Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-05 / 31. szám

1917. augusztus 5. Békés vezetője eddig ismeretlen okból öngyilkossá lett. Az önmagával meghasonlott 21 éves ifjú a felső ipar iskola építészeti szakának hallgatója volt. Derék, szerény, szorgalmas és ügyes iparos, aty­jának segítő jobb keze és minden reménysége volt. Két év óta teljesít katonai szolgálatot. Alig két hét előtt még itthon járt szabadságon és semmi jelét sem árulta el, hogy ilyen sötét tervekkel foglalkoznék, épp azért örök rejtély marad végze­tes tettének rugója. Semmiféle Írást nem hagyott bátra. Hozzátartozóival a katonai parancsnokság szerdán reggel táviratilag közölte a szomorú hirt. A lesújtott szülők könnye még nem száradt fel a háborúban hősi halált halt két fiuk siratásában, az újabb sorscsapás fájdalmas hírére megtört szív­vel utaztak harmadik gyermekük kihűlt tetemé­hez. Kedves halottjuk földi maradványait haza hozatták Gyulára és tegnap délután, a rokonok, barátok és igen nagyszámú részvevő közönség jelenlétében a róm. kath. egyház gyásszertartása szerint adták át az anyaföldnek, annyi megsem­misült reményüket. A szülők fájdalmában, bána­tában osztozik és részt vesz az ismerősök igen nagy tábora. Áthelyezés A pénzügyminister Wárlárn Zol­tán gyulai m. kir. adóhivatali tisztet saját kérel­mére a veszprémi m. kir. adóhivatalhoz áthelyezte. Vízbe fűlt. özv. Tapodi Istvánná 12 éves István nevű fia csütörtökön délután szolgálatadó­jának Pakucza Mihálynak lovait úsztatta meg a sarkadi cédulahaz mögötti kubikgödrökben. Egy sereg pajkos gyerek lubickolt körülötte a mély vízben. A nagy hancúrozás közben a Pista gyerek leesett a lóról és nyomtalanul elmerült. Órákig tartó kutatás után bírták csak hulláját kiemelni. Talált tárgyak. Folyó évi julius hó 28-án O-yulán, a szeretetház közelében egy tölgyfavéka, e hó 20-án tartott országos vásár alkalmával pe- úig egy darab ■; hónaposnak látszó fehérszőrü üsző-borjú találtatott a gyulai sarkadi cédulaház közelében. A gazdátlan jószágokat igazolt tulaj­donosaik a rendőrkapitánynál átyehetik. Reform a MÁV.-nál. Eddig úgy volt, hogy a III-ad osztályú utas, a Il-ik, sőt az I-ső osz­tályon is utazhatott, ha hely nem volt a IlI-tk osztályon ; most ez a tarthatatlan állapot meg­szűnik. A MÁV. a napokban a következő rende­letet adta ki : Helyhiány miatt utasokat maga­sabb kocsiosztáiyokba csak úgy szabad elhelyezni, ha azok a magasabb kocsiosztályoknak megfelelő utánfizetést teljesitik, ellenkező esetben az uta­sok az utazást abbahagyni kötelesek. Ilyen uta­soknak a beszállást megengedni nem szabad. Ezen­túl tehát, ha a második osztályban nincs hely. az első osztályba csak úgy lehet beszállani, ha a III. és I. osztály közötti külömbözetet az utas az egy korona pótilletékkel együtt megfizeti. Tűz. Orosházán kedden délután kigyuladt Csicsova András hizlaló telepén a trágjadomb, melytől hamarosan tüzet fogott a közelében levő szalma és széna kazal, Szerencsére a gyorsan ki­vonult tűzoltóság az épületeket megmentette, de a takarmány elpusztult. A kár több mint tízezer korona, mely nem térül meg, mert a kazlak nem voltak bebiztosítva. Szerencsétlenség. Borzalmas szerencsétlen­ség érte Szarvason SsakdcsPims fütő fiát. A gyerek a gépbe tolta a szalmát. Puszta kézzel. Egyszer erősebben nyomta a csomót s a gép hen­gere elkapta a üu kezét. Mire kiszabadították már az egész karja össze volt égve és morzsolva. Az -eszméletét vesztett üut a szarvasi kórházba szál­lították. Dunába flllt. Sebestyén Ernő, csabai polg. fiúiskolái tanár Pécelen nyaralt és ott — való­színűleg fürdés közben — belefuladt a Dunába. A régi 50 koronások bevonása Az Osztrák- Magyar Bank az alábbi hirdetményt teszi közé : A most forgalomban lévő, 1902. évi január hó 2-áról keltezett 50 koronás bankjegyek behívat­nak és bevonatnak. Eziránt a m. kir. és a cs. kir. osztrák kormányok az Osztrák-Magyar bank fő­tanácsával egyetértőleg a következőket állapították meg : A most forgalombao lévő, 1902. évi január hó 2-áról keltezett 50 koronás bankjegyek az Osztrák-magyar bank fő- és fiókintézeteinél 1919. évi julius 31-éig szolgáltatandók be fizetéskép vagy átváltás végett, úgy, hogy e bankjegyek bevonásának végső határideje 1919 évi julius hó 31-rke. Ettől az időponttól kezdve e behívott bank­jegyeket az Osztrák-magyar bank fő- és fiókinté­zetei már csak átváltás végett fogadják el. 1925, évi julius hó 3l-ike után az Osztrák-magyar bank többé nem köteles (az alapszabályok 89. cikke) az 1902. évi január hó 2-áról keltezett 50 koro­nás bankjegyeket beváltani vagy átcseréltetni. Háborús délután Körösladányban. Körösla- úány községének vezető férfiai egy háborús dél­után tartására megnyerték a debreceni »Bokréta« társaságot: Baja Mihály turkevei ref. lelkészt, dr. Gyökössy Endre MÁV. fogalmazót, dr. Máday Gyula, Oláh Gábor főgimn. tanárokat és Gulyás Józsefet, a Békésmegyei Közlöny szerkesztőjét. A »Bokréta« szétszórt tagjai szombaton délután találkoztak a szeghalomi állomáson, honnan együt­tesen rándultak át Körösladányba. A háborús dé­lutánt Baja Mihály költő-pap magas színvonalú imája vezette be. A neves poéták mindenike tehet­ségének legjavával szerepelt s igy a nagyszámú közönség ritka műélvezetben részesült. A háborús délután közel 1000 komát hozott a jótékony célra. Palatinos József adóügyi biztos. A hivata­los lap közlése szerint a pénzügyminister Palatí­nus József lapszerkesztőt, a »Békésmegyei Köz­löny« volt felelős szerkesztőjét a győri m. kir. pénzügyigazgatósághoz ideiglenes minőségű adó­ügyi biztossá nevezte ki. A jótollú hirlapiró Bé­késcsabáról való távozása után már egy Ízben, mint kir. adótiszt állami alkalmazásba lépett. Ezt az állását azonban csakhamar otthagyta és a »Ma­gyar nemesi családok története« cimü díszmunka szerkesztésébe fogott, amely vállalkozása az első füzet megjelenése után szintén abban maradt. Hirlapirótarsunk most újból az állami szolgálat révében kötött ki. Betörés. Múlt hónap 27-ére virradó éjjelen szürkeruhás katonák betörtek Dobay Kálmán bé­késcsabai droguísta-üzletébe, elvittek onnan egy ezüst órát, 70 korona készpénzt és egy vaskazet­tát, melyben nagyobb összeg volt. A betörők munkájuk végezte után az utcán találkoztak egy fiatal társasággal, melynek láttára a betörők a vaskazettát eldobták, futásnak eredtek s úgy el­párologta, mint a jó kámfor, A vaskazettát még nem törhették fel a jó madarak s igy a kár nem igen nagy. Közgazdaság. Az uj burgonya ára. Az országos közélel­mezési hivatal elnöke az idei uj burgonya árát augusztus 1-től kezdődő hatálylyal további intéz­kedésig métermázsánként ÍO koronában állapí­totta meg. Haltenyésztés a homokbányában és Bikában. Pár hónap előtt megírtuk, hogy dr. Lovich Ödön polgármester felterjesztést intézett a földmivelés- ügyi ministerhez, küldjön ki szakértőt annak meg­vizsgálása végett, nem-e lenne alkalmas a homok­bánya és Bikának nevezett két nagyterületű állóvíz haltenyésztés céljaira. A minister intézkedésére pén­teken Gyulára érkezett Kuttner Kálmán kir; főmér­nök, az országos halászati felügyelőség kiküldött­je, akinek véleménye szerint a két vízmedence nem nagyon alkalmas halastónak, mivel semmi­féle tápláló forrással nem állanak kapcsolatban, ami vizüket felfrissítené. Miután azonban tapasz­talat szerint egész éven át bőven van bennük viz, kisérletképen ajánlani fogja a ministernek, hogy néhány száz egy éves halat adományozzon e cél­ra, melyeket február hóban fognak elhelyezni. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya vasarnap délelőtt Belicsey Géza el­nöklete alatt, ülést tartott amely iránt a választmá­nyi tagok szokatlan nagy érdeklődést tanúsítottak. Különösen szenvedélyes vitát keltet a kormánynak az idei termés zár alá vételéről szóló rendelete. Az elnök rámutatott a rendelet szerinte sérelmes főbb pontjára, különösen, hogy a termelők és a termés előállításához szükséglendő munkások ré­szére csak 15 kilós fejkvótát engedélyeztek, hogy az árpának állattartásra való felhasználását meg­tiltották, amely sérelmes intézkedések helyesbítése végett sürgős felterjesztéssel éljen az Egyesület. Almády Géza a méltatlankodás keserű hangján támadja a gazdaközönséget semmibe sem vevő rendeletet. Felsorolja azon sok bántódást, amelyet a gazdáknak a háborús redelkezések járma alatt kellett szenvedniük és amely szenvedéseket teljes megadással tűrtek mindenkor. De e tűrésnek az lett az eredménye, hogy mindig mostohább elbá­násban részesültek. Kern is lehet mást várni egy oly szervezetlen társadalmi rétegnek, mint a gazdák. Elismeri, hogy nincs más módja most a reperációt elősegítő eljárásnak, mint felterjesztés­sel élni a minisztériumhoz, szervezkedni kell, hogy amikor szükség van ügyünk sikere érdekében felszó­lalni, egyetemlegesen, együtt tömörülve tehessük, hogy fellépésünknek nyomatékot adhassunk. Mor- vay Mihály nem táplál semmi reményt arra nézve, hogy az irka-firkának eredménye legyen. Menni kell személyesen sokaknak, ha kell az egész vár­megye gazdáinak. Felvilágosítani a faktorokat az állapotokról, hogy igazságosan járjanak el a ter­melőkkel szemben, különösen velünk, akik meg­mutattuk minden időben áldozatkészségünket. Ne kényszerítsenek bennünket hamis utón járni és ne akarják, hogy ezen útra tévedve, minden termelő börtönbe kerüljön ! Békésmegyei gazda nem fogja Hámory példáját követni. De nem engedi azt sem, hogy minden igyekezettel előállított terményéből, még csak jól se lakhasson és azt esetleg más ér- demetleD, talán hazánk iránt ellenséges indulattal viseltető nemzetiség táplálására elvigyék. Bocsás­son ki az elnökség felhívást, vezesse a gazdákat a kormányhoz, megy nemcsak az egész választ­mány, de a megye minden gazdája. Frank Ferenc szintén a nagyarányú személyes interveniálást tartaná célravezetőnek. Serly Kálmán nem tartja kivihetőnek ezt a monstre küldöttség eszméjét, mert a gazdák most vannak legjobban elfoglalva a hordás és csépeléssel és nincs megbízható elem sem, akire bizhatnák a közvagyont. Belicsey elnök indítványozza, hogy legtanácsosabb lenne a vár­megyei törvényhatóság utján tolmácsoltatni tisz­tán agrárius vármegyénk jogos kívánalmait és a sérelmes rendelkezésnek megváltoztatását. Kérje meg a választmány az alispánt, hogy záros határ­idő alatt hívjon össse eyy rendkívüli kösgyiilést, melynek tárgya egyedül csak a fejkvóta feleme­lésének kérdése és ezzel kapcsolatosan a mezőgaz­dasági munkálatok biztosítására szükséglendő el­járás legyen. Ezen a rendkívüli közgyűlésen mond­ják el a bajokat és terjesszék a kormányhoz a sérelmek orvoslása végett. Ennek nyomatékéül aznap szüneteljen az egész vármegyében a csép- lés, demonstrálásául annak, hogy a gazdák jogos követeléseik kivivására szervezkednek. A választ­mány nagy lelkesedéssel igy határozott. Tudomá­sul vette a választmány a Szatmárvármegyei társ­egyesület átiratát, melyben kéri, hogy a tulajdo­nosok az aratás utáni tarlózást (kalászszedés) en­gedjék még a Vöröskereszt egylet által fenntartott katonai üdülők részére, akiknek élelmezésére szolgálna az igy az országban összegyűjtött sok ezer métermázsa elhullott és a pusztulástól meg­mentett kenyérmag. Bemutatta a titkár a mező­túri. gazdasági egyesület által megküldött határo­zati javaslatot a munkásügyi törvény revíziója, a gazdasági kamarák felállításával a gazdatársadalom tömörülése és a mezőgazdasági termények előállí­tására szükséglendő ipari cikkek maximálása tár­gyában. Bemutatta a titkár az OMGE, átiratával leküldött azt a felterjesztést, melyben az ország- gyűlés képviselőházához fordul a mezőgazdasági érdekképviselet törvényhozási utón való rendezése tárgyában. Ugyancsak az OMGE. kezdeményezé­sével hívja fel a birtokosok figyelmét azon körül­ményre, hogy termeljenek minél több területen repcét, melyhez vetőmagot biztosit és a termést minden esetben 75 korona árban veszi meg mm.- ként a zsir- és olajkózpont. Ssathmáry Elek pa­naszolja azon nagy veszedelmet és a gazdaság menetét teljesen megbénító rendelkezést, hogy a gazdaságokban már évek óta foglalkoztatott és nagy vesződséggel, türelemmel betanított, beszok­tatott hadifoglyokat kifogják cserélni, ezzel ismét fényesen igazolva a mostoha elbánást, amiben a gazdákat részesítik. Almády Géza nagy megbot­ránkozással veszi tudomásul a fenyegető veszedel­met és általában elítéli a foglyok ügyében tett mindennemű ez ideig is tapasztalt absurd rendel­kezéseket, melyek ellen ö már a tapasztalt és konkrét esetek felsorolásával illetékes helyen lépéseket tett. Serly Kálmán hasonló pana­szait sorolja elő, amelyek fényesen világítják meg, különösen a megyénkbeli visszás állapotokat, mikkel a fogoly ügy kezeltetik. Frank Ferenc szintén a foglyok ügyében tapasztalható rendet­lenségekről fest általa érdekes, de a gazdaság ügymenetére annál szánalmasabb képeket. A vá­lasztmány elhatározza, hogy minden módon meg­gátolni igyekezik e rendelkezés végrehajtását. A választmányi ülés elején Oláh György vármegyénk jóemlékü néhai főügyészének hagyatékában ma­radt »Békésvármegye Mezőgazdasága* cimü mun­kája terjesztetett elő, melyet az örökösök az egye­sületnek felajánlottak. Megkeresik a földmivelés- ügyi minisztériumot, hogy a részben forrás, részben hézagpótló munkát vegye át saját tárcája terhére. Sólyomy' Lipót titkárnak pedig egy havi szabad­ságidőt engedélyeztek. A békétlenség zugó mora­jában oszladozott szét — jól túl a délen járva az idő — az igazgatóság a székházból és az elége­detlenség csak ott változott békés megelégedett­séggé,amikor az elnök tapintatosságával az ő ünnep­lésével és javaslatának elfogadásával elhatározták, hogy a tömörülést azzal is dokumentálják, hogy a gyűlések után a fehér asztalnál is együtt ma­radnak barátságos utón kidolgozni azon eszméket melyeknek keresztülvitele a közre hasznos. A gyű­lésen jelen voltak Belicey Géza elnöklete alatt: Szalay Lajos alelnök, Kiss László, Laubner József, Almády Géza, Rosenthal Adolf, Bajcsy Gusztáv, Chrisztián György, Pfeiffer István, Korosy László,

Next

/
Thumbnails
Contents