Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-05-20 / 20. szám

2 kíséreltek meg, hogy a hiányzó mennyiséget tekintet nélkül arra, hogy a hiány kit terhelt, bárhol található készletekből akarták besze­rezni. Ezen eljárás ellen természetesen tilta­koztam és a magyar kir. földmivelésügyi mi­niszter úrhoz is panaszt tettem amiatt, fel­szólalásom tényleg eredményes volt, mert a requirálás be lett szüntetve. Bejelentem, hogy a búza és rozs legkis- sebb őrlési százalékát a meghallgatott szak­értők véleménye alapján hetekkel ezelőtt 80 százalékban állapítottam meg ; a haditermény részvénytársaság értesítése szerint azonban legújabban a körzeti malmokban a kiőrlós 90 százalék erejéig történik. III. Földmivelésügy. A mezőgazdaságra a múlt hó igen ked­vezőtlen volt. Állandóan hűvös, szeles időjárás uralkodott közel fagyponthoz, azonban az ál­landó szól miatt a fagy kevés kárt okozott. A gazdasági munkálatok közül a tengeri, kö­les, cukor és takarmányrépa vetésével továbbá a burgonya ültetésével foglalkoztak. A vetések állása külömböző: ott ahol talajvíz nem volt, jónak mondható, ellenben ahol sok volt a viz, ott a vetések kisárgultak sőt sok helyen ki is pusztultak. Az őszi búza és őszi rozs vetések általában közepesek, né­hány májusi eső azokon még sokat javíthat. A tavaszi árpa és zab vetések jól megmun­kált földbe kerültek, de a szeles és hideg időjárástól sokat szenvedtek és fejlődésükben visszamaradtak. Egy pár jó meleg májusi eső a tavaszi vetésekben is sokat javíthat. A tengeri jól megmunkált födlbe került, de eső hiánya miatt nem tudott kikelni. Egyéb mező- gazdasági termények (cukor és takarmányrépa repce) közepesek, további fejlődésükhöz eső volna kívánatos A legelőkön a fü növés igen apró esőt kíván. A gyümölcsfák szépen virá­goztak, a barack kivételével elég termést Ígérnek, a barack azonban elfagyott. Napszámbérek: férfinapszám 5 K, női napszám 3 K, gyermeknapszám 2 K. A vármegye csapadék mennyisége 41 m/m volt. A kukorica moly irtása tárgyában kiadott rendelet alapján, tekintve, hogy a rovartani állomás a hozzá felküldött mintákon moly je­lenlétét megállapította, elrendeltem a kukorica szárak megsemmisítését. Minthogy azonban ezen rendelkezésem végrehajtása a lakosság körében nagy fokú ellenszenvet keltett, mivel ezen súlyos időkben tüzelőanyagától és takar­mányától lett volna megfosztva, azért a vo­natkozó panaszokat illetékes helyre felterjesz­tettem, ahonnét is szakértő leküldését helyez­ték kilátásba, sőt Gyulavárosában a már le­küldött szakértő véleménye alapján az irtási rendelet végrehajtása egyelőre felfüggesztetett és mindaddig, mig ebben az ügyben a szak­értői vélemény alapján újabb felsőbbhatósági rendelet ki nem adatik, a kukorica szár meg­semmisítését a magam részéről nem fogom sürgetni. Hadifoglyot a legsürgősebb gazdasági munkák végzésére 1000-et kértem, azonban mindössze csak 500-at kaptam és 100-nak küldését a jövő héten helyezték kilátásba Az ezutáni főleg aratási és cséplósi munkák elvégzésére illetékes helyre 2500 hadifogoly engedélyezése iránt folyamodtam. A frontról 68 drb. a békéscsabai lókór­házból pedig 40 drb. ló lett a gazdaközönség rendelkezésére bocsájtva. IV. Ipa/ és kereskedelem. Ipar és kereskedelem terén a háború tartama alatt folytonosan fennálló pangás az elmúlt hóban mi változást sem mutatott, e tóron semmi nevezetesebb jelenteni valóm nincs. V. Késlekedés és Árvédelem Összes utaink jókarban vannak és jár­hatók ; védtöltéseink pedig állandóan teljesen felszerelve és védkópes állapotban vannak. VI. Vegyesek. Bókésszentandrás községben Kis István közpónztárnok lemondása folytán megüre­sedett állásra Vasadi András, Bakos Gyula közgyám lemondása folytán megürült állásra pedig Aszódi Imre választatott meg. Az országgyűlési képviselőválasztók név- jegyzéktervezetei a központi választmány ál­tal felülvizsgáltattak és az ideiglenes névjegy­zékeket közszemlére kitétele céljából a községi elöljáróságoknak illetve Gyulaváros polgár- mesterének kiadtam. Békés A jelentés kiegészítéséül dr. Daimel Sán dór alispán részletes szóbeli előterjesztésben ismertette az országos közélelmezési hivatal­ban május 11-én lefolytatott tárgyalás anya­gát és eredményeit. E szerint a készletek fo­gyása és ezzel szemben a szükségletek emel­kedése az eddigi ellátmányok leszállítását és illetve uj készletek feltárását teszi szükséges­sé. Tekintettel pedig arra, hogy a Bókósme- gyében gondos szigorral lefolytatott rekvirálás a többi vármegyékhez viszonyítva kielégítő eredmónynyel járt, sikerült kieszközölnie, hogy a más vármegyékben elrendelendő uj általá­nos rekvirálástól Békásmegyeré nézve elállot- tak. A vármegye elláttatlan lakossága részére eddig megállapított havi lisztkontingens az uj termésig hátralevő időre lényegesen leszál littatik, amennyiben a május 15-től kezdődő egy hónapra a vármegye megkapja ugyan az eddigi 39 waggon lisztet, a junius 15 - ét kö­vető másfél hónapra azonban csak 17 waggon lisztet kap a vármegye. Felhatalmazást és teljes szabad kezet nyert azonban az alispán arra, hogy a még szükséges és hiányzó meny- nyiséget a vármegye területén belül a leg­megfelelőbb módozatok alkalmazásával be­szerezze. Tekintettel arra, hogy a közélelme­zési hivatal által adandó 56 waggon mellett egyes nagy gazdaságok cselédkonvenciója fe­leslegének rekvirálásából még mintegy 12 waggon liszt áll rendelkezésre, még körülbe­lül 40 waggon lisztnek megfelelő, 50 waggon gabonának megszerzésére van szüksége. Re­méli, hogy a nagyobb gazdaságok szükség­letük megszorításával és a felszabadult kész­letek felajánlásával ezt a mennyiséget külö­nösebb kónyszerrendszabályok alkalmazása nélkül szolgáltatni tudják és miután ezen mó­dozat mellett sikerült a kényszer esetleg a katonai rekvirálást kikerülni, az igy szolgál­tatandó gabona pedig kizárólag a vármegye lakosságának ellátására fog fordittatni, jóaka­rattá áldozatkészséggel is fogunk e tekintet­ben találkozni. Utal arra, hogy az általános rekvirálás más vármegyékben nem vitetett ugyan oly szigorúan keresztül, de ezekben a vármegyékben azóta újra rekviráltak és most ismét rekvirálni fognak Ezen megismétlődő rekvirálások kellemetlenségét vármegyénk az első rekvirálás gondos keresztül vitelével el­kerülte. Dr. Ladies László szerint köszönet illeti meg az alispánt a vármegye érdekeinek és a lisztellátásnak gondozásáért. A nyert .felvilá­gosításokat teljes megnyugvással fogadja, mert reméli, hogy a nehéz helyzet felismerése min­denkit arra fog bírni, hogy feleslegét önként felajánlja és igy kényszerrendszabályok alkal­mazására nem lesz szükség. Szóvá teszi az élelmiszerek szétosztásánál mutatkozó óriási tolongásokat, amelyeken segíteni kellene a szétosztó helyek decentralizálásával. Az alispán utal arra, hogy a nagy torló­dásoknak oka részben a közönség is. Igyekez­nek ezt a bajt kisebbíteni, úgy legutóbb a burgonya kiosztásánál is a jegyrendszert al­kalmazzák. A fő baj azonban az, hogy min­den termény csak oly későn és oly kis meny- nyisógben érkezik, hogy a lakosság kis ré­szének jutna belőle, ezért van a nagy türel­metlenség és tolongás mindenütt. Morvái Mihály utal arra, hogy most kö­vetkezik az idő, mikor a vármegyének leg­több élelmiszerre lesz szükség, ami a számí­tásnál nem hagyható figyelmen kívül. A bizottság ezután az alispán előterjesz­téseit megnyugvással vette tudomásul. Dr. Daimel Sándor alispán felhívja a bi­zottság figyelmét arra, hogy a tapasztalat szerint oly gazdasági munkaszerződések köt­tetnek, amelyekben a munkásnak élelmezés címén többszörösen nagyobb mennyiségű liszt és kenyér van Ígérve, mint a megállapított fejkvóta. A nehéz kérdésben a bizottság tag­jainak véleményét kéri, mielőtt intézkednék. Elnöklő főispán véleménye szerint a szerző­dési feltételek szabad egyezkedés tárgyai és azok megállapításába az .alispán kötelezőleg nem folyhat be, legfölebb kivételes hatalmá­val élve a kormány adhatna ki ily rendeletet. Dr. Török Gábor érdekes fejtegetéssel mutat­ja ki, hogy a nagyobb ólelemadagok Ígérete és adása csak a rendeletek megsértésével le­hetséges, de ezen kérdésnél a baj lényege abban áll, hogy a mi gazdáink, különösen a kisgazdák, készletek hiányában is nem ígér­hetnek oly bő ellátást a munkásoknak, a mi­nek következménye az lesz, hogy a munká­sok mind idegenbe szerződnek és a várme­1917. május 20 gye munkások nélkül marad, nem is említve milyen alkalom ez az ellentét az elégületlen- ség szitására. Dr. Berthóty Károly és Morvái Mihály felszólalása után a bizottság a kérdés­ben nem határozott, hanem az alispánra bízta, hogy szükség esetén beavatkozásával a gaz­dák és munkások közös érdekeinek megvé­désére tegye meg a lépéseket. Dr. Berthóty István főjegyző bemutatja a bizottságnak a lisztellátás ügyében tett előző felterjesztésére beérkezett válaszokat, különö­sen előadván, hogy a gyűjtőhelyeken raktá­rozott gabona és liszt megromlásának meg­akadályozása kérdésében úgy a haditermény részvénytársaság, mint maga gróf Tisza István miniszterelnök is intézkedett. A törvényhatósági főállatorvos: Bakos József jelentése szerint, az állategészségügy múlt havi állása kedvező volt, a 2—3 esetben előfordult fertőző betegség forgalmi korlátozá­sokat nem okozott. A vármegye április havi közegészségi állapotáról, dr Zöldy János vm. t. főorvos az alábbiakban számolt be. A közegészségügyi viszonyok Békés község kivételével, a hol a hólyagos himlő járványo­sán lépett fel, általában kielégítők voltak és az előző hónaphoz viszonyítva annyiban job­bak is, hogy a heveny ragadós bajokban meg­betegedtek száma 22-vel kevesebb volt. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetően leginkább a légző szervek hurutos és gyula- dásos megbetegedések fordultak elő. Leggyakoribb halálok a tüdővósz volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: difteria 16 megb. 1 halál vörheny 20 2 kanyaró 7 1 hastífusz 4 » — szamárköhögós 25 V) — hólyagos himlő 28 W 7 n bárányhimlő 6 H — « összesen 106 n 11 n Amint a kitüntetett adatok igazolják, a heveny-ragadós bajok közül a hólyagos himlő volt uralkodó, amely szórványosan 9 község­ben, járványosán pedig Békés községben mu­tatkozott, hol rövid idő alatt a cigány telepen 10 megbetegedés történt. A főorvos személyes helyszíni vizsgálata még ezenkívül 4 beteget talált. A betegség tova terjedésére tekintettel a telep lakosságának megbizhatlanságára és szégyenletes lakásviszonyára, a legszigorúbb óvórendszandszabályok tétettek folyamatba, a melyeknek kedvező hatása már is mutat­kozik A többi fertőző betegség lényegesen ke­vesebb számmal mutatkozott, a Békéscsabán a román foglyok között fellépett kiütéses tífusz pedig megszűnt, polgári lakos egy sem bete­gedett meg. Orvos rendőri vizsgálatot végeztek élőn 216, hullán 7 esetben, orvostörvényszékit pe­dig 8 könnyű és 4 súlyos testisértós eseteiben Gyógysavóval beoltattak 12 difteriás egyént, akik miud meggyógyultak. A halvaszülöttek száma 7 volt, az elvetélteké 11. A jelentést a bizottság - tudomásul vette és a békési, mezőberényi-uti iskola egész­ségre ártalmas állapota miatt emelt panasz ügyében a helyszíni vizsgálat megtartásával a tiszti főorvost megbízta. Zádor Mór kir. tan püigazgató jelentése sze­rint a törvényhatóság területén adózók terhére a folyó költségvetési év negyedére előírásba vett összes állami egyenesadó összege 4.200,000 kor., befizetés a múlt hó végéig 1.234,369 kor., tényleges hátralék tehát 2.965,631 kor., csu­pán az elmúlt hóban befizetve 123 605 kor., a múlt óv hasonló időszakában befolyt 144.699 kor. ennélfogva az április havi befizetés ered­ménye a múlt évi április havi befizetés ered­ményénél 21094 koronával kedvezőtlenebb, hadmentesógi díjban hátralék összesen 39.840 kor, erre befizettetett 2191 kor, tényleges hátralék 37.649 kor., jövedelem adóban befolyt 31 496 kor. A jövedéki ágazatokban elért eredmény a következő: Befizettetett: Fogyasztási és italadóban 23.692 kor. Szeszadóban — „ Bélyeg és jogilletókben 97.206 „ Söradóban — „ Dohány jövedékben _____________149 317 „ Ös szesen 270.215 „ adófizetési halasztás adatott 3 ízben. A jelentés kapcsán dr. Berthóty Károly

Next

/
Thumbnails
Contents