Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-11 / 6. szám

•» Kékes 1917. február 11. egészségügyi zászlós az arany érdemkeresztet, Tóth István 101. gy. ezredbeii tisztiszolga a vas érdemkeresztet nyerte. Katonai előléptetések. A király Unterweger György és Búsig Imre 2 honv. gyalogezredbeii zászlósokat egészségügyi hadnagyokká nevezte ki. Előléptetés a postánál A kereskedelemügyi miniszter Tatár Sándor gyulai posta és távirda tisztet főtiszté nevezte ki. A képviselőtestület ezévi első rendes köz­gyűlését folyó hó 17-én, szombaton délután 3 órára hívta egybe dr. Lovich Ödön polgármester A megvitatásra kerülő tárgysorozat nevezetesebb pontjait már egyik előző lapszámunkban közöltük. Azóta még a következő tárgyak készíttettek elő és kerülnek közgyűlés elé: ózv. Révész Ignácné kérvénye özvegyi nyugdíj folyósítása iránt. K^rözsi Pál alszámvevő kérvénye szabadság engedélyezése iránt.. A varos hús és zsirszükségletének biztosítása tárgyában hozott 30/1916. kgy. számú határozatra jelentés. A mezőgazdasági-bizottsag javaslata a városi közlegelőn esetleg betonkorlatokból létesí­tendő akiok és egy uj pásztorlakás építése tárgyá­ban. Időközben érkezett ügyek és önálló indítvá­nyok, amelyek a közgyűlést megelőzőleg legalább 24 órával a város polgármesterénél bejelentettek. Adományok- Schwimmer Elza első zenelec- kéjéből szármázó 20 korona keresményét Gyula város rokkant alapjanak adományozta, özv. Varga Sáudorné Csete Zsuzsánna 20 koronát adományo­zott a vak katonáknak. Menekültek visszatelepítése A Békésvár­megyében elhelyezett és eddig haza nem tért menekültek a hét folyamán indultak vissza ha­zájukba. A rendelkezések szerint csak Háromszék- vármegye kézdi és orbai járásába nem mehettek vissza még menekültjeink, de az otthon utáni vágy ezek egy részét is már előbb elindulásra késztette, úgy hogy még a vármegyében ma­radó menekültek számát 5—600 r a tehetjük. Február 3-tól a mai napig nyolc különvonat in­dult a visszatérő menekültekkel a magukkal ho­zott pougyászaikknl és állataikkal vissza Három­szék vármegyébe és pedig Gyuláról, Vésztőről, Gyomárol, Szarvasról, Orosházáról és Békésről. A közigazgatási hatóságok mindenütt gonddal készítették elő az utnakinditást, ellátták a vissza­térőket utravalóval és a napokban ők is viszont­látják elhagyott otthonukat, a melyet öt hónap óta voltak kénytelenek nélkülözni. Nem érdek­telen, hogy több család van olyan, a melyik in­kább akar itt maradni és nem akar útra kelni, ezeket azonban figyelmeztetik a hatóságok, hogy ha lakóhelyükre a visszatelepítés már megtörtént és ők ennek dacára nem mentek haza, államse­gélybe tovább nem részesülhetnek. A még itt­maradt néhány száz menekült íövid időn belül való visszatelepítése a belügyminisztérium áltál szintén kilátásba helyeztetett. Háromszáz kihágás cukorjegyek miatt- A cukorjegyek kivaitasa körül tömegesen elkövetett visszaélésekről annak idején megemlékeztünk. A rtndőrség eddig több mint 300 visszaélési esetet derített ki, amelyek megtorlása vegett a hét vé­gén folyamatba tette a kihágasi eljárást. A vármegye közbiztonsága. A debreceni csendőrkerületi parancsnokság kimutatása szerint a Békésvármegye területén elhelyezett csendőrőr­sök januar havában 208 esetben végeztek közbiz­tonságot érdeklő nyomozást. Ezen számból 71-et tesznek ki a kisebb-nagyobb lopások és 22-őt az egyéb vagyon elleni vétségek. A kihágások 54, a fegyveres erő elleni vétségek 20, tüzeset, tüzoko- zás 10, testi sértés 1L esettel szerepelnek a kimu­tatásban, mig a többi adat egyes különböző vét­ség között őszük meg. Betörések. Reisner Béla gyulai gyufagyá­ros az év legnagyobb részében családjával együtt földbirtosau tartózkodik és Erdélyi Sándor úti lakasa lakatlanul bezárva áll. A múlt esztendőben be.örök járták a lakásban és több ezer korona értékű ezüstnemüt vittek el. A tettes széleskörű nyomozás dacára sem került kézre. Az ősz folyamán a lakásban egy haromszékmegyei tiszt­viselő lakott a családjavai, akinek hazaköltözése óta a ház ismét őrizet nélkül maradt. Hétfőn es­tefelé a család egyik tagja körülnézte a haztájé- kát és észrevette, hogy az éléskamra ablaka fel van feszítve. Kinyitották a lakást és azt tapasz­talták, hogy ismét hívatlan betörök tettek ott lá­togatást. A fehérnemiis szekrényt a betörők' el­mozdítottak helyerői és hatul egy húsvágó bárddal rést szakítottak rajta s a nyíláson sok ruhaneműt kiszedtek és a spájzbau talált utazó kosárba csomagolták. Munkájukat gyertyavilagitás mellett végeztek és a gyertyát oly közel tartottak a szekrényhez, hogy az tüzet fogott, de a tette­sek az égő szilánkokat lahasogatták és igy a tűz terjedését megakadályozták. A szőnyegen szerte- széjjel cigaretta végeket talált a rendőrség, amelyet az ott járt jómadarak a szekrényben volt moly elleti védő pipadohányból sodortak. Nem lehetett megállapítani a betörés pontos idejét, mert már hetek óta senki sem nézett a lezárt lakás felé. A kár több száz koronára tehető. — Ugyancsak be­törők jártak f. hó 2-án éjjel Szikes Jánosné Ajtós- uca 1 számú házában. A tulajdonosnő tanyán lakik s a házban senki sem volt otthon. A be­törők az összes szobákat és szekrényeket felfor­gatták, nyilván pénz után kutattak. Végre is mintegy 300 korona értékű fehérneműt vittek itiigukkal. A padláson és kamrában is megfordul­tak. de ott értékes dolgot nem találtak. A rend­őrség mnginditotta a nyomozást. Házasság. Papp Domokos m. kir. csendőr számvivő hadnagy f. hó 7-én lépett házasságra N. Szabados József építő vállalkozó Irma leá­nyával. Végleges döntés Dutkay Béla nyugdíjügyé­ben. Gyula varos volt polgármestere DutKav Béla 190 f. évben nyugdíjba menvén, négy és fél éveu ac nyugdiját nem a megállapított folyó összeg­ben kapta meg, miután a nyugdíj-alap felhasz­nálható jövedelmei a nyugdíj fizetésére elégtele­nek voltak. Dutkay Béla 1914. év elején azzal a- lGrelemmel fordult a városhoz, hogy miután a nyugdíjalap fizetőképessége időközben helyreál­lott, sőt felesleg is mutatkozik, a nyugdijából fivont részletek neki pótlólag fizettessenek ki. A varos képviselőtestülete a kérelmet elutasította, f lebbezés folytán a vármegye törvényhatósági bizottsága azonban kötelezte a várost, hogy az időközben elhalt Dutkay Béla törvényes örökö­seinek a levont részleteket fizesse ki. A vármegye határozata ellen a varos képviseletében Dr. Lovich Ödön polgármester panaszt adott be, amelyet most bírált felül végső fokon a közigazgatási bí­róság és a panasznak helyt nem adván, a vár­megyének a várost fizetésre kötelező határozata v. gleges megerősítést nyert. A közigazgatási bí­róság ítéletének indokolásában kimondja, hogy annak az oka, hogy az alkalmazottak nyugdija nem teljes összegében, hanem levonásokkal fizet­tetett ki, az a kényszerhelyzet volt, hogy a nyug- d jalapnak felhasználható jövedelme elégtelen volt, a nyugdíjintézet szervezete pedig nem nyúj­tott módot a jövedelem megfelelő szaporítására. A város nyugdíjszabályrendeletének nincs oly rendelkezése, mely szerint az alap jövedelmének elégtelensége esetén á nyugdíjazlak csak arány- lagos levonással igényelhetik a nyugdijat, az ál­talános jogelvek szerint pedig a követeléshez való jog nem enyészik el azzal, hogy az adós tarto­zását vagyontalansága miatt nem teljesítheti. Az t - hát, hogy a nyugdíjalap jövedelmének elégte­lensége által előidézett kényszerhelyzetben a nyug- d jak csak levonásokkal fizettettek ki, a nyugdí­jasokat nem fosztja meg attól, hogy a megálla- p tott nyugdíj teljes összegéhez való igényüket a kényszerhelyzet megszűntével érvényesíthessék. Lopott szalonna a hóban. Kliment Sz. Já­nos csabai gazda jelentést tett a rendőrségen, hogy Hajnal-utcai háza kamrájából, vasárnap éj­szaka egy oldal szalonnát elloptak. A rendőrség még aznap megtalálta a lopott szalonnát. Felda- nbolva, el volt dugva a Jókai-utcán a hóban. Hogy kik voltak a tolvajok, még nem tudni. Tizenhatfok hidegre virradtuuk pénteken és ugyanannyira tegnap reggel és pedig nem is Cilsius, hanem Reaumur szerint. Egyébként az egész hét folyamán kemény fagyok vol­tak, időközönként szélvihar és hóorkan kapcsán. A gyertyaszentelői hagyomány eszerint tehát ezút­tal is megcáfolódik. Eltekintve a szállítást nehéz­ségek okozta fa és szén szűkétől, — mely azon- b ni eddig legalább városunkban kritikus követ­kezményeket nem okozott — a hideg időnek nagy előnye, bizonyárasok haszna is van. A nagy fagy és hó valószínűleg kipusztitotta a valóságos mező- gazdasági csapásnak számitó mezei egereket és a vegetációt pusztító sokféle egyéb férget, a meleg l otakaró pedig kimondhatlan hasznára van a ve­téseknek. A Kőrözs folyók is megyeszerte minde­nütt befagytak és úgy a községek, valamint egész­ségügyi intézmények, gazdálkodók és jégre szoruló iparosok és kereskedők ezúttal megtölthetik két év óta üresen álló jégvermüket Halifax megcsap­pant számú hívei is kedvtelve áldozhatnak ked­veit korcsolyázási sportjuknak, noha a jégpályák kellő ápolás és gondozás hiányában simáknak ép- p in nem mondhatók. Elszaporodtak a patkányok. Az utóbbi hó­n ipokban mindenki panaszkodik, hogy városszerte, még sohasem tapasztalt mértékben elszaporodtak a patkányok és nagy pusztítást visznek vég­hez gabonafélékben, élelmiszerekben és épületek­ben egyaránt. A szapora, de jó szimatu és ovatos kártevők irtására még biztos hatása szereket nem ismerünk és azért igen nehéz az ellenük való vé­dekezés. Tanczik Lajos rendőrfőkapitány a napok­ban megkereséssel fordult az ország nagyobb vá­rosaihoz, aziránt, van-e náluk valamelyes módszer, vagy eljárás a patkányirtás tekintetében, s ha van mik azok az intézkedések, amelyek nálunk is alkal­mazandók volnának. Talált pénztárca. F. hó 5-én este E. F.. honvédhadnagy a Jókai Mór utcában egy bőr p nztárcat talált, melyben 2 K 36 f és két le­vélbélyeg volt. A károsult átveheti a rendőrségnél. Rendőri állás. A gyulai rendőrségnél egy rendőri állás betöltendő, amely ruházaton kívül egyelőre évi 980 korona fizetéssel van javadal­mazva. Pályázni óhajtók a főkapitánynál jelent- k zhetnek. Közgazdaság. Kukoricás kenyér. Az Országos Közélelme­zési Hivatal elrendelte a kenyérlisztnek 33 száza- h k kukorica liszttel való keverését Gyula város­nak február első felére az alispán 270 mázsa lisztet uta.t ki, amelyből csupán 90 mázsa a ke- nvérliszt és 90 mázsa kukoricaliszt s igy a város Hláttatlan közönsége a rendelet követelményeinél rosszabb helyzetbe kerül, amennyibeu nem egy- h irmad rész, hanem fele aránybau volna kényte­len kenyérlisztjét keverni kukoricaliszttel. Ezen s. relmes intézkedés orvoslása végett dr. Lovich ö lön polgármester előterjesztéssel élt az alispán­hoz. De a kukoricaliszt használatának egyéb kel- fimetlen következményét is érezni fogjuk, azt tud­niillik, hogy a kenyér drágább lesz, amennyiben a búzaliszt ára 49 fillérben, mig a kukoricaliszt 75 fillérben van megállapítva. 1 A békésrárniegyei gazdasági egyesület teg­nap délelőtt igazgató választmány! ülést tartott, amelyen az országgyűlésen elfoglalt Beliczey Géza elnök helyett Szalay Lijos alelnök vezette a tanácskozást. Bdiczey István, az elnök hősi h ilált fia fölötti gyásza alkalmából a választmány, szeretve tisztelt elnökének szivbeli együttérzését és mély részvétét, Wenckheim Dénes gróf, az egyesület volt elnökének pedig, valóságos belső titkos tanácsossá kinevezése alkalmából szerencse- kivánatát tolmácsolja. A vagyonadóról szóló tör­vény értelmében megalakítandó értékmeghatározó b zottságba a választmány Ondruss (Jyrillt, Hacskó L íjost, dr. Berthóty Károlyt és Bottyánszky Pált választotta be.­Mezei munkások és hadifoglyok lisztadagja. B ikésvármegye gazdasági munkabizottsága januári ü éséből felirt az Országos Közélelmezési Hivatal elnökéhez, hogy a nehéz mezőgazdasagi munkát végző munkások napi lisztadagját napi 420 gr-ra emelje fel, valamint, hogy arra való tekintettel, hogy a közélelmezési hivatal rendelkezése sze­rint a hadifoglyoknak szintén csak 240 gramm n pi lisztmennyiség adható, »azzal szemben pedig a hadügyminisztérium és a katonai parancsnok­ságok ragaszkodnak a napi 420 gramm liszt pon­tos kiadásához, az ellentétes intézkedések mielőbbi megszüntetéséről és összhangzó rendelkezés ki­adásáról gondoskodjék. A közélelmezési hivatal táviratilag válaszol a felterjesztésre és értesíti az mispánt, hogy a mezőgazdasági munkások liszt adagjának 240 grammról 420 grammra való fel­emelését a mostani nehéz viszonyokra tekintettel m m engedélyezheti, a hadifoglyok lisztadagjának megállapítása tekintetében pedig utal előbbi ál­talános rendelkezésére, a melyek folytán a kérdés ujabbi tárgyalására nincs szükség. Ily módon n.ég mindig tisztázatlan marad a hadifoglyok liszt­éi iátasanak kérdése. Az a bizonyos általános ren- d.-det ugyanis azt mondja, hogy a foglyok liszt- adagja nem lehet több, mint az illető várme­gyében a mezőgazdasági munkások részére meg­állapított napi lisztmeunyiség. Ehhez képest az országos közélelmezési hivatal rendelete szerint a hadifoglyoknak is csak 240 gramm liszt volna adható, ámde mint fentebb jeleztük, a hadügy­minisztérium és a katonai parancsnokságok 420 grammos lisztadagok kiadását követelik és igy a fogolytartó gazdák még mindig nem tudhatják, mennyi lisztet adjanak tulajdonképen a foglyok- n ik. Ha a közélelmezési hivatal utasításához al­kalmazkodva csak 240 grammot adnak, a felügyelő katonai parancsnokság bevonja tőlük a foglyot és munkás nélkül maradnak, ha pedig a katonai részről kívánt 420 grammot kiadják, a közélelme­zési hivatal rendeletevei jutnak ellentétbe és súlyos kihágási büntetésnek teszik ki magukat. A vár­megye alispánja ezen bizonytalan helyzet feltá­rásával újból feliratilag kéri azért, hogy a felsőbb hatóságok jussanak a kérdésben megegyezésre és egységes rendelettel szabályozzák a dolgot.

Next

/
Thumbnails
Contents