Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-28 / 43. szám

1917. október 28. Békés a Betörés. Folyó hó 19 én éjszaka ismeretién tettesek betörtek Gyebrovszky Károly békéscsabai szabómesternek az Aodrássy-uti üzletébe. A be­törők az udvar felöli ablakon hatoltak be és el­vittek nyolc öltözet ruhát, egy felöltőt és több vég szövetet. A kár több ezer korona. A rendőr­ség keresi a betörőket. öngyilkosságok. Nem egészen egy hét alatt IBékésen négy öngyilkosság történt. Az öngyilko­sok valamennyien öregek s mindannyian gyógyít­hatatlan betegségük miatt váltak meg az élettől. Andor Gáborné 68 éves, Apáti Imráné 70 éves, Szathmári Mihály 66 éves és Asztalos Sándor 73 éves. Mind a négyen úgy akasztották föl magukat. Szurniay délután Szeghalmon. A szeghalmi Polgári Olvasókör november ll-én délután 4 Arakor a Szurmay-alap javára felolvasó délutánt rendez. A nemes cél érdekében nagy akció indult meg, melynek vezetésével az éppen odahaza be­tegen időző Altmann Ignác honvéd-hadnagyot bízta meg a Polgári Olvasókör egylet elnöksége. Betörés. Folyó hó ll-én éjjel betörő járt Hirscbmann Armrn csaba-erzsébethelyi kereskedő üzletében. A kereskedő leánya, ki a szomszéd szo­bában aludt, a zajra felébredt s kiabálni kezdett, amire a betörő megugrott, magával vitt azonban 500 korona aprópénzt s egy csomó levélbélyeget. Elégett takarmány. Folyó hó 12-én este a -csabai föidmivesiskola területen kigyuladt egy ha­talmas szalmakazal s elégett. A tűz egy Vég Mi­hály nevű csavargó gondatlansága fogytán kelet­kezett. A kár 10 000 korona, mely nem térül meg, mivel a kazal nem volt biztosítva. TŰZ, Folyó hó 14-én este ismeretlen okból kigyuladt Király Lajos orosházi gazdaember ta­nyáján egy hat öles kukoricakazal, melyről a lán­gok átcsaptak a mellette levő nagy törek-kazalra és hat kup-kukoncaszárra. A drága takarmány mind elégett. A kár kétezer korona, mely biztosí­tásból megtérül. Csaló katona. Múlt héten egy katona be­állított Csorvason Szabados Imrénóhez azzal, hogy a férje megbízásából a harctérről jön azzal az üzenettel, hogy az asszony adjon neki 600 koro­nát s a férje polgári ruháját. Az asszonynál nem volt csak 180 korona. Azt át is adta a ruhával együtt az ismeretlen katonának, ki eltávozott. Ké­sőbb azonban kitűnt, hogy a katona csaló volt s az asszony feljelentési tett ellene. A csaló katona után megindították a nyomozást. Öngyilkos katona A biharpüspöki vasúti állomáson veszteglő tehervonat egyik kupéjában folyó hó 18-án éjjel Csete József 52 éves oros­házi gazdálkodó, vonatkísérő népfölkelő felakasz­totta magát. Az öngyilkosságot az éjjeli őr vette észre, de akkor már a vén harcosban nem volt élet. A halott zsebében 300 koronát s egy a fele­ségéhez cimzett levelet találtak, melyben halála okául az élettel való meghasonlását mondja. Egyik fia mostanában esett el a harctéren, a vejét meg nyomorékká tette a háború s ezen annyira elke­seredett. hogy felakasztotta magát. Szerencsétlenség. Folyó hó 12-én Dénes Bálint csabai íakatosmester ipartelepén egy be- rozsdásod'ot, dugattyút javítottak. A dugattyút tü- zesitették, miközben az fölrobbant. A műhelyben kilencen tartózkodtak, de szerencsére csak Balázs Sándor inas s Duies mester sérültek meg jelen­téktelenül. A kohót s a 2 cm. vastag dugattyút szétvágta a robbanás. A műhely ablaküvegjei is összetörtek. Vizsgálatot indítottak, hogy a szeren­csétlenségért tertiel-e v > lakit felelősség? Kössünk harisnyát n katonáknak. Az Orsz. Hadsegéiyző bizottság rutiazati albizottsága el­határozta, hogy a télre újból juttatni kíván a harctéren küzdő katonáknak és lehetőleg a hadi­fogságban szenvedő testvéreinknek társadalmi utón előállítandó meleg ruhaneműt. E végből az al­bizottság gondoskodott arról, hogy a közönség a temesvári gyár utján kilogrommonként 21 ko­ronáért (előállítási ár) jóminőségü gyapjufonalhoz jusson. Fonálért a polgármesterhez kell fordulni. A hadvezetőség által nyújtott meleg ruhanemü- eken felül a társadalom részéről ezúttal csupán a jól bevált rövid harisnyák (zokni) készítése szük- sóo-"- melyeknek előállítási módja a következő : u/Ú acél tűvel kötünk. Minden tűre 18 szemet kezdünk 10 em-t. kötünk 2 sima 2 fordított szem­mel. Ezután (fogyasztás nélkül) simán 19 cm. Most 2 tűvel rendes kerek sarkot kötünk. Azután a lábfejet a szokásos módon nem hegyesre, ha­nem kereken befejezve úgy, hogy a ké8z lábfej hossza 28—30 legyen. Halálozás. Goldstein Mór gyulavárii keres­kedő hosszas súlyos betegség után folyó hó 22-én 57 éves korában Gyulán meghalt. Felesége, négy leánygyermeke, testvérei és rokonsága gyászolják elhunytát. Szerdán délután temették el gyulai és gyulavárii ismerősei nagy részvéte mellett a gyulai izr. temetőben. Árdrágítás Károly-csapaíkercsztckkel. Az utóbbi időben több panasz érkezett a Hadsegélyezö Hivatalhoz, hogy egyes kereskedők a Károiy-csa- patkereszteket a megállapított két koronánál drá­gábban adják el. Az a kereskedő, aki szalag nél­küli Károly-csapatkeresztért két koronánál többet kér, árdrágítást követ el. A Hadsegélyező Hiva­tal, amely a keresztek kizárólagos eladási jogát gyakorolja, felkéri a közönséget, hogy az árdrá­gítókat kíméletlenül jelentse fel akár közvetlenül a rendőrhatóságnál, akár a Hadsegéiyző Hivatal­nál (V., Akadémia utca 17.) Fehérnemű gyűjtés a hadseregnek. Az en­gesztelődes, megemlekezés és kegyelet ünnepe : halottak napja negyedszer köszönt ránk vérziva­tarok közepette. Szomorú és fájdalmas emlékezés ez sokaknak, akik apát, fiút, testvért vagy rokont vesztettek. De a halottakról való megemlékezés­kor ne feledkezzünk meg az élőkről, fordítsuk fe­léjük is figyelmünket és segítséget nyújtó kezün­ket és enyhítsük a harcterek hőseinek sorsát, könnyitsünk szenvedéseiken. Es ezt úgy tehetjük meg, ha azt adunk nekik a mire szükség van : fehérneműt. Mindazok, akik ifjú életet áldoztak a haza oltárán, akkor amikor a kegyelet adóját rójják le szeretteikkel szemben, teljesítsék köteles­ségeiket az élőkkel szemben is. Adják oda az el­esett hősök fehérneműit a katonáknak, akik nél­külözik a testnek meleget adó gyolcsot. A fehér­nemű gyűjtésére a Hadsegélyező Hivatal országos abciót indított, -a vidéki városokat most szervezi meg a Hivatal bizottsága. Az iskolák növendékei az egész országban segítségére vannak a Hivatal­nak a szükséges feladat megoldásában. — Az iskolákban felhívásokat osztanak ki, melyeken a szülőket adakozásra szólítják, Budapesten ezenkívül elöljáróságok utján a főváros lakos­sága közt levelezőlapokat is fognak kiosztani, amik arra valók, hogy adakozók értesítsék a Hi­vatalt, mikor szállíthatók el az adományok. A Hadsegélyezö Hivatal minden vászon- és pamut­terméket szívesen fogad. Az adományok küldhe­tők közvetlenül a Hivatal címére is Budapest V., Akadémia-utca 17. Betörés Orosházán. Folyó hó 25-én virra­dóra ujabb betörés történt Orosházán. Boskovitz Vilmos piactéri üzletébe, amelynek redőnyét fel- feszitették, az így támadt hasadékon keresztül be­jutottak az üzletbe, a pénztáríiókot alulról kivés­ték, de mindössze csak 9 korona 80 fillért vittek magukkal. Eme szűkös zsákmányon kívül egyebet nem vittek el. A esendőrség erélyesen nyomozza a tetteket. Közgazdaság. A gabonaáívételi eljárás megkezdése ügyé­ben kiadott kormányrendelet alapján a vármegye alispánja elrendelte, hogy az átvételi bizottságok november 5-én az egész vármegye területén kezd­jék meg működésüket és az eljárás befejezéséig szakadatlanul folytassák. A vármegye területén a községek ' határának nagysága szerint szétosztva 113 átvételi bizottság fog működni, amelyek mindegyike egy hatósági kiküldöttből és a Hadi­termény egy képviselőjéből áll. Az eljárás maga nem csupán a meglévő készletek felvételéből, ha­nem az összes termelőknek (ide értve a termelő­nek tekintendő munkásokat is) megszámoltatásá- ból, a házi és gazdasági szükséglet kiszámításából és ezek alapján az átadandó feleslegek megálla­pításából fog állani és kiterjed az összes gabona- nemüek, hüvelyesek, köles és tengeri feleslegek megállapítására is. A bizottság minden termelőnél a cséplési eredmények bejelentése és a tényleges termés nagyságának kipuhatolása alapján megálla­pítja hogy minden gabonaféléből mennyi volt a ter­més, mennyi abból a családtagok száma szerint felhasználható házi szükséglet, vetőmagra, állatok takarmányozására,kommencióra, munkások élelme­zésére stb. visszatartható gazdasági szükséglet és a kettőnek egybevetéséből megállapítja a felesle­get, amit a termelő a Haditermény utján közcé­lokra beszolgáltatni köteles. Ezen Írásbeli meg­számoltatáshoz kisegítő eszköz a tényleges kész­letek megállapítása is, amely ezúttal ellenőrzésül szolgál arra, hogy elrejtés, jogtalan felhasználás vagy eladás nem történt-e. A munka megkönnyí­tése céljából, de saját érdekeik megvédésére is helyesen teszik azért a termelők, ha az eljárásra már maguk előkészülnek, mindenből pontosan fel­mérik készletüket, előkészítik az eladott gaboná­ról szóló vásárlási igazolványokat, összeírják, hogy mily címen és mennyit kívánnak házi és gazda­sági szükségletre visszatartani, nehogy ezen ada­tok hiányos bemondása folytán valamely szükség­letük figyelmen kívül hagyassák és tőlük több gabona vétessék el, mint a mennyit beszolgáltatni kötelesek volnának. A járási főszolgabirák valamint a polgármester i bizottságok tagjaival és az elöljárókkal a hét folyamán értekezleteket tarta­nak, hogy az egész munkálat lefolytatására pon­tosan előkészüljenek és az átvételi eljárás zavar­talan menetét biztosítsák. — Aki az átvevő bizot- ság megállapítását magára nézve sérelmesnek tartja, az ellen a főszolgabírónál, Gyulán a pol­gármesternél felszólalással élhet. Nagyobb Irtás a városerdőben. Gyula város erdejében valami uj fajta rovar elterjedése követ­keztében nagy területen kiszáradt a faállomány. A polgármester megkeresése folytán a nagyváradi erdőfelügyelőség megvizsgálta a pusztulásnak in­dult erdőrészt s azt a véleményt adta, hogy a beteg fákat irtás utján el kell távolítani. Ennek következtében, mihelyt a mezőgazdasági munka megszűnik, a város megkezdi a meglehetősen ter­jedelmes erdőrész fájának kitermelését. A gazda­sági üzemterv szerint az erdőnek ép az a része került volna rendes körülmények között is irtás alá, csak kisebb területen, mint most szükségessé válik. Tehát a kényszerű irtás nem fog anyagi kárt okozni a városnak, mert a fa ára ma soha sem képzelt magasságot ért el, azonkívül előnyös lesz a közönségre, mert tüzelőfához juttatja azo­kat, akik máskép nem tudták magukat a mai ne­héz beszerzési viszonyok mellett ellátni. Szeren­csére a fák oly fiatalok, hogy gyökereik még ki­hajtanak és néhány óv alatt ültetés nélkül is pó­tolják a kivágott fákat. Sokan, különösen a gaz­daközönség körében bizonyosan szívesen látnák, ha a város régi tervét, az erdő teljes letárolását és a területnek mezőgazdasági művelés ala véte­lét ez alkalomból keresztül vihetnék. Csakhogy ez most, mikor a háború alatt rengeteg erdőterü­let elpusztult, még nehezebben volna megvalósít­ható, mert erre a felsőbb hatósági engedélyt nem lehetne megszerezni, Egyébként is a megmaradó gyökerek oly dúsan fognak hajtani, hogy vétek volna az egy pár év múlva már igen azép erdő­től a várost megfosztani. A nagyobb területű erdőirtás következtében a városi pénztár tekinté­lyes rendkívüli bevételre tesz szert, sokkal na­gyobbra, mint amennyi a rendes üzemterv sze­rint végrehajtandó irtásból a költségvetésben be­vételre előirányozva volt. Kívánatosnak tartanók, ha ezt a tekintélyes összegre rugó többletet a város nem a jövő évi pótadót csökkentő költség­vetési feleslegként használná fel, hanem azt kü­lön alapként kezelué s oly célra használná fel, amire legközelebb nagyobb összeget kellene a költségvetésbe felvenni. Életbe lép a ruha és cipőjcgyrendszcr. A közeli napokban nagyfontosságu rendelőtök jelen­nek meg a téli ruha- és cipőszükséglet biztosítá­sáról. A rendeletek megjelenése előtt összeírják az országban található nyersanyagokat és kész­árukat, melyekre nézve kimondja a kormány a felajánlási kényszert. Maximálni fogják a keres­kedelmi forgalomban levő kész pamutáruk árát. A rekviráiást a katonaság közbejöttével végzik és a lefoglalt áruk fele a hadseregnek jut, másik fele pedig a polgári szükséglet ellátására alakuló nép­ruházati bizottság részére juttatják, amely való- szinüleg utalványrendszer alapján, maximális áron juttatja el azokat a fogyasztókhoz. A cipőközpont kérelmére a határokat ezentúl szigorúbban ellen­őrzik és minden kézipodgyászt felnyittatnak. A cipőközpontnak a visszaélések megszüntetésére az a javaslata, hogy a bőrt épen úgy, mint a kész cipőt. csak jegyJendszer alapján legyen szabad forgalomba hozni. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár ma délután 4 órakor terjedelmes tárgysorozattal, saját helyiségében igazgatósági ülést tart.

Next

/
Thumbnails
Contents