Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-24 / 25. szám

XLIX. évfolyam Gyula, 1917« junius ‘*1 25. szám. Előfizetési árak­Egész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre .. 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Pobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : KÓIIX »ÁVID. Megjelenik minden vasárnap A béke kérdése. Bizonyos az, hogy a nép, a nemzetek, a mint nem kívánták a háborút, épen annyira kívánják a béke mielőbbi helyreállítását. De nemcsak a kedélyek, hanem a viszonyok is megértek a békére s a harcban álló országok népei rá fogják szorítani a hatalom birtoko­sait a legmakacsabb Angliában és Francia- országban is, hogy véget vessenek e szörnyű dulásnak. Oroszország népe már megelégelte az áldozatok mérhetetlen nagyságát, melyet hozott előtte ismeretlen és általa nem köve­tett célokért. És itne már fél esztendeje, hogy az orosz katonát nem lehet támadásra, harcra használni. Ez pedig sokat jelent! Je­lenti azt, hogy a hosszú háborúra he nem rendezett orosz földön a nép elemi szükség­letei ki nem elégíthetők, hogy a háború és a katonaság az ország életerejét elszívja a polgári lakosságtól, hogy az ennek nyomán támadt forradalom uj rendet akar és fog te­remteni és ez az uj elhelyezkedési folyamat most már a katonát is magával ragadta, a ki nem öldökölni és megöletni-hanem békés munkát akar és mindenkinek és mindennek boldogulását akarja, a mi és a ki az ő békés munkájából él. Ez a kép mindenütt, minden hadviselő félnél ugyanaz. És a kik a mi viszonyaink nehézségei miatt sóhajtoznak: a pessimisták, a rémlátók, a kishitiiek nem gondolják meg, hogy a fenforgó nehézségek közösek az ellen­séggel. Mert nemcsak a forradalomban levő Oroszország, de Olasz és Francia, valamint Angolország is épen olyan, sőt még nagyobb nehézségekkel küzd, mint mi. A buvárhajó- háboru pedig az ellenségnek torkára tette a kést. Nekünk jobban kell hirnuuk a nélkü­lözést, mert az életünkre törnek. Hazánk, magyar voltunk sorsa ettől függ. De több reményünk is van a diadalra. Mert az angolt az éhség réme fenyegeti. Néhány hónapnál tovább nem bírja, nem bírhatja. Most még azonban hisz és remél az an­gol s nem engedi az orosz-béke-vágy érvé­nyesülését. Nemcsak, hanem órási nyomást tud gyakorolni az oroszra és a békét közve­títő semlegesekre, hogy a formális békekötést megakadályozza Oroszország és mi közöttünk. Sőt a szociáldemokrata békeapostolt: Brau- tingot is jármába fogta, — csatlósává tette — ez az oka, hogy épen 5 akadályozott meg. legutóbb egy békeakciót: a b éke apostol! Angolország a hol csak lehet, pénzzel és pressióval dolgozik. Ezt állítja a béketörok- vések gátjául. Ám a békevágy nő mindenütt mint a tavaszi áradat. Ha az angol a viszonyoknak a békére megérett voltát úgy látná, ' mint mi, kellő időben felvetett békeajánlattal sokat elérhetne a maga javára. Az elvakult szenvedély azonban elvette tiszta Ítélő képességét, — s nem veszi észre a béke rohanó áradatát. Ez az áradat pedig minél inkább visszanyomják, annál magasabbra nő s annál nagyobb erőt gyűjt össze. Mig végül az elemek rettenetes erejével szakítja ki gátját. És el fogja söpörni írtjából a gáncs- vető, az erőszakos angolt, hogy megbüntesse az emberiség ellen elkövetett szörnyű bűné­ért, mellyel ezt a háborút felidézte. Kelljen hát bárminő szenvedést nélkü­lözést eltűrni: — szívesen tesszük ! — Ki­tartásunk méltó jutalmat kap : — a győzel­mes békét, mely közeledik ! Most a kitartás a legnagyobb erény, a legnagyobb hősiesség! Az idei termés rekvirálása. A hivatalos lap pénteki száma a miniszté­rium rendeletét közli az idei termés rekvirálá- sáról. A rekvirálás kiterjed az 1917. évi búza, rozs, kétszeres, köles, árpa és zab termésre. A termelő köteles a zár alá vett termést a legnagyobb gon- ddssággal learatni, s minden indokolatlan kése­delem nélkül kicsépeltetni. A cséplés megkezdését 24 órán belül be kell jelenteni az elöljáróságnál, s a kicsépelt mennyiséget az erre a célra kiadott űrlapon ki­mutatni. Ezen bejelentés helyességéért a termelő és géptulajdonos egyértelműen szavatol. A termelő termése a kicséplés időpontjában, tehát a mag kihulltával egyidejűleg igénybevé- tetik és annak idején a Hadi Termény R.-T-nak átadatik. Aki nem termelő, jogosítva van, ha azon község területén, ahol lakik, a H. T. megfelelő terménymennyiséggel rendelkezik, gazdasági szük­ségletére a H. T.-tói szemes gabonát vásárolni. Aki házi és gazdasági szükségletre gaboná­val van ellátva, azt csakis erre a célra használ­hatja. A malomvállalatok csak akkor fogadhatnak el őrlésre és más feldolgozásra gabonát, ba az őröltető községi tanúsítva nynyal igazolja, hogy az illető gabonát jogosan használhatja fel, illetve szerezte. Búzából, rozsból, kétszeresből, árpából együtt véve háziszükséglet cimen a 15 éven felüli ős­termelő férfimunkásnak havonkint és fejenkint 15 kg., egyéb őstermelőnek, illetve családtagnak pe­dig 12 kg. van megállapítva'. Nem termelőknek havonkint és fejenkint 12 kg.-ot lehet eladni. Akiket a hatóság lát el, havonkint és fejenkint 7 kilogramm lisztet kapnak. Hírek. Ministerek búcsúja és beköszöntője. Egy­másután erkeznek a varmegyéhez a távozó és az uionnan kinevezett kormány tagjainak szokásos búc>úzó, illetve kinevezésüket és tárcájuk átvéte­lét közlő leiratai. A távozó ministerek közül ed­dig Sándor János belügyminister, báró Gfhillányi földmivelésügyi minister és Jankovich Béla vallás és közoktatásügyi minister leiratai érkeztek meg-, akik köszönetét mondanak a törvényhatóságnak • működésük hatékony támogatásáért. Különösen szép ezek közül Sándor János belügyminister le­irata, aki alkalmat vesz magának, hogy a köz- igazgatási tisztviselői karnak megfogyatkozott lét­számmal és a bábom okozta rendkívüli körülmé­nyek között kifejtett nehéz és felelősségteljes munkájáért, megfeszített hazafias buzgalmáért a teljes elismerés szavaival mondjon köszönetét. Az uj kormányból gróf Eszterbázy Móric kormányelnök közli az uj ministerium kinevezését és úgy ő, mint Ugrón Gábor belügyminister, Gratz Gusztáv pénzügyminister és gróf Serényi Béla .kereskede­lemügyi ministerieirataikban azon várakozás kife­jezésével fordulnak a törvényhatósághoz, hogy őket az eléjük rótt feladatok megoldásában törvényes hatásköréhez képest hazafias buzgalommal fogja támogatni. A leiratok a vármegye legközelebbi közgyűlése elé fognak terjesztetni. A vármegyei közkórházi bizottság folyó hó 16-án dr. Daimel Sándor .alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen dr. Berkes Sándor kórházi igazgató részletes jelentéssel számolt be a kórház viszonyairól és a háború által okozott üzemi és élelmezési nehézségekről. Előterjesztései alapján a bizottság feliratot intézett a kereskedelemügyi ministerhez, hogy a kórház fehérnemű sziiKségle- letének beszerzését tegye lehetővé és kimondotta, hogy a szolgák ruházatára felvett összeget a ter­mészetbeni beszerzés nehézségeire tekintettel ne­kik készpénzben kiutalja. A kórház kisegitő mun­kásainak és alkalmazottainak még a béke idején megállapított bérét a bizottság a változott viszo­nyokra való tekintettel méltányosan felemelte- és felirt a ministeriumhoz, hogy a rendes alkalma­zottak részére megszavazott háborús segély ügyé­ben hónapok előtt felterjesztett határozatot sür­gősen birálja felül. Elhatározta a bizottság, hogy a beszerzett és a kórház telepén raktározott na­gyobb mennyiségű tűzifa, készletet tűz ellen biz­tosítja és a kórház tűzbiztosításának összegét a lényegesen nagyobb pénzbeli értékekre tekintettel felemeli. A kórház vízvezetéke üzemének jobb el­látása érdekében a bizottság a kút fölé egy szi- vattyubáz épitése iránt tett kezdeményező lépé­seket. Végül a hősi halált halt Papp Imre kór­házi ápoló özvegyének és gyermekeinek nyugdija és illetve nevelési járuléka ügyében a közgyűlés­hez pártoló előterjesztést tett. A vármegye közbiztonsága május hóban A debreczeni csendőrkerüieti parancsnokság meg- küldötte a kimutatást arról, hogy a Békésmegyé­ben elhelyezett csendőrörsök május hónap folya­mán hány esetben folytattak le nyomozati intéz­kedéseket. E szerint 276 különböző panasz és fel­jelentés érkezett a csendőrséghez. Ezek közül testi sértés és ember élete elleni vétség 10, lopás 108, orgazdaság és egyéb vagyon elleni vétség 48, tüz­eset, tüzokozás 7, fegyveres erő elleni vétség 37, kihágás 44 Ízben képezte nyomozat tárgyát, mig a fenmaradó szám egyes különféle esetek között oszlik meg* Katonák kérvényei. A honvédelmi minister által kiadóit körrendelet szerint állandóan szapo­rodnak a katonai szolgálatban álló egyének és ezek hozzátartozói által a parancsnokságokhoz be­nyújtott kérvények, amelyek különféle kedvezmé­nyek, engedélyek elnyerését célozzák és amelyek hatósági igazolás- és véleményezés nélkül el nem biráltatnak. Ily kérvények többnyire azok, amelyek a hadrakelt sereg körletéből a mögöttes ország­részbe, vagy itt a lakóhelyre vagy annak közelébe való áthelyezést kérik és amelyek különböző csa­ládi stb. okokból, létfentartast veszélyeztető ügyek­ben rövidebb-hosszabb tartamú szabadságok el­nyerésére irányulnak. Miután ily kedvezmények csak igen kivételes esetben és kevés embernek adhatók meg, hogy azokban az igazán arra rá szorultak részesülhessenek és a kérelmek egyön­tetűen és igazságosan legyenek elbírálhatok, a honvédelmi minister elrendeli, hogy a kérvények­ben felhozott okok a községi elöljáróságok, pol­gármester és főszolgabirák által az egyesek csa­mai szama © oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents