Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-11 / 10. szám

1 XXJX. évfolyam. EiSfUetósi árak: Egész évre 12 K — í Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — í | -----­j Hirdetési dij előre fizetendő j Nyilttér sora 20 fillér. ftyula, 1919. március 11. ÍO. szám. 'R'É'TT'É'Q ÍjH/IVÍI/u POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: HÓM DÁVID. megjelenik minden vasárnap Március 15. Hihetetlen az, amit a világháború elénk tár. Három nemzet — kiterjedésre és lélek- számra — paránya a föld kerekségének, megdönthetetlen sziklaként fogta fel a há­ború hullámait, ügy hitte az ellenség, hogy az általa támasztott zivatar első lehelletével el fogja söpörni ezt az akadályát világural­mának. A sziklaakadály azonban acélnál ke­ményebben állt ellene a dühös rohamoknak, amelyekből mindjobban kiemelkedett. E ha­talmas eró láttára barátaink támadtak, de el­lenségeink zuhatag módjára szaporodtak. A midőn megérkezik március idusa, úgy lehet a szomszéd világrész hadüzenete is megér­kezik. Eddig is ellenség volt. Ma már a föld kerekségének alig van nemzete, melyet ér­dekeltsége az ellenséghez ne fűzné. Egy vi­lág üzleti érdekkel fütött dühe tajtékzik körülöttünk, szétzúzással, megsemmisítéssel fenyetve létünket. Német, magyar, osztrák, török és bol­gár: ez öt állam áll harcban a földkerekség nagy részével. A hatalom felbecsülhetetlen mennyisége készül reánk mérni döntőnek vélt, utolsó erőfeszítéssel és gyűlöl ködőén forró dühvei összegyűjtött erejével az utolsó csapást, amely egyszerre megakarja semmi­síteni a mi heroikus küzdelmünk gigászi eredményeit. Mert egy világ minden erejé­vel dicsőséggel küzdött meg a mi minden érintés e szikrát vető összeforrottságunk, tu­dásunk, elszántságunk, amely midőn sújtott, az ellenség egész fálánksza bele szédült és vissza veretett. Az emberi erő hasonlithatlan mennyi­ségének az emberi erő minőségének hatal­mával való eméz eredménytelen küzdelmére a történelem példát fel nem mutat. £ küzdelemben a magyar nemzetnek di­csőséges, első szerep jutott. A világnak há­borúba került nemzetei között a magyar nemzet sajátságai kitűntek. Minden megbe­csülésben volt része érte. Ezek a nemzeti sajátságok évezredes vi­harok tüzében edződtek a legnemesebb acél­pengénél kiválóbakká. A szabadságához, ön­állósághoz, nemzeti egyéniségéhez törhetet. lenül ragaszkodó jelleme egész szilárdságára, teljes erejének megfeszítésére volt szüksége és a szenvedésben türőnek, a küzdésben ki­tartónak kellett lennie egy évezreden át, hogy önmagát fentartsa, az ellenséges ve­szélyektől önmagát megvédje s minden viha­rával a történelemnek megküzdjön. Egyik diadalmas küzdelme zajlott le a nemzetnek ezelőtt 69 évvel: március 15-ón, amikor a szabadság zászlója alatt egy nagy nemzeti átalakulás kezdő lépését tette meg. A szelíd márciusi szellő vértelen diadala sok szenvedést hozott magával, de ezek a szenvedések s a nemzetnek abban tanúsított halhatatlan ellenálló ereje lettek alapkövei a későbbi fejlődéssel együtt járó annak a ha­talomnak, melylyel ma a nemzet az egész világ ellen hadakozik. A szabadság melegágyában nevelt nem­zeti erő szárnyrakelése történt meg március 15-én s csak hálát érezhetünk a Mindenha­tónak annak az útnak láttára, mely a már­cius 15-ének első bizonytalan lépésétől a nemzeti öntudat és erő mai világháborús kibontakozásáig vezetett. A megerősödésnek, a mai erőnek teljes­sége hiányoznék, ha március 15-ike elmarad s ma, ha volna is magyar nemzet, nem le­hetne nélkülözhetetlen tényezője a soha nem látott mai világharcnak. Feledhetetlen vagy és maradsz: már­cius 15-ike! Tanügy. Hadi érettségi. A róm. kath. főgimnázium VIII. osztályának 1899-es évfolyami és f. év feb­ruár havában besorozott tanulói, számszerint né­gyen, az erre vonatkozó kultHrminiszteri rendelet értelmében február 28-án a VIII. osztályról osz­tályvizsgálatot, március 1-én délután pedig szó­beli érettségi vizsgálatot tettek. Az érettségi vizs­T A H C A. Fteményséff. Irta : Dombi Lajos. Mintha Mátyást látnám, azt az igazságost, Aki álruhában a nép között jár most, S ha méltatlanságot, zsarnokságot észlel, Igazságot tenni kész hatalmas kézzel; Nép leigázókat, önhitt kevélyeket, Kik nyomorgatói ember-testvéreknek, Eltávolítja a hatalom polcáról, Igaztalanságot meg nem tűrhet bárhol. . . Messze múlt időkből ragyog felém e kép, hálás szivek őrzik az emlékezetét, Ajkról-ajkra szállva fent tartotta magát: „Meghalt Mátyás király, oda az igazság !“ . . . Ám de az igazság nem lesz „oda“ soha, Meg nem semmisíti azt „idő vasfoga“, Mint föniksz, hamvából, aj életre ébred, Gránit alapja van örökéletének! . . . Jelenből jövőbe visz a remény szárnya, Nincs sírba taposva hazánk boldogsága, ,,Uj ég, aj föld lészen“, oly dicső mint régen, Nem győzhet az ármány ősi vitézségen, Ádáz ellenségink, bármiként akarnák, Nem rabolhatják el ezt a szép Kánaánt! . . . Van még igazság a földön és az égben, A kegyelmes Isten könyörül a népen . . . Ezer esztendőnek öröme és gyásza A rendithetlen hit és remény forrása: „Magyarország nem volt, de lesz“ ... Ez a jóslat Minden magyar szívbe bizodalmát olthat ; Ifjú királyunknak minden szava, ténye, Kezesség hazánknak fényes jövőjére . . . „Népek csatáját“ is kiállja e nemzet, A poklokon áttör, győz, él, el nem veszhet / . . . Elhullt hősök sírján tegyünk szent fogadást, Utolsó csepp vérig megvédni a hazát! . . . Dicső őseinket segítette Hadúr, Bízzunk Istenben, ki égen, földön, nagy Úr, Szivünk vérző sebe, szemünk búharmata, Lelkesítsen tovább kitartásra, harcra, Hazánk vérrel szerzett földje szent hely nekünk, Halál álmára is itt záródjék szemünk ! . .. Őrt áll az öcsém . . . Hófödte Kárpátok égbenyúló ormán, Magyar lobogókat lobogtat a szél, Hős honvédcsapalok indulnak rohamra Tavaszi éjszaka csillag fény inéi ; Magyar dicsőségről, magyar vitézségről A kárpáti köszirt csodákat regél. . . Álmodik az erdő, mosolyog az égbolt Nehéz illatokat lehel a fövény . . . Fekete éjfélben, csillagragyogásban, Fönt a hegyek ormán —- szikláknak tövén Szuronyos puskával, esövert köpenyben, Hallgatag ajkakkal őrt áll az öcsém . . . Otthon szép csendesen alszik most az anyám, Fájó rebbenések a szemöldökén . . . Nyugtalan a lelke, látomások gyötrik, Ki tudja, hogy mit lát a távol ködén , . . — Fönt a Kárpátokban, a halál mesgyéjén Őrt áll az öcsém Somogyi Imre. Magyarország legfontosabb problémája: a közegészség Lukács György, Gyula város képviselője beszédje a február 23-ik országgyűlésen. (Folytatása és vége) Ha semmi más feladat nem állana előttünk a sociális egészségügy terén, mint az anya- és csecsemővédelem korszerű kiépítése, a tuberku­lózis, a nemi betegségek és az alkoholizmus ellen való rendszeres küzdelem megszervezése, akkor is korszakos feladatok előtt állanánk. Azonban a fontos kérdéseknek még nagy tömege vár elin­tézésre a szociális higiéné körül. Itt vannak min­denek előtt a lakásnyomor kérdése. (Halljuk 1 Halljuk!) A lakásegészségügyi viszonyok terén, sajnos, mindezideig hátramaradottságban vagyunk. Nemcsak a városi zsúfolt, sötét, nyirkos lakások szabadalmazott bacilustenyésztő-telepek, hanem a falusi lakások is legnagyobb részt az elemi kö­vetelményeit is nélkülözik a higiénének: (Úgy van!) Népünk még most sem bir érzékkel az egészséges, száraz, tiszta lakás iránt, még most is alig bir fogalommal a szellőztetés fontosságá­ról, még most is előszeretettel ragasztja be a tél egész idejére ablakait. Nincs mit csodálkoznunk tehát azon, ha ez a délceg magyar faj, amely életének legnagyobb részét Isten szabad ege alatt, tehát a legideálisabb egészségügyi körül­mények között tölti, mégis oly könnyen marta­lékául esik a tüdővésznek. Hiszen hajlékában, amely az egészségügy legelemibb követelményeit is nélkülözi, szívja magába a fertőző betegségek­nek, elsősorban a tüdővesznek gyilkoló kórsá­gát. A rossz lakásnak ezt a mérgező hatását a szabadban töltött hónapok sem képesek ellensú­lyozni. (Úgy van ! jobbfelől) A lakásmizériákkal szinte fölérnek káros hatásban a vízellátás, csatornázás, szennyvizle- vezetés terén hazánkban még országszerte je­lentkező kezdetleges viszonyok. (Halljuk 1 Hall­Lapunk mai száma Q oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents