Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-02 / 14. szám
1916. április 2. Békés 3 feljelentésére a rendőrség átirt Aradra, — mert valószínűnek látszott, hogy oda tért vissza — Hollósi Mihályné kézrekeritése végett. A feltevés ténynek bizonyult, mert Aradon elfogták, mielőtt az elemeit ruhanemüeket is értékesihette volna. A bűnjeleket visszaadták a károsultnak, a nagyvárosi életet kedvelő földinket pedig ismét haza expediálták Gyulára, ahol ügye a bíróság elé fog kerülni. Katona temetések A békésmegyei közkórházban március 28-án harctéri sebesülésében meghalt Prelipcsán Juon 23 éves bukovinai egészségügyi katona, 30-án pedig Detár Juon 11. gyalogezredben 50 éves, karasszentgyörgyi népfölkelő halt meg betegsége következtében. Mindketőt katonai dísszel temették el. Az elesett bajtársért. Megható példáját mutatja a bajtársi együttérzésnek az a levél, melyet a harctérről küldött hozzánk Kovács Mihály, tüzér tizedes, a gyulai rendőrség kézbesítője. Restye Mihály a 39. honvéd tábori tarack ezred első ütegének gyulai illetőségű tüzére március hó 10-én ellenséges golyó által történt megsebesülése következtében, a rákövetkező napon hősi halált halt. Az üteg tisztikara, altisztjei és legénysége kik között számosán vannak gyulai fiuk is, az elhunyt bajtárs özvegye és 8 árvája felsegélyezésére 400 koronát gyűjtött össze és hivatalos utón elküldte a nyomorban maradt családnak. A szép cselekedet nem szorul dicséretre, de azért őszintén sajnáljuk,- hogy technikai okokból nem közölhetjük az áldozatkész hős katonák beküldött névsorát. Halálozás. Sál Sebestyén Gyula város községi bírája március 27 én 71 éves korában évekre terjedő hosszas, súlyos betegség után meghalt. Sál Sebestyén évtizedeken keresztül mint kovács mester működött a Józsefvárosban, mint városi képviselő, majd mind községi biró részt vett a város közügyeiben. Hivatali tisztét nagy rátermettséggel, humanismussal és lelkiismeretes pontossággal töltötte be ; eme tulajdonságainál fogva a múlt évi városi tisztujitáson, annak dacára, hogy betegsége miatt már hónaookon keresztül nem működhetett, a közbizalom ismét megerősítette állásában. Halálát özvegye, négy gyermeke, unokák és kiterjedt rokonság szívből fajialják. Halála hírére gyászlobogót tűztek a városháza erkélyére, a városi tisztikar koszorút helyezett ravatalára és testületileg vett részt a végtisztességén, amely szerdán délután történt a róm. kath. egyház gyászszertartása szerint, nagy részvéttel a Szent József temetőben. Béke poraira! Március hó utolsó négy napja teljesen megfelelt ama követelményeknek, melyek az egész hónaphoz fűződnek. Száraz, meleg, szeles napok, melyeknek hatása alatt a feneketlen sár immár felszáradt és a vegetáció a leghujább fejlődésnek indult. Március hó egyébként a számos felesleges esők dacára kedvezőn.k volt mondható s hason- lithatlanul jobb volt a tavalyinál. A gyakori esők ugyanis kisebb mérvűek és ami a leglényegesebb, melegek és igy a homokos földeken levő vetésekre nemcsak kárnélküliek, hanem határozottan jótékonyak is voltak. Magasabb fekvésű földeken az árpát és zabot mondhatni mindenütt elvetették. Kevésbbé kötött természetű laposabb földeken is hasonlithatlanul több az idén az árpa és a zab vetés, mint múlt évben ilyenkor volt. Sajnos, még igen sok belvíz borítja el megye- szerte a réti földeket, két heti száraz idő mellett azonban remény volna rá, hogy ezek egyrésze még árpa alá felszántható és bevethető lenne. A búza, ahol a viz meg nem rontotta, gyönyörűen, sőt igen sok helyen tulbuján is fejlődik és ez- időszerint a legszebb reményekre jogosít. Április hónapban egyébként gyakori meleg esőkre volna égető szükség, különösen a legelőre s kaszálókra, melyeken a fünövés igen biztatóan indult meg s reményt nyújt rá, hogy a takarmány szűkében sínylődő jószágállomány korán lesz legelőre hajtható. Halálozás. Széchényi Kázmér nyugalmazott uradalmi számtartó március 27-én 86 éves korában Aradon meghalt. A gyászhir Békésvármegyében mélységes részvétet kelt széles körökben, miután a boldogult élte javát a mi körünkben töltötte el. Gróf Wenckheim Frigyesné ókigyósi uradalmának volt évtizedeken keresztül puritán becsületességü, szorgalmas és ügybuzgó gazdatisztje s mint ilyen valóságos mintaképe volt a régi szabású nagyértékü gazdatiszteknek, akiknek sorai, sajnos, nagyon megritkultak úgy az uradalmak, mint a magyar agrikultura kiszámitha- tatlan kárára. Széchényi Kázmér annak idején élénk részt vett a békésmegyei gazdasági egylet ügyeiben is és az igazgatóválasztmánynak nagy érdemeket szerzett, kiváló munkástagja volt. Előkelő gondolkozása, distingvált, lebilincselő egyénisége a gazdatársadalmon kívül is mindenkiben tiszteletteljes rokonszenvet keltett, aki csak érintkezett vele. Nejével : Lavatka Irmával egy esztendő hijján félszázadon át élt harmonikus boldogságban. Magas kora miatt vonult mintegy másfél évtized előtt nyugalomba és Aradon élte le, szintén köztisztelettől övezve utolsó éveit. — Temetése március 29-én volt a róm. kath. egyház szertartása szerint az aradi felsőtemetőben levő családi sírhelyen. Hűséges kegyelet virraszt szép emléke s örök álma fölött. Öngyilkos katonaszökevény. Juhos Sándor 23 éves gyomai katona a múlt év szeptemberében egyszerre hazaérkezett ezredétől, de tartózkodásra nem jelentkezett az elöljáróságnál. Tengeri törésre beszegődött Yincze Endrénéhez, majd újévkor ugyanoda évi béresnek. A tanyán elég szorgalmasan dolgozott, de ha bevetődött a faluba rendesen leitta magát és a reá bízott lovakkal utta- lan utakon, szántóföldeken át vágtatva hajtott ki a tanyára. Valamelyik földmives, akinek földjét legázolta, feljelentette a községházán, azzal, hogy Juhos Sándor aligha jogosan tartózkodik itthon. Bt citálták a községházára, hogy igazolja katonaságtól való szabadságolását. A béres azonban a felhívásra nem jelent meg, hanem 27-én hajnal ban a tanyán felakasztotta magát, bizonyára a szökés következményeitől való félelmében. Müvészest A békési leányegyesület dr. Major Simon és Pécely József továbbá az üdülő katonák közreműködésével a békési rokkant katonák, hadiözvegyek és árvák javára folyó hó 8-án és 15-én este a «Korona vendéglő> nagytermében művészestélyt rendez. — Mü^or : 1. Felolvasás : Pécely József. 2. Elmúlt a legszebb álom, énekli Szent- györgyi Mariska. 3. Zongorán játszik Molnár' Mancika. 4. Koplék, előadja Weisz József. 5. Megjöttek a huszarok. Előadják: Szeutgyörgyi Jolán, 8zeudrei Mihály, Fridrich Olga, Stern Lajos, Hankó János, Weisz József és Mihályi Lajos. 6. Hegedűn játszik: dr. Major Simon. 7. Tüzen-vizen keresztül, szavalja Takács Juliska. 8. Babavásár,, előadja a leányegyesület. 9. A béke allegóriája. (Élőkép). 10. Vetített képek A rendezőség serényen fáradozik az előadás sikere érdekében, a gazdag műsor iránt igeD nagy az érdeklődés. Marólúg mérgezés. Kruchió Lajosué Gombos Jolán 24 éves gyomai asszony március hó 29-én férjével összezördült és elkeseredésében öngyilkossági szándékkal jókora adag marólúgot ivott. A békésmegyei közkórházban vették kezelés alá. Állapottá életveszélyes. Az endrődi csendörlaktanya helyiségét az eddigi bérlő felmondta, úgy hogy most újabb helyiségről kell a csendőrőrsnek gondoskodni. Az a bérösszeg, amelyet a csendőrség a bérhelyiségért fizethet, csak évi 700 koronát tesz ki. Az egész községben azonban csupán egy megfelelő helyiség van, amelyet a tulajdonos 1000 korona évi béren alól nem akar bérbe adni. Minthogy pedig ily körülmények között a csendőrség a csendőrőrs áthelyezését helyezte kilátásba, ha megfelelő lakást évi 700 korona bérösszegért nem kapna, ennélfogva a képviselőtestület, nehogy ez az eset bekövetkezzék, kimondotta, hogy a 300 korona bér- különbözetet addig, mig kevesebb bérért megfelelő helyiség bérelhető lesz, átvállalja mint a község terhét. Endrőd község a mezőőrök részére 20 százalékos drágasági segélyt, mig Kiss Géza községi írnok részére évi 200 korona személyi pótlékot engedélyezett. Értesítés! A Értesítjük tisztelt üzletfeleinket, hogy az intézetünknél jegyzett harmadik hadikölcsön kötvényeiket a délelőtti üzleti órákban a kiadott elismervények ellenében átvehetik. Gyula, 1916. március 31. A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület Igazgatósága. Sztrájkolnak a hentesek. Mióta a kormány a sertéshús és sertéskészítmények árát megálla- pitottay sok nehézséggel küzdöttek a gyulai hentesek is, mert a maximálás nem vonatkozott az élő sertésekre is. Egyesek már hetek óta beszüntették a sertésvágást és árusítást, mert a maximális árakon képtelenek kimérni a drágán beszerezhető sertéseket. A múlt héten aztán egy kivételével az összes hentesek bezárták üzleteiket. — Miután a hatóságnak kötelessége gondoskodni a közönség élelmezéséről, a városi tanács végzésileg felszólította a henteseket, hogy üzemüket 15 napon belül újból kezdjék meg, mert ellenesetben az árdrágító visszaélésekről szóló 1916. évi IX. t.-cikk alapján eljárás alá vonatnak. Ez a törvénycikk ugyanis kimondja, hogy a háború alatt ipari üzemét senki félbe nem szakíthatja, sem nem korlátozhatja. Aki ez ellen vét, kihágást követ el és szigorú büntetésnek teszi ki magát. Értekezlet az árdrágító visszaélésekről. Március hó 28-án d. u. 3 órakor a kir. törvényszék II. sz. tanácstermében értekezlet volt az árdrágító visszaélésekről szóló 1916. évi IX. t.-c. megbeszélése tárgyában, melyre dr. Konrád Ernő kir. ügyész, a gyulai kir. ügyészség vezetője hívta össze a vármegye főszolgabiráit, községi elöljáróságait és Gyula város rendőrkapitányságát Célja volt egyrészt az uj törvény részletes megbeszélése és hogy annak egyöntetű alkalmazása tekintetében bizonyos irányelvek állapíttassanak meg, másrészt, hogy a vármegye viszonyai az árdrágító visszaélések szempontjából feltárassanak. A közlekedés nehézségei és a hatóságok kivételes elfoglaltsága miatt több hatóság távolmaradásáért kimentette magát. Dr. Konrád Ernő kir. ügyész az értekezlet megnyitója és a megjelentek üdvözlése után a törvény egyes rendelkezéseit pontonként fejtegette, majd kimutatta, hogy a vonatkozó rendeletek értelmében a közigazgatási hatóságoknak minő feladatokat kell teljesiteniök, hogy a törvény alapján eredménnyel lehessen eljárni. Ezután Kiss László csabai főszolgabíró, majd dr. Berthóty István orosházai főszolgabíró szólaltak fel. Tapasztalataiknak és az abból levont helyes következtetéseiknek gazdag és értékes anyagát vitték az értekezlet elé. Az értekezlet végeredményében főként azt állapította meg, hogy az uj törvény alkalmazásának két főnehézsége van. Egyik az, hogy a katonai beszerzéseknél nem tartják meg az árhatárt, aminek természetes hatása, hogy a termelő vagy közvetítő a kisebb haszonnal kecsegtető közfogyasztás elhanyagolása mellett a nagyobb hasznot hajtó katonai szállítás felé törekszik. A másik az, hogy a 4207/1915. M. E. sz. rendeletben a helyi közigazgatási hatóságok részére kilátásba helyezett rrquirálási stb. joggal való felruházás mindezideig nem adatott meg. Ennek mielőbbi megadását az értekezlet kívánatosnak mondotta ki. Egyébként az értekezletre beérkezett jelentések szerint a vármegye területén a törvény alkalmazására okot adó visszaélések nem észleltettek. Ami pedig a húsiparban észlelhető üzembeszüntetéseket illeti, erre nézve az volt az értekezlet meggyőződése, hogy az állatárak maximálása nélkül azok alig lesznek megaka- | dályozhatók.
