Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-12 / 32. szám
1917. augusztus 12. Békés 3 zattal intézte el a közgyűlés, felszólalás nélkül elfogadta az állandó választmány határozati javaslatát, a mely szerint a kinevezést tudomásul veszi, az uj kormányt a miniszter- elnökhöz intézendő feliratában üdvözli, kijelentvén, hogy azt működésében törvényes hatáskörén belül hazafias készséggel támogatja A termésrendelet vitája. A Bókósvármegyei Gazdasági Egyesület által az 1917 évi termósrendeletre vonatkozólag előterjesztett indítványra az állandó választmány a következő határozati javaslatot terjesztette elő: A törvényhatósági bizottság az előterjesztett indítványhoz képest elhatározza, hogy a m. kir. kormányhoz feliratot intéz, hogy a mezőgazdasági őstermelők és munkásoknak a 2192—1917. M E. számú rendelettel havi 15 kgr.-ban megállapított fejadagját havi 18 kg -ra emelje fel. Feltétlenül szükségesnek tartja a törvény- hatósági bizottság ezen felemelést, mert a tapasztalat szerint beigazoltan az alacsonyan megállapított fejadag a mezőgazdasággal foglalkozók részére, akik megszokott életmódjuknál fogva és azért, mert más élelmiszer kevésbbé vagy épen nem áll rendelkezésükre, főként és túlnyomó részben kenyérrel táplálkoznak. egyáltalán nem elegendő testierejük fenntartásához, a minek nemcsak a nehéz gazdasági munkával foglalkozó egyesek, hanem kétségtelenül az ország mezőgazdasági termelése vallja kárát. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület által javasolt egyéb rendelet módosítások érdekében a felírást a törvényhatósági bizottság mellőzni határozza a következő okokból. Szükségtelen a cselédkonvenció rekvirá- k lásának elejtése, mert ha az őstermelők és munkások fejadagja a nélkülözhetlen mennyiségre felemeltetik, ezzel a mezőgazdasági cselé dek ellátása is kellőkép biztosítva lesz, arra pe dig szükség sincsen, de az osztó igazsággal sem egyeztethető össze, hogy amikor magasabb nemzetvédelmi célokból az állampolgárok minden osztályánál a fogyasztás megszorítására és korlátok közé vételére van szükség, egyedül a gazdasági cselédek részére tétetnék lehetővé a korlátlan és a feltétlenül szükséges és elegendő mennyiséget túlhaladó fogyasztás Ezúttal is szükségesnek látja azonban a törvényhatósági bizottság azon rendelkezésnek pontos végrehajtását, hogy a cselédek konvenció feleslegének rekvirálása ne a gazdánál és még kevésbbé erre bízva, hanem a konvenciónak esetenként történt kimérése után a cselédnél történjék meg A termés igénybevételére vonatkozó kormányrendelet büntető inlézkedéseinek hatályon kivül helyezését keresztülvihetetlennek és szükségtelennek is tartja a törvényhatósági bizottság, mert ezen kényszerítő rendszabályok nélkül a rendelet végrehajtása válnék lehetetlenné, akkor mikor mindenkinek tetszésére bízatnék, betartja-e a rendelet intézkedéseit, vagy sem. Nem is volna igazságos, hogy a rendeletet hazafias kötelességtudással betartó egyénekkel szemben az a ki könnyelműségből, vagy épen haszonlesésből a nemzet önvédelmi harcának egyik legfontosabb eszközét teszi hatálytalanná és hiúsítja meg, ezen törvényellenes és haza fiatlan eljárásától büntető rendelkezésekkel ne tartassák vissza. De szükségtelen is az idevonatkozó rendelkezések hatályon kivül helyezése, mert a kihágási eljárás szabályai a jogvédelmet és a fokozatos jogorvoslatok igénybevételét mindenki részére biztosítván lehetővé teszik, hogy a felelősségre vonás során úgy a büntetlenséget biztositó mentő körülményeket, mint a méltánylást érdemlő és a büntetés enyhítésére befolyással biró tekinteteket az eljáró hatóság előtt kellőkép érvényesítsék A törvényhatóság végül tudomásul veszi, hogy a mezőgazdasági terményeknek gazdasági szükségletre való' felhasználását szabályozó rendelet sürgős kiadása iránt, úgyszintén az árpának állatok etetésére való felhasználhatása érdekében a vármegye alispánja ismételt sürgető feliratokat intézett a kormányhoz és hogy az idevonatkozó rendeleteknek a közeli napokban való közzététele kilátásba helyeztetett, miért is e tárgyban újabb sürgető felirat intézését szükségtelennek látja. Az ügygyei kapcsolatban megindult széleskörű vitát Beliczey Géza indította meg, kijelentvén, hogy e javaslatot nem fogadja el, hanem a gazdasági egyesület indítványának megfelelő határozat meghozatalát kívánja. Ha a háború eddigi rósz termésű éveiből a hadsereget sőt részben Ausztriát is el tudtuk látni, most, amikor termésünk majdnem kétszerese esz az előzőknek, nem indokolt a fejadag leszorítása. Akik ezt a rendeletet megcsinálták, nem ismerik aZ alföldi földmives életmódját, melynek táplálékát kizárólag a kenyér képezi, most még inkább mint máskor, mert az asz- szony is dolgozik és nincs aki főzzön, de kü- önben is a főzelékfélék teljesen hiányzanak, Méltán szül elkeseredést, hogy a magyar termelőtől elvonják a legszükségesebbet, hogy a 'elesleget talán azoknak adják, a kik a magyar állam felosztására törnek. Ne kényszerítsék a gazdát és munkást arra, hogy a rendeletet betartani nem tudva, súlyos büntetés veszedelme fenyegesse. A javaslatot azzal a módosítással fogadja el, hogy a mezőgazda- sági őstermelők és munkások fejadagja havi 20 kilogrammra emeltessék fel. A cselódkonvenció rekvirálása a termés megbénítását jelenti. A cseléd azért szegődik el, hogy magának és többnyire nagy családjának élelme a konvencióban biztosítva legyen. Ha ezen biztosítást nem látja, ott hagyja helyét és nem lehet majd cselédet kapni. — Hiba, hogy a cselédet ügy tekintik mint termelőt, A konvenció a cselédnek nem csak jövedelme, de egyúttal vagyona, tőkéje, melyet a rendelkezésre álló módon, nehány állat tartásával gyümölcsöztet, ha ennek lehetőségétől elütjük, elesik fáradsága díjazásától és nem tud megélni. Utalva arra, hogy a rendeletet az ország egyes részeiben különfélekép órtolmozik és hajtják végre, indítványozza, hogy a közgyűlés határozottan kívánja a konvenció rekvirálásának eltörlését. Az indítvány harmadik részének nem az a célja, hogy az önző célzatú visszaélések is elkerülhessék a büntetést, hanem az, hogy azok akik önhibájukon kivül, vagy viszonyaik kényszere folytán a rekvirált készlet kisebb részét nem tudják beszolgáltatni, ne büntetessenek A készletek megállapítása nem történik pontosan, sokszor előfordul, hogy a gazda időközben “kénytelen cselédet fogadni, több jószágot venni és eltartani, ha ilyenekre használja fel termését, ezért való megbüntetése a legnagyobb igazságtalanság, amikor nagy bűnösök amnesztiával szabadulnak a büntetés alól. A vármegye gazdaközönsóge lélekemelőén mutatta meg legutóbb áldozatkészségét, nincs szükség arra, hogy tulszigoru büntetésekkel szorítsák meg. A gazdasági szükséglet kielégítésére vonatkozó rendelet kiadása igen sürgős, mert az állatállomány nem pusztulhat el. Az állathizlalás a legnagyobb jelentőségű kérdés, mert máris nagy a zsirhiány, azért e tekintetben is indokoltnak találja a sürgető felirat intézését. A tartalmas és érdekes fejtegetés egyes részeit és annak befejezését is a jelenvoltak zugó helyeslése kísérte, amelynek elhangzása után Almády Géza részletes indokolással és találó példákkal támogatta a gazdasági egyesület indítványát. Tagadja, hogy ez ügygyei a hazafiság kérdése összekapcsolható volna- a drákói szigor a kis emberekkel szemben önhibájukon kivül elkövetett szabálytalanságokért büntetések erkölcsi hatását semmisiti meg és csak rósz hatással van a népre. Mindenben hozzájárul Beliczey indítványához és utalva a sajtóban megjelent azon hírekre, hogy a sertóshizlalás csak központositva lesz megengedve, zajos helyeslés mellett tiltakozik ezen terv ellen és indítványozza, hogy a közgyűlés feliratában követelje, hogy a hizlalás a gazdáknak és egyeseknek lehetővé tétessék. Végül tiltakozik az ellen, mintha a gazdák csóplési sztrájkot szerveztek, vagy mozgalmukat politikai céllal kezdeményezték volna. Csizmadia András utalva arra, hogy most az asszonyok és a serdülő gyermekek is nehéz munkát végeznek, a feliratot úgy kéri megszövegezni, hogy a 20 kgros fejadag nemre való tekintet nélkül minden 14 éven felüli egyénnek megadassák. A sertéshizlalás általános lehetővé tételének nagy fontosságát fejtegeti. Szabó Benedek az árpának és búza ocsu- nak állattakarmányozásra való felhasználását tartja sürgősen megengedendőnek. Szalay Lajos a fejkvótára vonatkozó kérelem indokolásánál hangsúlyozni kívánja, hogy a nép életmódja vidékek szerint különböző, az alföldi nép a legjobb munkás, de legtöbb kenyérre is van szüksége. Kiss László főszolgabíró a hatóságoknak a rendeletek végrehajtása körüli eljárását és az e körül fennálló rendkívüli nehézségeket ismerteti. Pollák Arnold elfogadja a javaslatokat és szívesen látja, hogy ebben a kérdésben a nagy és kisbirtokosok egyeznek, amit nem mindenkor tapasztal. (Ellenmondások) Kner Izidor utal arra, hogy az ipari munkások és házi cselédek is nehezebb munkát végeznek, ezeknek is, de általában mindenki nek szükséges volna az alacsony fejadag fokozatos emelése, miután a jobb termés azt megengedi. Kraszkó Mihály annak megengedését tartja fontosnak, hogy saját termését saját jószága etetésére mindenki elsősorban felhasználhassa. Morvay Mihály teljes elismeréssel emlékezik meg a közigazgatási hatóságoknak a közellátási ügyek körüli eljárásáról. Indítványozza, hogy a vármegyének feliratát nagyobb nyomaték kedvéért az alispán elnöklete alatt küldöttség vigye fel a kormányhoz. Miután még dr. Makai Márton kísérelte meg teljes eredménytelenül, hogy a megnyilatkozó egységes akarattal szemben alaptalan állítások hangoztatásával ellentéteket támasz- szón, áttértek a határozathozatalra és a gazdasági egyletnek Beliczey Géza által támogatott indítványát egész terjedelmében egyhangúlag elfogadták azzal a -kiegészítéssel, hogy Kner Izidor indítványához képest a többi lakosság fejkvótájának 16 kgra való felemelését is kérik és hogy a feliratot küldöttség utján juttatják a kormányhoz. Hadifoglyok kicserélése. A mezőgazdasági munkára kiadott hadifoglyok kicserélése elleni tiltakozást célzó indítvány kapcsán dr. Vangyel Endre előadó is- 'mertette az alispánnak az intézkedés hatályon kivül helyezését kérő intézkedéseit és bejelentette, hogy a hadifoglyoknak csak egy része fog kicseréltetni, amelynek keresztül vitelénél lehetőleg figyelemmel lesznek a gazdák érdekeire. Beliczey Géza köszönettel veszi tudomásul az alispán intézkedéseit, mindazonáltal nem tartja szükségtelennek a feliratot, hogy a gazdasági érdekek később se szoruljanak háttérbe és kapcsolatosan a hadifoglyok ügyének általános rendezését és szabályozását kívánja eszközölni, miután most e tekintetben nagy a rendszertelenség és bizonytalanság. Almády Géza hasonló értelemben szólal fel, miután a hadifoglyok feletti rendelkezés joga most annyi kézbe van letéve, hogy állandóan hatásköri összeütközések állanak elő és a panaszok emiatt nem, vagy későn találnak orvoslásra. Csizmadia András felszólalása után a javaslat a Beliczey Géza által javasolta pótlással fogadtatott el. Őrlési vám. Az őrlési vám százalékára nézve az állandó választmány azt javasolta, hogy a vám, mind eddig is — őrlés után 8%, darálás után 6°/o legyen és ezen kivül portásra rozsnál leg- fölebb 3% — egyéb gabonanemünól legfölebb 2% legyen felszámítható. Melega János az őrlés vámját 10°/o-ban kívánja megállapítani. A szónárak és a malmok más nagymérvű költségei annyira emelkedtek, hogy a 8°/o-os vámból a malmok nem jöhetnek ki és üzemüket öeszüntetni lesznek kénytelenek. Varga Elek a nyersolaj és szónbeszerzés nehézségeit panaszolja Kovács István bizonyítja, hogy a 8°/o-os vám nem alacsony, a porlásra felszámítható veszteséget azonban 1%-ban javasolja megállapítani. Kiss Lajos utal arra, hogy a poriás mellett a beszáradás- ból is sulyvesztesóg áll elő. Dr. Berthóty István kifejti, hogy a kérdés már három Ízben részletesen megvitattatott és a javaslat a törvény- hatóság eddigi álláspontjának megfelel. A közgyűlés többsége elfogadta az állandó választmány javaslatát. Vita nélkül. Délben kiürült teremben gyorsan letárgyalták a hátralevő ügyeket felszólalás nélkül elfogadva az előterjesztett javaslatokat. Az orvosok látogatási dijainak felemelésére vonatkozó múlt közgyűlési határozat azonnali végrehajtását elhatározta a közgyűlés és kimondotta, hogy a községi és törvényhatósági orvosi szolgálat között nyugdíj viszonosságot létesít.
