Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-02 / 35. szám
XLIX, évfolyam íiyula, 1917. szeptember 2 35. szánt Előfizetési árak • Egész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay Jáuos könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető'közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : KÓHN I>ÁVII>. megjelenik minden vasárnap Honvédségünk elhelyezésének kérdéséhez. „Antant Gyula városa ellen“ cim alatt lapunk multheti számának ugyan e helyéu megjelent cikkünket, illetőleg annak a honvédség elhelyezésére vonatkozó részét rekti- fikálnunk, módosítanunk kell. Említett cikkünk megírására ugyanis ama feltevés és hiedelem késztetett, hogy az aradi mozgalom, a gyulai 2. honvéd gyalogezred székhelyének Gyuláról Aradra áthelyezését célozza.Eme hiedelmünk alaposságát megerősítette ama körülmény, hogy a mozgalom ily irányban a világháborút megelőző esztendőben tényleg megindult és habár akkor úgy városunk vezetőségének, valamint Kéry Gyula volt főispánunk és Lukács György városuuk országgyűlési képviselőjének hathatós és sikeres közbelépése folytán szerencsésen meghiúsult, mint lappangó vágy folyton fönnállóit és érvényesülésre is törekedett. Az utóbbi hetekben is olyan formában lanszirozták és tárgyalták aradi tisztelt laptársaink, hogy teljes jóhiszeműséggel úgy Ítéltük meg a szóbanforgó akciót, hogy Arad városa vezetősége a 2. honvéd gyalogezredet városuknak igényli és pedig nem provizórikusán, hanem végelgesen, egyszer és mindenkorra. Báró S&nrmaij Sándor honvédelmi miniszternek, dr. Lukács György városunk orsz. képviselője közbelépésére tett nyilatkozata, hogy a 2. honvéd gyalogezrednek Gyuláról való elvitele egy pillanatig sem volt és nem is lesz szándékában, melyre vonatkozó két hót előtti közleményünket az aradi lapok is közölték, kijózanitólag hatott Aradon. Híradásunk hitelességét eleinte kételylyel fogadták ugyan s eme kételyüknek az ottani lapokban kifejezést is adtak, de ugylátszik időközben tudomást szereztek és meg is győződtek a honvédelmi miuiszter kijelentésének és szándékának igaz volta felől és ennek hatása alatt.tervbe vett akciójuk célját módosították, illetőleg leszállították. Barabás Béla, Arad városa uj főispánja ugyanis nyilatkozott egyik aradi tisztelt laptársunknak s kijelentése szerint ő is tárgyalt ugyan a honvédelmi miniszterrel a honvédségnek Aradra helyezése érdekében, de . az ezrednek Gyuláról való végleges áthelyezésiről szó sem volt köztük. 6 — tudniillik Barabás — csak aziránt indította meg a mozgalmat, hogy a most Karáusebesen levő 2. honvéd pótzászlóalj, melyben aradi fiuk is vannak, Aradra helyeztessék át. A honvédelmi miniszter kijelentette volna neki, hogy az esetben, ha a pótzászlóalj részére Aradon férő hely rendelkezésre áll, akkor az áthelyezést el fogja rendelni. Kikötötte azonban a miniszter, hogy olyan férőhelyről kell gondoskodni, hogy a katonaságot nem egyenként, hanem tömegesen lehessen elszállásolni, mert ezen fordul meg az egész dolog. A honvédelmi miniszter kijelentette neki azt is, hogy eddigi információja szerint Aradon jelenleg ilyen tömeges férőhely nincsen, mert a csálai erdőben levő barak egyéb katonai célokra van lefoglalva. Ha azonban akár ő — tudniillik Barabás — akár a város arról biztosítja a minisztert, hogy tömeges férőhely rendelkezésre áll, akkor a- pótzászlóaljuak Karánsebesről Aradra való áthelyezése semmi akadályba nem ütközik. A miniszter kizárólag szociális szempontból és a Barabás kérésére teljesítené ezt a kívánságot. Barabás nyilatkozata szerint tehát nincs szó Gyula és Arad város közötti versengésről, mert hiszen a pótzászlóaljnak csak ideiglenes, a háború tartamára való áthelyezéséről lenne szó, s ha van férőhely, az meg is fog történni. A honvédelmi miniszter különben kilátásba helyezte hogy obbeli álláspontját hivatalos levélben is tudomására fogja neki adni s fel fogja őt szólítani arra, hogy Arad városa polgármesterének közbenjöttével biztosítsa a honvédelmi minisztériumot a tömeges beszállásolást szükséges férőhelyről. Ennyi a Barabás kijelentése, melyet megnyugvással veszünk tudomásul, annyiban tudniillik, hogy az ezred végleges áthelyezéséről nem volt és nincs is szó. , Amennyire azonban az aradi viszonyokat ismerjük, mi is úgy tudjuk, hogy Szurmay honvédelmi miniszter igen alaposan van informálva, hogy Aradon a pótzászlóalj elhelyezésére alkalmas férőhely nincsen. Nem állit- juk, hogy ilyen férőhely fölött Gyulán is feltétlenül rendelkeznénk, de Aradnál mégis kedvezőbb helyzetben vagyunk, mert körültekintéssel és jóakarattal a pótzászlóalj részére alkalmas tömeges férőhelyet igenis szerezhetünk. Ami pedig a szociális szempontot illeti, Gyula városára nézve teljesen azonos érdek, hogy a pótzászlóalj, ha az Karánsebesről katonai szempontból egyáltalán elhozható, Gyulán helyeztessék el. Hiszen a TÁRCA. A gyulai honvédek táborában. Orosz határ, 1917 aug. 27. Bérces Kárpát ormán Őrt áll sok ezer magyar vitéz! All ott fegyverben; mint kószál, Vésszel bátran szembe néz! Tűzpirosra gyűlt az égbolt, Szerteszét sok halott, vér folyt, Tenger elem ront hazánkra, Szent hitünkre törni akar! Félvilággal szembe-szembe szállva Harcol a hős magyar! Életet alkotó, vért felfrissítő gyönyörű ütemére a dalnak haladtunk előre és üldöztük a muszkát ki Galíciából. Most meg kellene változtatni a szövegét a dalnak, mert hol vannak a Kárpátok ? Most már nincs őrség ott, bevonatott. Ahol három évig a muszka paták taposták, bitorolták a gazdag termésű Podolia földjét, most mindenfelé magyar honvédek tanyáznak, ősi szokásaikat most a táborban gyakorolják. Bográcsban fő a paprikás, parázson kukoricasütés, úgy mint odahaza aratáskor. Pásztortüz lobog éjjel-nappal. Itt nincs szünet, forrong a viiág szerte hosszában a földtekén, mit csinál a honvéd, ha szabad ideje van. Ke- resgél-kutat s oly szerencsés ebben a munkában, hogy mindig akad a horogra valami. S ez gyorsan el lesz fogyasztva. Az elmúlt hét rossz jegyben kezdődött, eső vert bennünket. Ez a kellemetlen vendéglátás két napig tartott, bizony nem kell belőle több, mert a tábori életet ez elsorvasztja. Házikóink sátorlapból épültek, hát engedelmesebbek a kőháznál, mert beeresztik,' erdő sürü fái között van a tanyánk s elképzelhető, mily kedves, ha a szélvihar vágja a faleveleken összegyülemlett esőcseppeket a mi szerény fedezékünkre. Úgy éreztük magunkat ilyenkor, mintha a nyári zápor teljes erővel dühöngene. Elmosta az időjárás a király születésnapjára tervezett tűzijátékot is, a bakák nagy szomorúságára. De nem ment kárba a jó menázsi, a konyhaágyunak nem árthatott, ékeimének csak a gránát előtt van tekintélye. Csak ettől fél De a honvéd is. És mindenki itt. A bajok múltával, a viharok csendesültével, jobb idők következnek, úgy mondják. Megnyílt a szabadság! Ez az örvendetes hir száguldott keresztül a mi nagy ünnepünkön, Szent István- napján. Milyen boldogság ült az arcokon. Szabadság! Mily óriási hatása van a telkekre e parányi szónak itt az elszigetelt tájon, hol az ember nem hall harangszót, amely imára hiv, itt csak egyszer szól az öreg ágyú — és jön a halál. És itt még sem fél senki, nekünk a gránát, Schrapnell dübörgése és a fegyver kattogása oly egyszerű hangnem, amely hidegen hagy mindenkit, nem izgat, mert tudjuk, ez a háborúval jár. De a szabadság szó hangja elfelejtet minden keserűséget bajt, szenvedést, ösztönre kelt, életerőt ad, hazamenni az édes otthonba, kisfaluba, barna lányhoz, otthon hagyott boldogsághoz. Éljen a szabadság! És délután már útba indult haza felé a boldog társaság, * * * Már-már elfelejtettük a Brzezanyi napok munkateljesítményét, a folytonos előnyomulásban, azt hittük tovább is igy lesz. És most újra neki fogtunk a földturáshoz, a fedezékek készítéséhez. Ott, ahol ásónyom nem lépett oly mélyre a föld gyomrába, hogy az életet pusztító ólomgolyótól megmentse a pusztuló magyar vért, most serény munka folyik, de csak éjjel dolgozik most mindenki, hiszen a háború befejezését készítjük elő. Van a századunknál egy szép kis fiatalember, egy olyan babaarcu önkéntes, Ladies György önkéntes szakaszvezető, Ladies László gyulai ügyvéd és takarékpénztári igazgató fia. Nemrég jött ki még csak a harctérre, nemrég pedig még diák volt. Itt a harctéren én vagyok a gyámja. Buban-bajban, vidámságban együtt osztozkodunk, az előbbiből több nincs, mint az utóbbiból. Pár nappal ezelőtt a gazember muszka valahogy észrevett bennünket és oda lőtt egy pár könnyű gránátot közibénk. Éppen falatoztam, mikor az első vagy ötven lépésnyire levágott előttünk. Sebbel-lobbal odaszalad hozzám a kis Ladies és lelkendezve súgja fülembe: Jaj őrmester ur, most megijedtem Es abban a pillanatban már ott volt a második csomag. Megvigasztaltam a kis önkéntest, hogy jön még a többi is utána, de a muszka kedvtelen most munkához és abbahagyta az ijesztgetést. * * * Újra felhozom Szent István napját. Zöld Mór alezredes — ezredessé lépett elő a királyi elismerés folytán, a galíciai harcokért — ezen a szent napon általános volt az öröm, mert a munka jutalmazva volt. A brzezanyi hős, a 308-asok ezredparancsnoka feledhetetlen érdemeket szerzett erre a kitüntetésre, melyet mindenki várt és mégis osztatlan lelkesedés hatott át mindenkit a táborban a hir hallatára. Siettek hozzá a tisztek a gratulációkkal, de első volt ezek közt: Hoffmann Péter altábornagy, hadosztályparancsnok, az uj Mária Terézia-rend vitéze. (Arad és Vidéke) Gruber Imre. Xja.pia.rLls mai száma -ít old.a.1.
