Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-11 / 10. szám

6

Kékes

1917. március 11.

HIRDETMÉNY

a jövedelemadó és vagyonadó alá tartozó jövedelmek és vagyonok, valamint a hadi nyereségadó alá eső jövedelemtöbbletek bevallása tárgyában.

A jövedelemadónak részleges életbeléptetéséről szóló 1916. évi XXVI. t.-c. 11. §-ának

1. pontja értelmében minden adóköteles, ha összjövedelme az 1916. évben a 10000 koronát meghaladta ezen őt, illetve a vele közös háztartásban levőket megillető összjövedelméről, a vagyonadóról szóló 1916. évi XXXIi. t.-c. 21. §-a értelmében pedig minden adóköteles, ha adóköteles vagyonának értéke az 50000 koronát meghaladja a saját, illetve a vele közös háztartásban levők összvagyonáról és végre a hadi nyereségadóról szóló 1916. évi XXIX. t.-cikk 9. és 19. §-ai értelmében a természetes személyek és a jövedelemadó fizetésre köteles jogi személyek — tekintet nélkül arra, hogy volt-e hadi nyereségük vagy sem — ha adóköteles jövedelmük az 1914., 1915. és 1916. években vagy azok valamelyikében a 13000 koronát meghaladta, a most említett években élvezett jövedelmükről, valamint az 1913. évi jövedelmükről, illetve választásuk szerint az 1911 — 1913. évi átlagos jövedelmükről 1917. évi március hó 31-ig vallomást adni tartoznak.

Azok a vagyonadó fizetésére kötelesek, akiknek föld és házbirtokban fekvő vagyonuk tiszta értéke — beleértve a saját birtokuk mező- és erdő- gazdasági üzemi tőkéjét is — a 100000 koronát nem haladja meg és akiknek más vagyonuk nincs, as 1911. évre vonatkozólag vagyonadó fizetése iránti kötelezettségüknek ér intet lenül való' fen- tartása mellett kivételesen felmentetnek a vagyonadóra vonatkozó vallomásadás kötelezettsége alól.

1. A jövedelemadóra és vagyonadóra vonatkozó vallomás az e két adónemre előirt közös val- lomási ivén adandó, amely szerint, amint adóköteles csak a jövedelemadóra vagy csak a vagyonadóra, vagy mindkettőre tartozik vallomást adni, vagy csak a jövedelemadóra illetve vagyonadóra vonatkozó részében vagy pedig mindkét részében töltendő ki.

A hadi nyereségadóra vonatkozó vallomás az e célra szolgáló külön vallomási ivén adandó.

I. Az 1909. évi X. t. c. 9. §-a szerint adóköteles jövedelemnek tekintendő az adókötelesnek bármely forrásból eredő és akár tényleg befolyó, akár őt megillető pénzbeli vagy értékkel biró egyéb bevétele, amelyhez a saját házában, vagy illetménykép, vagy ingyen birt lakásának haszonértéke, továbbá akár a sajátjából felhasznált, akár illetménykép avagy ingyen birt lakásának haszonértéke, továbbá akár a sajátjából felhasznált, akár illetménykép vagy ingyen kapott gazdasági, üzleti és más cikkeknek pénzértéke is hozzászámítandó. Ennek a nyers bevételnek a törvény szerint megengedett levonások után fenmaradó része alkotja az adóköteles tiszta jövedelmet.

Arra nézve, hogy a bármely forrásból eredő bevétel alatt mi értendő — kijelentetik, hogy ez a meghatározás nemcsak az 1909. évi X. t.-c. 10 és 15. §-aiban felsorolt jövedelemforrásokból származó bevételekre vonatkozik, hanem mindazt a bevételt is magában foglalja, melyet az adózó — az említett forrásokon kívül — bárhonnét tulajdonul kézhez vett.

II. Az 1916. évi XXXII. t.-c. 7. és 8. §-ai szerint adóköteles vagyonnak tekintendők:

A) az ingatlanok, ideértve a bányákat és kohókat is összes tartozékaikkal és a velük összekötött jogokkal, ha pénzbelileg magbecsülhető értékük van; továbbá a mezőgazdasági és erdei termelésnek és az ezekkel összefüggő mellékiparágaknak, valamint a bánya- és kohóüzemekhez tartozó iparágaknak ingó vagy ingatlan (élő vagy holt leltári) vagyonban fekvő üzemi tőkéje ;

B) az ipari, kereskedelmi vagy bármi más hasszonhajtó foglalkozásnak ingó vagy ingatlan (élő vagy holt leltári) vagyonban fekvő üzleti (üzemi) tőkéje;

C) az alább részletesen felsorolt tőkevagyon ;

D) minden más, az előző C) pont alá nem tartózó ingó vagyon, kivéve :

a) a bútorokat, ruházatot, fehérneműt, műtárgyakat, könyveket és házi eszközöket;

b) azokat az ingó tárgyakat, melyek az A) és B) pontok szerint mint üzemi (üzleti tőkék) alkatrészei már adóköteles vagyonnak tekintendők.

Az A), B) és D) pontokban felsorolt ingó és ingatlan vagyon csakis akkor adóköteles, ha az a magyar szent korona országainak- területén fekszik.

A fenti C) pontban említett tőkevegyon alatt értendők :

1. mindennemű akár a belföldön, akár a külföldön fennálló és kamatozó vagy nem kamatozó tőkekövetelések, tekintet nélkül arra, hogy azokról okirat állittatott-e ki vagy sem ;

2. a belföldön vagy a külföldön elhelyezett takarékbetétek, ideértve a postatakarékpénztári betéteket is ;

3. az állam, törvényhatóságok, társulatok,- valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kibocsátott és a fennálló törvények szerint akár adóköteles, akár adómentes .kölcsönkötvények (elsőbbségi kötvények) és záloglevelek tőkeértéke ; továbbá a belföldi részvények (üzletrészek) és más értékpapírok tőkeértéke ;

4. bárminő külföldi részvénynek vagy értékpapírnak tőkeértéke;

5. a magyar szent korona országainak területén fekvő következő vagyon (vagyonjog), u. m. : a kir. kisebb haszonvételi jogok, továbbá a bérbeadóit vadászati és halászati jog valamint egyéb a föld- éz házadó alá nem tartozó szolgáltatások tőkeértéke ; a bányamiveléshez szükséges beleegyezésért fizetett ellenszolgáltatások (termelési jutalékok) valamint általában a szolgalmi jogért járó haszonvételek tőkeértéke; az örökbér tőkeértéke; az 1896 évi XXV. t.-cikkben tárgyalt zsellérbirtokok és az ezekhez hasonló természetű birtokok haszonvételéért fizetett évi szolgálmányok tőkeértéke, illetőleg megváltás (örökválság) esetében a váltságtőke; végül a személy- vagy reáljogu gyógyszertárak tőkeértéke;

6. a belföldi vagy külföldi pénznemekben bankjegyekben, arany- vagy ezüstrudakban, pénztári utalványokban fekvő készpénz, ide nem értve az adókötelesnek a folyó bevételhez (1909. évi X. t.-cikk 9. §-a) tartozó pénzkészletét, mely jövedelmének lévén alkatrésze, a vagyonadó szempontjából vagyonnak nem tekinthető.

III. A hadi nyereségadóról szóló 1916. évi XXIX. t.-c 9. §-a értelmében a hadi nyereségadó szempontjából adókötelesnek tekintendő az a jövedelem többlet, amelyet adóköteles az 1914., 1915. és 1916. években az 1913 évi jövedelmével szemben vagy az adóköteles választása szerint az 1911., 1912 és 1913. években elért átlagos évi jövedelmével. szemben tényleg elért.

Ha elemi csapás folytán úgy az 1913. évi jövedelem mint az 1911., 1912. és 1913. években elért átlagos jövedelem a rendesnél jelentékenyen alacsonyabb volt, az adóköteles félnek legkésőbb az általa benyújtott vallomásban kifejezendő kívánságára a legutolsó normális év jövedelme veendő jövedelem többlet megállapításának alapjául. Megjegyeztetik, hogy az adóköteles azt a kedvezményt miszerint a hadi nyereségadó megállapításánál az összehasonlítás alapjául az 1913. év helyett a legutolsó normális év jövedelme vétessék, csak az esetben igényelheti, ha az 1911-^-1913. évek mindegyikére és az általa normálisnak tartott évre vonatkozólag is számszerű, teljesen kimerítő vallomást ad és a vallomásban csatolt indokolásban a kérelem jogosságának indokait előadja és igazolja.

2. A vallomásokat annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) kell benyújtani, a melynek területén a természetes személy állandóan lakik vagy tartózkodik.

A vallomások lezárt borítékban is beadhatók, ez esetben azonban a nevet és a lakást a címlapon pontosan ki kell tüntetni.

Az adóköteles természetes személy állandó lakhelyének azt a községet (várost) kell tekinteni ahol viszonyainak megfelelően berendezett lakása van. Csak időleges és átmeneti tartózkodásra berendezett megszállóhely lakásul nem tekinthető. Éhez képest azok az adókötelesek, akik szórakozás végett, vagy üzleti illetőleg egyéb okokból (pl. mert védkötelezettségüknek másutt tesznek eleget, vagy tanintézeti hallgatók, vagy üzletük másutt van, mint ahol laknak) az évnek egy részét állandó lakhelyükön kívül töltik, mindenkor állandó lakóhelyükön adnak vallomást.

Több lakóhely esetén, vagyis ha ugyanazon adókötelesnek két vagy több községben van az előző bekezdésben foglalt meghatározásnak megfelelő állandó lakóhelye, a szóbajöhető községek

közül az adóköteles vallomásait annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) tartozik benyújtani, ahol a jövedelem- vagyon- és hadi nyereség adóit tárgyaltatni akarja. Az adókivetés helyének ekként történt megválasztását köteles a fél a vallomási ivekbe azok első oldalán a 3-ik tétel alatt is beírni és arról, hogy az adókivetés helyéül melyik községet választotta, 1917. évi február végéig az állandó lakóhely szemponjából szóbajöhető községek mindegyükének elöljáróságát (városi adóhivatalt, székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályát) szóban vagy írásban értesíteni.

Megjegyeztetik, hogy az adóköteles nincs feljogosítva arra, hogy a jövedelemadóra és a vagyonadóra vonatkozó vallomásának beadási helyéül az egyik községet, a hadi nyereségadóra vonatkozó vallomásának beadási helyéül egy másik községet válasszon, mert úgy a jövedelemadóra és vagyonadóra mint a hadi nyereségadóra vonatkozó vallomás egyazon községben adandó be.

3. Az adóköteles jogi személyek nevében igazgatóságuk, illetőleg törvényes képviseletük székhelyén adandók a vallomások.

4. A külföldön lakó azok a magyar állampolgárok,akiknek az ország területén sem lakóhelyük sem tartózkodást helyük nincs, vallomásaikat itteni utolsó lakóhelyükön kötelesek benyújtani. Ha pedig i yen lakóhely nem ismeretes, a vallomási ivek bármelyik községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál! beadhatók, amelynek területén a jövedelmi forrás, illetve vagyon létezik.

5. Az országban nem lakó külföldiek abban a községben (városban) adnak vallomásokat, ahol az ingatlan, az ipari vagy kereskedelmi vállalat vagy telep fekszik, a követelés zálogjoga biztosítva van, illetőleg a vagyon vagy vagyonjog létezik. Több ilyen hely esetén a vallomási ivek bármelyik községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál a székes- fővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) beadhatók, amelynek területén, a jövedelmi forrás, illetve vagyon létezik.

6. A külföldön lakó azok a magyar állampolgárok, akiknek az ország területén sem' lakóhelyük, sem tartózkodási helyük nincs (4 pont), valamint az országban nem lakó külföldiek (5-ik pont) vallomásaikat a székesfővárosi adófelügyelőnél (központi osztály) is beadhatják, aki azokat szükség esetén az illetékes pénzügyigazgatósághoz haladéktalanul továbbítja.

7. Az ingyen kiszolgáltatandó vallomási ivfek a félnek hivatalból kézbesítve nem lesznek, hanem azokat az adóköteles a község elöljáróságánál (városi adóhivatalnál a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) maga vagy megbízottja veszi át.

8. Ha a vallomásadásra kötelezett a vallomási iveket kiállítani nem tudná — a községi elöljáróság (városi adóhivatal, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztálya) köteles a tollba mondott vallomás alapján a vallomási iveket díjtalanul kitölteni s ennek megtörténtét hivatalból bizonyítani.

9. A vallomásokat nem önjogu (gyámolt vagy gondnokolt), valamint jogi személyek nevében a törvényes képviselő (gyám, gondnok, igazgató stb) adja, aki ezeknek érdekeit a továbbiakban felelősség mellett szintén képviseli.

A szolgálatban álló kiskorúak azonban, ha kinevezésszerü rendelvénnyel (szerződéssel vagy más módon) biztosított szolgálati illetményük van és ennek betudásával összes jövedelmük a 10000 K.-t, adóköteles vagyonuk az 50000 K-t, az 1914., 1915. és 1916. évek valamelyikében jövedelmük a 13000 K-t meghaladja, vallomásaikat önmaguk adják

10. A vallomásadásra kötelezettek a vallomásokat meghatalmazottjaik utján is benyújthatják, a meghatalmazptt ténykedéséért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. A meghatalmazottak e minőségüket hivatalos felszólításra igazolni tartoznak. A meghatalmazás bélyegmentes. A vagyon kezelésével vagy gondozásával megbízottat külön meghatalmazás nélkül is meghatalmazottnak kell tekinteni.

11. A vallomások átadójának kivánatára a vallomások benyújtásáról hivatalos elismervényt kell adni. Ha pedig a vallomási ivek boríték alatt nyujtatnak be, ez a körülmény a hivatalos elismervényben külön is megemlítendő.

12. Aki a jövedelemadóra és a vagyonadóra vonatkozó vallomását az előirt határidőben vagyis 1917. március 31-ig be nem adja, pótlék

fejében fizet:

a) a kivetés során megállapított jövedelem- adónak 5°/0-át, ha pedig a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) részéről hozzá intézett felhívásnak meg nem felel, a megállapított adónak további 10%-át;

b) a kivetés során megállapított vagyonadónak 1%-át, ha pedig a pénzügyigazgatóság (adó-