Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-01 / 13. szám

1917. április 1.

Békés

a

alispánnak, Sárosy Gyula árvaszéki elnöknek, dr. Zöldy Géza tiszti főügyésznek és Lukács Endre főszolgabirónak ügyében hozatott, de általa érdekelve vannak az összes állami és közigazgatási tisztviselők is.

Gyula város és a gör. kel. szentszék vitája

Érdekes vita folyik Gyula város és az aradi gör keleti szentszék között egy végrehajtási ügyből kifolyólag, amelynek előzményei már évekre nyúlnak vissza. A kisjenői gör. kel. esperes, amelyhez a gyulai egyház is tartozik, évek előtt megkereste Gyula város tanácsát, hogy 12 gyulai hive ellen, egyházmegyei adóhátralék miatt végrehajtást vezessen. Az éidekeltek a végrehajtás ellen tiltakoztak, arra hivatkozván, hogy a kivetés ellen feleb- beztek és igy az nem emelkedett jogerőre ; sőt egyikük, Gubás Todor Írásbeli előterjesztéssel élt. Az esperes közölte a várossal, hogy a kivetés ellen hozzá felebbezés nem érkezett, tehát az jogerős és a város a kért jogsegélyt' meg nem tagadhatja. Gubás erre újabb előterjesztést nyújtott be, melyhez csatolta a helybeli lelkész elismer- vényét a felebbezés átvételéről, minek alapján a városi tanács a végrehajtási kérelmet elutasította, mert kielégítési végrehajtást c-ak jogerős követelésre lehet vezetni. Öt hónap eltelte után az aradi szentszék átirt a városhoz, hogy az elutasító határozatot a kisjenői esperes a püspökség utasítására nem fellebbezte meg, mert olybá tűnne fel a dolog, mintha az egyház függne a polgári hatóságtól, holott előbbinek teljes automoniája van és utal arra, hogy hasonló hátralékok behajtása körül sehol sem tagadták meg a jogsegélyt. A városi tanács ezt az átiratot felebbezésnek tekintve elutasította, egyben tiltakozott ama felfogás ellen, hogy a közigazgatási hatóság az egyházi törvények és nem országos törvények alapján volna köteles végrehajtást vezetni. Ezt a határozatot most már a szentszék az alispánhoz megfelebbezte. A vármegye alispánja azon indokolással, hogy a szentszéknek a városhoz intézett átirata nem tekinthető felebbezésnek, hanem ugyanazon ügy újabb megindításának, feloldotta a tanács elutasító határozatát s utasította, hogy szerezze be az adó kivetésére vonatkozó egyházmegyei határozatot, melyből kitűnik, hogy a kivetés jogerős-e vagy sem ? A hiteles másolatban beszerzett határozat a napokban érkezett meg a városhoz s kitűnik belőle, hogy az nem is egyházmegyei adó, hanem az intelligensebb egyénekre kivetett fejenkénti adakozás, amely román kulturális és nemzetiségi célokat szolgál. Az iratból egyáltalán nem tűnik ki, hogy a kivetés jogerős-e, de meg azon indokból is, hogy az adakozás fogalma magában foglalja az adakozás iránti hajlandóságot is, amit

intézte, másirányu elfoglaltsága miatt elnöknői állásáról lemondott. Ugyanezen indokolással dr. Lovich Ödön is megvált az alelnöki tisztétől. A gondnoki jelentés részletesen feltárja a ruhatár és élelmiszer raktár készleteit és az elhasznált anyagok mennyiségét. Ruhatári beszerzésekre a múlt évben 2717 kor. 06 fillért költöttek. Az ágy- nemüek a sok használat folytán igen gyenge állapotban vannak. A kórház elköltött húsra 102.239 kor., kenyérre 25 454 kor., fűszerekre 19.890 kor., tej és vajra 15.491 kor., konyhai bevásárlásokra 18 330 kor, vegyesekre 6580 kor, fűtés, világításra 9597 kor, orvosi műszerekre, kötszerekre 7480 kor, Írószer, nyomtatványokra- 572 kor., személyzet fizetésére 15 774 koronát.

Schmidt Iván pénztárnok a pénzkezelésről és az egyesület vagyonáról számolt be. Bevétel volt 313 049 kor. 32 fillér, kiadás 259 295 kor. 83 fillér, maradvány 53.753 kor. 49 fillér. Az egyesület vagyona 75 950 kor. 37 fillér, melyből az 1916. évre eső-vagyonszaporulat 47.911 kor. 67 fillér. A számvizsgáló bizottság jelentése és a költségvetés megállapítása után a tisztujitás következett.- Elnökké újból egyhangúlag dr. Lin- denberger János választatott meg. Társelnökké a közgyűlés ragaszkodásának és bizalmának nyilvánítása, valamint ama érdemek elismeréséül, amelyeket a lemondott elnöknő a kisegitő-kórház vezetésében szerzett, osztatlan egyértelműséggel ismét dr. Lovich Ödönnét, az alelnöki tisztségekre Ambrus Sándornét és dr. Lovich Ödönt, főorvosul dr. Zöldy Jánost, titkárul Mérey Gyulát, pénztárnokká Schmidt Ivánt, gondnokká Schreiber Ottót, jegyzővé dr. Komád Ernőt, számvizsgálókká Weisz Mór, Kiinzl Ernő, Kliment Ferenc, dr. Stojanovics Szilárd és Wertheim Béla választattak meg. Ezenkívül megválasztatott 24 női és 24 férfi választmányi tag, nagyrészben a régiek,

az emberekre erőszakkal rákényszeríteni nem lehet, a végrehajtás foganatositásat 'a tanács ismét megtagadta.

A vöröskereszt tudakozó iroda működése az 1916. évben. A gyulai vöröskereszt egylet tudakozó irodája Lindl Etelka vezetésével a múlt ‘ évben is nagy ambícióval végezte áldásos hazafias működését. Végzett munkájáról a következő kimutatás nyújt képet. Harctéren levő katonák iránt érdeklődés 856 esetben történt, válasz jött 503 esetben ; azok közül 42 egészségesen szolgálja hazáját, 56 sebesülten és betegen kórházba került, 168 fogságban van, 84 eltűnt, esetleg fogságba kerültek, 98 a kikről nem tudnak, vagy nincs biztos adat, 55 hősi halált halt, a többi iránt a kutatás folyamatban van. Pénz küldetett Oroszországba a foglyoknak 4325 kor. 87 fillér, Olaszországba 1233 kor. 41 filler összesen 5559 korona 28 fillér, Ezen összegből megkaptak ezideig 2153 kor. 30 fillér, 22 esetben Orosz és Olaszországból érkeztek nyugták a pénzről, a címzetteknek aláírásaival. Csomag küldetett Oroszországba 41, Olaszországba 27, Franciaországba 5, összesen 73. Ebből ezideig megkaptak 30-at. Orosz fogságban meghalt 4 katona.

A képviselőtestület, április hó 4-én, szerdán délután 3 órakor rendes közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal : Az 1917. évi közpénztári, közmuukapénztári, Erzsébet-ápolda, benedeki és tiszti nyugdíjpénztár költségvetése. Városi nyugdij- szabályrendelet módosítása. Husvizsgálati szabály- rendelet módosítása. Wárlám Zoltán m. kir. adótiszt jelentése a városi adóhivatalnál végzett munka teljesítéséről. A benedeki legelő bérbeadásáról felvett árverési jegyzőkönyv előterjesztése. A könyvkötői munkák, nyomtatványok és irodai szerek, cselédségi ruhák és csizmák biztosítása tárgyában felvett árverési jegyzőkönyvek bemutatása. A tüzelőanyag biztosítása tárgyában való előterjesztés A halászati jog baszonbérbeadása tárgyában felvett árverési jegyzőkönyv bemutatása. Bránya Mihály napidijas írnok kérelme pótdijazás megállapítása iránt. özv. Ottlakán Istvánná kérelme nyugdíj megállapítás és folyósítás iránt. Időközben érkezett ügyek és önálló indítványok, melyek a közgyűlés megtartását legalább 24 órával előbb a város polgármesterénél írásban benyujtattak.

Kinevezés. A pénzügyminiszter Popovics István végzett joghallgatót, Popovics Elek békési gör. kel. lelkész fiát a zombori pénzügyigazgatósághoz adóügyi biztossá nevezte ki.

Hősök kitüntetése. A király az ellenséggel szemben vitéz magatartása elismeréséül Huszka Imre, a 308. honv. gy.-ezrednél beosztott 2, honv. gy.-ezredbeli hadnagynak a hadidiszitményes 3. oszt. katonai érdemkeresztet és a kardokat adományozta. Elrendelte, hogy a legfelsőbb dicsérő elismerés a kardokkal tudtul adassák vitéz magatartásáért Kovács Tamás az 5. népf. gy.-ezrednél beosztott 2. honv. gy.-ezredbeli tart. hadnagynak. A király az ellenséggel szemben kitűnő szolgálatai elismeréséül Meszlényi Emil tart. hadnagynak a 2. népf. parancsnokságnál a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi éremszalagján, Ziverencz Gyula őrmesternek a 2. honv. gy.-ezredben a koronás ezüst éidemkeresztet a vitézségi éremszalagján, továbbá különleges alkalmazásban teljesített különösen kötelességhü szolgálatai és egy árvíz alkalmával négy személy megmentésénél tanúsított önfeláldozó közreműködésük elismeréséül Csíki István, Lázi Mihály, Hályó Mihály és Wíchnyanski András népfölkelőkuek a 2. népf. parancsnokság nyilvántartásában az ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta.

Házasság. Polata Ferenc folyó hó 27-én tartotta esküvőjét, a gyulai rom. kath. templomban özv. Bogyó Györgyné leányával, Bogyó Margitkával.

Kabaré az Erkel színkörben. Egy műkedvelő csoport, amelynek túlnyomó része á női kereskedelmi szaktanfolyam növendékei és a főgimnázium VII. osztályos diákjai közül került ki, Szegedi Zsuzsika főrendező vezetésével április 8-án, husvét vasárnapján az Erkel Ferenc színkörben jótékonycélu kabaré-előadást rendez. A gazdag műsoron két egy felvonásos színdarab, négy monológ, élőkép, énekszám, szavalatok, melodráma és karének szerepelnek. A teljes bevételt Gyülaváros rokkant alapjának gyarapítására fordítják a hazafias rendezők, miért is a közönség szives pártfogásába ajánljuk nemes törekvésük sikerének előmozdítását. Az előadás két részletből fog állani. Az első előadás délután fél 3-tól 5-ig, a második pedig 6 órától 8 óráig tart. Jegyek előre válthatók Dobay János könyvkereskedésében.

Áthelyezés- A gyulai kir. törvényszék elnöke Krizsán Dávid békéscsabai járásbirósági hivatal- szogát saját kérelmére a gyulai kir. törvényszékhez áthelyezte.

Az elszaporodott patkányok miatt felhangzott panaszok következtében, — mint közöltük, — Tanczik Lajos rendőrfőkapitány megkeresést intézett több vidéki városhoz, hogy vau-e náluk a patkányirtásra nézve valamelyes eljárás bevezetve? Mindenünnen nemleges válasz érkezett. Egyedül Szeged városa közli, hogy ott egy Szabadi Lipót nevű vállalkozó van, aki férgek irtásával foglalkozik. A főkapitány érintkezésbe lép nevezettel akit Gyulára hiv s ha az hajlandó a munkára vállalkozni, közhírré tétel utján alkalmat fog nyújtani a lakosságnak, hogy vele megállapodást létesítsenek.

Zeneesiély a Komlóban Ma, elsejétől kezdve, minden vasárnap este 8 órai kezdettel a Komló közkedvelt zeneestélyei felújíttatnak.

Tilos a pirostojás. A közeledő húsvéti ünnepek alkalmából a tojás kímélése végett a kormány ismét eltiltotta rendeletileg a tyúktojás és általában a baromfitojás festését és ily módon felesleges pazarlását. A tilalom megszegése kihágást képez.

Rziha alezredes a város közbiztonságáértHírt adtunk azokról a vakmerő betörésekről, amelyeket egy bizonyára szervezett betörőbanda követ el már hetek óta, felhasználva a csökkentett világítás és korai záróra következtében az utcákra boruló sötétséget és az utcák elcsöndese- dését. A megcsappant legénységi létszám miatt a rendőrség képtelen a közbiztonságra fokozottabb éberséggel ügyelni, miért is Tanczik Lajos rendőr- főkapitány előterjesztést tett a katonai rendőrség szervezése iránt a hadtestparancsnok-ágnak. Egyidejűleg átirt a helybeli katonai állomásparancsnoksághoz, felkérvén azt, hogy a rendőrséget a közrend fentartására irányuló működésében támogatni szíveskedjék. Az utóbbi megkeresésnek nyomban meg is lett a kívánt, örvendetes foganatja. Rziha Alajos alezredes, állomásparancsnok a tőle megszokott, elismerésre méltó előzékenységgel messzemenő intézkedéseket tett a rendőrség beható támogatására, amiről átiratban értesítette a rendőrfőkapitányt. A rendszabályok végrehajtása már is azt az örvendetes eredményt mutatja, hogy az egész héten át nem fordult elő újabb betörés a város területén. Az alezredes intézkedése szerint az összes katonáknak este 8 órától a kaszárnyákban, illetőleg a kórházakban kell lenuiök és csakis teljesen megbízható és igazolvánnyal ellátott katonai személyek járhatnak ezen időn túl az utcákon. Este 5-től 8 óráig a város belsejéből kivezető utcákat őrök zárják el. Ezen felül éjszakai járőr szolgálatra 30 katonát bocsátott a rendőrfőkapitány rendelkezésére, akik altisztjeik vezetésével virradatig cirkálnak mindenfelé és a katonaság minden tagját egyébként is utasította, hogy a rendőrségi közegeket minden alkalommal a legnagyobb támogatásban részesítsék. Hogy a kaszárnya falain senki át ne mászhasson, az udvarokon őrök lesznek felállítva. Ezektől az intézkedésektől az állomásparaucsnok kedvező eredményt vár s egyben 100 korona jutalmat tűzött ki a 16-ról 17-re virradó éjjel elkövetett tömeges betörések nyomravezetőjének. Erre vonatkozólag a katonaság által folytatott nyomozás megállapítása szerint a betörők a környékből való és polgári ruhában öltözött egyének lehettek, de ninc3 kizárva, hogy tótul beszélő orosz hadifoglyok voltak Ama általunk is aposztrofált körülményre vonatkozólag, miszerint érthetetlen, hogy a Scheibert Andrásné üzletének nagy zajjal történt felfeszitését a szemközti huszárlaktanya kapuőre miért nem hallotta, az átirat megemlíti, hogy a laktanya kapuja előtt az utcán őrök nem szoktak állani. Az alezredes gyors, erélyes és egyúttal páratlan előzékenységének újabb bizonyítékáról tanúskodó intézkedései nemcsak a hatóságot, hanem a polgárságot is őszinte hálára kötelezik s szeretjük hinni, hogy a kölcsönös bizalom eme ismételt megnyilatkozása gyümölcsöző lesz a város közbiztonsága és a polgári társadalom és katonaság együttműködésének megszilárdulása érdekében.

Halálozás, özv. Gro'h Mátyásné Ludvig Erzsébet, városunk régi tisztes polgárnője március 26-án, életének 76-ik, özvegységének 9-ik évében hosszas betegség után meghalt. A megboldogult derék matróna ravatalát három gyermeke, unokái, kiterjedt rokonság fájó szivvel állták körül. Végtisztessége péntek délután volt, a róm. kath. egyház szertartása szerint, nagy részvéttel, a Szent József temetőben. Béke hamvaira

3Iál'CÍUS Utolsó hete ha nem is volt eszményinek mondható, időjárási szempontból sokkal jobban kielégítette a hozzáfüződő hivánalmakat, mint előző hetei cselekedték. A hét két első napja most is esős volt ugyan, de Kedd óta szerencsére nem volt csapadék és az állandó szél mellett igen sokat szikkadt, úgy hogy a hátas földeken az árpa