Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-03 / 22. szám
1917. junius 3. Béke« a A vita bezárása után a közgyűlés nagy többsége elhatározta, hogy a választásokat az októberi rendes közgyűlésre kitűzi és az alispánt a pályázatok meghirdetésével meg bízza A vármegye háztartási pénztára 1916. évi számadásait jóváhagyta a közgyűlés és elhatározta, hogy a felmerült 17000 K rendkívüli kiadás megtérítését kéri a belügyminisztertől. A pótadó pénztár 1916. évi számadását jóváhagyva a hadi jótékonysági alapra megszavazott 2 százalékos pótadónak megfelelő 62000 koronát külön hadi jótékonysági alapba helyezték el. Szurmay Sándornak honvédelmi miniszterré történt kinevezését örömmel vette tudomásul a közgyűlés és a minisztert feliratilag üdvözölni határozta. Az ebtartási szabályrendelet módosításának kérdését a belügyminiszter hozzájárulásával a háború utánra halasztottákGálos István munkaképtelen utkaparó- nak évi 240 korona kegydijat folyósítottak. Heves vármegyének gróf Tissa István miniszterelnök iránti bizalmat nyilvánító köriratával kapcsolatban dr. Berthóty István főjegyző az állandó választmány következő határozati javaslatát terjesztette elő: „Bókósvármegye törvényhatósági bizottsága gróf Tisza István m. kir. miniszterelnök és a vezetése alatt álló kormány időközben történt lemondása folytán, — amikor teljes értékeléssel és őszinte köszönettel ismeri el a lemondott kormányelnök kimagasló államférfim képességeit és állami ügyeink vezetésében kifejtett önfeláldozó nagy munkáját, a melyekkel a nagy világháború okozta rend kívüli nehézségek között is a belkormányzat súlyos feladatát sikerrel oldotta meg, nemzetközi helyzetünkben pedig a magyar nemzeti államnak méltó tekintélyt, súlyt és befolyást biztosított, — gróf Tisza Istvánnak állami ügyeink vezetésétől való megválását sajnálattal és azzal a reménnyel veszi tudomásul, hogy az ő kiváló személyében birt nagy értéket, magyarsága és hazafiasága által vezetett tetterejét közügyeink irányítása ez után sem fogja nélkülözni. Erről gróf Tisza István lemondott kormányelnököt külön feliratban értesíti.“ (Helyeslés, éljenzés.) Dr. Berényi• Armin ismert ellenkező pártállása ellenére sem tesz kifogást az ellen, hogy a törvényhatóság a kormány lemondása alkalmából gróf Tisza Istvánnak mindenesetre kiváló egyéniségét elismerő szavakkal méltassa. A kormány lemondása azonban szorosan összefügg azzal a nagy politikai kérdéssel, a mely a válságot előidézte és nem tartaná helyesnek és megengedhetőnek, ha a vármegyének pusztán gróf Tisza István egyéniségé nek méltatásával foglalkozó határozata azt a téves hitet eredményezné, hogy a vármegye közönsége Tisza választójogellenes politikájával egyetért és nem hive a, népjogok demokratikus kiterjesztésének. Érdekes és tartalmas fejtegetéssel foglalkozik a kérdéssel és a választójog legszélesebb körű kiterjesztésének szükségességét bizonyítva indítványozza, hogy a törvényhatósági bizottság, a mely ismételten állást foglalt az általános választójog mellett, határozatát oly kijelentéssel egészítse ki, hogy abból a törvényhatóságnak e tekintetben elfoglalt és Tisza programmjával ellentétes álláspontja kitűnjék. Dr. Ladies László kifejti, hogy az állandó választmány pusztán a kormány helyzetéből folyó kérdést vette fel javaslatába és nem kívánt foglalkozni a kapcsolatos politikai kér désekkel, annál kevésbé, mert a választójog dolga csak nyilvánosságra hozott egyik oka a váltságnak, de azok a pártférfiak, akik Tiszával szemben a legélesebb harcot folytatják, egy csekély töredék kivételével maguk sem hívei a választói jog radikális kiterjesztésének, Dr Berényivel polemizálva az eredeti javaslat elfogadását ajánlja Grünfeld Jakab nem fogadja el a javaslatot és pedig nem azért, mert az általános választói jog megvalósításának hive, mert véleménye szerint ezt az uralmon lévő pártok akarata ellenére a dolgozó nép úgy is megvalósítja, hanem azért mert Tisza kormányzatában épen a nagy néptömegek érdekében nem talál semmi olyat, melyért őt elismerés és köszönet illetné megDr. Berényi Ármin félremagyarázott szavainak helyreigazitásás célzó felszólalása után Beliczey Géza méltatja a távozó kormány tevékenységét a munkásosztály jogainak kiterjesztésére irányuló nagy terveit és a javaslatot pártolja. Bohns M. György szerint a kisgazdák azok, akiket a kormány intézkedései legközvetlenebbül érintettek és a háborús rendszabályok őket terhelték leginkább, de ők ennek dacára teljes elismeréssel vannak Tisza István iránt annál is inkább mert látják, hogy mindent megtett, ami a mostani viszonyok között az ország érdekében szükséges és lehetséges volt és mert a választójog jelszava több pártoknál is csak eszköz, teljes szívvel csatlakozik a javaslathoz. Az egyes felszólalások által felköltött hangulatból is a közbenszólásokból nyilvánvaló volt már, hogy a közgyűlés nagy többsége ellene van a radikális választói jog hangoztatásának. Bobus M. György közvetlen hangú felszólalása pedig általános egyértelmű megnyilatkozást váltott ki. Elnöklő főispán a vitát bezárván két körülményre kiván megjegyzést termi. Az egyik az, hogy téves az az állítás, mintha a törvényhatóság az általános titkos választójog mellett valaha állást foglalt volna. — Mikor ez a kérdés annak idején szőnyegen forgott, a törvényhatóság igenis kívánta a választójog demokratikus irányú • fokozatos kiterjesztését, de a radikális választójogot sohasem sürgette vagy kívánta. Ezen jelszó alatt különben is a módozatok és felfogások olyan külömbözősége foglal helyet, hogy ezekben a kérdésekben általános kijelentéseket tenni nem célszerű, lesz még módja a törvényhatóságnak a kérdéssel konkrét alakban is foglalkozni Grün- feld Jakabnak azon kijelentésére, hogy a lövészárkokban harcoló katonák követelik és hazatérve minden ellenére is kívánják a választójogot csupán azt jegyzi meg, hogy azok a kik ott jártak tudják és elmondhatják, hogy a lövészárkok népe nem törődik az itthoni jelszavakkal, az csak egygyel törődik, hogy honvédelmi kötelességek t ljesitvo és a háborút dicsősséggel befejezve mielőbb hazajöhessen a maga és családja javára munkálkodni. A közgyűlés általános helyeslése közben kijelenti a főispán, hogy a javaslat változatlanul elfogadtatott Az elnökséget ezután az alispán véve át az ülést 10 percre felfüggesztette. Szünet után gyors tempóban intézték el a tárgysorozat többi részét. Somogyvármegyének és a Magyar Gazdaszövetségnek a nemzeti irányú birtokpolitika terén sürgős töryónyhozási intézkedések iránt, Fejérvármegyének a tisztviselői szolgálatba a háborús éveknek kétszeres beszámítása iránt, Miskolcz városnak a szegényebb nép- osztály élelmezésének javítása és olcsóbbá tétele ügyében kelt feliratát hasonló feliratokkal támogatni határozta a közgyűlés. A jövedelemadó kivetésire hivatott gyulai bizottságba lemondás folytán megüresedett helyekre rendes taggá Sebők Sándor békési, póttaggá dr Follmann János gyulai lakost választották meg Több aüspáni intézkedés tudomásul vétele után a vármegyei épületek ez évi tatarozására a költségvetésben felvett összegen kívül a házi tartalékalapból még 10 000 koronát szavaztak meg, miután a megyeház tetőzete nagyobb helyreállításra szorul. A katona beszállások után igényelt térítésekre nézve fentartotta a közgyűlés előbbi határozatát, hogy a háború alatt térítéseket nem fizet, miért is a szállásadóknak csak a katonaság által fizetett összegek lesznek ki- osztandók. A honvódhadapród iskolában megüresedett alapítványi helyre sorrend szerint V. Szakmáry Arisztid, Vigh Ferenc és Willim István fiát jelölte a közgyűlés. Csíkszereda városnak, a „Pro Transsylvania“ országos segitőbizottságnak és az Országos Hadigondozó Tanácsnak 1000—10U0 korona adományt szavazott meg. A községi orvosok látogatási diját és a községi jegyzők magánmunkálatáórt szedhető dijakat a háború tartamára 50 százalékkal fölemelte. Dr. Berthóty István főjegyzőnek betöltött szolgálati éveihez képest a törvényszerű szolgálati pótlékot folyósította A Gyula városában megtartott közigazgatási iktató választást a beadott felebbezés folytán megsemmisítve uj választás tartását rendelte el. A vármegye alispánjának előterjesztésére a vármegyei alapokból a hatodik hadi- kölcsönre 50,000 korona jegyzóhez hozzájárult. A gyulai általános ipartestületnek az országos vásároknak pénteken és szombaton való tarthatása iránt beadott kérvényét pártolókig terjesztette fel a kereskedelemügyi miniszterhez. A tárgysorozatba felvett 'apró községi ügyeket — túlnyomó részben a községi határozatok jóváhagyásával elintézve a közgyűlés véget ért. Tanügy. Érettségi, A gyulai róm, kath. főgimnáziumban május 29-én tartották meg a szóbeli érettségi vizsgálatot, melyre az időközi hadbavonulá- sok következtében nagyon megfogyatkozott VIII. osztályú növendékek közül mindössze három ifjú jelentkezhetett. Az érettségi, amelyen Németi József főgimuáziumi igazgató, miut miniszteri megbízott elnökölt, egyébként igen szép eredménynyel végződött. A három jelölt közül Katona Tibor és Trucz Károly jelesen, Kazay László pedig egyszerűen érettnek nyilváníttatott. A gyulai rém. kath. elemi iskolákban a f. tanévi záróvizsgáitok junius 8., 9., 11. és 12. napjain fognak megtartatni és pedig a két első napon az I. és II. fiú és leányosztályokban, — a két utóbbi napon pedig a III—VI. fiú, valamint leányosztályokban. A vallás- és közokt. miniszter ur Boris Rozina gyulai róm. kath. elemi iskolai tanítónő részére 400 kor. háborús segélyt utalványozott. Áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Somogyi Csizmazia Gizella győu állami felsőleányiskolai r. tanítónőt a békéscsabai állami felsőleányiskolához áthelyezte. Hírek. A közigazgatási bizottság junius havi rendes ülését f. hó 11-én fogja tartani. A 24—50 évesek bevonulása. A honvédelmi miniszter elrendelte, hogy az 1893 —1867. évben született ama népfelkelésre kötelezettek, a kiket a legutóbbi szemlén fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtak, akiket 1917. május 31-ig soroztak be, ez év junius 14-én és a május 31-ike után sorozottak, ez évi junius 28-án bevonulni tartoznak. Aász a Wenckheim családban. Szép családi ünnnepély színhelye lesz ma a kigyósi kastély . .. gróf Zichy Aladár, cs. és kir. kamarás, v. b. t. t. országgyűlési képviselő, egyben az országos munkapárt elnöke, a kigvósi uradalmi kápolnában örök hűséget esküszik Wenckheim Ilona grófnőnek, feledhetetlen jó emlékű gróf Wenckheim Frigyes v. b. t. t. kir. főpohárnokmester és özvegye gróf Wenckheim Krisztina palotahölgy legifjahb leányának. Az esküvői sz-rurtást Majláth Gusztáv gróf erdélyi püspök fogja teljesítem. Hősök kitüntetése. A király az ellenséggel sz-mbr-n eredményes magatartása elismeréséül Erlach Jenő 101. gy. ezredbeli alezredesnek a Lipotrend lovagkeresztjét a hadiékitménnyel, Koch R chard 101. gyalog ezredbeli tart. hadnagynak a hadiékitményes 3. oszt. katonai érdemkeresztet Gabay Sándor 10,. gy. e. főorvosnak és Dénes Samu gyulai születésű 3. huszárezredbeli tart. katonai állatorvosnak a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. Elrendelte, hogy a legfelső dicsérő elismerés a kardokkal újólag tudtul adassák Porhács Béla 101. gy. ezredbeli t. hadnagynak ; továbbá a legfelső dicsérő elismerés tudtul adatott Winkler Karoly, Springer Ernő, Mudin István 101. gy. ezredbeli hadnagyoknak, Ement Antal a 308. honv. gy. ezrednél beosztott 2. honv. gy. ezredbeli, Bogáromy Zoltán a 3. népf. gy. ezrednél beosztott 2. honv. gy ezredbeli, Mezey Géza egy sodronypalya építés vezetőségénél beosztott 2. honvéd gy. ezredbeli tart. hadnagyoknak. A had- sergpiranesiiokság a 2, honv. gy. ezredben Horo- dán János népf. tizedesnek, Schenk Mihály és Nyegrucz György népf. őrvezetőknek, Orbán Gábor Purzse Dömötör népfölkeiőknek, Mettár Péter honvédeknek a bronz vitézségi érmet adományozta.
