Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-12 / 32. szám

1917. augusztus 12. Békés 9 kedés jeleit sem árulta el, napi teendőit akkor és azóta rendesen végezte úgy, hogy a házbeliek semtai gyanúsat sem vettek észre viselkedésében- A napokban valaki tudtára adta a rendőrségnek, hogy a Mari szakácsnő körül valami titokzatosság lappang. Eiek István detektiv vallatóra fogta. Az asszony előbb tagadni próbált, de csakhamar tö­redelmesen bevallotta bűnét és megmutatta, hogy hova ásta el gyermekét. A csecsemőhullát beszál­lították a közkórházba, ahol dr. Feldmann Ignác kórboncnok-főorvos megejtette rajta a törvény- széki boncolást. A bűnös anyát átkisérték az ügyészség fogházába. A kánikula, ha nem is üti meg a julius végi s augusztus eleji forróságot, még mindig uralkodik és eltekintve a hét elején, nevezetesen hétfő este s kedd délutáni alig néhány milliméter- nyi csapadéktól, a kánikulával kapcsolatban egyre tart a szárazság is. Hasztalan reménykedünk a meteorológia mindennapos tudósításában, amelyek állandóan „sok helyütt csapadék, zivatarok“-at jeleznek, a várva-várt eső következetesen elmarad. Pénteken este már csaknem biztosra vettük, hogy zivataros eső lesz, az égboltozat ugyanis szépen beborult, vakító villámfény cikkázott a láthatáron, de egy hirtelen szél szétzavarta az esőfelhőket, a légsulymérő egybén tegnap reggel magasabbra emelkedett és most még kevesebb kilátás van az égető szükséget képező esőre, mint eddig is volt. Halálozások. Kherndl György nyugalmazott jószágigazgató folyó hó 3-án 80 esztendős korá­ban, Gyomán meghalt. A boldogult jóemlékü Wodianer Albert báró gyoma—endrődi nagykiter- jedésü uradalmának évtizedeken át volt jószág- igazgatója s e* minőségben munkásságával, szor­galmával, kiváló szakértelmével rendkívüli érde­meket szerzett, amennyiben a többnyire lapos fek­vésű, régebben teljesen primitiv művelés alati álló talajból virágzó kaszáitokat és szántóföldeket varázsolt. A boldogult puritán becsületességü egyén volt, a gyomai társadalomnak éveken át közhasznú, vezető tagja, akinek vendégszerető hajléka mesz- szevidéken volt ismeretes. Földbirtokosa elhunyta után az uradalom széttagolódott Kherndt György is nyugalomba vonult és szerető gyermekei köré­ben élte le az utolsó két évtizedet. Halálát gyer­mekei, unokái s kiterjedt rokonság fájlalják. Te­metése f. hó 6-án délelőtt volt igen nagy rész­véttel a róm. kath. egyház gyászszertartása szerint a gyomai temetőben. — Grimm A. József aradi tekintélyes polgár f. hó 3-án 66 éves korában hosszas suiyos betegség után elhunyt. A boldo­gult gyomai születésű, tehát vármegyénk fia volt, fiatalkorú éveitEndrődön ésGyulán töltötte el,mind­két helyen mint regálés fogyasztásiadó bérlőAmikor Gyula városa a gróf AVenckheim családtól a regá- liákat megvásárolta s az italmérési jog a város tulajdonába került, Grimm A. József lett, mint legtöbbet ígérő az italmérési jog bérlője, kétsze­resnél nagyobb árat ajánlva fel az italmérési jo­gért, mint ahogy azt az ő elődje az uradalomtól bírta. Sajnos a város nem sokáig maradt a jog birtokában s nem élvezhette a magas jövedelmet, amelylyel pedig pótadóját lényegesen csökkent­hétté volna, miután a törvényhozás az italmérési jogokat állami kezelésbe vette. Grimm A. József ennek következtében Gyuláról Aradra költözött, ahol évtizedek óta a városnak egyik megbecsült, tekintélyes polgára volt. Halálát özvegye, gyer­mekei, testvérei, utóbbiak között dr. Gyomai Zsigmond fővárosi tekintélyes ügyvéd, a Jogállam cimü tekintélyes szaklap kiváló szerkesztője szív­ből fájlalják, de őszinte részvétet keltett azGyulán* Gyomán és Endrődön is. — Özv. Ssiber Nán- dorné szül. Dániel Szidónia Nagyváradon folyó hó 7-én 65 éves korában meghalt. A boldogult nő néhai Dániel Pál volt gyulai állatorvos leánya városunkban a 60-as évek díszes leánykoszorújá­nak egyik ékes virágszála, később jóemlékü Sziber Nándor gyulai magyar kántor hitvese volt. Férje halála után Gyuláról Nagyváradra költözött és szerető gyermekei körében élt. Halála hire bizo­nyára mélységes részvétet kelt gyulai ismerősei körében. Béke hamvaikra! Az endrődi tanuló-ifjuság folyó hó 19-én a Korona-vendéglőben az elesetc endrődi katonák özvegyei- és árváinak javára jótékonycélu előadást rendez. Belépőjegy 3 korona. Kezdete este nyolc órakor. Felülfizetések a jótékony célra való tekin­tettel köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyug­táztatnak. Kifosztott lakás. Csütörtökön virradóra is­meretlen tettes kifosztotta Scbriffert Beinhardt gazdálkodó Zöld-utca 13 számú lakását. A gazda kedden délelőtt bezárta a lakást, a kulcsokat a szokott helyre elrejtette és feleségével kiment a tanyára. Az utcaajtó kulcsát rokonuk Berndt Jó­zsefénél hagyták, hogy az a disznókat naponként kétszer megetethesse. Ezt Berndthé másnap meg is cselekedte, de harmadnap reggel a lakás ajta­ját tárva nyitva találta. Előbb azt hitte, hogy Schrifferték haza jöttek, de mert odabentről sem­mi életjelt nem hallott, bement a szobába, ahol minden fel volt forgatva, a szekrények tartalma össze-vissza dobálva hevert szanaszét. Hirt adott a háztulajdonosnak a hívatlan látogató garázdálko­dásáról. Schrifferték hazajöttek és megállapították, hogy valaki, aki a házi szokásokkal ismerős, a kulcsokat előszedte relytekhelyükről és azok se­gélyével nyitotta ki az ajtókat. A következő tár­gyak hiányát konstatálták : 1 fekete posztó öltöny, egy pár box csizma, 2 pár női cipő, 14 fejkendő, 20 drb. fehér csikós, kockás zsebkendő, 1 abrosz, egy arany karikagyűrű, egy borotva, 5 kg. cukor, 100 drb. cigarillos, 8 csomag pipadohángt (és még panaszkodjanak az emberek, hogy nem tudnak dohánynemüekhez jutni,). A szekrényből kidobáltak mindent, köztük két takarékbetétköny­vet is, amelyet a tettes az asztalon hagyott. A rendőrség bevezette a nyomozást. Négy közrendőri állás van üresedésben a gyulai rendőrségnél, amelyre pályázni óhajtók személyesen jelentkezhetnek Tanczik Lajos rendőr- főkapitánynál. A közrendőr évi fizetése 700 K, lakpánze 240 K, drágasági pótléka 300 K. ezen­kívül a kormányrendeletekkel időnként engedélye­zett háborús pótlékok és természetbeni ruházat. Kőrözsbe flllt. Dorucsák György liptómegyei tót fiú, ki hónapok óta Szarvason tartózkodott, vasárnap délután kiment a Kőrözsre fürödni. A 14 éves fiút a vízben görcs fogta el, a vízből nem birt kiúszni s belefuladt. Holttestótjmég az­nap kifogták a Körözsből. Aapszurás. Az abnormális nagy hőségnek Csabán már áldozata is van. Kovács L. Mihály földbirtokos tanyáján kazalrakás közben hirtelen rosszul lett egy orosz fogoly, összeesett s alig egy-két perc alatt kiszenvedett. A boncolás meg­állapította, hogy a fogoly halálát napszurás okozta. Halálos szerencsétlenség, Kristóf Jánosné Olasz Juliánná, orosházi gazdaember felesége, ki­nek férje a harctéren van, f. hó 7-én este szé­nával rakott kocsijáról leesett s a lovak oly sze­rencsétlenül rugdosták össze, hogy pár óra alatt kiszenvedett. Közgazdaság. A vadászati tilalom meghosszabbítása. A hivatalos lap keddi száma nagy bánatot okozott a vadászoknak, amennyiben kormányrendeletet közöl, amely a vadállomány kímélése érdekében a nyulra és fácánra vonatkozólag megállapított tilalmi időt augusztus 31-ig bezárólag meghosz- szabbitja. A már készenlétbe helyezkedett Nimró­dok tehát két hétig még pihentetni kénytelenek puskájukat. Az ellátatlan lakosság kenyere. Augusztus 15-én, szerdán elérkezünk az uj gazdasági év kez­detéhez. Ez a nap az, ameddig a hatósági liszt és kenyér ellátásra szorultak elméletben, vagyis pa­píron el voltak látva kenyérrel, de a valóságban utóbb már csak — kenyérjegygyel. A városi ha­tóság nagy feladat előtt áll, hogy helyes intéz­kedésekkel, okos rendszerrel megszüntesse azokat a nem kívánatos állapotokat, amelyek a múlt esztendőben, köztudomás szerint rajtakivül álló okokból, a felsőbb hatóságok nehézkes intéz­kedései következtében annyi nélkülözésnek, jogos panasznak és zúgolódásnak tették ki a nép széles rétegeit. A kiállott nélkülözéseket, mint egy rossz álmot hajlandó a lakosság elfeledni, ha a most következő esztendőben megfelelő célszerű rendszer bevezetésével oldja meg a város a kenyér­kérdést. Erre most meg vannak a kedvező előfel­tételek. A termésfelosztási kormányrendelet meg­adta a módot és lehetőséget arra, hogy a város beszerezhesse mindazok részére az egész évi búza­szükségletet, akik anyagi eszközök hiányában ma­gukat egész évre ellátni nem képesek. A képvi­selőtestület sietve adta meg a felhatalmazást és biztosította a szükséges tőkét, hogy a vásárlások megtörténhessenek. Dr. Lovich Ödön polgármes­ter négy kerületi biztost bízott meg az eddigi hatósági ellátásra jelentkezettek 20 waggon búza szükségletének megvásárlásával, akik munkájukat két hét előtt meg is kezdették. Sajnos, már itt akadályok merültek fel, mert ezideig csupán 8 waggonnal sikerült összevásárolni, mivel gazdáink nagyrésze, különösen a kistermelők nem akarják felesleges búzájukat a városnak eladni, részint azért, mert tájékozatlanságból egész termésüket házi és gazdasági szükségletükre tartják vissza, mások pedig inkább a Haditermény megbízottjá­nak adják el, aki zsákokat is tud adni, mig a városnak nincsenek zsákjai. De magános vásárlók részéről szintén általános a panasz, hogy a ter­melők idegenkednek attól, hogy kisebb tételekben helybelieknek adják el terményüket, inkább ké­nyelmi szempontból csak a Haditerménynek szál­lítanak. Gazdáink ilyen eléggé el nem Ítélhető közönyös magatartása miatt nagyon sokan nem képesek vásárlási igazolványukat beváltani és mind többen kénytelenek a városi ellátást igénybe venni. Csodálkozunk a gazdák ilyen helytelen magatar­tásán. Csodálkozunk, hogy nincs bennük annyi szeretet lakostársaik iránt, hogy elsősorban őket részesítenék előnyben, mikor a Haditerménytől sem kaphatnak egy fillérrel sem magasabb árat. Azokat pedig, akik arra spekulálnak, hogy a meg­határozott fejadagon felüli egész termésüket meg­tarthatják, alapos csalódás fogja érni, mivel a jövő hó elején házról-házra járó termésátvevő bizottság minden körülmények között eirekvirálja a felesleget, ami azzal a hátránnyal is fog járni, hogy szeptember hóban már mázsánként két ko­ronával kevesebb árat fizetnek a búzáért. Ma még nincs ok az aggodalomra, hogy a vásárolni akaró magánosok, vagy a város nem lesz képes búzáját megvásárolni, mert a nemsokára megalakuló ter­mésátvevő bizottságok elsősorban a helybeliek igényét kötelesek kielégíteni, csak a felesleget szállíthatják ki a városból. Miután, mint fentebb említettük a kenyérjegyrendszeres esztendő aug. 15-ével letelik, a város 16-án megkezdi az ellá­tatlanok búzájának kiosztását. Eddigi megállapo­dás szerint mindenki egy havi búzaszükségletét veheti át készpénzfizetés ellenében a Wiszt-féle vendéglőben levő városi raktárból. Aki a város utján kívánta biztosítani szükségletét, e végből a főszámvevői hivatalbau tartozik jelentkezni, ahol egy ivet kap, amelybe be lesz Írva az egész évi buzaigénye és havonként ugyanabba bejegyzik a tényleg kiadott mennyiséget. A főszámvevő utal­ványt állít ki a havi búzáról a befizetendő összeg feltüntetésével. Az utalvánnyal le kell menni a pénztárhoz, ahol a pénzt elveszik, az utalványt aláírják és azután a raktár kiadja a megfelelő búzamennyiséget. Nyomatékosan figyelmeztetjük az érdekéiteket, hogy a kiadandó ivre nagyon vigyázzanak, azt el ne veszítsék, mert a buzá- mindenkor a jegy birtokosának adják ki, akár jogos tulajdona legyen az, akár nem és az iv esett leges elvesztése esetén semmi szin alatt sem ad­hatnak helyette másikat, mivel a vásárolt búza annyira pontosan van kiszámítva, hogy kétszer senkinek sem lehet adni. Ezekben ismertettük Gyula város kenyérellátási rendszerét, amelyet egyáltalán nem tarthatunk tökéletesnek, mert a jogos igények kielégítése szempontjából nagy hiá­nyossága van, amelynek pótlása elől a város nem zárkózhat el. Ugyanis a gyakorlati életből jól tudjuk, hogy kész kenyeret és lisztet nálunk ok­vetlenül árusítani kell, e nélkül a mi városunk, de más város sem létezhetik. Erről pedig nem történt gondoskodás. Nem vitatható, hogy nincs mindenki abban a helyzetben, hogy kenyerét ott­hon süttethesse meg, a kenyérsütés gondját pedig lehetetlen a közönség egyes tagjai és a kenyér­sütők közötti esetenkénti privát megegyezés tár­gyává tenni. De nem tudjuk elképzelni, mit fog kezdeni az egy-két tagú kistisztviselő, iparos, gyári munkás család, magános öregasszony vagy nap­számosnő a maga 12—24 kiló búzájával, ha min­den hónapban magának kell elvinnie ezt a cse­kély mennyiséget a malomba megőrlés végett ? Eltekintve a költségtől és időveszteségtől, oktalan fáradság és zaklatás lesz ez mindenkinek. Azért szükségesnek tartjuk, hogy a város azok részére, akik azt kívánják s a búza melléktermékeire nem reflektálnak, állandóan liszt alakjában szolgáltassa ki havi szükségletét, akik pedig kenyér alakjában akarják megvásárolni, azok részét a sütőknek kell kiadni és a közönségnek a kijelölt sütőhöz szóló kenyérutalványt kell adni. Ez a módszer az érvény­ben levő terményrendeletbe nem ütközik Bizo­nyosak vagyunk benne, hogy ezt a rendszert a kényszerűség hatása alatt mielőbb meg kell való­sítani. Vásárlási jogosultság kiterjesztése. Az or­szágos közélelmezési hivatal tudatta az alispán­nal, hogy előterjesztésének részbeni elintézéséül Gyula város lakoságának gabonavásárlási jogosult­ságát a gyulai járás egész területére kiterjesztette. Az alispán a rendeletet közhírré tette, de egyben sürgetőleg felirt a közélelmezési hivatalhoz, hogy a kért egyéb kiterjesztést is sürgősen engedé­lyezze, miután a nélkül a vármegye lakosságának nagy része nem lesz abban a helyzetben, hogy gabonaszükségletét bevásárolhassa. A zabtermés felajánlása. Fontos katonai érdekből felbivatnak a gazdák, hogy a zab termé­süket minél hamarább ajánlják fel a Haditermény- nek, mert aki augusztus hó 30-ig beszállítja, 5 K-val többet kap a maximális árnál.

Next

/
Thumbnails
Contents