Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-01 / 13. szám

2 Kékes 1917. április 1. kerülnek a vármegyék, amelyek ezt a kérdést is bizonyára azzal a készséggel fogják fel­karolni, a mely a nemzeti életnek ezeket a tűzhelyeit mindenkor jellemezte, mikor a nemzet jövőjére hatással biró ügyekben kel­lett állást foglaluiok. . Hírek. Virágvasárnap. A kereszténység a mai na­pon üli emlékét annak, hogy a Megváltó ünnepi bevonulását tartotta Jeruzsálemben. A hívek óriási serege üdvözölte ezen- a napon az Istenembert és' pálmaágakat, virágokat szórva útjába, hangos örömkiáltások, harsonarivalgások és hozsannák közt kisérte be a városba. A bibliai idők eme szingaz- dag jelenetét örökíti meg a mai virágvasárnap emléke. Ezzel a nappal veszi kezdetét a nagyhét, a Megváltó kínszenvedéseinek, kálvária utjának jelképezője. A nagyböjt ez utolsó hete a bünbá- natnak, emberi gyarlóságaink megismerésének van szentelve, hogy minden hivő teljes lelki megtisz­tulással várhassa a szombat esti feltámadást, ami­kor is a szokott fény és ünnepélyesség közt meg­tartandó körmene.teken az egész világ katholikus híveinek leikéből száll ég felé a hálaadó örömének : »Feltámadt Krisztus e napon ! Alleluja !« A nagylieli szertartások sorrendje a róm. kath. Anyatemplomban a köverkező : Virágva­sárnapon : 8 órakor csendes mise, 10 órakor pál­maszentelés, körmenet, azutáa ünnepélyes mise, mely alatt a passiót éneklik. Délután 3 órakor Szent kereszt úti ájtatosság. Szerdán délután 3 órakor gyászvecsernye, mely alatt Jeremiás pró­féta siralmai énekeltetnek. Nagy csütörtökön reggel a szertartások 9 órakor kezdődnek passió, az oltári Szentség a szent sírba helyeztetik. Délután 3 órakor gyászvecsernye, 6 órakor szentség, szent beszéd, betétei. Nagyszombaton reggel fél 7 órakor szent­ség kitétel a szentsirhoz, 7 órakor pedig tűz és a húsvéti gyertya szentelése. A próféciák után a keresztkut szentelése s a mindenszentek litániája, ezek végzetével ünnepélyes mise, mely alatt Gló- ria éneklésére az orgona, harangok és csengettyűk újra megszólalnak. Este 7 órakor feltámadási körmenet. Husvét vasárnapján reggel 8 órakor csendes mise, 10 órakor ünnepélyes mise, utána szentbeszéd, amelynek végével ismét csendes tény harmoniásan simul a 100°/o-os háborús emelkedések megszokott, de ebben az esetben nem kifogásolható rendszeréhez. A betegek kö­zül meggyógyult 1393, tehát 790/o, javult 213, meghalt 7, vagyis 0.39%, ami igen csekélynek mondható. Betegeink jelentékeny részét, majd­nem */3-át harctéri sebesültek adták, akiknek egy részét közvetlenül a harctérről kaptuk, na­gyobb részét a békéscsabai cs. és kir tartalék­kórházból Megnyugvással állapíthatom meg, hogy a harctérről hozzánk jutott sebesültek nem olyan ' gondozatlanul érkeztek meg, mint ez a múlt évben tapasztalható volt, ami örvendetesen a harctéri egészségügyi ellátás rendezettebb vol­tára utal. Jóleső érzéssel állapíthatom meg azt is, hogy betegállományunknak feltűnő emelkedése nem épen a harctéri betegek nagyobb arányára mutat, hanem annak a megerősödött bizalom­nak, az egyaránt megnyilatkozó jóakaratu meg­elégedésnek is külső jelei, amikkel felettes ka­tonai egészségügyi hatóságaink kórházunk mű­ködését kisérték. Az elismerésnek még fokozot­tabb mértékét kell meglátnunk azokban a szép kitüntetésekben, amelyekben egyesületünk nagy­érdemű elnöknőjét, dr. Lovich Ödönné úrasszonyt, valamint dr. Berényi Árminné. ifj. Novák Ka- millné úrnőket,, egyesületünk fáradhatatlan tevé­kenységű tagjait, a legmagasabb helyről része­sítették, kitüntetvén őket a háborús egészség körül szerzett kiváló érdemeikért a vöröskereszt hadi ékitményes másod osztályú díszjelvényével. Megérdemelt kitüntetésben részesültek még özv. Brenner Jaroszlávné, Papp Endréné úrasszonyok, Lindt Etelka és Diószegi Erzsi úrnők. Csak a vérzivataros idők komorsága teheti elfogadhatóvá azt a szépséghibát, hogy büszkeségeinkkel szem­ben mellőznünk kellett őszintén érzett benső örömünknek, hódolatunknak ünnepélyes külső formában való megnyilatkozását. Úgy érzem, hogy nem volna teljes a be­számolóm, ha kórházunk gazdasági életéből is nem nyújtanék egy kis kostolót. Állandóan küz­mise olvastatik. Délután 3 órakor vecsernye. Husvét hétfőn reggel 8 órakor csendes mise, 10 órakor ünnepélyes mise, utána szentbeszéd, dél­után 3 órakor vecsernye. özv. gróf Almásy Kíiimánné nyolcvan éves. Kétegyházán március 27-én szűk családi körben bensőséges szép ünnepnap volt. özv. gróf Almásy Kálmánná Wenckheim Mária grófnő e napon töltötte be a zsoltáros költőkirály által csak Isten kivételes választottjainak juttatni mondott nyolc­vanadik életesztendejét. A kegyelmes asszony a magyar aristokrácia legfenkóltebb szellemű, nagy szivjóságu s legelőkelőbb matrónái között első helyen áll, tisztelet és hódolattól övezve. A ne­mes grófnő, áldott emlékű néhai gróf Wenckheim József, a gyulai uradalom és ősi kastély volt tulajdonosának egyetlen leánya, városunkban szü­letett s városunk iránti szeretetét jótékonysági, kulturális s közgazdasági téren mindenkor meg­nyilatkoztatta. Szociális, nemes érzületének nagy időkön át maradandó s tündöklőén fényes bi­zonyítéka, hogy mintegy 2000 holdnyi gyulai remetei birtokát, százezrekre rugó nagyobb vétel­árról való lemondással, a földhözragadt szegény- sorsú zselléreknek adta el és eme tényével olyan példát statuált a parcellázások krónikájában, amely közgazdasági altruistikus téren az egész országban eddigelé páratlanul áll és mint ilyen van megörökítve a hivatalos és társadalmi körök­ben egyaránt. A nemes gófnőt éltében örömök mellett igen sok érzékeny fájdalmas csapás súj­totta. Ríjta is bebizonyul Tompa Mihály „Em­léksorok egy szép hölgyhöz“ cimü csodaszép köl­teményének megállapítása: „A sors nehéz mél­tatlan szenvedést csak a magas, nemes lelkeknek ad.“ Az élet nyújtotta örömökön kivül, a sok bánatot és fájdalmat magas, nemes lélekkel vi­selte el. Az emlékezetes, szép évforduló alkal­mából lelkünk mélyéből kívánjuk, hogy Isten kegyelméből még igen hosszú időn át élvezhesse őt rajongásig szerető gyermekei, unokái s hódoló tisztelői örömére, erőben és egészségben hátra­levő éveit. Központi választmányok hatásköre. A vár­megye központi választmányának legutóbbi ülésé­ben felvetődött az az elvi kérdés, hogy a régi tör­vény szerint önálló választó kerületet képezett, az uj beosztás szerint azonban már községekkel összekapcsolt választó kerületben, ha időközi vá­lasztás rendeltetik el, melyik központi választmány lenne illetékes a választás megtartása iránt intéz­kedni. Az időközi választást ugyanis még a régi önálló városi kerület tartja, amíg ennek önálló központi választmánya az uj törvény szerint már megszűnt létezni. Ilyen önálló kerületek voltak a döttünk az anyagbeszerzés nehézségeivel és a drágaság mindent elnyeléssel fenyegető emelke­désével Nem egyszer már azelőtt az elhatározás előtt állottunk, hogy beszüntetjük működésűn­ket Csupán az tartotta bennünk a lelket, hogy sáfárkodásunk nem volt haszon nélkül való. lives zárószámadásünk az 1916. év végén 53 753 ko­rona pénztári fölösleget mutatott, ami az előző évhez viszonyítva 32 OOO korona többletet jelent. Jegyeztünk az V-ik hadi kölcsönre 20.000 koro­nát és igy hadi jegyzésünk a IV-ik hadi köl­csönre történt 10.000 koronás jegyzéssel a 30.000 koronát érte el A rokkantalap 3009 korona, a Gorove-alap 2196 korona és dr. Ambrus Jenő- alap 1000 koronát tettek ki, amely alapok külön rendeltetésük felhasználásán kivül gyarapításra helyeztettek el. A gyulai árvaházban elhelyeztünk 5 hadi árva gyermeket, akikért évenként és fe­jenként 400 koronát fizetünk. Kész tervünk, fel- készültségünk volt az iskolába járó gyermekek „Napközi Otthonának“ megteremtésére. Sajnos a kivitel hajótörést szenvedett a jelentkezők hiányán. Úgy tetszik, hogy kulturális viszonyaink még nem értek meg a különben szép, hasznos intéz­mény befogadására, A kórházunkban, valamint a vármegyei közkórházban, a József sanatorium- ban ápolt katonák karácsonyfájára és egyéb ajándékokra 840 koronát áldoztunk. Az oláh be­törés folytán hozzánk menekült erdélyi testvéreink közül 22 családot láttunk el hat héten keresztül élelemmel, naponként és fejenként csekély 2 ko­rona ellenében. Az iskolába járó gyermekeknek, elsősorban a hadbavonultak gyermekeinek téli ruházati ellátására 1840 koronát fordítottunk. A felsorolt száraz adatok beszédesen igazolják, hogy a munkásságunk körébe utalt feladatok egyikét sem mellőztük el és az el|rt eredmény csak ser­kentő lehet a további munkára. De az elért ered­mény ezenkívül még ellenállhatatlanul arra is nógathat, hogy már most foglalkozzunk egész erővel a háború után reánk nehezedő feladatok gondos előkészítésével, a helyes végrehajtás meg­vármegyében Gyula város, Szarvas és Békés köz­ségek, a mely utóbbiban esetleg rövid idő alatt aktuálissá válik a kérdés. A központi választmány felterjesztésére a belügyminiszter úgy döntött az ügyben, hogy az ilyen kerületekben is az uj tör­vény alapján megalakított vármegyei központi vá­lasztmány hivatott a választás ügyeinek intézésére, miután a régi önálló kerület központi választ­mánya megszűnt létezni. Átalányenielés. A vármegye öt főszolgabirája átalányösszeget kap a hivatalok fűtésére. A fűtő­anyagok árának nagymérvű emelkedése folytán a különben is alacsony átalányra a főszolgabirák jelentékeny összeget ráfizettek. Ezen hiány pót­lására a belügyminister az öt járásnak az 1916. évre összesen 2052 koronát utalványozott ki álla­mi pótjavadalmazásként, amiből a főszolgabirák által előlegezett több kiadások megtéríttetnek. Evangélikus istentisztelet. Husvét első ün­nepén reggel 9 órakor Gyulán, a Békésvármegyei Casinó nagytermében Vidovszki békéscsabai val­lástanár istentiszteletet tart, miről az evangéli­kus vallásu hívek ezúton értesittetnek. Vöröskeresztcs kitüntetés Ferenc Silvátor főherceg a Vöröskereszt Egylet védnökhelyettese a király nevében a városunkban kedves emlékben levő, egy év óta szolgálattétel végett Budapestre a belügyminisztériumba beosztott Preszly Lóránd csendőrszázadosnak a katonai egészségügy terén a háborúban kifejtett különös érdemei elismeré­séül a vöröskereszt hadiékitményes II. osztályú díszjelvényét adományozta. A vármegye közigazgatási bizottsága, miu­tán a hónap második hétfője ünnepre fog esni, értesülésünk szerint az ünnepek utáni hét egyik következő napján tartja ülését. Tisztviselők kereseti adója. Az évközben az egyes fizetési fokozatokban automatikusan előlépő tisztviselők fizetési többlete után a kir. adóhiva­talok kirótták és levonták a magasabb IV. osz­tályú kereseti adót és az általános jövedelmi pót­adót. A törvény azon rendelkezésére támaszkod­va, hogy az adó évről-évre vetendő ki, több tiszt­viselő kifogást emelt az adónak évközben való emelése ellen. A közigazgatási bizottság adóügyi albizottsága igazat adott a felszólalásnak azon indokolással, hogy évközben csak az adótárgy változása esetén lehet a kereseti adót újból meg­állapítani és elrendelte a levont adó visszafizeté­sét. A pénzügyigazgatóság a határozat ellen pa- naszszal ólt a közigazgatási bírósághoz, amely íté- letileg most döntött a kérdésben és a panaszt visz- szautasitván végleg megerősítette a szabálytalanul levont adók visszafizetésére vonatkozó rendelke­zést. A döntés ezúttal Ambrus Sándornak, mint szerzésével, az anyagi erők okos felhasználásá­val, mert ezek nélkül csak félmunka lenne az eddig való tevékenykedésünk. Nem volna harmóniás jelentésem, ha hálás köszönetemet, benső őszinte elismerésemet nem nyilvánítanám özv Novák Árpádné, Sárossy Gyuláné úrasszonyok iránt, akik a gazdasági ellátás nagyon megnehezült munkájában válto­zatlan jósággal; dr. Szóbél Dávid főorvos és Lindenfeld Ferenc orvostanhallgató urnák, akik odaadó derék baráti munkájuk -al a betegek he­lyes szakszerű ellátásában; Papp Endréné úr­asszonynak, Diószegi Erzsiké kisasszonynak, kik az ápolás mindennapos tennivalójában; Wagner Ádám, Leopold Sándor uraknak, akik az igazga­tásban és az irodai munkák pontos elvégzésé­ben mindig készségesen, buzgón segítségemre voltak. Derék, névtelen napszámosaink, a kór­házunkba kivezényelt betegápoló katonák szin­tén becsülettel kivették részüket a reájuk bízot­tak elvégzéséből. Különös elismeréssel kell adóz­nom Lindl Etelka úrnőnek, aki a hadifoglyok tudakozó ügyeiben lelkes munkatársnőivel együtt az érdekeltek nagy' hálájára érdemes buzgóságot fejtett ki ebben az évben is. Legutoljára, de az érdemekre nézve a legelsők közül valónak, dr. Feldmann Ignác kórházi főorvosnak mondok ba­ráti köszönetét készségesen végzett útbaigazító, felvilágosító vizsgálataiért, amelyeknek betegeink kezelésénél mindig nagy hasznát vettük Végére értem beszámolómnak és a jobb jövő felvirradásának reményében köszönöm tü­relmüket Az éljenzéssel fogadott tartalmas beszámoló után Schreiber Ottó tette meg titkári és gond­noki jelentését. Sajnálattal emlékezett meg ama tényről, hogy az egylet nagyérdemű elnöknője dr. Lovich Ödönné, aki a kisegítő kórház létesí­tését, üzembe helyezését, magas szinvonaha eme­lését, igazán nagy buzgalommal és elismerésre méltó fáradhatlan kitartó munkával 2 éven át

Next

/
Thumbnails
Contents