Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-28 / 43. szám

XIjIX. évfolyam Gyula, 1917, október 38 43. szám Előfizetési árak: Egész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. r r POLITIKÁT, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : KÓIIX SVÁ VII». Megjelenik minden vasárnap Hetedikszer. Babonás emberek szerencsés számnak tartják a hetest. Vaunak kik éppen magyar szerencseszámnak mondják. Hétfejü sárkány­ról, a hetedik nagy szerencséjéről szól a magyar népmese. Hét vezérrel szerezték meg a hazát eleink. De minden kabalánál többet mond a józan számítás, midőn a hetedik magyar hadikölcsön sikerében bízunk. Nem marad­hat nálunk hatás nélkül a fegyelmezett németek fényes példája, akik hetedik alka­lommal tizenkétezer milliárdnyi hadikölcsönt jegyeztek. Nem maradhatunk el hetedikszer saját korábbi hat hadikölcsönünk nagyszerű eredménye mögött. Soha sem volt nálunk nagyobb pénzbőség, soha buzditóbb a nemes és hasznos tőkebefektetésre való alkalom. — Egész társadalmi osztályok jutottak a háború alatt vagyonhoz és a legszélesebb rétegekben is népszerűvé vált az állami járadékkötvények vásárlása. Mindenki tudja, hogy kötelessége nem máshoz mérten, hanem csupán saját anyagi helyzetéhez képest minden erejével támogatni a hadikölcsön sorsdöntő ügyét és abban is bizonyos minden ember, hogy majd rájár a rúd azokra, akik a háború folytán rájuk özönlött szertelen nyereségből nem méltó módon, vagy éppen nem adóztak a nemzeti célnak. Még többről vau szó. Békét óhajtunk és remélünk, de a reánk erőszakolt háborút oly dicső küzdelem és oly sok véres áldozat után lehetetlen befejeznünk lealázó békével. Csak tisztességes békével elégedhetünk meg mi, csak ilyet hagyhatuuk utódainkra. Ehhez pedig kitartás kell s a kitartáshoz az uj hadikölcsön teljes sikere. Együtt a hét magyar hadikölcsön job­ban ijessze el a vesztünkre törő ellenséget a mesék hétfejü sárkányánál; úgy védje meg, olyan szilárdan adja át hazánkat boldogabb jövendőnek, ahogy a hét vezér megszerezte. Legyen ez a hadikölcsön az a szerencsés hetedik gyermek, aki Inegtalálja és elhozza nekünk a legnagyobb kincset: a megérdemelt, nekünk való békét. Tanügy. Tanári előléptetés a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Krecsmásik Endre szarvasi ev. tanitó- és tanitónőképző intézeti tanárt a IX-ik fizetési osztályból a VIII-ik fizetési osztály 3-ik fokozatába léptette elő szeptember 1-től kezdődőleg Tanítónői kinevezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Glück IiOna tanítónőt a szarvas, állami népiskolához kinevezte. Hírek. Halottak napján. Gyertya csillagok helyett, amelyek ez évben is elmaradnak a hantokról, em­lékek gyászszalagja simul a sírokra: Háború dü­börgésében, golyók vijjogása, ágyuk orgonaszava között negyedik érkezését érjük meg a nagy ál­modó emberek napjának. Ób, mennyi mámoros tavasz virág fagyott el, mennyi sziv zenéje lett fátyolos, mennyi öröm feküdt ravatalon, hány lé­lek dőlt össze, mennyi hit roskadt magába és hány szív lett csendes temetőföld, olyan, mint halottak napján ködben úszó, kápolnás sirország- És ha szerte nézünk a csendesek birodalmában : mennyi hősi halottat takar a fold, mennyi rajon­gás dermedt csontokba, mennyi szépség porlado- zik el. Es ők a büszke halottak, akik becsülete­sen és őszintén, megalkuvás nélkül és kemény akarattal, igaz magyar érzéssel dalolva mentek a harc mezejére, akik daloltak akkor is, mikor szi­vén ütötte őket az ellenség golyója. Édes anya­földben, hideg idegenben menuyi drága halott, akiket gyászolunk kemény magyar gyászban, köny- nyezzük és siratjuk, de büszkén viseljük érte a fájdalmat: a hazáért halt meg. Az ő vérük ön­tözte a szabadság bokrát, melyből babért téptünk a kedves halottnak halottak napjára. Ma még hamvadó bánatok zsarátnokos üszkén uj szenve­dések tüze fellobban nagy néha, még néhány ősz minden szürkeségét, fehér krizantémját, sokszoros fajdalmát borítjuk halotti szemfedőként és gyá­szolva gyászoljuk a messze elköltözöttet, azután megnyugodunk, megpihenünk és a legdrágább emléknek örök emléket emelünk : Magyarország T A B C A. A Békésmegyei Pártfogó Egyesület beszámolója 1916-ról.*) A most folyó nagy világháború előtt, ami­dőn annak még csak előérzete remegett végig rajtunk, elborult aggodalommal tekintettünk az ismeretlen jövőbe. Egyesületünk munkásai ak­kor már évek óta dolgoztak a jövő nemzedék erkölcsiségének, sorsának biztosításán s ennek egyik legfőbb tényezője, javitón.eveléssel foglal­kozó Szeretetházunk már állt s épen csak, Hogy megkezdette szeretetteljes működését. Köztudomású dolog, hogy ez az intézet az Igazságügyminiszterium s nevezetesen Balogh Jenő volt igazságügyminiszter, Kun Béla akkori igazságügyminiszteri tanácsos, most államtitkár, továbbá a Földmivelésügyi és Kultuszminisztérium nemkülönben dr. Lovich Ödön polgármester be­folyására Gyula város és mások támogatásával létesült. Minden oldaűól valóban feledhetetlen sok jóakarat nyilvánult meg az intézet létesítése ér­dekében. Mindazonáltal anyagi alap nem volt összegyűjtve a melyre támaszkodhattunk volna, A rohamosan fejlődő viszonyok között, amelyek a XIX. század végét és a XX század elejét jel­lemzik, nem lehetett arra gondolni, hogy hosszas gyűjtögetéssel előre megszerezzük azt a pénz összeget, a melyre a Szeretetház létesítése cél­jából szükség volt. Évtizedek kellettek volna arra, hogy ilyen módon az eredményt, mely igy két év alatt létesült, elérjük. A fiatalkoruaknak a kulturális viszonyok rohamos fejlődése arányában szaporodó criminalitása, bűnre való hajlamossága nem tűrt fontolgató halogatást. A szükség tehát arra vitt bennünket, hogy a megkivántató anyagi alapot hitel utján szerez­=*) Az október 14-iki közgyűlésen előterjesztett titkári jelentés. zük meg s a Szeretetház saját anyagi erejével s a falai között rendszeresitett legfőbb nevelési eszköz: a szorgalmas munkásság eredményeivel önmaga tehermentesítse Egyesületünket az inté­zet alapításával és létesítésével ekként felmerült terhek alól. A számítás helyesnek bizonyult. A Szere­tetház kertgazdasága teljesiti feladatát s jövedel­mezősége biztosítja az adósságok kamatait és törlesztését. Remény van rá hogy 8—10 év alatt minden anyagi terhét ledolgozza. Viszont azonban a közelgő háború, a bi­zonytalan jövő, a viszonyok előre nem látható alakulása, rövidesen a normális körülmények felzavarása, a minek hatása előttünk teljes ködbe volt borulva, remegéssel töltötte el mindazokat, a kiknek szivén feküdt a béke idők szeretetteljes munkája eredményének: a Szeretetház sorsa A nagy bizonytalanságok közepette nem volt csoda, hogy akkor úgy gondolkoztunk : ha kitör a nagy háború akkor úgyis mindennek vége. És a háború előre nem is képzelt mére tekben kitört és még sem lett mindennek vége. Egyesületünk működik. Szeretetházunk él és erősödik Fegyvereink diadala, a magyar vitéz­séggel élén, megmentett bennünket attól, hogy ellenség tapodjon a hazai földön és anpak nemes kultúráján. De ez az eredmény sok áldozatokat is kívánt. A férfi népség jórésze a harcvonalban, vagy a harcvonal mögött véd bennünket, a kik itthon megfogyatkozva a legnagyobb erőfeszítés­sel végezzük dolgainkat vérző szeretett hazánk boldogulásáért. Egyesületünk a háború alatt is tovább vé­gezte feladatait, amelyek megszaporodtak, s a melyeket munkás kéz és fő hiányában nem le­hetett a szükséges mértékben megoldani. A Sze­retetház vezetése szintén csupán az egyetlen igazgató vállait terheli A túlterheltség, a feltornyosult teendőkkel való birkózás, a mely egyébként nemcsak ország­szerte, hanem kétségtelenül világszerte mutatkozó jelenség, érezteti hatását Egyesületünk és Szere­tetházunk életében is, de ez intézmények mégis életteljesek és a soha nem képzelt életviszonyok és nehézségek között és azokhoz, valamint az országos átlaghoz képest becsületesen teljesítik feladataikat Hogy ez lehetővé vált, az annak nevéhez fűződik, akinek egyénisége, munkássága, önzet­lensége és energiája a mi Egyesületünk és Sze­retetházunk éltető és fentartó erejét képezi: Egyesületünk elnöke, gróf Wenckheim László nevéhez. A midőn pedig ő a harctéren távol volt, közszeretetben és becsülésben álló édesanyja: özv. gróf Wenckheim Frigyesné volt az, aki bennünket feledhetlen jóakarattal támogatott. A gróf Wenckheim László neve szétválaszt- hatatlanul össze van forrva az Egyesületünk és Szeretetházunk létesítésével, fenállasával és fejlő­désével s ezt intézményeink soha elevenebben nem érezték, mint a háborús évek, tehát a leg­nagyobb szükség idején Nem lehet kedvesebb feladata és köteles­sége Egyesületünknek, mintha a háború elmúl­tával a nemes alkotó munka és fentartó erély felett érzett hálájának kifejezésére alkalmat keres. Az 1916. évben az Igazságügyi kormány gondossága is megnyilvánult egyesületünk iránt, a melynek részére 3000 korona államsegélyt en­gedélyezett és utalt ki . Egyesületünk vezetősége az 1915 év vé­gén gondoskodni kívánt arról, hogy a Szeretet- házat ama kötelességei teljesítésében, a melyek növendékeinek eltartása és nevelése, valamint anyagi terhei viselése iránt fenállnak, az életvi­szonyok rohamos drágulása meg ne akassza, miért is a megye területén azok körében, kiket a háborús évek vagyonosakká tettek, vagy va­gyonukat növelték, gyűjtést indított arra hivat­kozással, hogy a vármegye és illetve egyesüle­I-ia.pviri.As: mai szama -ít ola.a,l.

Next

/
Thumbnails
Contents