Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-02-27 / 9. szám
4t Békés 1916. február 27. annak, hogy a háború idején bátor és eredményteljes közbelépésével egy robbanás által keletkezhető szerencsétlenséget megakadályozott. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz és önfeláldozó magatartása elismeréséül a 300. honvédgyalogezredhez beosztott Fontos János ujkigyósi róm. kath. káplán, tartalékos segédlelkésznek a lelkészi érdemkereszt 2-ik osztályát a fehér vörös szalagon adományozta. — Wolf Jenő 2. honvédgyalogezred- beli hadnagy a signum laudist nyerte. A 2 ik honvédgyalogezrednek, a 300. honvédgyalogezr ed kötelékébe tartozó legénysége közül legutóbb a következők lettek kitüntetve Gyuláról: Ro stás János őrmester I. o. ezüst vitézségi éremmel (II. o. ezüst vitézségi érmet nemrégiben kapott.) Kiszely Antal szakaszvezető (Kerületi munkás- biztositó hivatalnoka) II. osztályú ezüst vitézségi éremmel: Csete Mihály szakaszvezető, Schleicher József honvéd, Krajczár Péter honvéd, Miklós György honvéd bronz vitézségi éremmel, Békéscsabáról: Nánási Mihály honvéd, bronz vitézségi éremmel, Békésről: Csibor Lajos honvéd, bronz vitézségi éremmel. Szeretetadományok csomagolása. A mostani tömeges szállítások közben főképp a postai szállítólevelek gyakran elvesznek és igy a szeretetadományok küldője — adatok híján — megállapítható nem lévén, részére adományáról elismervény sem küldhető. A Hadsegélyező Hivatal átvételi különítménye erre való tekintettel kéri a szeretetadomány csomagok föladóit, hogy minden egyes postai vagy vasúti csomag (láda) belsejébe helyezzenek egy a föladó nevét és lakóhelyét, a föladás napját, a küldemény nemét és mennyiségét föltüntető jegyzéket. A jegyzék alapján aztán pontos elismervényt állíthat ki a Hadsegélyző Hivatal a föladó részére. Az olasz fronton levő katonák kívánsága. Az álló harc az olasz fronton nem nyugalmas. Tüzérpárbaj ott mindig van, s az ágyuk érctorka állandóan szórja a robbanó lövegeket. Itt-ott azért rövid időre mégis nyugalom áll be. A mi hős magyar katonáink már úgy megszokták az ágyudörgést, hogy ha elhallgat, rettentően unják magukat. Ez a magyarázata, hogy nemrég a következő levél érkezett Kóhn Dávid, a »Békés« szerkesztőjének címére: »Tek. Főszerkesztő ur, az olasz harctérről Írjuk e pár sort a gyulai fiuk nevében, kik a **-ik tüzérezred **-ik ütegénél teljesítünk szolgálatot, egy kéréssel fordulunk a tek. főszerkesztő úrhoz. Nehéz naooknak kell helyt állani, amit igaz hogy meggyőződésből és hazaszeretetből teszünk, vannak azonban órák, midőn az ágyuk elhallgatnak és azt rövid szórakozással és jó kedvvel szeretnénk eltölteni, a jó kedv ugyan megvan, csak hiányzik a zene. Kérnénk tehát a tek. főszerkesztő urat, legyen oly kegyes a gyulai olvasó közönségtől összegyűjtött összegből egy két soros harmonikát venui és azt a fenti címre elküldeni szíveskedjen. Előre is köszönjük és maradunk hazafiui tisztelettel a gyulai fiuk.« Csak természetes, hogy azonnal elhelyeztetett egy gyüjtőiv a szerkesztőségben és a kivánt harmonikára a következő adományok folytak be: Kóhn Dávid 2 K, Kliment Ferenc 2 K, Weisz Mór 20 K, Németi József 2 K, Wertheim Béla 2 K, Künzl Ernő 2 K, Misley Elemér 1 K, Reisner Ede 4 K, Kéry Gyula 2 K, Lorber Lajos 2 K, Komió játékosok 8 K, Dobay János 3 K. összesen 50 K. Dobay Ferenc, a Békés kiadója egyúttal megrendelte a hangszert Wagner Haog- szerkirálynál, amelyet jókedvű fiaink a harctéren meg is kaptak és azt a következő levélben köszönték meg: Tekintetes Főszerkesztő Ur ! Folyó hó 17-én Wagner hangszergyáros által a gyulai fiuk nevére küldött kettő soros harmonikát a legnagyobb örömmel vettük, melyért fogadja főszerkesztő ur hálás köszönetünket, azt hiszem nem is kell mondanom, mily kimondhatatlan örömöt szerzett ez által nekünk. Kérjük a főszerkesztő urat, ha lenne szives a Békés cimü hetilapban mindazoknak a gyulai uraknak nevünkben megköszönni, kik voltak oly szívesek a harmonika megszerzésében fáradozni és hozzájárulni, ez utón szeretnénk hálánkat leróni. Ismételten köszönjük főszerkesztő urnák szives fáradságát a mielőbbi boldog hazatérés reményeben, maradunk hazafiui szeretettel mink gyulai fiuk. Kiss János tüzér, Széli István tüzér, Tóth Károly káplár. Végh Gábor szakaszvezető, Jákó Pál irányzó (Vor- meister), Mayer Lajos főtüzér, Széli Antal tüzér, Spitzer András köztüzér. Ezóta, a hol és amikor lehet, a fiuk zene mellett danolnak és táncolnak — a halál torkában. Ez magyar szokás. De az is magyar szokásnak felel meg, hogy az 50 koronából nem telt ki a harmonika ára. Lapunk kiadója pedig sokat ráfizetni nem akar. — Ugyanazért felkérjük olvasóinkat, hogy adományaikkal járuljanak hozzá ahoz a törhetlen lelkierő támogatásához, amellyel a »gyulai fiuk« a hitszegő olaszt összetörik. A gyulai rokkant katonák javára gyűjtött városi alaphoz újabb adományok : Schröder Ist- István közgyám 20 K, dr. Lovich Ödön egy tűzkárának az Első Magyar Általános Biztositó Társaság által előzékenyen megtérített 53 K 60 fillért adományozott, dr. Major Simon ügyvéd a Keresk. Csarnok tagjai között eszközölt gyűjtés eredményét 130 koronát fizetett be a város pénztárába. Halálozás. Bagoly Ferenc nyugalmazott gyulavárii református tanító folyó hó 20-án 68 éves korában elhunyt. A boldogult évtizedeken keresztül működött Gyulaváriban, mint református tanító, de nemcsak a tanügynek, hanem a község közgazdasági s társadalmi ügyeinek is lelkes bajnoka volt. Mintegy évtizeddel ezelőtt vonult nyugalomba, amikor is beköltözött Gyulára és városunkban csendes elvonultságban élte le végnapjait. Halála mély gyászba borítja gyermekeit, unokáit, de őszinte részvétet kelt ösmerősei és barátai körében is. Temetése, amelyen Bagdy Dániel segédlelkész mondott ravatala fölött emelkedett szellemű, megható szép gyászbeszédet, a gyulavárii református presbitérium küldöttségi- leg volt képviselve, kedden délután ment végbe a református egyház szertartása szerint, a református temetőben. Béke hamvaira ! A városi iktató nyugalomba megy. Kocsis Szilárd városi iktató, Gyula város régi tisztviselője betegeskedése miatt nyugalmazását kérelmezte. A kérelem felett a képviselőtestület legközelebbi közgyűlése fog határozni. Nincsen vizsgázó. A képviselőválasztók névjegyzékébe való felvételhez tudvalevőleg szükséges tellék az Írni olvasni tudás igazolása. Mindazok a 24 életévüket betöltött egyének, akik az elemi iskola VI. osztályának elvégzését iskolai bizonyítvánnyal igazolni nem képesek, egy e célból összeállított vizsgáló bizottság előtt irni-olvasni tudásukról vizsgát tehetnek. A gyulai vizsgáztató bizottság a vizsgázni kívánókat falragaszokon felhívta, hogy február hó 25-ig jelentkezzenek a vizsga letételére. A kitűzött határidő leteltéig egyetlen jelentkezés sem történt, holott két év előtt négyszáznál többen vizsgáztak le. A választói jogosultságra aspirálók a h uctereken vannak, az itthon maradiakat pedig úgy látszik nem izgatja a politika. A vizsgáztató bizottság tehát nem is fog összeülni. Levél a harctérről. Annak a férfias gondolkozásnak illustrálásául, hogy a háború 19-ik hónapjában milyen hősies önfeláldozással és bizakodó érzéssel vannak eltelve a harctéren küzdő hon- védeink, közöljük Somogyi Imre 30-ik honvéd- gyalogezredbeli törzsőrmesternek a bukovinai harctérről Domonkos János nyug. tanítóhoz intézett tábori levelét Somogyi Imre gyulai fiú és lapunk tárca rovatában számos prózai és verses dolgozata jelent már meg. Levelében így ir : » . . . Sok szomorú, hideg téli napon, magyar vértől áztatott havas avaron bolyongok csüggedten, — fáradt testem meg-megroggyan, mint a rósz szekér . . . — Agyamban hazafelé szálló gondolatok kergetik egymást; s vad haicok éjjelén, midőn szikrázó rohamok utá.i kábultun törlőm csörgő verítékemet: — érezzék meg otthon a magyar honvédek hangtalan sóhaját, s tudják meg otthon, hogy van még ember ki szeretni tudja a hazáját, — van még ember, ki lemondani, meghalni képes a Kárpátokért. Tudják meg otthon, hogy a tizenhét éves gyerek és negyvenhárom éves emberek regimentje oly erős vára a magyar nemzetnek, mint volt hajdan a hős regék világában, tudják meg a gond nélkül élő és fitymáló «hazafiak» is, hogy messzi a családi tűzhelytől, idegen országok földjén nem hiába hullik a szép piros magyar vér; hogy itt és innen túl a pokol kapuin keresztül vörös fényben ég a honvédek gloriás nagysága . . . Tudják meg, hogy annak ások katonának a lelke — kiket eltemetett a gránát és megölt a golyó — egyszer föl fog támadni, s fekete miséken, örök orgonaszó mellett fognak a magyarok Istenének trónusa előtt igazságot kérni. Tábori tűz mellől küldöm üzenetét a amagyar honvédek egyszerű ajkáról: Ne féljetek otthon, anyáink, feleségeink és gyermekeink, mi állunk itt résen, mi élünk és halunk itt értetek. A mi földünket, a mi házunkat, idegen nációk nem fogják bemocskolni; ahol mi harcolunk, ott Isten ostora suhog, ahol mi megvetjük a lábunkat, már csak egy jelszó lehet •• Eddig és ne tovább ! Várjuk a napot, amikor elnémulnak az ágyuk és puskák, s a béke szent csöndjében — mintha már látnánk — meg fog hajolni előttünk a nagy világnak minden lobogója ! . . .« Ebzárlat. A Dászkál-féle téglagyár mellett folyó hó 16-án egy kóbor kutya megmarta Takács Audrás 13 éves fiút. A gyanús viselkedésű állat elmenekült, a fiút pedig felküldték a Pasteur intézetbe beoltás végett. Az esetből kifolyólag Tanczik Lajos rendőrfőkapitány március hó 29-ig tartó ebzárlatot rendelt el a városnak úgy kül- mint belterületére nézve. Az erre vonatkozó hirdetmény közhírré tételejután február 24-én reggel 6 órakor a Kossuth Lajos-utca 22 számú ház előtt egy nagy fehér kutya megharupta Horváth Erzsi 18 éves gyufagyári munkásnőt. Őt is felküldték a fővárosba beoltás végett. Elfogott besurranó tolvajok. A múlt hét folyamán négy feljelentés is történt a rendőrségen, hogy a Kossuth-tér környékén különféle házkörüli dolgok rejtélyesen eltünedeznek. így Klein Jenő kántortól 16-án a napra kiteregetett ágyteritő, paplan, egy pongyola fényes nappal eltűnt. Másnap Fritz Bauer zászlós nyitott szobájából egy pár cipőt, Kocsis Károly nyug. városi pénztárnok lakásának folyosójáról 18-án egy oldalast, egy bőrsajtot és egy ernyőt, ugyanakkor Lieht Abra- bám lakása előtti színből egy szakajtót, a benne levő 10 liter kukoricával elvittek Elek István polgári biztos nézett utána a titokzatos tolvajok kinyomozásának. A tárgyakban éppen nem válogatós besurranó tolvajokat, — mert ketten voltak — néhány nap múlva le is leplezte Sándor Zsuzsánna 32 éves, lopásért már öt Ízben büntetett cseléd és Sós Rozália 20 éves társa személyében. A lopásokat nagy praxissal rendelkező Zsuzsa asszony végezte mig társa az utcáu őrködött. A holmikat a piacon eladták a pénzen pedig megosztoztak. A rendőrség egyelőre közveszélyes muukakerülésért egyenként 15 napra elzárta őket, azután átkiséri a járásbírósághoz. A Gyulai »Polgári Kör« március bó 5-én délután 5 órakor saját helyiségében rendes évi közgyűlést tart a kövelkező tárgysorozattal: 1. Igazgatói jelentés. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. Költségvetés megállapítása. 4. Indítványok. 5. Tisztujitás. Bimbóhullás. Dr. Kovács Géza pénzügyi fogalmazót és nejét ismét fájdalmas csapás sújtja. Másodszülött fiacskájuk Gézuka élete 18-ik hónapjában, nehéz szenvedés után, február hó 23-án este, kis testvérkéjéhez az angyalok honába költözött. Az apró gyermekek veszedelme, a vörheny ragadta el fakadó bimbó korában, agyászba borult szülők karjai közül. A kis halottat pénteken délután kisérték örök nyugalomra a Szentháromság temetőbe. A hét közepén váratlanul kemény hideg köszöntött be; szerdán reggel R. szerint 9 fok hidegre virradtunk, megelőző napon pedig egész nap havazott. Sem a hó, sem a hideg azonban nem bizonyult tartósnak, csütörtökre újra megenyhült, ami kívánatos is, mert a késői hideg mező- gazdasági szempontból kedvezőtlennek mondható. Maga a szerdai fagy a hó hatása következtében nem volt káros, sőt elősegítette a szántást, mely a hét utolsó napjaiban mindenfelé nagy serény- séggel folytatódott, de sajnos úgy pénteken mint tegnap is az eső megadályozta a munkát. Igen 1
