Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-06 / 1. szám
4 1917. január 6 Békés A vágóhídi állatorvos helyettesítése A tragikus véget ért Révész Igűác városi állatorvos teendőinek végzésével dr. Lovich Ödön polgármester, a Gyulán tartózkodó Nagy György berecki menekült járási állatorvost bízta meg. Mének kiosztása. A vármegye területén az 1917. évre szervezett fedeztetési állomásokra a méneket január hó 7-én osztják ki, a békéscsabai méntelep osztályparancsnokságnál. Az őrlés és darálás vámja ügyében a vármegye legutóbbi közgyűlésében hozott határozat ellen a gyulai Részvénytársulati gőzmalom feleb- bezést adott be, amely főleg azt kifogásolja, hogy a határozat nem gondoskodik a porzásról és egyéb üzemi veszteségek meghatározásáról és nem engedi meg ezen veszteségeknek az őröltető fél terhére való felszámítását. A felebbezést a vármegye felterjeszti a kereskedelemügyi miniszterhez, de annak intézkedéséig a vármegye határozata érvényben áll, miután abban a birtokon kívül való felebbe- zés lehetősége kifejezetten kimondatott. Rézgálie. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint a földmivelésügyi minisztériumnak a folyó évi szőlőpermetezés céljaira már is 300 vagon (30,000 métermázsa) rézgálie áll rendelkezésére. Ez a rézgálie mar készen van, részint itt bent az országban, részint pedig még a külföldön. Ennek a 300 vagon rézgálicnak a kiosztása már januárban meg fog kezdődni. Ezenfelül a további rézgálicmennyiségek beszerzése is folyamatban van. A földmivelésügyi miniszter a rézgálicot a folyó évben is a törvényhatóságok utján fogja kiosztani. A szőlősgazdáknak tehát nem a minisztériumhoz, hanem a törvényhatóságokhoz kell fordulniok. A minisztérium által kiosztandó rézgálie ára még nincs megállapítva, de az a jelenlegi viszonyok között bizonyára olyan mérsékelt lesz, hogy kétségkívül lényeges befolyással lesz azoknak a hihetetlen magas áraknak a csökkenésére, amely árakon a kereskedelmi forgalomban levő rézgálicot az utóbbi időben árusították és minden esetre tartózkodókká fogja tenni a szőlősgazdákat az ilyen tuldrága rézgálie vásárlása tekintetében. Cladó vagy kiadó üzlet! Egy harminc év éta fennálló fűszer-, liszt- és kenyériizlet haláleset miatt eladó, esetleg kiadó!! Értekezhetni lehet Reisner Zsanka 6 tőzsdéjében. 1—1 Hirdetmény a III. osztályú keresetadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az adózók kötelesek 1917. január 2ü-ig üzletük, vállalatuk vagy egyéb haszonhajtó foglalkozásuk után az adóévet megelőző három évi, vagy ha az üzlet, vállalat vagy foglalkozás annyi év őta még fenn nem állana, az annak megkezdésétől számítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani. Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelemnek az a része, mely az üzlet, vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fenmarad. az üzlettulajdonosnak, s általában az adófizetésre kötelezettnek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzlettel vagy foglalkozással járnak, hanem akár magának akár pedig a családjának és hozzátartozójának fentartására szolgálnak, a jövedelemből, keresményből le nem vonhatók. Aki több vállalatból, kereset-, illetőleg jövedelemforrásból húz jövedelmet, köteles minden egyes vállalatról, üzletről vagy keresetről külön vallomást adni. Azok az adókötelesek, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékbe a segédek nevei, az üzletbe vagy foglalkozásba belépésük ideje, havi v. évi fizetésük pontosan kiteendö. Az az adózó, aki a vallomástételié kitűzött fenti batáridő után lép a III. oszt. keresetadókötelesek sorába, adóköteles üzletének megnyitása napjától számított két iiőnap alatt köteles vallomást adni. — A III. o. keresetadő alá eső jövedelemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adózóknak a községi elöljárók (városi adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak ki. A bevalló az űrlap egyes rovatait kitölteni s annak bizonyításául, hogy az adatokat saját tudomásához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyett polgári becsületszava zálogául: nevét, valamint a bevallás napját, helyét aláírni köteles. E vallomás a fentebb kitűzött határidő alatt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) nyújtandó be. Mindazok az adózók, kik üzletüket, vállalatukat, keresetüket vagy jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányított szándékból az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár Írásban valótlanul mondják be, vagy eltitkolják, avagy vallomásukat bizonyitha- tólag hamisított adatokra alapítják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1909. évi XI. t.-c. 93. (50000. sz. hiv. összeállítás 201.) §-a értelmében büntettetnok. — A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatóságának és felügyelő- bizottságának tagjai, a jelenléti jegyekért járó összegekre nézve valamint az ily vállalatok és egyletek ügynökei ügynöki dijakra nézve vallomást adni nem tartoznak. Ezeket az összegeket az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, illetve kimutatni. (1875. XXIX. t.-c. 16. §., 1909. évi 1'6.526. sz. pénzügyminiszteri körrendelet. Gyulán, 1917. január 1-én. Szikes György 5 1—1 adóügyi tanácsnok. HIRDETMÉNY a föld és liázbirtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában. Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő : a) a földbirtokra, a házbér alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak a földtehermentesitési járuléknak 30 százaléka : b) a házosztályadó alá eső házbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitési járulékoknak 40 százaléka ; c) végül az ideiglenes adó- mentesség kedvezményében részesített föld- és házbii toknál 20 százalék azon összeg után, mely az illető föld- v. házbirtokra állami adó és földtehermentesitési járulék címén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld- vagy házbirtok adómentes nem lett volna. A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosoknak az 1883. XLVI. t.-c. 13. §-a által az a kedvezmény adatott, hogy 1. a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadő- jáből levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rovott tökemaradék egy évi kamatainak 10 százaléka, feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve. 2. Hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon ösz- szeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett töke után egy évre esik ; ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak arány- lagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. — A telekkönyviig bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát. (1883. XLVI. t.-c. 16. §.) Az 1. alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az az évi kamatösszeg mely az adóévet megelőző év végén fennmaradt tökemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1913. év január hónapban 100.000 koronát vett fel magánhitelezőnél és ebből ugyanazon évi december hő 15-ig 60.000 koronát visszafizetett a levonás alapját az 1914. évre az 1913. évi december hó végén fenmaradt 40.00 korona tökemaradék évi kamatjának 10 százaléka fogja képezni. Ez az eljárás azonban csupán az a) alatti bekezdésben említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktöl a jelzálog intézetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti bekezdésben világosan megkülömböztetnek. Ugyanis hitelüzletekkel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönökre nézve az ált. jövedelmi pótadó kiszámításánál: aa) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett töke után egy évre esik : bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a f. évre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe, s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán keletkeznek. (1891. 41.187. P.M R. 1891. 13. P. K) Itt megjegyeztetik, hogy ezen ált. jöv. pótadónál számításba veendő kamat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törleszlési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az ált. jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képezheti. (1893. 28.058. P. M. R. 1893. 13. P. K.) A vallomás az adóév január 1-31 közötti időben adandó be a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál). E határidő lejárta után és jelesül október 15-ig érkező vallomások az 1897. március hő 23-án kelt és a „Pénzügyi Közlöny“ 10. számában megjelent 21.275. sz. rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vetetni, ha hiteltérdemlöleg igazoltatik, hogy e késedelem elhárithatlan akadály miatt történt. A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely a vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben említett esetek, mert azok az adózók, akik a kölcsönkamatokra vonatkoző vallomások benyújtására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett járadék- kölcsönt vesznek fel, jogositvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét kővető 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a rájok az ez adósság felvétele előtt kivetett általános pőtadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. pénzügyigazgatóságnál kéri. Mindazon adózók, kik az államkincstár megkárosítására irányzott szándékból az általános jövedelmi pótadónak jogosulatlan apasztása eéljából telrkköuyvileg be nem kebelezett, nem létező, vagy a létezőnél nagyobi) összegű adósságot, avagy ténylegesnél magasabb kamatlábat vallanak be, az 1909. évi XI. t e. 93 §-a értelmében büntetendő jövedéki kihágást követnek el. Gyula. 1917. január I. Szikes György, 4 1—1 adóügyi tánáesnok. E gy sötétszürke fekete csikós szőrme béliéses lábzsák december hő ítl-éu d. ii. 4 és 5 óra között a Városháza vagy a Megyeház-utca valamelyikén elveszett. A beesüle- tes megtaló kéretik, hogy azt tulajdonosának Gyulán, Kossuth Lajos utca 10. szám alatt adja át, hol illő jutalomban részesül. 3 i_i Hirdetmény. A Részvénytársulati Gőzmalom igazgatósága közhírré teszi, hogy a m. kir. minisztérium 3652 - 1916. szám alatt kiadott rendelete alapján az Országos Központi Hitelszövetkezet által a tengeri csírátlanítással megbizatván, tengerit csakis úgy dolgozhat fel, ha a feldolgozásra átadott tengerit a feldolgoztató esirátlanittatja. Felhívja a malom a gazdák figyelmét arra, hogy a csirátlanitás végett átadott tengeriért őrlési vagy darálási dijat nem fizetnek. A malom minden métermázsa tengeriből 10 legfeljebb 12 kiló csirát von el, s ezért az illető gazdának a tengeriért járó maximális árat vagyis 35 koronát megfizeti. Ezenfelül minden métermázsa olyan tengeriért, amelyet a gazda csirátlauitani átenged, külön 3 korona jutatmat ad, vagyis 10 kiló csira után az illető gazdának összesen 6-5 koronát fizet, s őrlési vagy darálási dijat fizetni nem kell. Figyelmezteti a malom a közönséget arra, hogy a tengeri a csira elvonásával tápértékéből semmit sem vészit, sőt éppen tápereje fokozódik, mert a csira olajos volta miatt az állat által megemésztve nem lesz ; a csira az, amitől a tengeri-liszt és dara megkeseredik, tehát aki tengerijét csirátlanit- tatja csak nyer ez által, mert jobb, tartósabb lisztet, illetve darát nyer. Közli a malom a közönséggel azt is, hogy a csirátlanitás oly célból történik, hogy a csirából finom étel-olaj préseltessék, s a kormány ez által az olaj hiányon s a glycerin hiányon is akar segíteni. Azt tudjuk, hogy az olajra mennyire szükség van minden nap, a glycerinre pedig a had vezetőségitek vau nagy szüksége robbantó szerek gyártásánál. Aki tehát tengerijét esirátlanittatja, nemcsak magának szerez hasznot, hanem egyszersmind a közélelmezés ellátását és hadiszerek gyártását segíti elő, tehát hazafias kötelességet is teljesít. Figyelmezteti a malom a közönséget arra is, hogy a jövőben a hót első 4 napján őröl, mig a két utolsó nap darál. 336 4-5 Igazgatóság. Eladó föld és ház. Virág-utca 43. sz. A lencsés- ut mellett ötven hold föld eladó jó tanya és gazdasági épületekkel és szőlőskerttel, úgyszintén eladó az oláh-réti dűlőben két zsellérnek egy harmad része, azaz két hold föld és a Pejréten másfél 3-3 nádiás. — Értekezni lehet 348 Fábián Jánosnál Csorváson. Eladó ház! Munkácsi Mihály-utca 5. sz. lakház szabad kézből eladó. Ugyanott 4 szoba és mellékhelyiségekből álló lakás április hó 1-től kiadó. Értekezni az ott lakó tulajdonossal. 353 3-3 Öntött törtvasat Cócskayas) mindennemű öntöttvas géprészt stb. állandóan vásárol Schillinger Lipót vaskereskedö Gyula és Békés s: Gyulai telefon 62. Békési telefon 12. Gyulán 1917. a kiadótulajdonos Dobay János nyomdája.
