Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-08 / 14. szám

4 Békés 1917. április 8 A Részvénytársnlati Gőzmalom R. T már­cius hó 25-én d. e, 11 órakor Gyula város Város­háza nagytermében tartotta V. évi rendes köz­gyűlését, melyen dr. Jantsovits Emil elnök el­nöklete alatt 84 részvényes 840 részvény kép­viseletében vett részt. A közgyűlés észrevétel nélkül elfogadta az igazgatóság és felügyelő bi­zottság jelentéseit, s a 7198 kor. 39 fillér vesz­teségnek — mely az igazgatóság jelentése szerint az üzemköltségek emelkedése és a forgalmak kü­lönféle korlátozó intézkedések által előállott csök­kenése következtében állott elő — az előző évi nyereségmaradványból leendő leírását határozta el. Ezután az alapszabályok egyes §§-ai melyek a rt. szabad mozgásának akadályai voltak megfele­lően módosíttattak. Csupán egy §-nál, ahol az igazgatóság az ügyvezetés megkönnyítése céljából négy tagú végrehajtó bizottság alakítását javasolta helyezkede't a közgyűlés azon álláspontra, hogy a régi állapotot fentartja. Az alapszaoályok mó­dosítása után Dundler Ferencz és Metz András részvényesek 2 évi időtartamra felügyelöbizott- sági tagokul megválasztattak. A gyulai téglagyár szövetkezet f- hó l-re kitűzött közgyűlését kellő számú tagok hiányában nem tarthatta meg, igy tekintet nélkül a tagok számára f. hó 9-én délelőtt TI órakor tartja az ipartestület helyiségében közgyűlését. Három központi szeszfőzde Rékésmegyében. A szeszadóról szóló 1908. évi XXVIII. törvény­cikk 33. §-a kimondja, hogy gyümölcsből szeszt csak az elkoholmennyiségnek a tényleges termel- vény szerinti megadóztatása, szeszmérő órával való pontos lemérése mellett lehet főzni és a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányo- nyozás (kisüstön főzés) beszüntetendő, mihelyt Ausztriában is hasonló intézkedések lépnek életbe. Miután ez utóbbi feltétel mindeddig be nem kö­vetkezett, a törvény eZen rendelkezésének végre­hajtása azóta függőben maradt. Az 1916. évi XXIV. törvénycikk 2. §-ában a pénzügyminiszter felhatalmazást nyert, hogy az említett rendelke­zéseket akkor is életbe léptethesse, ha Ausztriában egyidejűleg hasonló intézkedések nem lépnek életbe. Eme felhatalmazás alapján a pénzügymi­niszter -még november hóban elrendelte, hogy szilva és egyéb gyümölcspálinka főzésére vidéken- kint központi szeszfőzdék állíttassanak fel, amelyek engedélyezése végett december 31-ig lehetett folyamodni. Ilyenekre engedélyt nyerhetnek váro­sok, községek, gyümölcstermelők által alakított szövetkezetek, pálinka főzéssel eddig is foglalko­zott megbízható magáncégek, ahol pedig vállal­kozó nem akad, maga a kincstár létesít központi szeszfőzdét. Békésvármegye egész területére ké­relmezett központi szeszfőzdék felállítása tárgyá­ban most érkezett le a pénzügyminiszter döntése. A folyamodványok közül harmat kedvezően inté­zett el, egyet pedig, a debreceni általános forgalmi bankot, — mely az egész megye területét akarta elnyerni — elutasította. Engedélyt nyertek az 1917/18. termelési időszaktól, vagyis 1917. szept. 1-töl öt évre, szilva, szőlő törköly és borseprő feldolgozására: 1. Weisz Mór és Társa gyulai cég, Gyulán felállítandó központi szeszfőzdére. Körletéhez tartoznak Gyula városán kívül a gyulai, békési, békéscsabai, orosházi és gyomai já­rások összes községei, valamint ezen községei, továbbá ezen községekhez tartozó tanyák és puszták. 2. A szarvasi központi szeszfőző szövet­kezet a járási székhelyen felállítandó szeszfőzdének körletéhez tartoznak a járás összes községei. 3. A szeghalmi központi szeszfőző szövetkezet, szin­tén a járás székhelyén felállítandó központi szesz­főzdére. Körletéhez tartozik a járás egész területe. Utóbbi két szövetkezet a termelőkből ezután fog megalakulni és tartozik cégét junius 1-ig beje­gyeztetni. Mindhárom vállalkozó köteles körleté­ben a pálinkafőzésre alkalmas gyümölcsöt és cefrét a pénzügyminiszter által évenkint megállapított éjben megvásárolni, de jogukban van a terme­lőknek is abból bármily mennyiséget a központi szeszfőzdében kifőzetni. A mostani, községi keze­lésben levő kisüstök szeptember I-vel teljesen megszűnnek a vármegye egész területén. Felemelték a cukor árát. A hivatalos lap vasárnapi számában rendeletet tett közé a cukor uj áráról, amely aznap már életbe lépett. Az ár­emelést a cukorrépa maximális árának előzetesen történt felemelése tette szükségessé. A rendelet a cukor fuvardiját is magában foglaló legmaga­sabb árát Gyula városára nézve teljes kocsirako- niáuyban nagysüvegre százkilogrammonként 140 ,°r,°“a50 alapárban állapítja meg, mely ár 1918. január 1-én és 1918. március 1-én 100 ki­logrammonként 1—1 koronával emelkedik. A ren­delet különben azt jelenti a fogyasztók szempont jából, hogy a süvegcukor kilogrammonként 26 fillérrel, a kristálycukor 18 fillérrel drágább lett Az uj árjegyzéket a rendőrfőkapitány a napokban teszi közé. Az alföldi első gazdasági vasút igazgató- sági Ülése. Március hó 31-én tartotta Aradon igazgatósági ülését az Aev. Az igazgatóság beha­tóan foglalkozott a szanálással kapcsolatos épít­kezések ügyével, a rendkívül nagy anyagdrágaság folytán mérsékelten felemelte a vasút személy­tarifáját, hogy a szükséges fogyasztási cikkek ár­drágulását némileg fedezni képes legyen és rész­letesen foglalkozott az igazgatóság a vasút ter­jeszkedésének jövendőbeli programjával. Tervbe vették, hogy a háború után kiépítik a Géza meg­állóhely — orosházi vonalrészt, mely Kovácsháza vidékét közvetlen összeköttetésbe hozná Orosházá­val ; a Tótkomlós Hódmezővásárhely Tiszakikötöi vonalat, mely Békésvármegye terményeinek a viziut közvetlen megközelítését biztosítaná ; a Csaba—dobozi, a csaba nagygerendási és a vésztő— kertmegi vonalakat, melyek közgazdasági jelentő­sége szintén nem kicsinyelhető. "Békéscsaba köz­ség belterületén a hálózat kiterjesztését szintén tervbe vették, hogy az e részben megnyilvánuló nagy forgalomnak és igényeknek a kisvasút tel­jesen eleget tehessen. A nagyszabású terjeszkedés megvalósítása teljesen csak a háború után lesz lehetséges, miután ez idő szerint sem a szükséges síneket, sem a forgalmi eszközöket beszerezni nem lehet. Minden megtörténik azonban a terjeszkedés lehetőségének előkészítésére, hogy a normális vi­szonyok beálltával az érdekeltségekkel a tárgya­lások azonnal felvehetők legyenek. Az Első magyar általános biztosító társa­ság most tartotta évi rendes közgyűlését Cseko- tlics Endre gróf titkos tanácsos elnöklésével. Napirend előtt Bersevicsy Albert meleg szavakban emlékezett meg Hajós Józseg igazgatósági tag vá­ratlanul elkövetkezett haláláról. Az 1916. üzletév­ről szóló zárószámadásokat Ürmody Vilmos fő­rend, vezérigazgató terjesztette elő. Az igazgató­ság jelentése kiemeli, hogy noha a háború a biztosítási üzlet extenziv terjesztésének nem ked-_ vez, az ország és a társaság kitartó benső gaz­dasági erejénél fogva az immár harmadik hábo­rús üzletév nyeresége meg haladja az előző éveiket. A tüzbiztositási üzlet jó eredményt hozott. Vi­szont a jégbiztositási üzlet, bár dijbevételemelkedés ebben is volt, a tetemes jégkárok következtében veszteséggel járt. A betörésbiztositási üzlet is ki­elégítő nyereséget hozott. Az életbiztosítási üzlet a háború hátrányos hatását a halálozási károk fokozodó szaporodásában szembetűnően megérezte, ellenben az uj életbiztosítások szerzésére irányult munka már több sikerrel járt, mint az előző há­borús évben. A hadikölcsön-jegyzés immár kö­zel 100 millió K át tesz ki. Az igazgatóság a társaság félszázados fennállása emlékezetére tett közcélú alapítványa kamataiból ötvenezer koronát a »Pro Transsylvania« egyesületnek, tízezer K-át pedig a »Dolgozó Nők Otthona« részére javasol kiadni. Végül az igazgatóság az összesen 7.157,087 korona évi nyereségre vonatkozóan indítványozza, hogy abból az alapszabályszerü levonások és tar­tartalékolások után 3.200,000 K, minden egész részvényre 800 K osztalékot számítva, a részvé­nyesek osztalékára fordittasék a még fenmaradó I. 439,077 K pedig a külön tartalékot és 250,000 K a tisztviselők nyugdíjalapját gyarapítsa. A köz­gyűlés az összes számadásokat, mérlegeket és ja-' vasiatokat elfogadta. Az Első Magyar Általános Biztositó Társaság 1916 évi zárszamláján: I. a tüzbiztositási kiadások 22.503,604 K összegével szemben tüzbiztosi bevétek összege 25,552,805 K ; II. a jégbiztositási kiadásoké 5 537,725 K, a be­vételeké 5.261,388 K; III. a betörés elleni biz­tosítás címén a kiadások összege 718,762 K, a bevételeké ellenben 841, 493 K; végül IV. egyéb bevételek (beváltott szelvények, kamatok, árfo­lyamnyereség idegen pénznemek után és házbér­jövedelmek) címén még 2.838,132 koronát mu­tatnak ki, úgy hogy e zárószámla végső összege 32.237,297 K-át tesz ki. Az életbiztosítási osz­tály külön zárószámláján, melynek végső összege 227.330,897 K, az évi nyereség 1.532,272 K. A két zárószámlán kimutatott évi nyereségek egye- sittetvén, a társaság 1916. évi tiszta nyeresége összesen 7.157,087 korona. i6h 1—1 Uj gazdasági vasul. A Haraszti Sándor bir­tokos által Békésföldvár állomástól Kamut illetve Szentmiklós pusztákig tervezett keskenynyomtávu gazdasági motoros vasút közigazgatási bejárását folyó hó 3-án tartották meg Békésföldvári állo­máson A bejáratot Szikszay Gerő miniszteri műszaki tanácsos vezette és részt vettek azon Békésvármegye képviseletében dr. Berthóty Ist­ván főjegyző és Horváth Béla műszaki tanácsos, az államvasutak, Békés község képviselői és több érdekelt A bejáráson a felmerült kívánsá­gok és észrevételek apróbb tudósításokkal nyom­ban elintéztetvén a bizottság vezetője a vasút építésére az ideiglenes engedélyt nyomban meg adta. A vetőmag feleslegek lefoglalása. Az orsz közélelmezési hivatal elnöke körrendeletileg hívta fel a hatóságokat, hogy a rekvirálás során vető­mag céljaira a gazdáknál visszahagyott gabona- készletekből a vetésnél fel nem használt és igy feleslegessé vált mennyiségeket közélelmezési célokra helyezzék zár alá Ezen rendelkezés szerint tehát ily felesleges vetőmag készleteket a tulajdonosok saját céljaikra fel nem használ­hatják és el nem idegenithetik, hanem kötelesek’ azokat bejelenteni és közélelmezési célokra átengedik. Védekezés a knkoricauioly ellen. Kukorica moly termelőinknek nagy hátrányára van az úgy­nevezett kukoricamolynak mindig nagyobb mérvű elterjedése. A moly tanyája tudvalevőleg főleg a kukoricaszárban, később pedig a fejlődő csut­kában végzi pusztítását és ez attól a kukorica szárban, később pedig a fejlődő csutkában végzi pusztítását és ez által a kukorica kifejlődését hát­ráltatja és a termést igen csökkenti. A földmive- lésügyi miniszter rendeletére a m. kir. állami ro­vartani állomás a vármegye különböző részeiből felküldött kukorica vámmintákat megvizsgálván, ezokat mindenütt kukorica molylyal fertőzöttnek találta. Ez okból a minister! utasítás végrehajtá­sával a vármegye alispánja rendelte a moly elleni kötelező védekezés tekintetében szükséges intéz­kedéseket. A védekezésnek pedig egyedüli ered­ményre vezető módja, hogy a kukoricaszárat, csut­kát és tücsköt a benne rejtőző bábokkal együtt megsemmisítjük, mig mielőtt abból a molypótlék kikelnének és rajokban az uj növényzetet ellep­nék. A rendelet szerint mindenki köteles a birto­kában levő szárat, csutkát stb. április végéig fel­használni vagy megsemmisíteni, aki a rendeletnek nem tesz eleget, azt súlyosan büntetik. A háború leginkább megmutatta moly fontos termékünk a kukorica és igy hisszük, hogy gazdáink a jövő évi termés biztosítására szolgáló rendelkezést min­den kényszerítő rendszabály nélkül végre is fogják hajtani. Az önkénles fémbcszolgáltatás végső határ­idejét, a honvédelemügyi miniszter értesülésünk szerint április 30-ban állapította meg. Ezen utolsó határidő tartama alatt bizonyára minden késedel­mest) beszolgáltatja heverő fémkészleteit, amelyekre a hadseregnek most már nagyobb és sürgősebb szüksége van, mint bárkinek. Még mielőtt a bün­tető rendelkezések életbe lépnek, készpénzben és rögtön beváltják a fémeket a hivatalos fémbevál- tók a hatóságilag megállapított árakon. Irodalom. A Festi Hírlap, a magyar demokrácia ked­velt lapja, a szavazati jog kiterjesztésének buzgó agitátora, a folyó és első negyedének letelte al­kalmából előfizetésre hívja fel az olvasóközönséget. A Pesti Hírlap a papirhiány okozta terjedelem­beli korlátozás mellett is a legváltozatosabb tar­talmú napilap, melynek előfizetői különféle ked­vezményekben ys részesülnek az év folyamán. A Divatszalont, Érdekes Újságot és Képes Újságot kedvezményes áron rendelhetik meg és ajándékul kapják minden évben a Pesti Hírlap Naptárát. A Pesti Hírlap tartalmassága és közleményeinek el- sőréndüsége mellett szól az a körülmény is, hogy most egyszerre közöl három eredeti regényt : Gár­donyi Gésától, Szomaházi Istvántól és Lux Ter- kától. Erre bizony nincs példa a magyar hírlap­irodalomban. Az uj előfizetők megkapják a regé­nyek eddig megjelent folytatásait. A Pesti Hírlap előfizetési ára egy hóra K 3.30, ápr.—júniusi ne­gyedére 9.50, félévre 19.—, egész évre K 38.—. Az Érdekes Újsággal együtt ’/4 évre K 14.50, a Képes Újsággal együtt V4 évre K 13.—, a Di­vatszalonnal együtt V4 évre K 13.—. Az Érdekes Újság az uj évnegyed küszö­bén büszkén mutathat rá arra a nagy népszerű­ségre, mely a magyar közönség soraiban körül­veszi. Ez a népszerűség jogosult, mert az Érdekes Újság a legfürgébben számol be a legmüvészibb és legérdekesebb képekben a világ eseményeiről. Hü tükre a nagy háborúnak, de emellett nincs olyan feljegyezni való esemény, melyet képben meg ne örökítene. Művészi kiállítása mind dísze­sebb és tökéletesebb. Színes mélynyomása képei, melyeket a nyomdaipar szenzációjaként mosta­nában bevezetett, ünnepi számaiban már állan­dósultak és húsvéti, aztán pünkösdi számait is

Next

/
Thumbnails
Contents