Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-14 / 2. szám

1917. január 14. Békés 3 leg már az egész vármegyében bevógeztettek a rekvirálási munkálatok, pontos eredményt azonban csak pár nap múlva leszek képes jelenteni. Itt említem meg, hogy panaszok érkeztek hozzám amiatt, hogy a rekvirált ga­bona egyrósze a haditermóny részvénytársa­ság által a vármegyén kivüli helyre szállítta­tott el, a mint erről tudomást szereztem, azon­nal bejelentettem az esetet a közélelmezési hivatalnak és gróf Wenckheim Dénes elnök urnák is s kértem hathatós intézkedést az el­szállítás betiltására. A községekben az elöljáróságok megbí­zatása a múlt év végével lejárván, ez állások betöltése a szükséges időben mindenütt meg­történt. E helyütt jelentem még, hogy az oros­házi járás főszolgabírója Básthy Endre békés- sámsoni községi jegyzőt újabban is már 10 korona rendbírsággal sújtotta. Úgy ezt a jelentést, mint a főjegyző elő­adása mellett a vármegyei és békéscsabai ár- vaszókek és tiszti főügyész hivatalainak meg­vizsgálásáról szóló jelentéseket továbbá az országos közélelmezési hivatalnak a vármegye lisztellátása ügyében kelt leiratát a bizottság tudomásul vette. Hajdú és Komárom vármegyéknek a törvényhatósági állatorvos bizottsági tagsága ügyében küldött körirata felett a bizottság napirendre tért. A gazdasági munkásszerződések alak­szerűségére nézve felírtak a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a békéscsabai és szeghalmi járásokra nézve mint a múltban ez évben is engedje meg, hogy a szerződések az elöljáró­sághoz csupán bemutattassanak. A törvényhalósági állatorvos jelentése szerint, az állategészségügy múlt havi állása javulást mutat, amennyiben a ragadós száj és körömfájás már csak Füzesgyarmat község­ben áll fenn, a többi ragadós betegség pedig szintén kevesebb számban és csak szórvá­nyosan fordult elő. A vármegye december havi közegészség­ügyi állapotáról dr. Zöldy János vm. tiszti főorvos az alábbiakban számolt be: A közegészségügyi viszonyok általában kedvezőtlenek voltak, bár az előző hónapok­hoz viszonyítva annyiban jobbak, hogy a he­veny ragagós bajokban megbetegedettek száma 77 el kevesebb volt. Az egyes szervek betegségét és lefolyá­sát illetően leginkább a légző szervek hurutos és gyuladásos megbetegedései fordultak elő, Leggyakoribb halálok a tüdőbaj volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: difteria 77 megbetegedéssel 11 halálozással vörheny 47 „ 9 „ kanyaró 58 „ 4 „ hastífusz 53 „ 12 „ h. himlő 10 „ 2 „ bárányhimlől2 ______„________—_____„ ös szesen 256 megbetegedéssel 38 halálozással (14 százalék). Amint a kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a difteria volt uralkodó. A hasihagymáz és vörhenyesek száma tetemesen csökkent. Orvosrendőri vizsgálatot végeztek élőn 217 , hullán 6 esetben, orvostörvónyszékit pe­dig 4 könnyű és 1 súlyos testi sértés esetei­ben. Gyógy savóval beoltottak 49 difteriás egyént, akik közül meggyógyult 43, meg­halt 6. A halva szülöttek száma 14 volt, az el­vetélteké 10. Zádor Mór kir. tan., pénzügyigazgató jelentése szerint a törvényhatóság területén adózók terhére az 19L6. költségvetési évben előírásba vett összes állami egyenesadó összege 4200000 K, befizetés a múlt hó végéig 3662439 K, tényleges hátrálék tehát 537561 K, csupán az elmúlt hóban befizetve 341872 K, a múlt év hasonló időszakában befolyt 223021 K, en­nélfogva a december havi befizetés eredménye az 1915. évi december havi befzetós eredmé­nyénél 18851 K-val kedvezőbb. Hadmentessógi díjban hátrálok összesen 62580 K, erre befizettetett 22740 K, tényleges hátrálék 39840 K. Jövedelemadóban december hóban be­folyt 90757 K. Jövedéki ágazatokban elért eredmény a következő. Befizettetett: fogyasztási és ital­adóban 56803 K, bélyeg és jogilletékben 129750 K, dohányjövedékben 203195 korona, összesen tehát 389784 korona. Ideiglenes házadómentessóg engedélyez­tetett 7 esetben, adófizetési halasztás adatott 4 Ízben Mäkler Sándor kir., tanfelügyelő jelentése szerint a tanítók legnagyobb része december 14-től kezdve a rekvirálásnál volt elfoglalva, ezért és a karácsonyi szünet miatt a tanfel­ügyelő csak Békéscsabán végzett iskolaláto­gatásokat. A tanfelügyelő előadása mellett néhány iskolai számadást és tanítói előlépte­tési ügyet intézett el a bizottság. Dr. Zöldy Géza tiszti főügyész több kór­házi ápolási ügy mellett részletesen ismertette a Hármaskörözsi halászati társulat vizterületó- nek bérbeadási ügyét, a mely ellen Reberits Antal adott be felebbezóst, azt vitatván, hogy neki haltenyésztő telepe van és ennek folytán a halászati jog bérletére előjoga van. A fő­ügyész jogi érvekkel támogatott javaslatára a bizottság a felebbezóst elutasította. Horváth Béla műszaki tanácsosnak a közutak állapotáról, Sárossy Gyula árvaszóki elnöknek az árvaszókek ügyforgalmáról, va­lamint Konrád Ernő kir. ügyésznek a törvény­széki fogház viszonyairól szóló jelentését tu­domásul véve az ülés véget ért. Tanügy. Menekült üli. tanítók visszarendelése, a vall. és közokt. miniszter Tóth Kelemen kézdi- martonosi menekült áll. el. isk. tauitót, aki ideig­lenesen a csorvási áll. el. iskolához volt kiren­delve, továbbá Sándor Mihály erősdi menekült áll. tanítót, aki ideiglenesen az orosházi áll. el iskolába volt kirendelve és Szabó Kálmán ideig­lenesen a vésztői áll. el. iskolához kirendelt bo- dolai menekült all. tanítót eredeti állomáshelyére visszarendelte. A kultuszminiszter Opráné Pro- hászka Ilona orsovai áll. polg. leányiskolától eredeti állomáshelyére visszarendelte, az orosházi áll. polg. iskolánál pedig a hiányzó tanerők teen­dőinek ellátására Vida Ilona okleveles polg. isk. tanítónőt alkalmazta. Hi7ek. Primicia. Takácsij Dénes, városunk szölötte, Takácsy Lajos magyar kántorunk pappá felszentelt fia ma délelőtt mutatja be első miséjét a róm. kath. anyatemplomban. Manuductora dr. Linden- berger János apatplebánosunk lesz. A 18 évesek összeírása. Gyulaváros katona- ügyosztálya falragaszokon hívja fel az 1899. év­ben született népfelkelőket, hogy összeírásuk vé­gett azonnal, de legkésőbb január 18-áig jelent­kezzenek. A bemutató szemle január 29 és feb­ruár 10-ike közötti időben lesz megtartva. A vármegye közbiztonsága A debreczeni csendőrkerületi parancsnoksag kimutatása szerint a Békésvármegyében elhelyezett csendőrőrsök december havában 211 esetben szereztek külön­böző bűncselekményekről tudomást. A nyomozás tárgyát képező cselekmények között legnagyobb számban a tulajdon elleni vétségek fordu nak elő éspedig 100 lopás, 33 orgazdaság és bűnpártolás, 6 egyéb vagyon elleni vétség, 6 tüzokozás, nyo­moztak még 51 különféle kihágás, 6 fegyveres erő elleni vétség, 4 testi sértés esetében. A nyomo­zások legnagyobb része a tényállás tisztázásával befejezést nyert. Hősök kitüntetése. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményteljes magatar­tása elismeréséül Dobos István, a 20, népf, gya­logezrednél beo íztott 2. honvéd gyalogezredbeli őrnagynak a hadidiszicményes 3. oszt. vaskorona- rendet díjmentesen adományozta. Dobos István a gyulai honvédtisztikar egyik legderekabb tagja, aki háború kezdete óta csaknem megszakítás nél­kül a harctéren van és bátor magatartásával im­már a negyedik kitüntetésre tette érdemessé ma­gát. A király elrendelte, hogy az ellenséggel szemben vitéz magatartása elismeréséül a legfel­sőbb dicsérő elismerés újólag tudtul adassák dr. Szirbik Bálint megyei árvaszéki jegyző, szolgá- latonkivüh viszonybeli honvéd főhadnagynak, to­vábbá legfelsőbb elismerésben részesültek : Szó- bovits Sándor 101. gy. ezredbeli százados, Medo- várszky Mátyás 101. gy. ezredbeli t. főhadnagy és Qila János 101. gy. ezredbeli t. hadnagy. — Csato Géza 101. gy. ezredbeli t. szakaszvezetö, cirnz. őrmester a koronás ezüst érdemkeresztet, Tóth Pál 101. gy. ezredbeli szakaszvezető az ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján nyerték. A hadseregparancsnokság Szabó Gyula 2. honv. gy ezredbeli t. hadnagynak a 2. osztályú ezüst vitézségi érmet, Blázs György népfölkelő- nek a 2. honv. gy. ezredben a bronz vitézségi érmet az érem szalagján adományozta. Az Ilj záróra rendeletet Tanczik Lajos ren­dőrfőkapitány a város területén vasárnap f. hó 7-én életbe léptette. A vendéglősöket és keres­kedőket egyenkint értesítette a rendeletnek reájuk vonatkozó intézkedéseiről, nevezetesen, hogy a vendéglők, kávéházak éjjel 11 órától reggeli 5 óráig, a kereskedések este 7 órától, illetőleg fű­szer és élelmiszer kereskedők fél 8 órától reggeli fél 8 óráig zárva tartani kötelesek üzleteiket, Az érdekeltek egyrésze az első héten nem vette ko­molyan a rendelet intézkedéseit és ahoz nem al­kalmazkodott, miért is a főkapitány a rendőr­közegek feljelentései alapján eddig 15 ízben volt kénytelen kihágási eljárást folyamatba tenni a rendeletet nem respektálok ellen. Itt említjük meg, hogy özv. Áros Jánosné, a »Motorshoz címzett vendéglő tulajdonosa beadvánnyal fordult a rendőrséghez, hogy üzlete az éjjeli vonattal érkező és hajnalban induló utazó közönség ké­nyelme szempontjából, vasúti vendéglőnek minő­síttessék, mely esetben nem volna reá kötelező a 11 órai zárás. Kérelms aligha lesz teljesíthető, mert a szabályok pontosan körülírják a vasúti vendéglő meghatározást, ami ez esetben nem al­kalmazható, Gyula város — moziíulajdonos. A város háztartása szempontjából nagyfontosságu ajánlat fekszik néhány nap óta dr. Lovich Ödön polgár- mester asztalán. Arról van benne szó, hogy Titz Reinhard városunk egyetlen mozijának, a Király Mozgószinháznak felerészben társtulajdonosa, fel­ajánlja a vállalatban levő érdekeltségét megvé­telre Gyula városának. Tudvalevő dolog, hogy a mozi világszerte a kulturális életnek elsőrendű szükségletévé vált, nagyjövőjü intézmény, mely a népéletet, természettudományi kísérleteket, tör­ténelmi korokat és eseményeket, a művészetek minden faját egyesíti magába. Átalakította a szín­házat, amely eleinte ellenségként nézett farkas­szemet a veszedelmes versenytárssal, de lassan- kint megbékült vele. A mozi természete, hogy gyorsan változtatja műsorát; sok színészre, sok színdarabra van szükség s minthogy a színész már nemcsak egyetlen nézőtérnek, egyetlen vá­rosnak, hanem az egész országnak játszik, a szí­nészek hatalmas pártfogót kaptak a legjobb pub­likumban : a tömegben, amely a mozit elsősor­ban vallja magáénak. Nálunk Kalocsa és Titz társvállalkozók létesítették az első és mindeddig egyedül álló, modern mozgószinházat. Sokan nem jósoltak neki nagy jövőt, de a négy évi tapasz­talat bizonyítja, hogy a mozi hatalmas közönsé­get teremtett magának, sőt befogadó képessége a látogatók számához képest csaknem minden előadáson szűknek bizonyul. A mozi tehát na­gyon jó üzlet,Gyulán épugy, mint mindenütt, ahol nincsen felesleges konkurrencia. Mint kitűnő uj és biztos jövedelmi forrást már számos város, igy Temesvár, Arad mar régebben felismerte és városi kezelésben létesítettek mozgófényképszin- házat, amelyek fényesen prosperálnak. Most itt volna az alkalom, hogy Gyula városa is meg­szerezze egyikét, az oly sokszor hangoztatott uj jövedelmi forrásoknak. Titz Reinhard a mozi fe­lének tulajdonjogáért 75,000 koronát kér, de hajlandó volna a saját tulajdonát képező fele rész felét, vagyis az egésznek egy negyedét át­engedni 37500 koronáért, a másik negyedrészt pedig 10 év múlva 25000 koronáért bocsátana a város tulajdonába. Az ajánlat felett még nem alakult ki végleges vélemény, azonban arra nézve egységes a felfogás, hogy a kérdés olyan nagy­fontosságu, amellyel foglalkozni kell. A magunk részéről örömmel látnánk a jövedelmező vállala­tot a város kezében, de csak két feltétel alatt. Első és elengedhetlen feltétel a mozi monopo- lizálása lenne, vagyis szabályrendeletileg volna biztosítandó, hogy legalább 30 évig más vállal­kozó Gyulán mozit ne nyithason. A másik felté­tel pedig az, bogy a város a mozi teljes tulaj­donjogát szerezze meg, mert nem hisszük, hogy a város magános emberrel ilyen vállalatban tár­sulhatna, illetőleg egy ilyen társulásból akár egyik, akár másik részre előny haramlanék. — Titz ajánlatával a legközelebbi képviselőtestületi közgyűlés fog foglalkozni. Jótékony adományok. Bally Vince, a József- szanatorium gondnoka újévi üdvözlet megváltás cin én 10 koronát küldött lapunkhoz a hadiárvák javára, mely összeget rendeltetési helyére juttat­tunk. Braun Vilmos 10 koronát, a Villamtelep pedig 5 koronát juttatott Czóbel Károly postafő­nökhöz a szerencsétlen véget ért Gálosi házaspár gyermekei részére. Eltűnt aranyóra. Demény Berta gyulai pincárnő f. hó 5-en a közkorház fogorvosi ren­delőjében, mig fogait kezelték, lecsatolta arany karkötő óráját s a szobában levő ágyra helyezte. Csak otthon vette észre, órájának hiányát. Rögtön

Next

/
Thumbnails
Contents