Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-13 / 19. szám
J. most sem önmegfosztást, vagyoncsökkenést, megrövidítést. Sőt ellenkezőleg ! Busásan kamatozó befektetést kínál, oly befektetést, mely egyúttal biztosítás a legnagyobb veszedelem : hazánk és szabadságunk elvesztése ellen. Nem idegentől kéri, nem idegennek adjuk. Nem jutunk — mint ellenségünk legtöbbje — idegen zsoldba, nem kunyorálunk kalaplevóve, idegen ajtók előtt s nem ontjuk idegenbe befektetéseink liozadékát. Magunknak adjuk, magunknak szerzünk hasznot ; országunkban maradnak a milliárdok, s a mi gazdasági ereinket fogják táplálni a kamatmilliók. S nem a levegőbe szórjuk pénzünket. Fiainknak, testvéreinknek adjuk, akiknek kenyér kell, hogy ne éhezzenek a fronton s fegyver kell, hogy védhessék hazánkat. Még kell! Ez a még pedig nemcsak azt jelenti, hogy teljes erőben akarunk és kell maradnunk, hanem azt is, hogy már gondolhatunk a kibontakozásra, s hogy már talán az utolsó erőkifejtéshez adjuk meg az eszközöket. A háború maga termelte azoknak a millióknak legnagyobb részét, amelyek a mindenkori hadikölesönökben kerestek és találtak elhelyezést. Ebben a körfutásban a milliók nemcsak termékenyítő feladatukat végezték el, de újabb meg újabb feleslegeket produkáltak. Fentartották gazdasági vérkeringésünket s tartaléktápanyagokat raktak le szervezetünk számtalan pontján. Ezeket a tartalékokat kell most mozgósítanunk újabb munkára, újabb erőkifejtésre, nehogy akár most ellankadjunk, akár lankadt erővel menjünk a békekorszak nagy feladatai elé. Hadikölcsönt jegyezni nem áldozat, hanem előny. A legbiztosabb s legjövedelmezőbb befektetés a hazának adni, mert magunknak adunk. A biztonság a haza áldott földje, amelyet most már semmi hatalom a világon el nem vehet tőlünk, állami létünk és függetlenségünk, amely csorbítatlanul fog kikerülni az élet-halál küzdelemből. A magyar király az első, aki hü magyarjaihoz fordul biztositó, lelkesítő szavak3 vérhez, kik Szibéria végtelen hózmezőin, az olasz szigetek buja völgyei közt és mindenütt, ahová elvethette a legszörnyübb megpróbáltatás — fájdalmas lelkűk minden meleg gondolatával, sebzett szivük minden szomorúságával kínlódnak hazájukért és otthonukért. Asszonyok, szegény, tört szemű, sápadt asszonyok, kik tisztán, fehéren, szerető szívvel és mocsoktalan lélekkel várjátok haza életetek párját; asszonyok, könnyes szemű, édes szoborszép asszonyok, kik a mindörökre tovaszállott boldogságtokat, idegen földben porladó, hősi halált halt uratokat siratjátok ; édesanyák, szomorú, drága édesanyák, kik reménységtekért, holtan is örökemlékü fiaitokért rebegtek gyászos szép imákat : — vigasztalódjatok! Asszonyok, bánatos, sápadt asszonyok, titeket kegyetlenül sújtott a háború, tihozzátok nagyon mostoha volt az élet ... Ti vagytok a szenvedésnek élő szobrai! Nagyok vagytok és szentek vagytok, kik a leghatalmasabb ellenség - gél, az Elmúlással vívtok kemény csatát. ... Tavasz van. A fák virágba borultak, az égen fehér felhők úsznak. .. Tulipánok hajladoznak, orgonavirágok illatoznak a napsugár fényében . . . Asszonyok, bánatos asszonyok ! Tiétek minden szin, illat és napsugár. Gyógyítsa meg a sziveteket. Vigasztalódjatok! (— mogyiO kai. S aki elül jár a példaadással. A visszhang, mely a királyi szóra országszerte támad, bizonyítani fogja, hogy a magyar még mindig a vitám és sanguiuem állhatatos nemzete. Hűséges és bátor, lelkes és áldozatkész. A hatodik államkölcsön újabb diadal lesz, fölérő egy nyert csatával, tán a legdicsőbbel, tán az utolsóval, a döntővel ! Tanügy. Miniszteri köszönet. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Pál Ernő és neje Zilahy Emma orosházi lakosoknak az orosházi áll. polgári fiú- és leányiskola tanulói javára egyezer korona névértékű értékpapírból álló tőkével tett alapítványukért köszönetét nyilvánította. Békés Hírek. Zita királyné születésnapja alkalmából f. hó 9-én a vármegye összes templomaiban istenitiszteletek voltak, amelyeken megjelentek a hatóságok és ahol katonaság van, a tisztikarok képviselői is. Az iskolákban szünetelt az oktatás, a középületek pedig mindenütt fel voltak lobogózva. A vármegye alispánja dr. Daimel Sándor folyó hó 11-én Budapesten tartózkodott, ahol báró Kürthy Lajos elnök meghívására az országos közélelmezési hivatalban folytatott tanácskozáson vett részt. A közigazgatási bizottság május havi ülését folyó hó 14-én, vagyis a holnapi napon fogja tartani. Vármegyei közgyűlés, A vármegye tavaszi rendes közgyűlésének határidejét május hó 30-ra tűzte ki a vármegye főispánja. Ez alapon a vármegye hivatalos lapjának pénteken megjelent száma közli a közgyűlés meghívóját A közgyűlés tárgyainak előkészítése céljából a vármegyei állandó választmány f. hó 10-én tartotta meg első ülését, amelyen a múlt évi számadásokra és több eddig beérkezett és feldolgozott ügyben állapította meg a közgyűléshez intézett javaslatait. A tárgysorozat a közgyűlést megelőzőleg nyolc nappal fog közzététetni. A vármegye számadása. Békésvármegye háztartási és pótadó pénztárainak 191 ö. évi számadásait folyó hó 10-én tartott ülésében tárgyalta le az állandó választmávy és intézkedett a közgyűlés elé terjesztendő határozati javaslatának és számadási zárlatnak közszemlére tétele iránt. A háztartási pénztár számadása 565.267 kor. 72 fill, bevétellel, 560.437 kor. 32 fillér kiadással és igy 4830 kor. 40 fillér készpénzmaradvánnyal, e mellett 55.718 kor. 46 fillér bevételi hátralékkal, 57.703 kor. 64 fillér tartozással és igy 2145 kor. maradvánnyal záródott. Ezt az eredményt, azonban csak úgy éri el a számadás, hogy egyes költségvetésen kívüli kiadásokat, a miket a háborús viszonyok okoztak a számvevőség, mint az állami javadalom pótlására kérendő hozzájárulást a számvevőség a megtérítés reményében bevételi hátralékként irt már elő. Az állandó választmány a számadás jóváhagyásának véleményezése mellett több ily tétel utólagos megtérítésének kérését javasolja a közgyűlésnek, igy a hadbavonult szolgák helyettesítésére felfogadott egyének javadalmára kifizetett összegeket, a napi és fuvardijak felemelése folytán előállott több kiadásokat továbbá az irodai szükségletek, fűtés és világítási anyagok árában bekövetkezett nagymérvű emelkedés folytán előállott több kiadásokat, összesen ezen a címeken 17.452 kor. 83 fillér megtérítését. Beá mutat a javaslat arra, hogy a háztartási pénztár mindenkori maradványát a vármegyének rendszerinti kiadásai szokták terhelni, igy főleg a vármegyei épületek tatarozási költségei, a melyek most a szokottnál jóval magasabbak lesznek, mert egyes épületeken nagyobbmérvü helyreállítás lesz szükséges. E mellett indokolt és méltányos volna, hogy a hadbavonulás folytán megfogyott hivatali személyzetének egyes tagjait, kik a rendkívül megszaporodott munkálatok szakadatlan erős szorgalommal való végzésében leginkább kitűntek és arra reá vannak szorulva külön jutalomban részesítse, már azért is, mert a hadbavonult elhalt és nyugdíjazott alkalmazottak járandóságán jóval 20.000 koronán felüli összeget takarított meg a vármegye, a miből a rendkívüli munka méltányos díjazása könnyen fedezhető lenne, ha a dologi kiadásoknál felmerült többletek ezt a megtakarítást fel nem emésztik. A közigazgatási célokra is 1917. május 13. a tiszti nyugdíjalap hiányainak fedezésére kivetett %j—V2 és a hadi jótékonysági célokra kivetett 2 o/o-os pótadó számadása együtt 72.027 korona 34 fillér maradvánnyal zárult, a melyre nézve azt javasolja az állandó választmány, hogy 2 °/o-nak megfelelő összeg fejében 62000 koronát külön választva hadi jótékonysági alap címén kezeljék tovább, ide vételezzék be az e célra szolgáló jövedelmeket és ezen alap terhére számolják el hadi jótékonysági kiadásokat. Előléptetések. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Palasovszky Sándor kir. főmérnököt a gyulai folyammérnóki hivatal főnökét műszaki tanácsossá, Pongrácz Sándor kir. segédmérnököt pedig kir. mérnökké nevezte ki. Evangélikus isteintiszlelet. Áldozó csütörtök napján reggeli 9 órakor a Békésvármegyei Kaszinó nagytermében az evangélikus egyház ui vacsora osztással kapcsolatos istenitiszteletet tart,— miről a hívek ezúton értesittecnek. A gynlai esperesi kerület tavaszi ülése Békéscsabán. Dr. Lindenberger Janos apát a kerület esperese 50 éves papi jubileuma alkalmával üdvözölte a kerület nevében Nemeskelj Andor békéscsabai apátplébánost, aki meghatottan köszönte meg a kerület paptársainak szives jó kivánatait. Azután Színek Izidor lazarista atya tartott, igen figyelemre méltó előadást a lelkipásztorok részére. A szokásos értekezést ez évben »A papok végrendelkezési joga és kötelessége« címen Lavatka József békési káplán tartotta. A kerület papsága nem feledkezett meg az Erdélyben a háború alatt megrongálódott templomok es plébániákról srm. Szerény adományát illetékes helyre fogja juttatni. A gyűlésen jelen voltak : Dr. Lindenberger János apát, a kerület esperese, Színek Izidor budapesti lazarista atya, Barabás György békési plébános, a kerület jegyzője, Kováts Márton ujkigyósi plébános, Buszka Zoltán dobozi plébános, Gáspár István mezőberényi plébános, Baumgartner Endre gyulai és Steib János ujkigyósi káplánok. Hősök kitüntetése. A hivatalos lap a következő kitüntetéseket közli: A király az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül Hetényi Jenő 101. gy.-ezredbeli t. főhadnagynak a hadidiszitményes 3. oszt. katonai érdemkeresztet adományozta a kardokkal. A háború alatt kitűnő szolgálatai elismeréséül dr. Békés Djzső gyulai közkórházi szemész főorvos, tart. ezred - orvosnak a pécsi tart. kórháznál a koronás arany érdemkeresztet a vitézség! érem szalagján adományozta- Elrendelte, hogy az újólagos legfelső dicsérő elismerés a kardokkal tudtul adassák dr. B. Kovács Gábor 101. gy-ezredbeli t. főhadnagynak. Megengedte, hogy Román Gyula 2. honvéd gyalogezredbeli t. őrmester a neki adományozott porosz harcos érdemérem elfogadhassa és viselhesse. A király az ellenség előtt különösen kö- telességhü szolgálatai elismeréséül Takács Ferenc 2. honvéd gyalogezredbeli népf. tizedest az ezüst érdemkereszttel a vitézségi érem szalagján tüntette ki. A hadseregparancsnokság a 2. honvéd gyalogezredben kitüntette I-ső oszt. ezüst vitézségi éremmel: Zimmer Márton t. őrmestert, Nagy György Imié szakaszvezetőt, Góg József népf. tizedest, Bibovics Mihály honvédet. Il-ik oszt. ezüst vitézségi éremmel lettek kitüntetve: Barnán Gyula t. őrmester (újólag), Eichner Ernő t. hadnagy, Weszely Ferenc népf. szakaszvezető, c. őrmester, Szűcs Emil népf. szakaszvezető, Szilágyi Béla egyévi önkéntes tizedes, Gulyás Mihály, Bogyó László tizedesek, Muresán Kálmán t. őrvezető, Karácsonyi Páncsa, Dimitrasku János, Butár János, Tomuca György honvédek, Illés Dezső, Kornya Adám, Puskas János népfölkelő tizedesek, Pomucz Péter, Banzsal János, Hajdú András, Huszár János népfölkelő őrvezetök, Szath- mári Sándor, Sipos Mihály, Kamasz Mihály, Bur- lea József, Nagy Gy. István, Widák Tódor, Ne- nadov Joakim, Bohus Antal, Burla József, Kocsis Mátyás, Mujka Tódor, Skorka Pál. Csete András, Kotroczo András, Marx János, Gyapjas József, Zsiva György, Kladován György, Teutan Tódor, Molnár András, Lupás Vazul, Mudrity György, Lupéi János, Butya János, Szilágyi József, Kiss- házi István, Csáki Samu, Gigorián György, Cserb János. Szabó György népfölkelők. Bronz vitézségi éremmel: Papp Béla t. hadapródjeiölt, End- rödi Sándor egyévi önkéntes tizedes, Lucó Mihály népf. őrmester, Bogye. János szakaszv. c. őrmester, Grün Mór népf. szakaszvezető, Ament Márton népf. tizedes, c. szakaszvezető, Kiss József, Klemm József népf. tizedesek, Papp Lajos, Janovszki János, Borsodi Márton, Unverdorben Kálmán, Piess Zsigmond népf. őrvezetők, Dodity Száva, Milics Mózes, Bálint Ferenc, Csősz Gábor, Tóth Károly Kosián János honvédek, Ludvig Adám, Mackert János, Mikus György, Molnár Sándor, Sebők Imre, Andrejka Pál, Szalay Ferenc, Burta Tódor, Ta-
