Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-11-04 / 44. szám

XIjIX. évfolyam Gtynla, 1017. november 4 44. szám Előfizetési árak: Egész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓII\ DÁVID. Megjelenik minden vasárnap Béke előtt, A szelidlelkü pápa békejegyzéke válasz nélkül bever az entente-államok kormányai­nak fiókjában, a német kancellárnak és kül­ügyi államtitkárnak, meg a mi kiilügyminis- terünknek őszinte békenyilatkozatai lenézett, durva, gúnyos hangú visszautasításban része­sülnek s az ábrándos, de szándékaikbau tisz­teletet érdemlő stockholmiak hiába szavalnak, konferenciáznak. . . Hóimét, kitől várjuk te­hát a békét, ha kinyújtott jobbunkat ellen­ségeink kormányai gőgösen ellökik maguktól s még ma is egyre csak azt hangoztatják, hogy majd csak akkor lesz béke a földön, ha annak feltételeit ők fogják diktálni, melyek­nek súlyos pontozatai sorában, egyebek közt, még ma is ott vigyorog Magyarország szét- darabolásáuak éhes követelése. Mi békülnénk, de hát kivel béküljtink, ha ellenségeink még mindig nem akarnak ? Ebben a reánk kényszeritett helyzetben, tehát csakugyan nincs más mód, mint meg­fogadni a régi közmondás tanácsát: Si vis pacem, para bellum. Ha békét akarsz, hada­kozz a végső győzelemig. Ezen a reánk erő­szakolt utón járnak most is diadalmas sere­geink, minekutána kiverték az elfoglalt te­rületekről az olaszokat, kétszázezer foglyot ejtettek és ezerötszázon felüli ágyút zsákmá­nyoltak, kergetve a hitszegő olaszt a saját maga országa földjén. Többi ellenséges szom­szédaink már lábaink előtt hevernek, még csak ezt az utolsót kell térdre kényszerite- nünk, akkor aztán majd beadja derekát s alább hagy a fenhéjazással a francia meg az angol is. Hős harcosainkat véres bár, de mégis békeszerző munkájukban nekünk, itthon levők­nek szintén segítenünk kell s mert mással nem tudjuk, jegyeznünk kell újból hadiköl- csönt. A hetedik magyar hadikölcsön no­vember 10-én kerül kibocsátásra. írasson mindenki, kitől mennyi telik, hogy ezzel se­gítvén harcosainkat, közelebb hozza hazánkra a béke áldásait. Tanügy. A női kereskedelmi szaktanfolyam tanári kara és tanuló ifjúsága a tanügyi kormány ren­delkezéseinek megíeldőleg f. hó 5-én, hétfőn d. u. 5 órakor „a háborúban elhalt derék hőseink emlé­kezetére“ iskolai ünnepélyt rendez a szaktanfolyam helyiségében. Ezen ünnepélyre a szüléket és tan- ügybarátokat ez utón is meghívja az intézet ve­zetősége. Hírek. A reformáció emlékünnepe Gyulán. Október 31-ik napján nevezetes évfordulóhoz ért a protes­táns világ. Ezen a napon telt le négyszáz eszten­deje annak, hogy Luther Márton Wittenbergben a vártemplom ajtajára kifüggesztette azt a 95 té­telt, amelyeknek vezéreszméje, hogy a lelkiisme­ret, az ember ezen legértékesebb tulajdona fölött a változtathatatlanoknak kijelentett hittételek nem uralkodhatnak, hanem szabad szárnyára kell azo­kat hocsájtani, hogy termékei a mindenkori em­beriség közkincsévé váljanak. Eme nagy nap em­lékére szentelt emlékünnepet a gyulai református egyház is október 31-én. Délelőtt fél 10 órakor már tele voltak a református templom padsorai és a szemlélőre mély és maradandó benyomást tett, hogy városunk lakossága hitfelekezeti különb­ség nélkül sereglett és gyűlt egybe az ünnepélyre. Gyülekezeti ének és az alkalmi énekkar lélek­emelő szép éneke után Dombi Lajos esperes lelkész daliás papi alakja jelent mpg a szószéken s ragadta magával magasan szárnyaló imájával a hallgató közönséget. Imája után a nagy napot felelevenítő s az ő békés és fennkölt szellemétől áthatott ünnepi beszédével táplálta a hallgatóság lelkét s emelte föl oda a mindenható zsámolyá­hoz, ahol a lélek kiengesztelődést, megnyugvást talál. Az ünnepély keretébe presbiteri diszgyülés is illesztetett be s a presbitérium jegyzőkönyvében kívánta megörökiteni e nagy nap emlékét. Dél­után fél három órakor ugyancsak a református templomban iskolai ünnepély volt. Ennek leg­kimagaslóbb pontja Fekesházy Jenő segédlelkész emlékbeszéde volt. Biztos fellépése, szépen csengő érces hangja, mélyen járó, erőteljes gondolatai és buzdító szavai megragadták a hallgatóság figyel­mét és elismerését váltották ki. Az ifjúsági ének és szavalatok után Bene Ferencz igazgató-tanitó szívhez szóló lelkes szavakkal zárta be az ün­nepélyt. Mindenszentek napján délután, a máskor oly népteleD, csendes temetőbe valóságos embervándor­lás történt, a holtak birodalma benépesült, a meg­hatódott ünneplők kegyelete az élők illatos üzene­tét, színes virágkoszorukat helyezett az elhunytak sirhalmára. Noha a sírok' kivilágítása erősen meg­csappant, a negyedfélesztendős háború óta a ha­lottak kultusza nagyobb lön, mint valaha volt, a temetők ünnepe valóságos nemzeti ünnep lett, amikor is a hősi halált halt katonák sírjához visszük el hazafias és kegyeletes érzésünket, hogy áldozzunk a magyar nemzet szürke vértanúinak. Izzóbbá vált a kevés gyertya s mécs lobogása, nagyszerűbbekké váltak érzéseink, amikor halottak napjának estéjén az elesett katonahősök pórhüvelyei mellől küldtük fohászainkat a magyarok Istenéhez és a hálaadó szivek melegével áldoztunk a hősök felejthetetlen emlékének. A közigazgatási bizottság november havi ülését folyó hó 12-én fogja tartani. Hadigondozó kormánybiztos. A ministereí- nök a Békésvármegyében szervezett hadigondozó bizottság működésének felügyeletére báró Szent- kereszthy Béla földbirtokost kormánybiztossá ne­vezte ki. Hősök kitüntetése. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményteljes magatartása el­ismeréséül Endrődy Géza, a 307. honvéd gyalog­ezrednél beosztott 2. honvéd gyalogezredbeii szá­zadosnak a 3. oszt. vaskoronarendet a hadiékit- ménnyel és a kardokat, Molnár Albert az 1/2. népf. gyalogzászlóaljnál beosztott nópf. főhadnagy­nak, Schivarcz József a 305. honvéd gyalogezred­T A R O A. Küzdelem a magyar nyelv tisztaságáért. A magyartalanság elleni küzdelemben nagy hivatást tölt be az a piros füzet, amely most hagyta el a sajtót. Buday Barnának munkája ez, a mindenki számára nélkülözhetetlen munka, amely címlapján „A Köztelek Szótára“ cimet viseli.. A füzet fontosságát magyarázza az a pom­pás magyarsággal megirt igazán lelkes előszó, mely Buday Barna Írását mindenben jellemzi. A füzet megjelenését az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató választmányi ülé­sén határozták el Buday Barnának javaslatára azzal a célzattal, hogy az egyesület által kiadott munkákból kiirtja az idegen szavakat, amelyeket megfelelő jó magyar szavakkal lehet helyettesíteni. A „szótár“ körülbelül hétszáz idegen szót és ugyanennyi helytelen kifejezést vett fel. Azért csak ennyit, mert amint Buday Barna mondja „eszünk ágában sem volt, hogy a jó magyarság teljes szótárát szerkesszük meg. Mi nem vagyunk nyelvtudósok és nincs szándékunkban ezeknek munkáival versenyezni. Kiadtuk ezt a könnyen j áttekinthető füzetet azért, hogy a legsűrűbben elkö.vetet hibákra figyelmeztessünk. Reméljük, ennek a figyelmeztetésnek lesz némi hatása és az idegenszerűségnek gyomlálásához munkatár­saink hozzálátnak, — mert annyi figyelemmel és hűséggel tartózik mindenki a szép magyar nyel­vünknek“. Ha végigolvassuk a füzetet, látni fogjuk, hogy valamennyi idegen szó egész sereg magyar szót pendíthet meg az iró elméjében, ha van kedve gondolkozni. Itt van például a kultúra szó. Kulturnép magyarul a művelődés utján haladó nép. Kulturérzék pedig a művelődés kérdései iránt mutatkozó fogékonyságot jelent. Kultur- talaj a korszerű termelő munka számára meg­hódított terület. íme: a magyar szavakat egymás­hoz kell faragni, mint épitőmunkában a termés­köveket. Az idegenszó alkalmazásával járó ké­nyelem elzsibbasztja a magyar nyelv magán- segitő találékonyságát, kifejezésének szabatossá­gát rontja, színeit felolvasztja. Példa erre a momentum szó. Ezt a szót igen gyakran nyelvükre veszik szónokaink a legkülönbözőbb értelemben. Jelent­het a momentum érzést, gondolatot, eszmét, re­ményt, aggodalmat, hevületet, sejtelmet, például itt: „Ha beletekintünk a mi magyar lelkűnkbe, felfedezzük ott azt a momentumot . . .“ Jelent­het ezenfelül más alkalmazásban mozzanatot, fordulatot, körülményt, változást, de jelenthet időt, fordulópontot is. Ez az egyetlen idegen szó tehát ilyen zagyva értelmezésben legalább tiz- tizenöt kifejezésünket emészti fel és a megfelelőbb szavak egész sorozatát semmizi ki jogából. Az agitál szóra a következő megfelelő ma­gyar szavak használhatók; izgat, buzdít, tettre serkent, nógat, mozgalmat indít, bujtogat, buz- gólkodik, fáradozik, hajszol, rábeszél, kardosko­dik. Vagy a dilemma szóra: kétkedés, habozás, két tűz közé szorulás, válaszút, tétovázás, ne­héz választás, fogas kérdés, kétélű fegyver, kényes helyzet, kelepce stb. Van válogatni valónk tehát a magyar sza­vakban és épen ezért az idegenek alkalmazása legtöbb esetben felesleges, mert mellőzhető. — Okozzon bár fejtörést az idegen szavak meg­kerülése, nyelvünk tisztasága érdekében arra kell törekednünk, hogy a mit írunk és beszélünk, azt a legegyszerűbb magyar ember is megérthesse. A könyv ára két korona. Lapian-ls: m.a.1 szama oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents