Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-15 / 15. szám
1917. április 15. Békés 3 hivatal és oly arányban, hogy a vármegyének búzát termelő és buzakenyérhez szokott lakossága ma már 75 százalékban kukoricával kevert kenyeret fogyaszt. Ez alapon sürgős felterjesztést javasol, hogy a vármegyének legalább havi 15 waggonnal több liszt bocsáttassák rendelkezésére. Az alispánnak a helyzetet ismertető és tett intézkedéseit bejelentő előadása után a bizottság tagjai egymásután szóltak hozzá az ügyhöz, komoly bírálat sőt elkeseredés hangján sorolva fel a közélelmezési hivatalnak a vármegyével szemben való méltánytalan eljárását és a lisztellátás terén tapasztalt bajokat. Dr. Török Gábor kifejti, hogy a gyűjtőhelyeken, raktáraknál 1000 mázsa számra áll a gabona felhalmozva a szabad ég alatt, s azt nem kellő gondossággal kezelik. Hozzájárul a javaslathoz, a melyben hangsúlyozni kívánja, hogy a bizottság ha nem fejtenek ki nagyobb gondosságot, az ebből szár mázó kárért elhárítja magáról a felelőséget Dr. Ladies László sajnálja, hogy a közélelmezés intézésére nem alakultak a községekben külön szervek Beliczey Géza hozzájárul a javaslathoz csupán azt kívánja, hogy a felhozott okokra is figyelemmel erélyesebb hangon sürgesse a bizottság az orvoslást és a miniszterelnök előtt is tárja fel helyzetet. Az elnöklő alispán, dr. Konrád Ernő s többek hozzászólása után kimondotta a bizottság, hogy az Országos Közélelmezési hivatalhoz intézett felterjesztés mellett a miniszterelnök figyelmét is felhívja a helyzetre és külön felír a gabonakészletek gondatlan kezelése miatt Megyeri Imre békéscsabai árvaszéki ülnököt különböző súlyos visszaélések miatt a fegyelmi választmány még 1914. évben hivatal vesztésre ítélte. A megfelebbezett határozatot csaknem 3 év múlva most bírálta el hadügyminisztérium megsemmisítvén a határozatot azzal, hogy községi alkalmazottról lévén szó, az alispán jogosult az ügyben első fokon ítélkezni A későn megszületett miniszteri döntést a bizottság tudomásul vette és az iratokat átteszi az alispánhoz A törvényhatósági tőállatorvos Bakos József jelentése szerint az állategészségügy múlt havi állása kedvező volt és a ragadós betegségek csak néhány szórványos esettel szerepeltek. A vármegye március havi közegészségügyi állapotáról dr. Zöldy János vm. t. főorvos az alábbiakban számolt be. A közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak és az előző hónapban viszonyítva annyiban jobbak is, hogy. a heveny ragadós bajokban megbetegedettek száma 20-al ne menne, mert az rettenetes igazságtalanság. A földtől, az égtől . . . Hogy le nem szakad . . . Mondja is : —• Egyik embör olyan, mint a másik . . . Feje, nyaka, lába . . . — Csakhogy az egyiké hosszabb, a másiké rövidebb ! — Hát ott a hiba ! Mér nem teremtötte az Isten egyformára! A boltos mosolyog. Savószinü szemei villognak. Négy-öt szál hirtelen szőke bajusza ide- oda viszolog az orra alatt . . . — Látja Mihály gazda, ez már igaz! — No, ugy-e ? ! — Igaz! — biccentget a kis púpos, — mert magam is jobb szeretnék olyan szép szál ember lenni, mint maga... Olyan vállas, egyenes-erős .. . Mihály gazda nézi a kis törpe púpos zsidót Alig ér neki kötésig. Afféle félbe maradt ember Keze, lába, mint a nádszál ... A szeme se szem, a haja sem haj . . aztán a púpjai. Elől is egy, hátul is egy . . . Hát ennek nem is volna bolondság, ha olyan maga fajtájúra nyúlna, szélesedne, testesedne, erősödne . . . A kis púpos vet a szemével Kacsint. — Vagy ha már én ilyen semmi vagyok. . akkor lenne mindenki ilyen . . . Maga is Mihály gazda Éppen ilyen, mint én Szakasztott ilyen. . . Egyformák . . . Mihály gazda megtorpan. — Hogy én olyan ? . . ’. — Ha meghallgatná az a jó ur Isten Miháy gazdát ... Ha most ide figyelt volna a kívánságára . . . Mihály gazda szeretne kézzel lábbal tiltakozni, de restellj, hogy ilyen egyszeribe köpenyeget fordítson, igy hát nincs más mód, a hatvan fillért hirtelen lekoppintja a pultra s úgy kisiet a boltból, mintha kergetnék . . . kevesebb volt. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetően leginkább a légzőszervek hu- rutos és gyuladásos megbetegedései fordultak Leggyakoribb halál ok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: a) difteria 30 megbeteg. 3 halál b) vörheny 38 „ 10 75 c) kanyaró 9 „ — .75 d) hastífusz 15 „ 2 55 e) szamárköhögési „ — 75 f) h. himlő 12 „ — 55 g) bárányhimlő 8 „ — 51 h) kiütéses tifus 15 „ 1 » összesen 128 „ 16 „ (140/0) Amint a kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a vörheny volt uralkodó, amely az összes megbetegedéseknek több mint egynegyedét tette ki. Tetemesen fogyott a difteriások és a hasihagymázosok száma. — A hólyagos himlő szórványosan mutatkozott Szarvason, Mezőberényben, Gyulán a katonák között és újabban Gyulaváriban lépett fel 3 esetben. A kiütéses tífusz Békéscsabán a román hadifoglyok kórházára szorítkozott és március 20-a óta újabb betegedés nem fordult elő.’ Orvosrendőri vizsgálatot végeztek élőn 188, hullán 6 esetben; orvostörvényszékit pedig 11 könnyű és 2 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 12 difteriás egyént, kik közül meggyógyult 11, meghalt 1. A halva szülöttek száma 9 volt, az elvetélteké 7. Blaur Gyula helyettes pénzügyigazgató jelentése szerint a törrényhatóság területén, adózók terhére az 1917 költségvetési év I. negyedére előirásba vett összes állami egyenesadó összege 5200000 K, befizetés a múlt hó végéig 1110764 K, tényleges hátrálék tehát 3089236 K, csupán az elmúlt hóban befizetve 167103 K, a műit év hasonló időszakába befoly 93972 K, ennélfogva a március havi befizetés eredménye a múlt évi március havi befizetés eredményénél 78131 K- val kedvezőbb. Hadmentességi díjban hátrálék összesen 39840 K erre befizettetett 1386 K, tényleges hátrálék 38454 K, Jövedelem adóban befolyt 48910 K A jövedéki ágazatokban elért eredmény a következő. Befizettetett : fogyasztási és ‘italadóban 38920 K, bélyeg és jogilletékben 3 4453 K, dohányjövedékben 39064 K, összesen 446437 korona. Adófizetési halasztás adatott 2 ízben. Müder Sándor kir. tanfelügyelő a márciusban végzett iskola látogatásokról tett jelentést, majd előadésa mellett több tanító előlépési ügyét intézte el a bizottság. A Kutassy Ida békési tani tónő elleni panasz ügyében dr. Török Gábor, dr. Berthóty István és előadó felszólalása után úgy határozott a bizottság, hogy a fegyelmi eljárás elrendelésére kellő okot m m lát fenforogni Horváth Béla a közutak állapotáról, Sárossy Gyula az árvaszékek, dr Konrád Ernő pedig a fogház állapotáról tett jelentést, a melyek tudomásul vétele után az ülés véget ért. Tanügy. A középiskolai tanév vége A vallás és közoktatásügyi minister elrendelte, hogy a középfokú tanintézetekben (főgimnázium, polgári iskola, kereskedelmi iskola, tanító képzők) az oktatás május 26-áig befejezendő. A hadi érettségi tanfolyam 10 hallgatója a hat hetes kurzus letételével tegnap délután tette le az osztályvizsgát, a szóbeli érettségi pedig hétfőn lesz a főgimnáziumban. Államsegély. A kereskedelemügyi miniszter az orosházi községi iparos tanono iskolának az 1916.—17. tanévre 2130 X államsegélyt utalványozott. Czabán Samu nagyszénási állami tanítót kötelesség ellenes magatartása miatt minden fegyelmi forum hivatalvesztessé Ítélte. Czabán a végső fokú határozat után ujrafelvételi kérelemmel élt, a mit a vallás és közoktatásügyi minister el is rendelt. A megtartott uj vizsgálat után is a fegyelmi választmány fentarlofta a hivatal vesztésre szóló erkölcsi határozatot. Ezt a határozatot is megfelebbezte Czabán Sunu. Felebbe- zésére most érkezett le a minister döntése, a mely ezúttal is helybenhagyja a fegyelmi választmány határozatát, fentartja azonban a lehetőséget, hogy Czabán megfelelő magatartás mellett újra fog alkalmaztatni. Hírek. Husvét két napja, mint a műit két esztendőben is történt, — ezúttal is csöndes ünnepi hangulatban vonult el fölöttünk. A szombat esti processióban ezúttal is óriási nagy számban vett részt a hívők serege, de a kőrmenet ezúttal sajnosán nélkülözte az áhítatot fokozó fényt és pompát, miután a hatóság, nehogy akik petróleum és gyertyahiány következtében képtelenek voltak ablakaikat kivilágítani, a világításra még képesek mellett szégyenkezni kényszerüljenek, vagy az érzékhiány jogtalan vádjával illettessenek — a processió mentén a kivilágítást ez okból igen helyesen, egyszerűen betiltotta. Ugyanez történt különben Gyulán kívül a többi városokban is. Ünnep két napján egyébként a templomok zsúfolásig megteltek ájtatos közönséggel. Délután pedig sürü tömeg lepte el a főutcai korzót, a népkertet és az Erdélyi Sándor-utát, sütkérezve a tavaszi verőfényben. Ünnep másodnapján a déli órákban pünkösdkor is számottevő rendkívül heves zivatar száguldott át városunkon. Villámlott, menydörgött, sürü jég hullott, amelyet felhö- szakadásszerü zápor fejezett be, úgy hogy az utcákon és a tereken szinte hömpölygött a vizáradat. Az ítélet idő különben egy rövid félóra alatt zajlott le, utána kiderült és délután egy órakor felhőtlen égről mosolygott le újra a húsvéti napsugár. Ipolyi — Keller Gynla miniszteri tanácsos. Őfelsége a király Ipolyi Keller Gyula városunk szülöttét, a földmivelésügyi minisztérium nagyváradi kirendeltség vezetőjét miniszteri tanácsosi címmel é3 jelleggel tüntette ki. Kinevezés. A pénzügyminister dr. Fekete Jenő törvényszéki jegyzőt a gyulai pénzügyigazgatósághoz ideiglenes minőségű adóügyi biztossá nevezte ki. Vele- együtt eddig három biztosi állást töltöttek be a gyulai pénzügyigazgatóságnál. Elhalasztották a 31—45 évesek bevonulását. A honvédelmi miniszter arra való tekintettel, hogy az esős időjárás következtében tavaszi mezőgazdasági munkálatok nem voltak elvégezhetők, elrendelte, hogy az április 16-án bevonulásra kötelezett korosztályok közül az 1886—1872. születésű népfelkelésre kötelezettek május lét-én vonuljanak be. Ezek szerint holnap, április 16-án csak az 1891—1887. évben született alkalmasnak talált népfelkelők fognak bevonulni. Hősök kitüntetése. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményteljes magatartásuk elismeréséül Benedicty Imre a 308. honvéd gy. ezrednél beosztott 2. honv. gyalogezredbeli őrnagynak és Dinnyés Zzigmond a YII/2 népf gyalogzászlóaljnál beosztott 7. honvéd gy. ezred- beli századosnak a vaskoronarend 3. osztályát a hadidiszitményél és a kardokat; Sándor Imre a VII/2 népf. gy. zlaljnál beoszt, népf.iőhadnagynak, Just Mihály a 2. népf. gy. ezrednél beosztott népf. főhadnagynak, Lininger Ottó 101. gy. ezredbeli századosnak a katonai érdemkereszt 3. osztályát a hadidiszitménnyel és a kardokkal adományozta. E'rendelte, hogy az újólagos legfelső dicsérő elismerés — másodszor — a kardok egyidejű adományozása mellett tudtul adassék az ellenség előtt vitéz magatartásukért : Reisinger József, a VII/2 népf. gy. zlaljnál beosztott, Schiffer Miklós a 2. honv. gy. ezredbeli népf. főhadnagyoknak, Tekula Ferenc az 1/2 népf. gy. zlaljnál beosztott népf. hadnagynak ; a legfelsőbb dicsérő elismerés a kardok egyidejű adományozása mellett tudtul adatott az ellenséggel szemben vitéz magatartása és a háború ideje ajatt kitűnő szolgálataiért Stockhammer Gyula 11. gy. ezredbeli nyug. századosnak, a Gyulán állomásozó pótzászlóalj közszeretetben álló gazdászati tisztjének. A legfelső d csérő elismerés tudtul adatott a háború alatt kitűnő szolgálataiért Berényi Jenő 101. gy. ezredbeli századosnak. A hadsereg parancsnokság vitéz magatartásukért a 2. oszt. ezüst vitézségi érmet adományozta : Vásadi Imre tart. szakaszvezetőnek, Kozenkai István népf. szakaszvezetőnek, Deheleán János t. tizedesnek, Löké Gergely, Murár Tivadar népf. tizedeseknek, Botos Ferenc, Dimitrovics János t. őrvezetőknek, Bánszki János, Hursán Pál, Kocsinér József Novák «Ferenc és Pántya Kálmán népfelkelőknek a 2. honvéd gyalogezredben.