Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-07-22 / 29. szám

XLIX. évfolyam íwyula, 1917. julius 22 29 szám. Előfizetési árak: Egész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : KÓIIHV I>ÁVII>. Megjelenik minden vasárnap Nemzeti birtokpolitika. Nagy időket élünk, korszakos reformok előtt álluuk. Aligha lehet többé visszatartani a választójog kiterjesztésével kapcsolatos ama törekvést, hogy alkotmányos életünk súly­pontja áttolódjék az alsóbb rétegekre. Lehetetlenség azouban a reformot a mi sajátságos viszonyaink között úgy megoldani, bogy a jogkiterjesztés csupán a nemzet cél­jaival és eszményeivel egybeforrott honfiakra szorítkozzék. Tisztában vagyunk azzal, hogy a. választójoggal olyan elemeknek és törek­véseknek is fegyvert szolgáltatunk ki, me­lyek a nemzeti társadalom megbontására igyekezvéu érvényesülni, izgató propagandák­kal fogják kizsákmányolni népünk könnyen felkelthető elégedetlenségét, a magyar tár­sadalom vezető osztályainak sajnálatosan csök­kenő befolyását végképpen elenyósztetni és a nép vezetését saját kezükbe venni iparkodnak. Nemzetünk közel jövőjének aggodalmas mérlegelése arra késztet bennünket, hogy a választójog kiterjesztésének törvényhozási munkája előtt azoknak a feladatoknak és teendőknek vizsgálatába bocsátkozzunk, me­lyeket a magyar társadalom vezető szerepének fenntartása és megerősítése cóljábcl szüksé­geseknek és osztatlan erővel teljesitendőknek Ítélünk. A magyar vezetőtársadalomnak a nép millióival szervesen össze kell forradnia, ha azt akarjuk, hogy céljaink is közösek le­gyenek. A népet csak azok nevelhetik a nemzet céljaihoz, kik megosztják a nép gondját az élet küzdelmeiben is és nem a rideg tekin­tély alapján követelnek vezető szerepet, ha­nem együtt működvén a nép fiaival, min­dennapi érdekeik gondozásában részt vesznek s hasznos beavatkozásaikkal szerzik meg a vezetőjogot és hatalmat. T A R C A. Kner Izidor „Aforizmái“-ból. A szót egyszer is alig rágja meg az ember. De ha valamit a begyébe vett, azon elrágódik esztendőkig. Tele hordónak nincs hangja. Ezt a tartal­matlannak hagyja. Meglehet az kissé harapva, kinek mindig harapós a hangulata. Ha az embernek jóakarói nem lennének, sohasem tudná meg, hogy iránta mily rosszaka- ratuak az emberek. Elveszett becsületükön legtöbben azt sirat­ják, hogy olyan olcsón adták. Azok az emberek vannak leginkább ter­hűnkre, kiknek szívességével élünk s többé nin­csen rájuk szükségünk. Szomorú az aggság állapota, komikus a palástolgatása Az emberek azt nevezik szívből való szó­lásnak, ha mentői inkább keresik mondanivaló­jukhoz a szavakat. Ezer ördög szunnyad minden emberben s csak egynek kell ébredni, hogy akcióba lépjen valamennyi. Valamint a szociáldemokrácia annak kö­szönheti sikereit, hogy a gazdasági érdekeket állította előtérbe, épp úgy a magyar vezető­társadalom befolyása azért csökkent, mert nem vette kellő eréllyel kezébe a nép gaz­dasági szervezését. Széthúzó és bomlasztóerőkkel küzdő or­szágunk nagy részében népünk gazdaságilag még ma is szervezetlen. De szervezetlen és emiatt teljességgel védtelen az idők mostohaságával szemben a vidéki középosztály is. E szervezetlenség fáj­dalmas. tüneményei közé kell soroznunk, hogy mialatt a román pénzintézetek a forgalomba került magyar birtokok megszerzésével tér­foglaló nemzetiségi birtokpolitikát folytattak, azalatt mi nem gondoskodtunk arról, hogy a magyar kézből kieső birtok magyar kézben maradjon. Sőt népünk földszerző vágyának kielégítését is ahelyett, hogy a nemzet gaz­dasági és szociális érdekeinek megfelelően, a kormány és társadalom szervezett tevékeny­sége gondozná, a nyerészkedő spekulációnak engedtük át. Vizsgálván a nemzeti társadalom céljai­val szemközt álló mozgékony szervezeti erőt és tervszerű tevékenységet, nem gondolha­tunk aggodalom nélkül az uj és szélesebb alapon meginduló politikai és hatalmi küz­delem következményeire. Az események fejlődése immár életfenn­tartó kötelességünkké teszi a magyarság szer­vezését. Az alsó vonalon mindenekelőtt sürget­nünk kell a mezőgazdasági érdekképviselet törvényes rendezésére vonatkozó Ígéret be­váltását, hogy a nép gazdasági nevelését, szervezését, a vidék gazdasági és szociális érdekeinek gondozását magából az érdekelt társadalomból alkotott állandó és független szervezet szolgálhassa.­Mi az ördögért legyenek a nők a szerelem mártírjai, amikor lehetnek martalékjai. Úgy áll meg a legtöbb alapigazság, ha ha­zugsággal jól aláfundamentumozzák. Annak a kiváló embernek volna legkima­gaslóbb emléke, kinek az életében fejéhez vag­dosott kövekből emelnék emlékét. Vannak akik inkább hiszik amit hallanak, semmint amit látnak. Megbizhatóbb az a világismeret, amelyet balsorsban szereztünk, mint amelyet jóban. Csak bizonyos fokú korlátoltság mellett le­het valaki jó férj, — s bizonyos fokú ésszel jó feleség. Az erény lazasága adja a leghatékonyabb fegyvert az erény ostromlására. Legtöbb embert a tehetetlenség tart meg a tisztesség utján. Azt tartják bölcs világnézetnek, amely al­kalmazkodik minden világnézethez. Kavicsot ér az a nő, ki drágakőért meg­szerezhető. Az egyéni szabadság legfőbb korlátja az egyéni képesség korlátoltsága. Megilletődéssel halad el a jó a rossz mel­lett. Kihívó arcátlansággal a rossz a jó mellett. Az oktalan állat a nyelvével tisztálkodik. Az isteni ember leginkább azzal piszkolódik. Kötelességünk továbbá sürgetni és létre­hozni olyan törvényhozási intézkedéseket, melyek egyfelől a földdel űzött nyerészkedé­seket korlátozni fogják, másfelől életképes birtokok keletkezését a nép és a középosz­tály gazdasági és szociális érdekeinek meg­felelően igyekeznek elősegíteni és szolgálni hivatottak a magyar föld magyar kézben ma­radásának nemzeti érdekét. Ezek a sikeresebb társadalmi tevékenység legszükségesebb törvényhozási feltételei. A törvényalkotásokba azonban csak a társada­lom buzgalma és ereje önthet tartalmat. Társadalmunk jobbjainak teljes támoga­tására méltók mindazok a szervezetek, me­lyek a nyerészkedés kizárásával a termelés és értékesítés terén a kisemberek anyagi boldogulását szolgálják és megélhetésre szük­séges képességeik kifejlesztésére közrehatnak. Haladó erőket kell bele vinnünk a fa­lusi életbe, kiegyenlítésére törekedvén a falu és a város kultúrája között ma fennálló óriási különbségeknek. Az önsegély alapján összekötő szerveze­tet kell alkotnunk a város és a falu között, melynek felhasználásával kölcsönös szükség­leteiket, a közvetítés szertelen nyerészkedé­seinek közbejötté nélkül kicserélhessék. Midőn a termelés hasznát a termelő- munka számára igyekszünk megtartani, első­rangú szociális kérdésnek kell minősítenünk a városi középosztály, illetve a tisztviselőkar sorsáról való gondoskodást is, már csak azért is, nehogy a termények értékét őrző politi­kával, egyes városi fogyasztó-csoportok re­ménytelen helyzete szociális tilalomfaként álljon szemközt. Pártkülönbség nélkül tömörüljünk a me­zőgazdasági érdekek védelmére, ezért az ag­rárprogramra pártközi programra legyen. Ha az összes hazafias irányban működő Amennyivel a magunk tehetségét túlértékel­jük, a másét rendszerint annyival lebecsüljük. Illúzióinkat ingyen szőjjük, csalódásainkat drágán fizetjük. Száz rossz szokást hamarabb elsajátíthatsz, mintsem, hogy egytől szabadulhatsz. Nem a te viselkedésed, hanem a nő szán­déka válogatja, hogy hol határolódik a tisztesség' s hol kezdődik a szemtelenség. A szégyenpir akkor bájoló szine a női arc­nak, ha nincsen oka pironkodni tulajdonosának. Az emberek rendszerint úgy élnek, hogy úgy sem soká élnek s ezzel persze még keve­sebb ideig élnek. Életét még nagyon kevés ember oltotta ki azért, mert becstelenné lett. De mennyien, ami­kor cselekedetük nyilvánvaló lett. Sok embert kevésbbé bántja a saját nyo­morúsága, mint a más vélt boldogsága. Örök boldogság forrása lenne, ha úgy bí­rálnék el mások cselekedeteit, mint a magunkét. Majdnem minden tragédia a fele szereplőjé­nek komédia. Ha egymás veséjébe láthatnánk: fejünket hej de ide-oda kapkodnánk. Jó éleslátásodból levizsgáztál, ha helyén és idején szemethunytál. Xja.pva.iiic mai száma <5= ©ld.a,l.

Next

/
Thumbnails
Contents