Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-07-01 / 26. szám

XLIX. évfolyam. Gyula, 1917. Julius 1. 96. szám. Előfizetési árak: Egész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : KOBI\ HAVID. Megjelenik minden vasárnap Anitái. Immár a negyedik esztendeje keserves a magyarnak a Péter és Pál, az a nap, a hon­nan a mi éghajlatunk szerint az aratás kez­detét számítjuk. Kezdődnek a rossz emlékek, az 1914. évi Póter-Pállal, amikor Serajevó- ban megtörtént a kettős merénylet, a mi csomópontja volt az immár háromesztentjős világháborúnak. De az akkori aratás is soká feledhetetlen emlékezetű lesz a magyarnak, mert a katasztrofális időjárás ekkor a leg­rosszabb időben csökkentette le búzatermé­sünket, majdnem a felére, amiből reánk sza­kadt az első esztendő nyomorúsága, pedig ennek a termésuek előkészítése, megmunká­lása még a békés időre esett, amikor nem kellett küzdeni a munkaerő, az anyaghiány okozta veszedelmekkel, amelyeknek azóta min­den keserves változatán átment a magyar gazda. A következő esztendőkben megsokasod­tak a gazda gondjai, megsulyosbodtak annak küzdelmei, de a Gondviselés ismét kevésbbé volt kegyes hozzá, mert a termés sohasem ütötte meg a normális mértéket, bár az igé­nyek folyton fokozódtak, a szükséglet szövet­ségeseink ellátása révén állandóan emelke­dett. Ily mostoha viszonyok mellett is még mindig tova tudtuk tizni az angol terv meg­valósulását s ha majdan keresik oknyomozó kutatással, hogy miért nem tudott bennünket és szövetségeseinket az ántánt kiéheztetni, a történelem ebben a nagy küzdelemben ki fogja jelölni a magyar gazda szívósságát, a magyar föld természetadta adományait. Az idei Péter- és Pált sem üdvözölhet­jük örömmel és megelégedéssel. Csalódott a gazda, mikor azt hitte, hogy az esztendők majdnem katasztrofális sorozata bovégződött, a természet négy esztendős mostobaságát bő­ven termő óv váltja fel, a fogyasztó reményei megcsökkentek abban, hogy megélésének gond­jai apadnak, mert bizony ez a gazdasági esz­tendő sem válik ki előzői közül, sőt nagyon sokban hasonlít hozzájuk. Miután a mező- gazdasági statisztika a háborús állapotok miatt a nagy nyilvánosságot nem tájékoztathatja, azt nem irányíthatja, az árképződés termé­szetes faktorai pedig megbénultak emiatt, az általános helyzet éppen olyan mint bárom esztendeje: a termés eredményét illetően csupán hozzávetőleges számitgatásokra vagyunk utalva. Ezek semmiképen sem kielégítők, a természet ismét sokat nem adott meg a vá­rakozásokból, tehát úgy kell berendezkedni, hogy a mi termett, annak egyetlen egy szeme ne menjen veszendőbe, minden kalász ter­méke jöjjön a fogyasztóhoz. Ez elsősorban annyit jelent, hogy az aratáshoz es cséplésbez a munkaerőt és hasz­nálati cikkeket illetően a közigazgatás és a hadvezetősóg tegyen meg minden emberileg megtehetőt. Fájdalom, immár bárom esztendős iskola áll e tekintetben rendelkezésre. A bevált intézkedéseket fenn kell tartani, kísérletezni ennyi tapasztalat után semmi esetre sem szabad. A rendelkezéseket, amelyek értéktele­nek, terhelőknek bizonyultak, kérlelhetetlenül félre kell dobni, mert az ország olyan mun­kájának az eredményét kell emberi lehető­ség szerint biztosítani, amelytől az ország sorsa függ. Első mindenesetre a hadviselés érdeke, de ebben a parancsban benne van a mező- gazdasági érdek teljes megvédésének kötele­zettsége is. Kincsen tehát semmi költészet az idei aratásban sem. Ringó aranykalászok­ról, csengő kaszákról, vig danával arató gépről ma szó sem lehet, hanem igenis kell, hogy annál több és nyomatékosabb szó essék a közigazgatási problémáról, amelyet a meg­érett kalász vet fel. Gondoskodni kell ennek a munkának minden akadálytól mentes lefolyá­sáról, amit el nem lehet képzelni másként, mint úgy, hogy a közigazgatás és hadvezető­sóg ennek biztosítására mindent meg fog tenni. Éppen ezért az országnak ez lévén legnagyobb érdeke, joggal várja el nemcsak a gazda, hanem a fogyasztó is, hogy ezekben a kritikus időkben a közigazgatás mindenben hasznos segítségére lesz a magyar gazdának. Tanügy. Elolépés- A vallás- és közoktatásügyi mi­nister Sséll Kálmán szeghalmi ref. elemi iskolai tanítót és Foltényi Gabriella kondorosi róm. kath. elemi iskolai tanítónőt a III. fizetési osztály 3-ik fokozatába, Pleyer Ernő gyulai róm. kath. elemi iskolai tanítót pedig a III. fizetési osztály 2-ik fokozatába léptette elő. A gyulai ni, kir. áll polgári leányiskola értesítője Kovalssky József igazgató szerkesztésé­ben a hét végén került ki Dobay János könyv­nyomdájában sajtó alul. Az értesítőt gyászkeretes nekrológ vezeti be az iskolának a tanév elsején váratlanul elhunyt érdemes tanítónője Ács Ilona haláláról. A háború az elmúlt tanévben is érez­tette hatását az iskola helyiségek változása körül. Az oktatás ugyanis ezen tanévben szintén a ka­szinó termében történt. Beíratott az I. osztályba 62, a II. osztályba 64, a III-ik osztályba 53, a IV. osztályba 45 tanuló. Ezeken kívül beíratott 60 erdélyi menekült tanuló is, akik négy kivéte­leiével az első félév folyamán kimaradtak. Tandíj elengedésben 1100 korona értékig 56 tanuló ré­szesült. Tankönyv segélyben 68 rendes és 48 me­nekült. A jövő iskolai évre beiratások szeptember 1-én, 3-án és 4-én fognak történni. Gyulaváros női kereskedelmi szaktanfolya­mának az 1916—17. isk, évi értesítőjét az intézet igazgatója Mérey Gyula állította össze. Az érte­sítő bevezető cikke foglalkozik az iskola szerve­zésével, fölállításával és működésével, különösen kiemelve az ez iskolai év történetét. A mindenre kiterjedő részletes igazgatói beszámolóból meg­tudjuk, bogy a hat éve fönálló intézet mily nagy kulturális és sociális munkát végez s bár a 3-ik háborús évet küzdötte át nagy-nehézségek köze­pette, a körültekintő vezetés mellett egyre erő­södik, izmosodik ngyannyira, hogy a lefolyt isk. évben mar párhuzamos osztályt kellett fölállíta­nia. Külön említést és dicséretet érdemel az a körülmény, hogy a fönntartó város vezetősége és az intézet igazgatója a tanári testülettel együtt mindén lehetőt elkövetett, hogy a »menekült« szülők gyermekei, kiknek arra képesítésük volt, valamennyien ingyenes oktatásban részesüljenek a tanfolyamon. Beiratkozott a- kettős tanfolyamra 72 tanuló, évközben kimaradt )1, a tanévet bevé­gezte 61 tanuló. A jövő isk. évi beiratások szep­tember hó 1., 3., 4. és 5. napján délután 3—5-ig tartatnak a tanfolyamnak Városház-utca 21. szám alatt levő helyiségében. A tanulók 6 kor. beha­tási, 10 kor. géphasználati és 100 kor. évi tan­dijat füzetnek. Hírek. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1917. év 3-ik évnegyedére. Tisztelettel kérjük mind­azokat, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 6 korona, negyedévre 3 kor. mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhiva­talának czim alatt küldendő be. A közigazgatási bizottság julius havi ülé­sét hétfőn, folyó hó 9-én fogja megtartani. Almásy Denise grófnő kitüntetése. Őfelsége a királyné Laxenburgban junius 7-én kelt legfelső elhatározásával, a háború folyamán emberbaráti és közegészségügyi téren szerzett kiváló érdemei elismeréséül Almásy Denise grófnőnek a II. oszt. Erzsébet rendet adományozta. Előléptetések. A kereskedelemügyi miniszter Bálint Imre gyulai államépitészeti hivatali kir. mérnököt és János József volt ugyanottani mér­nököt, kir. főmérnökké nevezte ki. ,/Az aratás megyeszerte folyamatban van és a munka a legnagyobb serénységgel folyik. Mint mindig, ezúttal is az erősebb szikvegyülékii szántó­földeken ért meg a busa s ily területeken Péter Pál napján a vontatók és keresztek nagy száma volt már látható. Megtörtént az is, kogy néhány gazda nem is annyira próbából mint kényszerű­ségből aratás napját követő napon egy vontatót kinyomtatott és az eredmény a mátermázsát csak nem elérte. A búza a példátlan nagy szárazság dacára, sőt el lehet mondani, hogy részben a szárazság következtében gyönyörűen fejlődött és ha mennyiségileg nem is, de minőségileg kitűnő­nek mondható. Az eső hiánya miatt ugyanis el­maradtak szerencsére a rendszerint végzetes ha­tású ködök és ezek nyomán a rozsda is. Régen volt olyan tiszta, hibátlan és szép buzakalász és buzaszem, mint aminő ezúttal van. A búza azon­ban még nincsen teljesen megérve a homoki föl­deken sem, a réti földeken pedig az érés vég­stádiumában, amely tudvalevőleg a jjlegbritikusabb állapot és a legvégzetesebb veszélyt rejti magában. Egy hirtelen zápor, mint aminő tegnap délben, Ijapaxziis: raai sssáma. © oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents