Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-02-27 / 9. szám

6 Békés 1916 február 27. tengeri földet résiben, vagy pénzért megművelni, továbbá két hold földet akár sarlóval, akár ka­szával, akár magáét akár a másét learatni. Intéz­kedés teendő továbbá az iránt, hogy azok az itt­hon levő munkabíró mezőgazdasági munkára al­kalmas férfiak, akik március 30 ig nem igazolják, hogy aratási és cséplési szerződést kötöttek, hadi­munkára küldessenek és helyettük az illető köz­ségből más hadimunkára elvitt egyének kéresse­nek vissza. Azon hadisegélyes asszony, akinek férje béke időben is mezőgazdasági munkával foglalkozott és munkájában felesége is rendszerint részt vett, amennyiben a fentebb említett tengeri kapálási és aratási munkálatok végzésére magát nem kötelezi, vagy azt nem teljesiti, hadisegélye elvonásával büntetendő. Ha ezen rendelkezés szigorúan keresztül vitetik, igen sok olyan gazda fog tengerit vetni, aki munkáshiány miatti félel­mében tengerit nem vetett volna, s minthogy más tavaszi vetőmag is szűkösen van, földje esetleg üresen maradt volna. Foglalkozott még a bizottság a különböző gazdasági munkák napszám árainak megállapításával. A szántási munkálatokra átlagos napszámot nem szabott meg az igaerő és a föld különböző volta miatt. A scántás ellen­értékét esetenként fogja megállapítani. Egyéb mezőgazdasági napszámokat, az aratási és cséplési munkálatok kivételével a következőkben állapította meg: Aszatolás, kizárólag nők részére,koszt nélkül 2 korona, tengeri kapálás féifinapszám koszt nélkül 7 korona, koszttal 5 korona, női 6 és 4 korona ; here kaszálás férfi napszám koszt nélkül 7 korona, koszttal 5 korona, átalány 6 korona; here gyűjtés női napszám koszt nélkül 5, koszttal 3 korona szőlő nyitás vagy kapálás férfi napszám 7, és 5, női 6 és 4 korona, szőlő kötözés női napszám 5 és 3 korona, permetezés férfi napzsám 8 és 6 korona. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár igazgatósága febr, 27-én, ma d u. 3 órakor ülést tart, melyen 15 különféle adminisztrációs ügy kerül tárgyalásra. A kir. ügyészség mint termelő gazda. Az igazságügyminiszter rendeletet adott ki, amellyel a raberönek mezőgazdasági munkára a múlt évben történt felhasználását kiszélesíteni kívánja és ezért felhívja a kir. ügyészségek vezetőit, hogy a saját keze!ésükben gazdaságokat létesítsenek, ha saját területük nincs, haszonbérlet utján, hüvelyeseket, de főleg kenyérmagvakat is termeljenek. Ebből a célból minden felhatalmazást megkaptak a kir. ügyészek. A gyulai kir. ügyészség vezetője most teszi meg intézkedéseit hasonló gazdaságnak Gyulán felállítása végett. A Mezőtúrról Szarvasig a múltban felállott, azonban a háborús állapotok miatt beszüntetett vonatközlekedés visszaállítása iránt, amint megír­tuk, a közigazgatási bizottság felirattal fordult a kereskedelmi miniszterhez. Kérelmét azzal indo­kolta, hogy a kérdéses vonatközlekedés beszünte­tése folytán a többi vonatok rossz közlekedései miatt a Szarvasra utazó közönség rendkívüli sok időt kénytelen Mezőtúron tölteni, ami minden tekintetben hátránnyal jár. A közigazgatási bizott­ság figyelemmel a háborús helyzet nehézségeire nem is azt kérte, hogy az azelőtt Mezőtúrról egészen Orosházáig közlekedett vonat állíttassák vissza, hanem csak azt, hogy a nagy népességű Szarvasig legyen meg az összeköttetés. A keres­kedelmi miniszter a feliratra válaszolva, azt nem teljesítette, azzal az indokolással, hogy a moz­dony felszerelésekre szükség van. Aki igaerö hiányában szántóföldjét felszán­tani, bevettetni nem képes, jelentkezzék dr. Lovich Ödön polgármesternél, hogy azokat összeírhassa. A requirált tengeri szállítása. A fóldmive- lésügyi miniszter értesítette a vármegyét, hogy a vármegyében közszükségleti célokra requirált ten­geri elszállítása legközelebb megkezdetik. A ki­adott rendelet részletesen intézkedik az eljárás módjáról, az elszállítandó tengeri vételárának ki­fizetéséről stb. kimondja, hogy az elszállítás első sorban a kis készleteknél veszi kezdetét. A rend­kívüli terjedelmes utasítás a községeknek legkö­zelebbi napokban fog kiadatni. Az árvíz elleni védekezés tárgyában, tekin­tettel arra, hogy a jelenlegi háborús állapotok miatt megfelelő közerő előreláthatólag nem min­denütt fog rendelkezésre állani, a honvédelmi mi- miszter aképen intézkedett, hogy mintegy 45 vá­rosban állomásozó katonaságnál katonai munkás osztagok állíttatnak fel, amelyek — amennyiben közerő nem állana rendelkezésre, vagy nem lenne elegendő, 36 csoportokban fognak az alispán eset­leg a főszolgabíró távirati kérelmére, a veszélyez­tetett helyekre elküldetni. A munkásosztagok költsége az érdekelt ármentesitő társulatot, ille­tőleg az érdekeltséget terheli. A munkás oszta­gok május elején fel oszlattatnak. Nem szabad felhasználni a rekvirált kuko­ricát. A közélelmezés megszervezése óriási munka elé állította a kormányt. — Hogy nem történt minden úgy, mint ahogy történnie kellett volna, annak ugyan egyszerű és érthető magyarázata vau. A hatalmas munka elvégzésének módjára precedens még nem volt, a háború nemcsak az egész társadalmat, hanem a kormányt is uj prob­lémák elé állította. A felmerült újabb és újabb tapasztalatok egész sereg, egymást kiegészítő ren­delet kiadását tették szükségessé, mely rendelet halmaz betartásának ellenőrzésére a közigazga- gatósági hatóságok képtelenek voltak. Épp ezért némely rendelet csak Írott parancs maradt, ami­ből sokan arra következtettek, hogy a különböző gabona zár alá vételi rendeleteket nem kell túl­ságosan komolyan venni. Most azonban a köny- nyelmüen gondolkozók, akik a náluk lefoglalt kukoricát felhasználták, bajba kerültek. A kor­mány még október hóban zár alá vettnek nyil­vánította a termelők által bejelentett tengeri fe­leslegeket, amit meg kellett volna őrizniök és a tavasszal átengedniük a Haditermény Részvény- társaságnak, a megállapított maximális áron. A földmivelésügyi miniszter leirt a városhoz, hogy közegeivel szerezzen meggyőződést megvannak-e érintetlenül a zár alá vett készletek. A helyszíni szemlét a rendőrök végezték és az eredmény meglepő volt. Eddig 150 esetet jelentettek be, ahol a tengerit a tulajdonosok részben, vagy egész­ben felhasználták, illetőleg eladták. A rendőrség kénytelen volt mind a százötven gazda ellen a kihágási eljárást megindítani. Bessenyei Vendel alkapitány mint kihágási büntető biró már hat egyén ügyében Ítéletet is hozott Egy gazdát, aki 20 mázsa tengerit használt fel hizlalásra, 30 napi fogságra és 600 korona pénzbüntetésre Ítélt, a többieket pedig akik szintén azzal védekeztek, hogy a tengeri sertéseknek és jószágoknak kellett, 5—20 napi elzárásra és 30—400 korona pénz­bírságra Ítélte el. Az elitéltek az alispánhoz felebbeztek. Figyelmeztetjük a gazdákat, hogy lefoglalt készletüket érintetlenül tartsák szállí­tásra készen. A gabona és li^zt rekviráiása előkészületeit a városházán megtették és a házról-házra járó megbízottak csak a minden percben megérkez­hető részletes miniszteri utasítás leérkezését vár­ják, hogy kőrútjukat megkezdjék. Mivel a város elegendő munkaerővel nem rendelkezik, a pol­gármester a hadiszolgáltatási törvény alapján 15 egyént, nagyrészt tanítókat rendelt ki összeirókul. Az összeíráshoz 7anczik Lajos rendőrfőkapitány az intéző körök tetszését megnyert praktikus nyomtatványt szerkesztett, mely az összes szük­séges rovatokat egyszerű, könnyen megérthető csoportosításban tartalmazza. Az összeírok mun­kájának megkönnyítésére azonkjvül a főkapitány három táblázatot is állított össze, amelyekről egy­szerű rátekintéssel le lehet olvasni, hogy mennyi liszt, búza és vetőmag tartható vissza a termelő, vagy bármely foglalkozású fogyasztó által az idei gazdasági év hátralevő idejére, saját házi és gaz­dasági szükségletére, figyelemmel a családtagok szamára is. A rendkívül praktikus nyomtatványok Dobay János gyulai könyvnyomdájában szerezhe­tők be. Mihezta rtás végett ezalkalommal a követ­kezőket ajánljuk az érdekeltek figyelmébe: Vető­magból és cselédilletményből számtalan gazdának nagyobb készlete van, olyan, amit vetőmagnak szánt, de föl nem használt, továbbá olyan, amely még ki nem szolgáltatott cselédilletményt, vagy még el nem fogyasztott állati takarmányt képvi­sel. Ezeket az illetők annak idején, tehát decem­ber hó 25-ét megelőzőleg, mint vetési takarmányt — vagy ílletékszüfcségletet bejelentettek. A Köz­telek szerint e készletek el nem kobozhatok, ha­nem ezek a requiráló-bizottság által a határáron megváltandók. Amennyiben a requiráló közegek más állásponton volnának, az elsőfokú közigaz­gatási hatóságnál kell jogorvoslást keresni. — Visszatartható a gazda által a tavaszi vetőmag, a tavaszi vagy nyári munkások élelemszükséglete, tehát a hadifoglyoké is, még akkor is, ha azok még megszerezve, illetve szerződtetve nincsenek, ugyancsak a cselédség illetménye is abban a mértékben, amelyet az illető gazdaság, a folyó évben még augusztus 15 ig hátralevő időszakra rendesen kiszolgáltatni szokott. Azok a mennyi­ségek azonban, melyek a későbbi idők folyamán fennmaradnak, tehát a vetésnél fd nem használ­tattak, illetményül ki nem szolgáltattak, a ható­ságnak, szintén átadandók lesznek, amit a községi elöljáróság köteles majd ellenőrizni és nyilván­tartani. Kataszteri munkálatok elhalasztása. A pénz­ügyminiszter az alispán felterjesztésére a folyó évre előirányzott alábbi munkálatok végrehajtá­sát a háború miatt a folyó évről elhalasztotta, így tehát nem lesznek végrehajtva Békéssámson^ Tótkomlós és Pusztaföldvár községekben, a há­romszögelési, Doboz Kétegybám és Gyulavári községekben a részletes felmérési és Gyulán a folytatólagos háromszögelési munkálatok. Ellen­ben Békéscsabán, Szeghalmon, Füzesgyarmaton és Szarvason a betétszerkesztési és a forgalom­nak már átadatott betéteknél a mérnöki nyilván­tartási munkálatok folytatni fognak. Irodalom és művészet Stampay ének- és imakönyve háborús éne­kekkel és imával bővítve csinos kötésben (256 old.) 50 fillér, vászonbzn 70 fillér, bőrkötésben 4 korona. A kötött kotta is 50 fillér. Tízre egy ingyen jár. A jövő kiadás egy Ívvel elesett hősök­ért való énekekkel, imával és vesperákkal ismét bővítve lesz. Szives hozzászólások kéretnek Köböl­kút, Esztergomm. Kapható Gyulán: Dobay János könyvárusnál. Műkedvelői fényképészeti kiállítás. Kolozs­váron az Erdélyi Pártfogó Egyesület Hölgybi­zottsága a létesítendő hadiárva leány Otthon ja­vára nagyszabású műkedvelői fényképészeti kiál­lítást rendez az Iparmuzeum helyiségeiben. A kiállítás megnyitása március 19-én lesz s azon amatör fotográfusok képei (tájkép, harctéri és genre képek) kerülnek bemutatásra. A rendező bizottság elnöke báró Jósika Marianne (Kolozsvár, Malom-u. 3. Iparmuzeum), aki az érdeklődőknek a részletes felvilágosítást készséggel megadja. Királyunk imája. A világtörténelmi esemé­nyek ama forgatagában, amelyek között élünk, az Országos Hadsegélyző Bizottság jelvényosz­tálya azt a feladatot szolgálja, hogy enyhítse a hadbavonultak hozzátartozóinak megélhetési gond­ját és könnyítsen sorsukon a jelenben és a jövő­ben. E sok ágazató tevékenység egyik most meg­indult actiója a »Királyunk Imája* elnevezés alatt fordul a hazafias társadalom áldozatkész­ségéhez. Ezen elnevezéssel művészi kivitelű dom- bornyomásu ezüst gyűrűket hozott forgalomba, megörökítve azt a megkapó képet, mely szeretett uralkodónkat imádkozás közben ábrázolja. E szép kiv.telü és történelmi évszámokkal ellátott gyű­rűk örök emlékei maradnak a most dúló népek csatáinak és felette alkalmasok arra, hogy azokat — mint a mai nagy időknek a jövőben egyre értékesebbé váló történeti emlékét mindnyájan \

Next

/
Thumbnails
Contents