Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-12-23 / 51. szám
1917. december 23. Békés Szabó Sándorné öcsödi, Bántó Árpád kondorosi, Szokolay Pál, Paulovics János, Szabó Lajosné, Szabó Lajos, Berkeszi Nagy Lászlóné, Berkeszi Nagy László, Karkus János, özv. dr. Simon Pálné tótkomlósi, Illyés Alajosné, gróf Bolza Minka, gróf Bolza Pussy, dr. Szemző Gyuláné, Holéczy Gizella, Hérei Miksáné, özv. Ponyiczky Györgyné, Valen- tinyi Jenőné, Dobiinger Lina, Rigó Nándorné, Praznovszky Irma, Fényes Nándorné, Schreiber Irén, dr. Fuchs Ignáené szarvasi, Grosz Arnold, Grosz Aruoldné, Szabó Sándor, Landensberg Janka, Kohn Anna, Kiss Ernő szeghalmi lakosok. Hadi- ékitményes vöröskereszt bronzérmet kaptak : Bulla Juliska, Pollák Aranka orosházi, Karkus Mártonná tótkomlósi, Bállá Jolán, Szvák Anna, Lengyel Aranka, Sinkovics Éti, Baghy Pálné, Déri Erzsébet, Lukesch Ilona, Schreiber Szidi szarvasi lakosok. Ülések a vármegyén. A folyó hó 29-én tartandó vármegyei közgy űlés tárgyainak előkészítése céljából több bizottság tart a héten ülést, igy a vármegyei tiszti nyugdíj és a községi jegyzői nyugdíj választmányok december 27-én, a szá- monkérőszék és az állandó választmány pedig december 28-án üléseznek. Sorozzák a 18 éves Ifjakat. Tegnap érkezett le a vármegyéhez a honvédelmi minister rendeleté, mely szerint az 1900. évben született népfelkelésre kötelezettek összeírása azonnal foganatosítandó és legkésőbb január 5-ig befejezendő. A sorozások január 12-től 26-ig tartatnak meg. A besorozottak bevonulási határnapját a rendelet -1918 február 6-ára tűzte ki. Két uj adóügyi biztos. A pénzügyminister dr. László Vilmos ügyvédet és Nadányi Zoltán végzett joghallgatót a gyulai m. kir. pénzügyigazgatósághoz ideiglenes minőségű adóügyi biz- sokká kinevezte. A képviselőtestület f. hó 20-án délután tartotta ez évben utolsó rendkívüli közgyűlését dr. Lovich Ödön polgármester elnöklésével. A tárgy- sorozat iránt, — amelynek nagyobbik részét a háború okozta nyomasztó anyagi viszonyok miatt előterjesztett illetmény emelési kérelmek töltötték be, — nem nyilvánult a városatyák közt nagy érdeklődés.. Alig 50 képviselő volt jelen, akik — mint elismeréssel állapíthatjuk meg -— minden tekintetben a helyzet magaslatára emelkedve, nemcsak nem zárkóztak el a méltányos kérelmek teljesítésétől, hanem egyik pontnál, a hadigondozó bizottságnak rendelkezésére bocsátandó összeg megállapításánál a javasolt 4000 korona helyett tízezer koronát szavaztak meg. A városi alkalmazottak részére az állam éppoly összegű háborús segélyt utal ki 1918. évre, mint az állami tisztviselőknek. Az igényjogosultak kimutatását a tanács bemutatván, a közgyűlés elhatározta, hogy az állam által megtérítendő segélyeket már most a törvényhatósági jóváhagyás, előtt a közpénztárból előlegezi. A városi három óvónő kérelmére a törvény 5, §. szerint őket megillető fejenkénti 1080 korona háborús segély megszavaztatott és annak visszatérítése iránt a közoktatásügyi minis- terhez felirat intéztetik. Ugyanígy megszavazták Csordás István gátőr és a többi nem rendszeresített alkalmazottnak is a múlt évben szintén élvezett háborús segélyt abban az arányban, aminö a hasonló sorban levő állami alkalmazottaknak kijár. Béres István ás Krizsán Mojsza lovasrend- drök 160 korona lótartási átalánya a jövö évre egyenként 440 koronára felemeltetett, minek kö- vetkeztében az általuk kért 2080 korona összillet- ményben részesülnek. Dr. Kurtncz Valéria tiszti orvos 400 korona fuvarátalányát a háború tartamára 1600 koronára emelték azon kikötéssel, hogy hivatalos ügyekben is saját fogatát tartozik használni. A városi hivatalszolgák 120 kor. lakbérüknek 280 koronára emelését kérték a városok fejlesztéséről szóló törvény rendelkezésére támaszkodva. Miután ez a törvény a hivatalszolgákra nem vonatkozik s igy a város autonom jogkörébe esik a lakbérek, mérvének megállapítása s miután arra fedezet nincs, a lakbér emelési kérelem nem teljesittetett. Méltányossági okok ezúttal azért nem szólották a kérelmezők mellett, mert az idei 300 kor. háborús segélyük mostantól 700 koronára emeltetett fel. Bemutatta a tanács a gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár által indított perben hozott kúriai Ítéletet, amely szerint a város pernyertes lett. Ez a per 1910. évben kezdődött. A város ugyanis a munkásbiztositásról szóló törvény értelmében köteles volt azokat az alkalmazottait, akinek évi fizetése 2400 koronát, vagy napi keresete 8 koronát meg nem halad, a pénztárnál biztosítani. Ha azonban a város szabály- rendeletileg biztosítja alkalmazottainak betegség esetére a gyógykezelést és 20 hétig fizetésüket, mentesül a bejelentési kötelezettség alul. A város 1908-ban ilyen értelmű szabályrendeletét megal kotta és alkalmazottait a pénztárnál töröltette. 1910-ben egy kúriai döntvény alapján a kerüléti pénztár két évre visszamenőleg mégis kivetette a járulékokat és követelte, hogy a város újból jelentse be alkalmazottait. A város megtagadta a fizetést s igy perre került a dolog. A gyulai törvényszéknél a város pervesztes lett. Ekkor a munkáspénztár egyezségi ajánlattal állott elő, melyben a 3000 korona megfizetése esetén 5000 nehány száz korona követelésétől eláll. A képviselő- testület annak idején, dacára a tanács és főügyész ellenkező javaslatának, nem akarván a várost a bizonytalan pereskedés eshetőségeiből származó nagyobb károsodásnak kitenni, az egyezséget megkötötte, alkalmazottait pedig a pénztárba újból beíratta. Most aztán a kúria jogerősen a városnak adott igazat. Miután pedig a városi kis alkalmazottak betegség esetén eddig sem szívesen vették igénybe a pénztárt, a közgyűlés elhatározta, hogy őket a pénztárból törölteti. Nagyobb vita keletkezett a városerdő kiszáradt fáinak kiirtása tárgyában előterjesztett ama tanácsi jelentés körül, hogy a fák kivágatásának vállalatba adása nem sikerült, miután a munkások túlzott követelésekkel állottak elő. A vállalatba adásra kijelölt időben mintegy 100 sarkadi munkás jelent meg, kik pénzért nem, csakis a rőzse feléért voltak hajlandók az irtásra vállalkozni. A tanács puhatolózni fog a szomszéd vármegyékben megfelelő vállalkozók után, ha az nem volna eredményes, bármily nagy is a fainség, nehogy a közvagyon elprédál- tassék, az erdőirtást a munkásviszonyok javulásáig függőben tartják. A város területén levő utcai fákról lekerülő rőzse, amely máskor árverésen szokott eladatni, a polgármester előterjesztésére a város legszegényebb családtagjainak, elsősorban pedig az Erzsébet-ápolda pénztárból segélyezett családoknak fog ingyen kiosztatni. A városi hadigondozó bizottság kezeihez gyors segélyre szoruló hadi özvegyek, árvák és rokkantak segélyezésére az állandó választmány által javasolt 4000 koronával szemben több felszólalás után a polgármester által a sertéshizlalási engedélyt nyert polgároktól gyűjtött 1828 koroza 9ö fillért, valamint az Erzsébet-ápolda pénztárból 8171 korona 10 fillért, tehát tízezer koronát szavazott meg. Ebből a hadigondozó bizottság elnöke fogja kiosztani a segélyeket s évenkint számadást tartozik beadni. Az ipartanodái bizottság tagjaiul 1917 julius hó 1-től három évre Néveri István, dr. Follmann János, dr. Lindenberger János, Néveri Albert, Popovics Sándor, Bagdy Dániel, dr. Lovich Ödön, Tanczik Lajos, Nádházy Gyula, Dobay Ferenc, Erdős Gyula, Somogyi Lajos, Zuztnann János, Bekker Antal, Kalocsa István és Balog Endre választattak be. A kéményseprési dijak a két vállalkozó kérelmére a szabályrendelet megfelelő módosítása mellett felemeltettek. Ama kérelmük azonban, hogy a gyár- és malomkémények a szabályrendeletből kivétessenek és szabad egyezkedés tárgyát képezzék, ‘nem teljesittetett, úgyszintén az a kívánságuk sem, hogy dijaikat a város szedje be. Péter József rendőrbiztost hosszas betegsége miatt hármas orvosi bizottság megvizsgálta és munkaképtelennek találta. Tizenegy évi szolgálat után hivatalból nyugdijaztatik. Már ez év elején a rendőrségi államsegély felosztásával kapcsolatban jelezte Tanczik Lajos rendőrfőkapitány, hogy a legénység ruházatában nehány modern változtatást tervez. Ezek egyikét, a derék- szijjakat s az azon viselt számokat már hónapok előtt beszerezte, a fővárosi rendőrlegénység által viselt mintával azonos sisakot gyártási akadályok miatt nem sikerült megszerezni. Most Kertész Gyula felajánlott 16 darab ilyen sisakot 28 koronájával, amit a közgyűlés megvásárolt. A legközelebbi ünnepélyes alkalomkor rendőreink már az uj sisakokban fognak kivonulni. Horkay Béla geszti gyógyszerész Gyulán ötödik gyógyszertári jogért folyamo- modott és pedig a régi polgári iskola helyére, vagy az azzal szemközti Titz-féle sarokházban. A belügyminister leadta a kérvényt véleményezés végett. A közgyűlés a közegészségügyi bizottság véleménye alapján a jog megadását nem javasolja. 1903 év óta, amikor a negyedik patika felállit- tatott, a város semmit sem fejlődött és nincs semmi ok újabb gyógytár engedélyezésére, ellenben számos indok van arra, hogy a kérelem el- utasittassék. Miután a tapasztalat szerint odafent nem nagyon respektálják a helyi hatóság véleményét és protekciós embereknek nem véleményezés esetén is kiadják a patikajogot, óvatosságból hangsúlyozza a határozat, hogy ha ennek dacára mégis engedélyezné a minister a jogot, a gyógytár a Novák-utca és Tomcsányi-utca keresztezésénél, vagy a Nagyváradi-uti Prekup-ház környékén állíttassák fel annál inkább, mivel Payer Bélának már meg van engedve, hogy a kérelmezett helyre gyógytárát alkalmas időben áthelyezze. A vágóhídi dijak a változott viszonyoknak megfelelően 60%-al felemeltettek, de még igy is elég mérsékeltek maradtak a jószág árakhoz viszonyítva. A vágóhídi dijak beszedésével megbízott közegek részére a szokásos évi 300 koronát kiutalták. A csürhebizottság a folyó évi csürhejárásból megmaradt 700 korona 60 fillér jövedelem feleslegét beszolgáltatta s az a rokkant alaphoz csatoltatott. A szerszámvásártér a jövő évre is átengedtetik csürhejárásnak, de 1000 korona bérért. Az állandó választmány ugyan ezt a 18 holdnyi területet a közalkalmazottak kertészkedő csoportjának javasolta bérbe adni konyhakerti vetemények termelésére. Kitűnt azonban, hogy a vásártér e célra nem alkalmas, mert nem lehet megvédelmezni a kártételektől. A . korlátok közötti vásártérnek legeltetési célokra 3 évi tartamra árverésen leendő bérbeadása határoztatott el. A. városi tökepénzek jövőre is a három helybeli pénzintézetnél helyeztetnek el. Diósi József kereskedő és Pongrácz Sándor mérnök a. községi kötelékbe felvétettek. Nehány illetőségi ügy elintézése után a polgár- mester az év folyamán tanúsított támogatásért köszönetét mondva, annak a reményének és óhajának adott kifejezést, hogy a következő közgyűlés már az epedve várt béke beköszöntése után fog megtartatni, a képviselőknek boldog újévet kívánva, a közgyűlést 6 órakor berekesztette. A hadiár vük javára a sertéshizlalási engedélyek kiváltásakor a polgármester kezeihez a következő adományok folytak be, amelyhez még más címen három nagyobb összeg is hozzácsatoltatok: Csürhebizottság 700 60. K, dr. Major Simon 100 K, Vámos Sándor 50 K, Csőke Péter, Árgyelán György (Hosszu-u. 4.), Fodor Gyula, Seres Sándor, Najmann György, Schriffert Reinhardt 20—20 K, Drágán Simon 16 K, Bállá Ferenc, Szilágyi Tódor, K. Schriffert József, Barát Ferenc, Murvai Ferenc, Benkő János, Múlt József, Alb János, Guba Péter, Gróh András, Oláh Ferenc, Lacó Mihály, Békési Imre, G. Schriffert István, Góg János, Faragó János, Szabó Rókus, Mitkó Mátyás, Schneider József 10—10 K, ifj. Szabados József 8 K, Pozsár Péter, Sztankó János, Kern András, Wencz Ferenc, Tar Péter, Dobroczki János 6—6 K, dr. Lusztig István, Faragó Ferenc, Werner Lajos, Wittman János, Fábián János, Szepesi Sándor, Schriffert Mátyás, Szabados József, Mihalik Mihály, Mihalik József, Kempf József, Gróh Mihályné, Csőke György, Laczó Jánosné, Pflaum Ferenc 5—5 K, Maró
