Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-07-08 / 27. szám

1917. Julius 8.

Békés

3

is változatlanul megmarad, de az összes szórakozóhelyek (mulatók, felolvasó, hangverseny és más efféle nyilvános termek és helyiségek) záróráját tiz óráról tizenegy órára tolták ki.

Nem azonos. Lapunk multbeti számában „Lopások“ cim alatt közöltük, hogy két asszonyra aprójószág és temetői fejfa lopások derültek ki. Megállapítjuk, hogy az egyik tettes nevét tévesen irtuk Kollarik Jánosnénak, mert a tettes Kolla- rik Istvánná ujgyulai lakos.

Egy szélhámos betűszedő tragédiája Veres Lázár orosházi születésű 26 éves betűszedő a háború kezdete óta hosszabb időn keresztül lapunk nyomdájában volt alkalmazásban. A borotvált arcú, bajusztalan fiatalember ügyes, de amellett hanyag munkás volt és tulideges viselkedése különc benyomását tette. Uraskodó hajlamai voltak, utcára szeretett választékosán öltözködni s minden alkalmat s ürügyet felhasznált, hogy a magánál magasabb társadalmi körökbe furakod- hassék. Egy időben mások ügyes bajos dolgaiban, különösen pedig katonai ügyekben a hivatalokat járta s ott magyarázgatta a vonatkozó rendeleteket, amelyeket természetesen csak felületesen ismert. Gyula város katonai ügyosztályát valósággal elárasztotta a különböző katonai hatóságokhoz benyújtott indokolatlan szabadságolási és felmentési kérvényekkel. A kellemetlen ember igy valóságos réme lett úgy a hivataloknak, mint a kávéházi s egyéb társaságoknak. Ismerősei az abnormális viselkedésű embert úgy kezelték, mint akinek többje van egy kerékkel, de azt nem is sejtették, hogy szélhámosságokra adta magát. — Mintegy félév előtt kilépett lapunk nyomdájából s a városból is eltávozott. Mint nemsokára kiderült, megérezte, hogy különféle üzelmei miatt már nagyon is ég a talaj a lábai alatt. Gyuláról távozása után pár hét múlva Makóról és Hódmezővásárhelyről körözőlevelek érkeztek ellene. Az ottani rendőrségek Teres Lázárnak letartóztatását kérték okirathamisitás és csalások miatt, mely utóbbiakat oly módon követte el, hogy hiszékeny emberekkel elhitette, miszerint kieszközli hozzátartozójuk katonai felmentését, illetőleg szabadságolását. Ilyen címen Gyulán és vidékén hir szerint több ezer koronát csalt ki. Feljelentést tett ellene több vidéki nyomdavállalat is, akikhez szedőnek ajánlkozott s mindegeiktől előleget szedett fel, de seholsem állott munkába. A megindított vizsgálat folyamán kisült, hogy Veres Lázár katonai dolgai sincsenek rendben. Sem Gyulán, sem illetékes járásában egyetlen pótszemlén sem jelent meg, a sorozások elől bujdosik. A gyulai rendőrség tudomással birt róla, hogy a fiatalember egy gyulai iparos család leányának udvarol — ahol különben sohasem látták szívesen — s figyelemmel kisérte a Veres Lázártól érkezett képeslapokat, hogy tartózkodási helyét megállapíthassa. De ezzel a módszerrel nem lehetett öt elfogni, mert folyton egyik helyről a másikra utazott. Két hét előtt a rendőrség megtudta, hogy Veres Lázár Gyulán tartózkodik. Egy rendőr és két csendőr ment érte, de akkor az ablakon át elmenekült. Julius 3-án reggel ismét tudomására jött a rendőrségnek, hogy a bujdosó fiatalember visszatért a városba, még" pedig öu- kéntesi jelvényekkel és vitézségi éremmel díszített katonaruhában. Délelőtt 10 óra tájban Elek István detektív vezetésével rendőrökből és katonákból álló őrség indult keresésére. Az őrjárat egyszerre zárta el a Hajnal-utca két végét, ahol Veres Lázár tartózkodni szokptt. Akkor is tényleg ott találták az utcán. Az üldözött, szempil- .lantás alatt átlátta, hogy egérfogóba került, nincs menekvés. Hirtelen elhatározással berohant a legközelebbi házba, ahol véletlenül Petykó Géza nyug. pénzügyi titkár lakása van. A dúlt ábrá- zatu ember kezében revolvert szorongatva, a házbeliek rémült kiabálása közben besietett egyik szobába és halántékon lőtte magát. Mire a rendőrök odaérkeztek, már halott volt. A boldogtalan fiatalember holttestét kiszállították a köztemető halottasházába, s miután az ügyészség megadta a temetési engedélyt, csütörtökön csendesen eltemették. A zsebeiben talált leveleket és jegyzeteket a rendőrség lefoglalta.

Halálozás. Noha nem gyászlapos halott, bizonyára igen széles körökben nagy részvétet fog kelteni, miről mély megilletődéssel adunk hirt, Rottenberg Márton halála. Talán nem mindenki ösmerte őt nevéről, de annál többen, mondhatjuk az egész város, egyéniségéről, hiszen a derék szegény, nyomorék ember évtizedeken keresztül hajnaltól késő estig hidegben, forróságban, sárban, vízben hurcolta szanaszét meggörnyedt vállakkal a péksüteményt, ebből a végtelenül fárasztó, szűkös keresetből tartva fenő tisztes szegénységgel önmagát, feleségét és apró öt gyermekét. A háború alatt a szűkös keresetforrása is megszűnt,

hiszen nincs zsemle, nincs péksütemény, amit szét lehetett volna hordani, s bizony-bizony szegény Rottenbergre, ki soha sem volt a sors kegyence, nagyon nehéz idők következtek be. Bizonyára a nagy gond és életküzdelem is hozzájárultak életerejének megsemmisüléséhez és f. hó 5-én váratlanul bekövetkezett hirtelen halálához, özvegye s öt árvája mindenüket vesztve vigasztalanul állták körül gyászos ravatalát; a magát agyonhajszolt derék szegény embert pénteken délután temették el fájó részvéttel az izraelita temetőbe. Nyugodjék békében !

Az aratásra valósággal eszményi jó időnk van eddig és a tarlókat a keresztek és vontatók ezrei borítják el mindenfelé. Mint már most határozottan megállapítható, ezídőszerint nincs többé éretlen egy szem sem, a fekete földekben levő legkésőbbi búza- s árpa is teljesen megért és takarható. Ez annyiban nagy fontosságú, hogy eső, köd vagy nagy hőség többé nem okozhat benne már kárt. Ami a termés eredményét illeti, az a búzát illetőleg — átlagot mondva — jó középnek mondható. Magasabb fekvésű jóminőségü, homok- vegyülékü földeken 1100 □-öles holdon látható 25, sőt 2S kereszt is. Az orosházi, békéscsabai, szarvasi járásban nagy területeken kis holdankint 8—9 mm. búzatermést is várunk ; a szeghalmi, gyomai járásokban, úgyszintén a békési s gyulai járás réti földjein azonban, ahol a talajvizek részben teljesen kipusztitották, részben nagyon megrontották a vetést, a búzatermés — sajnos — igen gyönge, úgy hogy a vármegye termés átlagát kis holdankint alig taksálhatjuk 5 mmázsánál többre, ami azonban még mindig jó közép jelzővel illethető. A péntektől keddig lehullott csapadék mennyisége Gyulán 77 mm. volt, tehát tökéletesen elégséges. Jelentékenyen kevesebb, de szintén elégséges eső volt Csabán, Orosházán, Szarvason is, de — mint ha átok volna a szin- magyar sárréten — annál kevesebb, alig 10 mm. a szeghalmi járás községeiben, sől Gyomán is. Ezeken a helyeken a még- teljesen el nem pusztult tengeri s veteményekre valóságos életkérdés a mielőbbi, kiadós eső.

Holdfogyatkozás Ritka természeti tüneményben volt szerdán éjjel osztályrészünk. Holdtölte előtti éjszakán a telt hold teljesen elsötétedett. Az elsötétedés — mint azt lapunk multheti számában jeleztük és p rcnyi pontossággal be is következett — este 9 óra 52 perckor indult meg a hold baloldalán. A sötétség teljes lön 10 óra 50 perckor és tartott éjfél után 12 óra 27 percig. Miután az égboltozat eddig tiszta volt,, a hold fogyását percről-percre meg lehetett figyelni. Kár, hogy éjfél után beborult és a fokonként újra megvilágosodó holdat mar csak sejteni, de látni többé nem lehetett. Kora hajnali órákban azonban a hold újra teljes világításba öntötte poetikus sugarait földünkre.

Katonai előléptetések. A honvédség Rendeleti Közlönye szerint a király kinevezte a 2-ik honvéd gyalogezrednél Kartmann Sámuel főhadnagy gazdászati ti-ztet százados-gazdászati tisztté, dr. Adelmann Gáza népf. hadnagyot főhadnaggyá, Szalai András, Engel József, Hirsch János, Bertalan Parencz zászlósodat t. hadnagyokká.

Eljegyzés. Blum Ferenc eljegyezte Stern Irénkét, ozv. dr. Stern Mórné leányát Gyulán.

Esküvő. Szarvason csütörtökön délután esküdött örök hűséget a r. kath. templomban Salacz Nelli ottani, állami tanítónőnek — néhai Salacz József városi főjegyző leányának — Henri Aladár 23-as tartalékos hadnagy, szentannai polgári iskolai tanár.

Békéscsaba község képviselő íestülete június 28 -áu közgyűlést tartott Kiss László főszolgabíró elnöklete alatt, mert előzőleg tisztújító szók volt, nevezetesen a Valentényi Márton nyugdíjazása folytán megüresedett rendöralbiztosi állás. Az állandó választmány javaslatára a közgyűlés egyhangúlag kimondta, hogy az állást, mivel a pályázat eredménye nem kielégítő, nem tölti be, hanem az állás javadalmazása mellett rendőrőrmesteri ranggal Laczó András tizedest bízza meg. A csabai Nőegylet azon humánus akcióját, hogy Csabán egy anya és csecsemő otthont állit föl s ehhez a képviselőtestület anyagi és erkölcsi támogatását kéri, a közgyűlés fölkarolta s egyhangúlag kimoudta, hegy e célra évi 6000 koronát ad, az intézet ideiglenes helyiségéül pedig a Bogár féle házat átengedi s gondoskodik annak megfelelő berendezéséről is.

TŰZ Szarvason. Julius 1-én, vasárnapra virradóra Liska Mihály szarvasi gazdálkodónak az ezüstszölök előtti tanyáján 18 kocsi szénakazla elégett. A tűz valószínűleg gyújtogatás folytán keletkezett. Másnap délután meg Demcsák György házába, nagy vihar közben becsapott a vjjlám. Á

cseréptetejü ház azonnal lángba borult. A kivonult tűzoltóság és katonaság nem birt a dühöngő lángokkal. A kár jelentékeny, mely azonban biztosításból megtérül.

Rablógyilkosság Tótkomlóson. Szenzációs rablógyilkossag történt péntek reggel Tótkomlós községben. A jelzett napon ugyanis Bogár György- né szül. Lehóczky Zsuzsannát 127-ik házszámu lakása tornácán vórbefagyva, holtan találták meg a szomszédok, akik a hatóságot értesítették. A tettes vagy tettesek a lakást feldúlták s amit lehetett magukkal elvittek. A kir. ügyészség intézkedésére az orosházi kir. járásbíróság a halott boncolását foganatosítani fogja és e végből tegnap este dr. Zöldy János kir. törvényszéki orvos és dr. Feldmann Ignác kórházi kórboncnok főorvos Tótkomlósra utaztak. A tettesek eddig ismeretlenek, a nyomozás folyamatban van.

Hezőberényi fiúból spanyol egyetemi tanár.

A madridi egyetemen a radiológia tanárának nevezték ki dr. Szilárd Bélát, aki Mezőberény község szülöttje. A tudós apja Steiner Adolf gazdálkodó volt Mezőberényben, ahol fia is született. Miután az apa elhalt, özvegye Nagyváradra költözött, ahol is dr. Szilárd Béla a kereskedelmi iskolát végezte el, ugyanott érettségizett is. Nagyváradról Pestre ment az egyetemre, ahol che- rniát tanult. Zárkózottságával éz határtalan szór-'* gal mával hamarosan kitűnt s a legnagyobb csodálkozással hittek tehetségében kollégái, kik bámulták törhetetlen munkaerejét, szikár, magas alakjának állandóan szorgos hajlását a kísérletező szerek felett. A budapesti műegyetem, hol asszis- tens is volt, nem tudta nyújtani azt a kísérleti laboratóriumot, mely dr. dr. Szilárd Béla ambíciójának megfelelt volna, igy kénytelen volt külföldre menni. Párisba ment, hol nagynevű képességével feltűnt és a huszadik század egyik legnagyobb matematikusa Henry Poincáre ajánlotta a világszerte ismert és a tudományban alapvető találmányok szereplő Curie házaspárhoz. A munka lehetősége hamarosan gazdag eredményeket hozott a fiatal tudós részére. Találmányai európa- szerte ismertok a tudományos világban és egy- időben mutatták be a találmányait a párisi és budapesti tudományos akadémiákban. Később önálló laboratóriuma volt Párisban és tudományának eredményeit nagyszerűen lehet alkalmazni a praktikus nagyipari üzemeknél. A háború elején a londoni egyetemen Porter tanárral együtt dolgozott, később Spanyolországban dolgozott és a barcelonai laboratóriumában egy sterilizáló készüléket talált fel, mely nedvesíti a levegőt és leszállítja a hőmérsékletet. E készülékből egy példány Mária Krisztina spanyol anyakirályné tulajdonában van. Barcelonában több érdekes előadást tartott és hatalmas sikere következtében Minor del Castilló egyetemi tanár meghívta Madridba, hol oly sikere volt, melynek következtében felajánlották az egyetem egyik tanszékét. A királyi család töbször bizta meg dr. Szilárd Bélát, hogy tartson előadást az elektromosság hatásáról a rádiumra címmel. A dr. Szilárd Béla találmánya több méter távolságból jelezte az elektromosság hatását. Madridba kellett tehát elmenni dr. Szilárd Bélának, hogy,tehetségének és nevének hire eljusson hazájába. Érdekes és tanulságos történet ez : mert idegen világok felé mutatja az érvényesülés útját, egyben jóleső igazolása annak, hogy a magyar földbe csodás és isteni élet szunnyad, amit szent lendülettel sugároz ki az ő fiaira.

Az endrődi Vöröskereszt-Fiókegylet által

fentartott kisegítő kórház dr. Hazay Sternschuss főtörzsorvos hathatós támogatásával fényes erkölcsi és anyagi sikerrel műkedvelői előadást rendezett junius hó 29-én Eudrődőn a magyar »szent korona országainak vörös-kereszt egylete, a hadirokkantak és a hősök temetője javára. Az előadáson — három hölgy kivételével — csupán a kórház ápoltjai szerepeltek kiváló sikerrel. A műsor a következő volt: 1. Szózat. Előadta: Férfikar. 2. István vitéz. Szavalta: Szerető Lajos. 3. Testamentum. Reményitől. Előadta : Kádár Jenő. Ze- nekisérettel. 4. A sztrájk. Dialog. Előadták ; Dékány József és Hamza János. 5. Dalok. Éaekelte : Tóth Esztike zenekisérettel. 6. Csak finoman. Előadták : Mázán György és társai. 7. Fáni orvossága. Vígjáték. Előadták : Tóth Esztike. Farkasinszki Margitka, Uhrin Esztike, Zlehovszky Dezső, Ondrej- csik András és Czerván József. 8. Csumbuk és a féreg. Előadta: Hittér János. 9. Eltörött a puska. Szavalta: Cservenák Mátyás. 10, Hvmnusz. Férfikar. Az előadás kitünően sikerült voltát legjobban igazolja az, hogy közkívánatra Julius l-én meg- kellett ismételni. A jótékony célra befolyt összeg igen tekintélyes, melyhez felülfizetésekkel következők járultak hozzá, melyért köszönetét mond a rendezőség. Dr. Hazay Sternschuss 50 K, Zelinka Janos apátplebános 30 K, Dr. Kiss László főszol-