Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-05 / 31. szám
XLIX. évfolyam ttyula, 1917. au^iis/(us 5 31. szám. Előfizetési árak* Egész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : KÓIIiV Megjelenik minden vasárnap Megyegyülés előtt. A vármegye törvényhatósági bizottságát augusztus hó 9-én tartandó rend kívüli közgyűlésre hívta össze a vármegye alispánja. A közgyűlés összehívását a békósmegyei gazdasági egyesület kérelme és néhány sürgősebb természetű ügy elintézése teszi szükségessé s ez a közgyűlés meg fogja előzni a főispáui beiktatást, melynek határidejére és kitűzésére nézve, miután a kinevezett főispán péntekig nem lépett érintkezésbe a vármegyével, cikkünk írásáig semmi intézkedés nem történhetett. A közgyűlés előreláthatólag a nyári rendkívüli közgyűléseken jóval felül emelkedő érdeklődést fog kiváltani. Ezen érdeklődésnek főtárgya lesz, hogy a törvényhatósági bizottság ez alkalommal foglalkozik hivatalosan Ambrus Sándor főispánnak felmentésével. Ambrus Sándor, a vármegye éléről való távozása alkalmából közvetlen hangú búcsúlevelet intézett a törvényhatósági bizottsághoz. Ennek a búcsúszónak lesz megfelelő visszhangja a közgyűlésnek megnyilatkozása és értesülésünk szerint a vármegye minden részéből sokan készülnek a csütörtöki közgyűlésre csak azért, hogy egyéni tiszteletük kifejezése mellett minél impozáu- sabb módon nyilvánuljon meg a törvényhatóság elismerése és köszöneté a vármegye kitűnő fia, közéletünknek nagyórtókü munkása és vezetője iránt, aki 30 évi igazi érdemekben gazdag köztisztviselői tevékenység után, az iránta megnyilatkozó tisztelet értékes jelei között vonul vissza a hivatalos működés teréről. Gróf Tisza Istvánnak a ministerelnöki székből történt távozása alkalmából hozzá intézett feliratra válaszul küldött köszönőlevele, valamint a lemondott kormány több ministerének a törvényhatóság támogatását megköszönő bucsuleiratai mellett gróf Esterházy Móric ministerelnöknek az uj kormány kinevezését tudató leirata egyik érdekes tárgya a közgyűlésnek, melyre — azt hisszük — a törvényhatóság a szokásos üdvözlő felirattal fog válaszolni. A megyei gazdasági egyesület, mint a legutóbbi üléséről szóló tudósításban is megírtuk, két fontos ügyben látja szükségesnek a törvényhatóság elhatározását és nyomatékos intézkedését. Az egyik a mezőgazdasággal foglalkozó egyének havi 15 kgros gabona fejadagjának felemelését kívánja sürgetni. A tapasztalat szerint a mezőgazdasággal foglalkozó ‘egyének táplálkozására akkor amikor az alföld népének főtáplálókát a kenyér képezi és a lakosság egyéb élelmiszer nélkül szűkölködik, ez az alacsonyan megszabott gabona mennyiség megközelítőleg sem elegendő és a rendkívüli viszonyok között is megszívlelendő kérelem, hogy a gabona termelésével foglalkozó nehéz munkát végző nép legalább a normális fogyasztást megközelítő ellátást vehessen igénybe és ne kényszerltessék arra, hogy a teljesen elégtelen mennyiséget meghaladó fogyasztásért súlyos megtorlásban részesülő kihágást kövessen el. Másik beadványában a gazdasági egylet a törvényhatóság tiltakozását kéri a hadügyi kormányzatnak a vármegyében elhelyezett hadifoglyok kicserélését célzó intézkedése ellen. Állandóan itt elhelyezett hadifoglyaink megszokták az itteni- viszonyokat, beletanultak a mezőgazdasági munkába és az annyira hiányzó gazdasági cselédeket már legalább némileg pótolják. Ezeknek most a nagy gazdasági munkák közepén, gyakorlatlan és e mellett erőtlen foglyokkal való kicserélése a gazdasági munkák és üzemek megbénítását jelenti és úgy a gazdákra, mint az ország termeléséhez fűződő nagy érdekekre beláthatatlan kárral jár. A törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlésében a községi orvosok beteglátogatási dijait a bábom tartamára 50°/0-kal felemelte. Miután a határozat jóváhagyása kérdésében a kormány még nem határozott, az országos orvos-szövetség békésmegyei fiókja azt kéri, hogy a rendkívül nehéz megélhetési viszonyokra tekintettel mondja ki a közgyűlés, hogy a határozatot azonnal hatályba lépteti. Az orvosokat érdeklő másik kérelem a községi és törvényhatósági orvosi szolgálat közötti viszonosság kimondására irányul. A különböző nyugdíjintézet kötelékébe tartozó községi és megyei orvosok részére nincs biztosítva, hogy az egyik szolgálatból a másikba történő átlépés esetén előző szolgálatuk a nyugdíjazásnál beszámít, a mi a köznek hátrányára is sokszor megnehezíti az orvosok pályázatát. Mindkét kérelem annyira méltányos, hogy a törvényhatóság nem fog elzárkózni azok teljesítésétől. T A R C A. Világosságot a sötétségbe! A háború fúriái építenek és rombolnak. Építenek a fegyverek erejével győzelmi emlékeket a harcmezőkön, rombolnak és összetörnek ezernyi és ezernyi szivet idehaza. Építik a győ zelmek, a nagy és véres diadalok piramisait emberi szivekből, pirosra festik azokat a kiömlő vérrel, reáaggatják az elesett és sebesült katonák vitézi érmeit, bogy a sötét éjszakában ott is csillogjon a fény, feldíszítik a hősök kemény viharokat látott fegyvereivel, a diadalok dicső eszközeivel és ez a piramis, ez a fájdalmak és gyötrődések piramisa világoskodik a könnyek záporában, a szivek őrjítő gyászos fájdalmában, sötét gondjaiban, hisz ez a diadal emléke, ez maga a győzelem. Erre felé néz az itthoniak ezer és ezer könyező szeme. Mikor borul reá. erre a piramisra a feledés homálya, mikor gyógyulnak be a megtépett és agyongyötört szivek ? Mikor lesz újra ember az ember ? Lesz-e már határa az áldozatnak, kiapad-e a könnyek tengere, megszü- nik-e a tengernyi szenvedés? Mikor jön meg a lelki béke, ha már elült a harci zaj ? Hányszor kell nyílni a virágnak, hányszor elhervadni, hányszor fog még játszani a zizegő szél a zőrgő avarral, hogy újra régiek legyünk ? Vagy tán azok sohasem leszünk ? Sötétség van s ebbe kell világosságot teremteni ! Ilyenforma gondolatokat ébreszt bennünk egy tragédiának induló szomorú életsors csodás változása. Nem óhajtjuk mellőzni a neveket legyen ez tisztára igaz példája a lélek nemességnek-. A csabai 101. gyalogezred derék katonája volt Nagy János, dobozi lakos. Jó feleségének és négy gyermekének csókjával az ajkán, azok aggódó imájától kisérve indult a nagy küzdelembe. Az események gyorsan követték egymást s a mi vitéz katonánk is egy láncszeme volt a seregek hatalmas gyűrűjének, amelyen megtört az orosz túlerő. Egy srapnell lövés földre sújtotta a többiekkel együtt őt is s a nap csillogó fénye, a családi tűzhely meleg képe s a gyermekek s a hü feleség aggódó tekintete már csak a múlt emléke volt Megvakult. •Hiába való volt a Grósz-féle klinikán minden kísérlet, a vitéz katona a sötétségből nem tudott szabadulni Elveszti lelke egyensúlyát. A sötétség nyomasztó hatása, a világtalan élet gyöt- relmes egyedülvalósága fegyvert akar a kezébe nyomni, hogy a napvilág halálát kövesse az élet halála is. Összetörtén jött haza családja körébe. Vonszolta a világtalanságban a lélektelen életet. Wenckheim Denise grófnő fiatal lelkének egész tüzességével, a szivjóság áldó melegségével világosságot akar gyújtani a sötétben már csak támolygó derék katonának? Nem hiányzott a nemes szívből fakadt vigasztalás, a nehéz és unasz- tó órák gyors siettetése. Felolvasásokkal mulattatta,hogy más gondolatok is ébredjenek lelkében, hogy a régi földmives munka helyett valamiképen tudjon lelkesedni a változott viszonyok között más munkáért is. Jól tudta a fiatal grófnő, hogy. a munka az élet értéke, csak a munkából fakadhat a lélek nyugalma. Megtanította a vakok írására. Sok fáradtsággal bevezette a kosárfonás mesterségébe is. Bőven gondoskodott nyers anyagról, hogy állan-* dó munkája legyen. Most már volt, hogy mivel foglalkozzék Ha nem is látta a napfényt, érezték finomodó ujjal, hogy az uj munka eredménye növekszik s a kínzó magánosság óráit sietve űzi a serény munkálkodás felemelő és vigasztaló érzése. Tudott már örülni, tudta újra érezni a gyermekek szeretetét, a feleség szorgos aggódását, beköltözött újra a leikébe a családi tűzhely édes melegsége. Nagy dolog volt ez, hisz uj életeit kellett önteni a kétségbeesés és fájdalom élő megtestesülésébe. Mikes Tima grófnő nagy segítségére volt e nehéz magasztos feladatban. Uj élet teremtésére csakis a nemes lélek ragyogó idealizmusa képes. Lelki feltámasztás volt ez. Ismeretes dolog a va-. kok rendkivül nagyfokú szeretete a zene iránt; a zenének csodálatos harmóniája valamiképen elősegíti a lélek húrjainak összhangzását is. Hegedűt ajándékozott neki Wenckheim Denise grófnő s ma már a bus és vig magyar nóták felváltva születnek meg a rezgő húrokon. Pénzadományokkal is megörvendezteti a derék katonát, megértő szive készteti erre, hogy a háborús drágaság anyagi gondjainak őrlő súlyát távoltartsa a fejlődő újjászületett lélek környezetéből. Legyenek vígak és mosolygók a gyermekek, legyen megelégedett a gondos anya, a hű feleség, hiszen virág a lélek, csak a családi tűzhely édes melegsége, a családi boldogság teljes, zavartalan átérzése tudja megerősitenL Mindez sikerült. Az összetört, szerencsétlen és tragédiának induló életből kifakasztotta lelki nemességével a férj és atya boldog lelki világát, visszaadta az embert önnönmagának, az apát szerető gyermekeinek, a férjet feleségének. Nem regény ez, nem kigondolt história. Örül a lelkünk, hogy a borzalmas piramisra tekintő könnyező szemekből eltűnt a könny, hogy volt egy jótékony angyali lélek, aki világosságot gyújtott a sötét éjben. Fájó és gyötrő gondolat, hol van az angyal, a béke angyala, aki világosságot gyújtson, mely világoskodjék az egész földkerekségen ? XjapTanls: mai száma, -5= ©ld.a,l.
