt 48910 K A jövedéki ágazatokban elért eredmény a következő. Befizettetett : fogyasztási és ‘italadó­ban 38920 K, bélyeg és jogilletékben 3 4453 K, dohányjövedékben 39064 K, összesen 446437 korona. Adófizetési halasztás adatott 2 ízben. Müder Sándor kir. tanfelügyelő a március­ban végzett iskola látogatásokról tett jelentést, majd előadésa mellett több tanító előlépési ügyét intézte el a bizottság. A Kutassy Ida békési tani tónő elleni panasz ügyében dr. Török Gábor, dr. Berthóty István és előadó felszólalása után úgy határozott a bizottság, hogy a fegyelmi el­járás elrendelésére kellő okot m m lát fenforogni Horváth Béla a közutak állapotáról, Sárossy Gyula az árvaszékek, dr Konrád Ernő pedig a fogház állapotáról tett jelentést, a melyek tudo­másul vétele után az ülés véget ért. Tanügy. A középiskolai tanév vége A vallás és köz­oktatásügyi minister elrendelte, hogy a középfokú tanintézetekben (főgimnázium, polgári iskola, ke­reskedelmi iskola, tanító képzők) az oktatás má­jus 26-áig befejezendő. A hadi érettségi tanfolyam 10 hallgatója a hat hetes kurzus letételével tegnap délután tette le az osztályvizsgát, a szóbeli érettségi pe­dig hétfőn lesz a főgimnáziumban. Államsegély. A kereskedelemügyi miniszter az orosházi községi iparos tanono iskolának az 1916.—17. tanévre 2130 X államsegélyt utal­ványozott. Czabán Samu nagyszénási állami tanítót kötelesség ellenes magatartása miatt minden fe­gyelmi forum hivatalvesztessé Ítélte. Czabán a végső fokú határozat után ujrafelvételi kérelem­mel élt, a mit a vallás és közoktatásügyi minis­ter el is rendelt. A megtartott uj vizsgálat után is a fegyelmi választmány fentarlofta a hivatal vesztésre szóló erkölcsi határozatot. Ezt a hatá­rozatot is megfelebbezte Czabán Sunu. Felebbe- zésére most érkezett le a minister döntése, a mely ezúttal is helybenhagyja a fegyelmi választmány határozatát, fentartja azonban a lehetőséget, hogy Czabán megfelelő magatartás mellett újra fog alkalmaztatni. Hírek. Husvét két napja, mint a műit két eszten­dőben is történt, — ezúttal is csöndes ünnepi hangulatban vonult el fölöttünk. A szombat esti processióban ezúttal is óriási nagy számban vett részt a hívők serege, de a kőrmenet ezúttal saj­nosán nélkülözte az áhítatot fokozó fényt és pom­pát, miután a hatóság, nehogy akik petróleum és gyertyahiány következtében képtelenek voltak ablakaikat kivilágítani, a világításra még képesek mellett szégyenkezni kényszerüljenek, vagy az érzékhiány jogtalan vádjával illettessenek — a processió mentén a kivilágítást ez okból igen he­lyesen, egyszerűen betiltotta. Ugyanez történt különben Gyulán kívül a többi városokban is. Ünnep két napján egyébként a templomok zsúfo­lásig megteltek ájtatos közönséggel. Délután pe­dig sürü tömeg lepte el a főutcai korzót, a nép­kertet és az Erdélyi Sándor-utát, sütkérezve a tavaszi verőfényben. Ünnep másodnapján a déli órákban pünkösdkor is számottevő rendkívül he­ves zivatar száguldott át városunkon. Villámlott, menydörgött, sürü jég hullott, amelyet felhö- szakadásszerü zápor fejezett be, úgy hogy az ut­cákon és a tereken szinte hömpölygött a vizáradat. Az ítélet idő különben egy rövid félóra alatt zaj­lott le, utána kiderült és délután egy órakor felhőtlen égről mosolygott le újra a húsvéti napsugár. Ipolyi — Keller Gynla miniszteri tanácsos. Őfelsége a király Ipolyi Keller Gyula városunk szülöttét, a földmivelésügyi minisztérium nagyvá­radi kirendeltség vezetőjét miniszteri tanácsosi címmel é3 jelleggel tüntette ki. Kinevezés. A pénzügyminister dr. Fekete Jenő törvényszéki jegyzőt a gyulai pénzügyigaz­gatósághoz ideiglenes minőségű adóügyi biztossá nevezte ki. Vele- együtt eddig három biztosi ál­lást töltöttek be a gyulai pénzügyigazgatóságnál. Elhalasztották a 31—45 évesek bevonulását. A honvédelmi miniszter arra való tekintettel, hogy az esős időjárás következtében tavaszi mezőgaz­dasági munkálatok nem voltak elvégezhetők, el­rendelte, hogy az április 16-án bevonulásra köte­lezett korosztályok közül az 1886—1872. szüle­tésű népfelkelésre kötelezettek május lét-én vo­nuljanak be. Ezek szerint holnap, április 16-án csak az 1891—1887. évben született alkalmas­nak talált népfelkelők fognak bevonulni. Hősök kitüntetése. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményteljes magatar­tásuk elismeréséül Benedicty Imre a 308. honvéd gy. ezrednél beosztott 2. honv. gyalogezredbeli őrnagynak és Dinnyés Zzigmond a YII/2 népf gyalogzászlóaljnál beosztott 7. honvéd gy. ezred- beli századosnak a vaskoronarend 3. osztályát a hadidiszitményél és a kardokat; Sándor Imre a VII/2 népf. gy. zlaljnál beoszt, népf.iőhadnagynak, Just Mihály a 2. népf. gy. ezrednél beosztott népf. főhadnagynak, Lininger Ottó 101. gy. ezredbeli századosnak a katonai érdemkereszt 3. osztályát a hadidiszitménnyel és a kardokkal adományozta. E'rendelte, hogy az újólagos legfelső dicsérő elismerés — másodszor — a kardok egyidejű adományozása mellett tudtul adassék az ellenség előtt vitéz magatartásukért : Reisinger József, a VII/2 népf. gy. zlaljnál beosztott, Schiffer Miklós a 2. honv. gy. ezredbeli népf. főhadnagyoknak, Tekula Ferenc az 1/2 népf. gy. zlaljnál beosztott népf. hadnagynak ; a legfelsőbb dicsérő elismerés a kardok egyidejű adományozása mellett tudtul adatott az ellenséggel szemben vitéz magatartása és a háború ideje ajatt kitűnő szolgálataiért Stockhammer Gyula 11. gy. ezredbeli nyug. szá­zadosnak, a Gyulán állomásozó pótzászlóalj köz­szeretetben álló gazdászati tisztjének. A legfelső d csérő elismerés tudtul adatott a háború alatt kitűnő szolgálataiért Berényi Jenő 101. gy. ez­redbeli századosnak. A hadsereg parancsnokság vitéz magatartásukért a 2. oszt. ezüst vitézségi érmet adományozta : Vásadi Imre tart. szakasz­vezetőnek, Kozenkai István népf. szakaszvezető­nek, Deheleán János t. tizedesnek, Löké Gergely, Murár Tivadar népf. tizedeseknek, Botos Ferenc, Dimitrovics János t. őrvezetőknek, Bánszki János, Hursán Pál, Kocsinér József Novák «Ferenc és Pántya Kálmán népfelkelőknek a 2. honvéd gya­logezredben.

Next

/
Thumbnails
Contents